Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
1971. május 16. DUNÁNTÚLI NAPLÓK Az emelkedés üteme mérséklődött Kézben tartott árak Beszélgetés az Árhivatal közgazdasági és árellenőrzési főosztályán A tavalyi esztendő megállította azt az aggasztó folyamatot, mely az 1969-es évet jellemezte: az áremelkedések üteme mérséklődött, s szinte minden területen a megadott keretek között maradt. Mint azt a lapok a közelmúltban hírül adták, az Országos Anyag- és Árhivatal jelentése alapján a Minisztertanács a közelmúltban, napirendre tűzte és megtárgyalta a fogyasztói árak alakulását, s a helyzetet megnyugtatónak ítélte. A fogyasztási cikkek és szolgáltatások árszínvonala összességében 13 százalékkal nőtt az elmúlt esztendőben, míg a termelői árak — a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben —, 2,3 százalékkal emelkedtek. Mi van e számok mögött? Mit jelentenek e változások a fogyasztók, s mit az ipar, illetve mezőgazdaság számára? Mit várhatunk idén? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel az Országos Anyag- és Árhivatalt, mely nemcsak árpolitikánk kialakításában vesz részt, de következetesen ellenőrzi is annak alakulását. Az ármozgások okai A közgazdasági főosztályon a következő információt kaptuk: — Nyugalom, stabilizálódó árszínvonal — ez jellemezte a tavalyi évet bár néhány olyan jelenség is mutatkozott, mely figyelmet érdemel, s melyből le kell vonni a szükséges következtetéseket . A fogyasztói árak mozgására zömmel a termelői piac volt hatással. Kezdjük tehát a beszélgetést a termelők problémáival, mit, mennyiért kaptak meg tavaly a gyárak, vállalatok? • ‘ ' /~ ■ ... —1970-ben 7 százalékkal nőtt az ipari termelés. A felfutást az export növekedése, illetve az a tény tette lehetővé, hogy a kereskedelem többet rendelt mint a korábbi esztendőben. Az iparban foglalkoztatottak száma mindössze 0,6 százalékkal emelkedett, a többlet termelést tehát túlnyomórészt a termelékenység növelésével érték el Ennek a változásnak, a hatása minden vonatkozásban kedvező, de nem minden vállalatnál mentek ilyen jól a dolgok. Ez természetes is. Olyan vállalatoknál is kellett emelni a béreket, ahol különféle problémák adódtak a termelés folyamán. Így nőtt az önköltség. Ez a magyarázata elsősorban a termelői áremeléseknek. Mint ezt a Minisztertanács üléséről kiadott kommüniké is jelezte — 2,3 százalékkal nőttek a termelői árak. Mindent összevetve a helyzet mégis kedvező, mert belföldi vonatkozásban stabilizációs folyamatnak vagyunk tanúi Drágább a ruházat — Az ember megáll a kirakat előtt, végignézi az árakat, s bizony gyakran elég nehezen hiszik, hogy minden rendben van ... — A kirakatokba csak ritkán tesznek olcsó holmit, mert az nem elég mutatós. Ez szerintem nagy hiba, s ennek megszüntetésében a sajtó is segíthet A minőségi, sőt extra minőségű áruk fellett az úgynevezett standard áruknak sem szabad eltűnniük a boltokból, s abba sem lehet belenyugodni, hogy ami olcsó az egyben divatjamúlt, illetve gyenge minőségű is. A kiskereskedelmi piacon egyébként tíz év óta nem volt akkora forgalom, mint tavaly. Hogy mégis minek az ára emelkedett? Drágultak az idényáras cikkek (2,6 százalék), a ruházati termékek (2,5 százalék) és a vegyesiparcikkek (2,4 százalék). Az élvezeti cikkek ugyanakkor olcsóbbak lettek, s csökkent a tartós fogyasztási cikkek ára is. — A legtöbb észrevételt a ruházati cikkek árával kapcsolatban hallani. — Joggal. Különösen a női ruhák ára nőtt jelentősen (8 százalék), bár e szám mögött a divatváltozás okozta többletköltségek is ott vannak. A minit felváltotta a midi, a maxi, s ez bizony pénz. Több anyagot is igényel. Ez természetesen nem nyugtathat meg senkit. Az igazság az, hogy a ruházati ipar korszerűtlen, a gépek elöregedtek, a munkaerőhiány pedig óriási. Az emberekért folytatott verseny tízmilliókba kerül. — Vendéglátás. Az ember már megszokta, hogy kedvenc kávéházában 3 forint valamenynyi helyett 4 forint negyven a kávé, ahán egy nap minden különösebb előzmény nélkül 5 forintot kérnek. A vendéglátóipar árai lassan megtanulhatatlanok lesznek. Hogy látja ezt az ÁH? — Országos szinten 1,2 százalékos volt tavaly az áremelkedés, ami elfogadható. Idén, úgy látszik, nagyobb a mozgás. Az alkoholtartalmú italok ára nőtt elsősorban, illetve bizonyos ételeké. Ez utóbbi valóban s szorosan összefügg a zöldség- és gyümölcsárak emelkedésével. Nem szabad vadászterület — Az árucikkek egy jelentős része az úgynevezett szabadáras kategóriába tartozik. Mi a tapasztalat, hogyan élnek a vállalatok ezzel a szinte korlátlan szabadsággal ii kell javítanom: nem korlátlan ez a szabadság." Eze terület sem szabad vadászterület A közvélemény és a különböző szervek nyomására olyan légkör alakult ki az országban, hogy még a szabadáras kategóriában se megy megfelelő indokolás nélkül az áremelés. A nagy társadalmi nyomás, a javuló ellátás, a növekvő import és a korszerűsödő gazdasági szerkezet mind, mind az indokolatlan áremelések ellen hatnak. A II. ötéves terv időszakában 5 százalékos árszintnövekedés következett be, s ez olyan szín, amire azt kell mondanunk: nem egészségtelen. Az Árhivatal árellenőrzési főosztályán - mintegy a fenti beszélgetést folytatva —, mindenekelőtt a helyes társadalmi megítélés fontosságát hangsúlyozták. Az emberek gyakran úgy érzik: becsapják őket a statisztikák. Ez az érzés egyebek között abból következik, hogy az áremelések okozta kellemetlenségekre tovább emlékszünk, mint a kellemes változásokra, másrészt abból, hogy az olcsó áruk gyakran hiányoznak a boltokból. Nincs hivatalos áremelés, de nincs olcsó áru se... — Ha megenged egy konkrét példát, Pécsett hiánycikk a kis kerti kapa. Az egyik boltban végre találtam: hatvan forintért. Tudni kell, hogy ennek a kiskapának 11 forint húsz az ára. A különbözetre adott magyarázat: Ez kérem, import... — Látja, ez a mintapéldája annak, milyen sokat tehetne a kereskedelem. Nincs elég kapa 11,20-ért? Nincs aki gyártsa? Legyen 15 forint egy darab ára, s akkor lesz gyártási kapacitás. A 15 forint még mindig nem 60. Hiánycikkek részben azért vannak, mert nem élnek a gazdasági mechanizmus adta lehetőségekkel. A kereskedelmi munkában ma még nagyon sok a mechanikus elem, s meglehetősen kevés a vállalkozó szellem, a fantázia. Az AH széleskörű árellenőrzéseket végez évről évre. Mik a legfőbb tapasztalatok? - Tavaly mintegy 30 ezer árellenőrzést végeztek az illetékes szervek, s csupán a második félévben 5 millió forint bírságot osztottak ki. Ha egy vállalat az exportveszteségét a belföldi piacon akarja behozni, ha valaki mesterséges áruhiányt teremt, fia visszaél monopol helyzetével, ha a minőséget változtatja, és az árakat nem, ha valaki nem veszi figyelembe a nyersanyagárak tartós csökkenését, számolnia kell a következményekkel. A büntetések rendkívül szigorúak, olyan is volt már, hogy a vezető leváltását javasoltuk. Nem túlzok tehát, ha azt mondom, mindent megteszünk, hogy meggátoljuk az indokolatlan áremeléseket. A vállalatok gyakran mondják: azért emeltük az árat, hogy több legyen a nyereség, s ezzel összefüggésben nagyobb összegek álljanak rendelkezésünkre műszaki fejlesztési célokra ... — Valóban, szinte mindenki ezt mondja. De a nyereséget a költségek csökkentés®, a termelékenység, vagy a forgalom növelése útján kell növelni és nem a dolgozók életszínvonalának rovására. — Mindent összevetve, hogy lehetne egy-két mondatban meghatározni az árakkal kapcsolatos mai helyzetet? — Az ár nemcsak közgazdasági kategória, de politikai tényező is. Az árhelyzet általában kedvezőnek mondható, s ebben nagy szerepe van annak a ténynek, hogy egyre több vállalat látja be: nemcsak az áremelés boldogít. Az egyenleles továbbfejlődés szempontjából egyébként a választékhiány megszüntetése, illetve a kapacitáshiány felszámolása a legfontosabb feladat. Békés Sándor A nyár közepén kerül átadásra a Mohácsi Farostlemezgyár új, korszerűen felszerelt konyha-, ét- terem- és irodarészlege. A kivitelező vállalat a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói jelenleg az épület belső munkálatait végzik, a gyár dolgozói pedig az új objektum előtti park kialakításán munkálkodnak. Kataszteri hold helyett hektár 1972-re Baranyában is bevezetik a méterrendszert a földnyilvántartásban Hazánk az utolsók között van Európában, ahol a földterületek nyilvántartásában nem tértek még át a tízes számrendszerű méter-, illetve hektárrendszerre. Ez azt jelenti, hogy a négyszögölben és katasztrális holdban mért eredményeink csak átszámítás után illeszthetők be a világgazdasági adatokba, s az összehasonlítás igen körülményes. Egy négyszögöl 3,6 négyzetméter, egy katasztrális hold pedig 1600 négyszögöl. Mivel az osztószám nem tíz, a gépi adatfeldolgozás akadályokba ütközik, s ez hátráltatja a fejlődési Valóságos történelme van már hazánkban a hektárra való áttérésnek. Először a húszas években került napirendre, majd 1927-ben törvénnyel is szabályozták. Kísérletek történtek 1948-ban, majd 1963-ban is. Ez utóbbi esetben az egész országban egyszerre kívánták megvalósítani, ennek azonban anyagi és technikai akadályai is voltak. 1969-ben hozták azt a törvényt, amelynek alapján a földnyilvántartási adatok gépi feldolgozásával egyidejűleg, fokozatosan történik az áttérés. Elsőként Győr-Sopron és Békés megyében vezették be a méterrendsert, míg Baranya csak az utolsó ütemben kerül sorra Somogy és Zala megyével együtt Baranyában a közelmúltban kezdődtek meg a hihetetlen mennyiségű adatgyűjtéssel és adminisztrációval járó munka előkészületei és az áttérés 1972 végére fejeződik be. A Baranya megyei Földhivatal vezetőinek tájékoztatása szerint 318 ezer földrészletet kell feldolgozni. Ez azt jelenti, hogy többek között 96 ezer belterületi, 159 ezer külterületi és 62 ezer zártkerti, külön tulajdonban lévő föld adatait tartalmazó alaplapot kell kitölteni. A gépi adatfeldolgozásra kerülő lapokon feltüntetik, többek között, a község nevét a föld fekvését a térképszelvény, szektor és birtokív számál megyei és járási kódját, helyrajzi számát és művelési ágát Megelőzőleg pótolni kell az esetleges hiányokat a birtoklevelekben és a birtokíveket egyeztetni a földkönyvekkel. Mivel az új felmérések, birtokvalósítások, a hatósági feladatok, valamint az idei zártkert-rendezési program leköti a földhivatal kapacitását, a hektárra való áttérés adminisztratív tennivalóit valószínűleg bérmunkában végeztetik. Az alaplapok szerint gépek állítják majd elő az új földkönyveket és birtokíveket, amelyeket közszemlére tesznek ki a tanácsok a községekben, így minden tulajdonos értesül róla, hogy az új nyilvántartás szerint mennyi, hektár négyzetméterben számított területtel rendelkezik. Akik arrébb tolták a hegyet... Erős emberek között Még jártam az ottani pincékben, s emlékszem a sötét, bozótos szurdokra, amely titokzatos és áthatolhatatlan volt mélyen húzódott a Tenkes-hegyre... Szabolcsi árok — ez volt a neve. Aztán jött tizenöt ember és egynéhány gép. Kivágták a fákat áttörték a bozótot feltöltögették a szurdok legmélyebb részeit, letakarították a felszíni rétegeket — a szurdok helyén nemsokára széles kövesút kanyargott felfelé a pincék között... Mondták is valahol, jól járt az a koma, akinek itt volt a présháza. Két év sem telt el, de már nem ismertem rá a környékre...* Számok, számok, számok. Negyvenezer köbméter földmozgatás, hétszázhatvan méter út — kétmillió-százezer... Vízellátáshoz szükséges berendezések: • egymillión felül. VOLVO rakodógép: egymilliónégyszázezer. Téry László, a kőbánya műszaki vezetője és Papdi Pál bányamester Föglein Istvánnal, a bánya „gazdájával" együtt elárasztanak a számokkal... Harminckétmillióba került eddig az egész. Szép,'új épület 'is készült , valamivel további, mint a ' kőbánya. ' 1969 szeptemberében kezdték, 1971 .májusában volt a műszaki átadás. De már kész, fátylat reá. Tavaly novemberében elkészült a vízszolgáltató berendezés is ... Víz, az persze még nincs — nyolc—tíznapos munka várat magára november óta. A fürdő szép, vécé is van — és a „szuperfűtő-berendezés” mellett két tejeskanna víz szomorkodik. Magyar mondás: nem lóverseny ez ... Harmincegy ember dolgozik a máriagyűdi kőbányában, közülük huszonhárom fizikai dolgozó. Teljes termelés esetén évi százezer tonna követ fejtenek ki a Tenkes oldalából. • Érdeklődöm, ez a huszonhárom ember az elejétől itt dolgozik-e? Kiderül: igen nagy volt a fluktuáció. Mintegy húszan már felmondtak a bányának. Miért? — Itt vannak a pincék, közvetlen mellettünk. Akadt, aki a munkahelyről le-lelátogatott .. Előfordult, hogy közöltem az illetővel: nem tárgyalok vele, olyan állapotban van, de reggel nyolckor keressen meg. Mit mondjak: még részegebb volt, mint előző nap. Amikor felelősségre vontuk, azt felelte: a környezet a felelős mindenért... Szép, nem? Egyikük szerzett valahol egy hajóssapkát, fejébe csapta, egész nap fel-alá sétált és ordítozott: én vagyok a Tenkes kapitánya ... • A kőbánya nem szanatórium — szokták mondogatni, de igaza is van, aki ezt mondja. Ha jól megy, napi tíz tonnát is megmozgat egy ember. Kíváncsiskodom, ki teljesít legtöbbet. Kis termetű, sovány ember jön oda: Korsós József. Drávaszabolcsról jár ide. Feltolja a sisakot. Meleg van, a szó is kevesebb ilyenkor. — Azelőtt a talajosoknál dolgoztam — mondja — kubikmunka volt, de mindig utazni kellett. Két évig Újhegyen voltam a bányánál, ott is volt pénz, de a család messze. Itt jó. Hogy mennyi volt a pénz múlt hónapban? Háromezernégy ... ömlik a napfény, a rámpán egy sárga, hatalmas rakodógép forgolódik, a VOLVO. Kezelője régi vízügyes: Trencsényi Sándor. Hét év a vízügy szolgálatában — de milyen szolgálatban? Felettese mondta, hogy egyszer lenn, a Drávánál este nyolckor azt mondta nekem: na, most leülök negyedórára, megreggelizem . .. Egész nap nem evett, csak dolgozott. Tizennyolc, húsz órát is képes volt egyhuzamban dolgozni. Szőke, nyílt beszédű ember. — Baktalórándházán születtem, és amióta a fogságból megjöttem, negyvenhattól Mattyon lakom. Tizennégy kilométer innen. Motorral járok, P—20-assal, hamar itt van. — Hogyan működik az új gép? Szinte tűzbe jön. — Ez, kérem? Esze van ennek, azt mondom. Nem is lehetne elrontani, m majdnem hogy beszél ez az embernek ... Túlterhelni nem lehet, az automatika kikapcsol, aztán húzhatja bárki azt a kart sötét estig, kérem, a gép tudja, mit csinál ...* . Négy mondatot hajlandó volt beszélgetni. Kezet fogott, elment — megjött az egyik ZIL... Dolgozni kell. Két év alatt arrébb tolták a hegyet. Erős emberek jöttek, akik nyolcvanméteres frontot alakítanak ki és fejtik, fejtik a követ... Nehéz fizikai munkájuk könnyítésére nemsokára megépül az osztályozó. Akkor már csak gépeket kell majd kezelni, a kereset talán valamivel kevesebb lesz, a munka viszont összehasonlíthatatlanul könnyebb. Valamennyien elvégezhetik a tanfolyamot és a bányánál maradhatnak. A rampa széléről messzire látni. Alant a gyűdi szőlők, néhány présházikó, amott kanyarog a siklósi országút, meszszebb Harkány — és távol, a sötét erdősáv, a Dráva . . . Oda hordják a követ. A fal magas. Fölötte még fák — ki tudja, milyen hoszszú életűek? A készlet tizenöt évre elegendő, de az is lehet, hogy jóval többet rejt a hegy. Még két esztendő és újoól nem ismerek tó a környékre . .. Kampis Péter I