Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
01. október 27. Feltérképezik a honfoglalás kori régészeti lelőhelyeket A Magyar Nemzeti Múzeum és a nyíregyházi múzeum régészei befejezték Szabolcs-Szatmár megye honfoglaláskori régészeti lelőhelyeinek feltérképezését, azaz pontos rögzítését. Szabolcs megye az ország honfztglaláskori emlékekben leggazdagabb területe. Hatvan község, illetve város területén 120 lelőhelyet vettek nyilvántartásba; ezek zömmel a megye nyírségi és rétközi tájain találhatók. A honfoglaláskori régészeti lelőhelyeket hazánk egész területén feltérképezik s anyagát az Akadémiai Kiadó gondozásában öt kötetben megjelentetik. DUNÁNTÚL! NAPLÓ A vállalatok jelezték igényeiket Diákok a IV. ötéves tervért A KISZ Központi Bizottsága a KISZ Vil. kongresszusára való felkészülés jegyében hirdette meg a „Diákok az IV. ötéves tervért" akciót. A mozgalom célja az, hogy a magyar felsőoktatási intézmények hallgatói társadalmi-közéleti tevékenységüket bővítsék, agitációs-propaganda feladatokat oldjanak meg, segítsék elő aktív közreműködésükkel a népgazdasági tervek realizálását. Jelentős szellemi kapacitással rendelkeznek a pécsi felsőoktatási intézmények is, hiszen a több mint 4000 főiskolai és egyetemi hallgató nagy része KISZ-tag. A KISZ Megyei Bizottsága az elmúlt félévben kérdőíveket jutattott el Baranya megye és Pécs termelő üzemeihez, intézményeihez, termelőszövetkezeteihez valamint a tanácsok illetékes osztályaihoz, amelyben kérte, válaszoljanak, milyen segítséget várnak a pécsi felsőoktatási intézményekéi. Az egyes felsőoktatási intézmények időközben megkapták az igénylistákat. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói a megyei és a városi tanács egyes osztályai, illetve Tolna, Somogy és Zala megye tanácsai várnak segítséget. A segítség egy részét az egyetem és a megyék közötti szocialista szerződés szabályozza. Ennek értelmében egyes tanszékeket tudományos felmérésekkel bíznak meg, s ezekbe a csoportokba a tudományos diákkörök a legjobb tagjaikat delegálják, így készül felmérés a családokról, a kormány intézkedéseinek gyakorlati megvalósulásáról. A hallgatók által készített jelentéseket és az oktatók által végzett felméréseket a tanácsok megtárgyalják, s ezek alapján hoznak határozati javaslatot. A joghallgatók részt vesznek az eltartási és az életjáradék szerződések felülvizsgálatában is. A boltokbanvégzett népi ellenőrzésekben is igénybe veszik a jogászok munkáját. Mindez azt jelenti, hogy mintegy 150 joghallgató kapcsolódik be a közeljövőben a fenti munkákba. Többen a fenti témákból készítik disszertációjukat is. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett tagozatának KISZ-fiataljaitól is komoly segíséget várnak a vállalatok. Különböző közgazdasági, jövedelmezőségi számítások elvégzéséhez szívesen vennék a hallgatók közreműködését. Ezek a feladatok viszont egyelőre szakmailag túlságosan nehezek a II. évesek számára, ezért csak később kapcsolódhatnak be. Addig is a marketing szakosok felveszik a kapcsolatot a kereskedelmi vállalatokkal piackutatási munkák elvégzéséhez. Többek között a MERUKER igényelte ezt. A kérdőívek elkészítéséhez kérik az oktatók KISZ-szervezetének segítségét. A közgazdász hallgatók tervezik, hogy bekapcsolódnak a diák divatbizottság munkájába is. Október folyamán pedig a joghallgatókhoz hasonlóan ellenőrzéseken vesznek részt a fogyasztók érdekvédelméért. Külön feladatot jelent a munkás-paraszt származású középiskolás fiatalok egyetemi előkészítésének megszervezése. A Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói elsősorban a saját szakterületükön ajánlják fel segítségüket. Nagyon megalapozottan és szervezetten kívánnak bekapcsolódni a fizikai dolgozó szülők gyerekeinek felvételi előkészítésébe. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye II., III. és IV. osztályos középiskolásai részére a tavaszi szünetben előkészítő tanfolyamot akarnak szervezni. A főiskola beiskolázási körzetébe tartozó megyék II. osztályosai részére pedig a főiskolán tanuló, s az illető megyéből elszármazott hallgatók bevonásával tájékoztatókat tartanak a főiskolai továbbtanulás lehetőségeiről. A főiskola gyakorló iskolájával is szoros együttműködésre törekednek. A fizikai dolgozók hátrányos helyzetű gyerekeivel éppúgy foglalkozni kívánnak, mint a kiemelkedő képességű gyerekekkel. Középiskolák KISZ politikai vitaköreinek vezetését vállalják a főiskolás kiszesek. A város művelődésügyi intézményei pedig jelezték, időben szólnak, ha számítanak a főiskolások segítségére, közreműködésére. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának hallgatói úgyszintén saját szakterületükön kívánnak hozzájárulni a mozgalom hatékonyságához. Tervbe vették, hogy a szakmunkásképző intézetekben zenei ismeretterjesztést szerveznek. Mivel a főiskolásoknak több mint egyharmada a Pollack Mihály Műszaki Főiskola kollégiumában lakik, itt, a társintézmény hallgatói között is szeretnének zenei ismeretterjesztő munkát végezni. Színesdia-bemutató Veszprémben is bemutatják az egészségügyi dolgozók fotókiállítását Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete IX. Országos Fényképkiállítása 10 napos nyitvatartás után, még ezen a héten is megtekinthető az Orvostudományi Egyetem aulájának galériáján, egész nap folyamán. A kiállításon bemutatják a korábbi két hasonló kiállítás díjnyertes, valamint a bíráló bizottság reprezentatív képanyagát is. A fotókiállítás színes diabemutatóját a Mecseki Fotóklub programjában ismétlik meg október 29-én, pénteken este 7 órakor a Doktor Sándor Művelődési Központban. A szakszervezeti dolgozók művészi fotóinak — a kiállítás másfélszáz képének és a háromnegyed órás vetítés másfélszáz diájának — bemutatója nyilvános, megtekintése díjtalan. A kiállításon ugyancsak ingyenesen megkapható annak igényes kivitelű képes katalógusa. A szakszervezeti rendezvényt több mint harminc, nagyrészt helyi intézmény és vállalat tiszteletdíj felajánlásával és egyéb módon segítette. Ezt az erkölcsieken felüli, anyagi támogatást a rendezőség — közvetlenül maguk a díjnyertes résztvevők — a díjazott képnek egy keretezett tiszteletpéldányával, vagy a minden résztvevőt megillető kerámia emlékplakettel viszonozzák. Ezzel a kezdeményezéssel — úgy véljük —, hogy nemcsak a tiszteletdíjat felajánlót, hanem a jutalmazott fotót is méltóképpen megbecsülik. A fotókiállítás másodbemutatóját november 15-én Veszprémben, az SZMT Művelődési Házában nyitják meg. A veszprémi megnyitó programjában a diabemutatóval egy műsorban föllép a Pécsi Balett „A koreográfus álma” című kamara összeállításával. - V - Mátrai Árpád: Történelem Lelkes honismereti gyűjtőmunka Ne a múzeum nélkül! Negyven községben munkálkodnak a megyében a honismereti szakkörök hivatalosan. Hogy ezenkívül hol működnek még egyéni vagy csoportos gyűjtők, pontosan nem tudjuk. Egy biztos, számuk nem kevés. Mindez a népművelés, a honismereti mozgalom szempontjából önmagában is igen nagy jelentőségű, jóllehet az eltitkolt gyűjtőmunka sok problémát okoz. A gyűjtőknek is, a tudományos intézeteknek is. Mórokon több éves gyűjtőmunka eredményeként a télen ún. „falumúzeumot" avattak. (Mellesleg a „falumúzeum" fogalma sajnos tévesen jutott be a közhasználatba. Keveredik a „múzeum" és a „kiállítás" fogalma. Általában falun emlékhelyről, emlék vagy — mint jelen esetben is — helytörténeti gyűjteményről van szó. A gyűjtemény szép és gazdag munka, a többnemzetiségű falu önzetlen áldozatkészségét tükrözi. Gazdája a falu „Szocialista kultúráért" kitüntetett klubkönyvtárvezetője, Temesvári Béla, ny. mezőgazdász. Munkájáról a példásan vezetett ifjúsági klub, a könyvtár, a falu dinamikus művelődési élete önmagáért beszél. De a legjobb munkának is lehetnek problémás ellentmondásai, és ez így természetes. Leveléből értesültem: „Honismereti szakkörünk harmadik helyezést ért el a megyében indított versenyben. Úgy érezzük azonban, hibák is csúsztak a munkába. Szeretnénk kijavítani őket, és ezzel új útra lépni . ..” A gyűjtemény legszebb és legmutatósabb része a falu három nemzetiségének (német, sokác, magyar) kiállított népviseleti emlékei. Temesvári Béla kíséretében járom végig a nagy termet. Jó lenne áttekinteni a felhalmozott anyag legalább egy részét, ez azonban reménytelen. A néprajzi tárgyi anyag egy sarokban, egymás hegyén-hátán. A falakon: régészeti és világháborús emlékek, községtörténeti fotók majd pénztörténeti anyag, cserép, csontok, kőtári anyag — együtt... Tájékozódásul pedig sűrűn gépelt oldalak olvashatatlan messzeségben, a falakon. Gazdag és szép munkát tükröző gyűjtemény — ömlesztve. Mindent kiraktak, ami összegyűlt. Pedig aki mindent meg akar mutatni, mindent el akar mondani, az nem mutat meg, nem mond el semmit. Ez mindennemű szerkesztés alaptörvénye. Magyarán: hiányzik innen a múzeumi szakember keze, szeme, szaktudása. Vajon miért? * — Voltak itt többen is, egyik másik szakember meg is jegyezte, hogy szép, szép, de nem egészen így kellett volna ... — mondja Temesvári Béla. Persze kész tényekre mit lehet mondani? De nézzünk néhány páldát. Egy hivatalos levél szerint 1969 májusában a megyei múzeumtól dr. Dankó Imre meglátogatta a készülő gyűjteményt, de megfelelő intenciókat nem adott. (Megjegyzem: akkor még nem volt meg a gyűjtemény.) Tavaly, látogatásakor a honismeret megyei szakreferense is megjegyezte: nem így kellett volna. (Akkor viszont már elkészült a gyűjtemény!) Bejegyzés a vendégkönyvbe ,1970. december 10." A honismereti szakkörnek sok jó munkát kiván Karl Klára muzeológus, Budapest." (Szóban észrevételezve: sok mindent másképp kellett volna.« Mit is mondhatott egyebet?) — őszintén, akkor nem gondoltam, hogy a falumúzeumnak ilyen hibái lesznek. Tessék megnézni: ahány látogató, annyi dicsérő bejegyzés. A Nemzeti Múzeum képviselője is azt mondta: bár minden faluban lenne ilyen szép gyűjtemény!... Egyetértünk, mi is ezt tartjuk. Valami mégis hiányzik. — Bejelentette ezt a gyűjteményt kép megyei múzeumnak? — gondoltam, tudnak róla ... — Hivatalosan? — Úgy nem ... És ezt azonnal pótolni fogjuk. A napokban ez is megtörtént. És nem dőlt össze a világ. A múzeum szakemberei — mint általában a magángyűjteményeknél is — leltárba veszik, védetté nyilvánítják a mároki gyűjteményt. Ami azt jelenti, hogy a múzeum engedélye nélkül nem adhatnak el vagy nem kölcsönözhetnek az anyagból. És minden marad a helyén, változatlanul. S tanulságképpen: ha a mároki gyűjtőmunkát idejében bejelentik, legalább olyan szép, szakszerű és híres kiállítás készülhetett volna mint például az ormánsági helytörténeti gyűjtemény Sellyén. A honismereti gyűjtőmunka nagyszerű és dicséretes népművelői vállalkozás. A múzeumi szakemberek segítségét azonban a legnagyobb lelkesedés sem pótolhatja. W. E Baranya első tsz-művelődési otthona „Kezdők vagyunk... Tsz-fenntartású művelődési házról írtam a koratavasszal. Elutaztam a szomszédba, Tolnából „importáltuk" a példát, Baranyában nem volt, örömmel jelenthetem: ma már van. A megyében először Zádor községben vette át a tanácstól saját kezelésébe a falu művelődési otthonát a tsz. A FADDI PÉLDA NYOMÁN Év elején a község tanácsi és tsz-vezetői — a szigetvári járási népművelési felügyelő, Pál Ferenc javaslatára — ellátogattak a Tolna megyei Faddra, körülnézni. Itt működik az ország első termelőszövetkezeti fenntartású művelődési háza. Kedvező tapasztalatokkal tértek haza. Megtanácskoztak a közgyűlésen, majd annak rendje-módja szerint megállapodást kötött a tsz és a községi tanács, a zádori klubkönyvtár közös fenntartására. Valójában azonban a tsz a fenntartó. Átvette a berendezést, biztosítja az intézmény működési feltételeit, kiadásait, az épület felújítását, javítását stb. A községi tanács pedig átutalja az éves költségvetést (12 000 Ft) a tsz-nek, összegszerűen ugyan nem rögzítik, mennyit szán ez évben intézménye fenntartására a tsz. Úgy gondolták, először pótolják, korszerűsítik a legfontosabb tárgyi feltételeket. Felújítják az ülőberendezést (140 szék) meg a fűtést (olajkályhákkal). Az idei különben is csonka év, jövőre majd pontosan megtervezik a költségvetést is. MIÉRT ÉPPEN ITT? Nem hinném, hogy bárki is pontosan válaszolni tudna: miért éppen a szigetvári járásnak ebben az alig félezer lelkes községében jött létre a gazdasági termelő és a kulturális szervező munka összekapcsolásának ez a magasabb (talán a legfejlettebb) típusú szocialista modellje. Hiszen a feltételei másutt is sokfelé megvannak. A válasz mégis a feltételekben kereshető. Anyagi jólét? Elég végigsétálni a zádori főutcán. Némi szemlélődéssel olyan érzésünk támad, hogy itt jól élnek az emberek. Garantált munkadíjazást, havi fizetést kapnak. A 80—100,forintos napi jövedelem se ritka. De hát ilyen község is nem kevés akad ma már a megyében. Szemlélet dolga? Egy ötszáz lelkes falu gazdasági vezetői átmennek a szomszéd megye fejlett, nagy tsz-községébe tanulmányozni, hogyan részese, mozgatója a közművelődés helyi intézménye a termelési kultúra, az általános műveltség gyarapításának. Mert fontosnak, a további gazdasági fejlődés függvényének tekintik mind a kettőt. S alighanem ez a döntő. Meg az a vélekedésük is, hogy ha a kultúra (pl. szakmai tanfolyamok, előadók, klubok stb.) ma már falun is — a növekvő igényekkel arányosan — több pénzbe kerül, akkor a költségek támogatása nem jó szándék, nem illendőség, nem kegy a gazdasági termelőüzemek részéről, hanem közösségi, társadalmi érdek. Hát ennek a — nem elméleti — gyakorlati felismerésére már nem merném azt mondani, hogy Baranya-szerte sokhelyütt bizonyítható. Jóllehet az igazsághoz tartozik —, sokféleképpen kimutatható helyenként a tsz-ek alkalmi, esetenkénti anyagi támogatása. (Pl. fuvar, tüzelő, építőbrigád stb.) Van, ahol pénzben is. 1970-ben például 70 intézmény (a művelődési otthonok kb. egyharmada), közöttük 18 közös fenntartású művelődési otthon részesült öszszesen 850 000 forint támogatásban. (Csak összevetésképpen: 1971-ben a pécsváradihoz hasonló nagyságú faddiszművelődési ház egymaga 300 ezer(!) forintos anyagi támogatással működik. Oroszlánrészét, 260 000 forintot — ez évi kulturális alapját a helyi tsz biztosította.) A NÉPMŰVELŐ SZEMÉLYE Egy harmadik fontos tényező: a helyi népművelő ember, Zádorban a klubkönyvtár vezetője: Majoros István. Magas, vállas, kérges tenyerű munkásember. Több, mint 30 éve a népművelője ennek a falunak. 1938 óta irányítja a színjátszócsoportot. A bevételen könyveket, rádiót vettek már a háború előtt, ötvenhétben egy volt cselédház anyagából társadalmi munkával kultúrotthont emelt itt a falu népe. Ez ma a klubkönyvtár, szép otthonos berendezéssel. Itt próbál a színjátszó együttes, a lány tánccsoport és itt dalolgat a Röpülj páva-kör, immár másfél éve. Az utóbbit ő vezette, ősztől hivatásos karnagy próbál velük, Szigetvárról. Kérdem a fiatalokat. Velük is ki lehet jönni - mondja -, hiszen a számításukat megtalálják a tsz-ben, egymást meg a szépen berendezett klubhelyiségben. Csak a hangot kell megtalálni hozzájuk... Ahogyan a felnőttekhez, avezetőkhöz is. Hiszen értelmes, egyet akaró emberek szót értenek. Különösen, ha a közös érdeket is egyformán látja mindenki, így történt a művelődési otthon esetében is. Egyszóval: fontos a népművelő személye is. ÜGYSZERETET Átsétálunk a tsz-hez. Hegedűs István elnök távol, a főkönyvelő is. Fiatal mérnök fogad, Babis Ferenc, a főagronómus. Mondom, a tsz művelődési otthona meg a kulturális alap dolga érdekelne. — Ez évente változó. Most mintegy 300 ezer forint, a szociális alappal együtt. Nem, nincs különválasztva... De ami szükséges, biztosítjuk .... Elsorolja a mostani felújítások, a későbbi födémcsere terveit, adatait. Tájékozottsága jólesen meglep, a gazdasági szakember kulturális ügyszeretete még jobban. Egyetlen ellenvetésemre — hogy a kulturális alap különválasztását a szociálistól törvény szabja meg — imponáló szerénységgel mindössze ennyit mondott: — Kezdők vagyunk még ... Mármint a kultúrháznak a fenntartásában. Az elsőnek, amelyet egy kis faluból - példaként állíthatunk Baranya valamennyi termelőszövetkezete Wallinger Endre // Közületek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek! Elektromos irodagépek: ASCOTA, OLIVETTI, NISA, CELLATRON ! gépkocsivezetőket BK. 1. ZIL billenős gépkocsiso ifi ! két szorzó ma vfi III L (ja 1 raktárról azonnal kaphatók ! FÖLDMUNKÁT GÉPESÍTŐ V. „1 RODEAK” SZÉKESFEHÉRVÁRI FŐÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE, Papír-írószer szaküzlet. Kaposvár, Május 1. u. 24. sz. Székesfehérvár, Seregélyes utca 83. szám, VÁLTOZÓ elektromos és normál írógépek, írógépkocsik, Telefon: 13-204,1 KOTRÓMESTEREKET, KENŐKET E 652-es típusú kotróra, 1 DÓZER, SZEREPER GÉPKEZELŐKET Sz 100-as gépekre és DUMPERRE MUNKAHELLYEL FELVESZ