Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! _­­ • ? Ara:80 fm* Dunántúli napló xxviii.évfolyam,254.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971.október 29.,csütörtök Fizetésrendezés után n­em sok idő telt el a peda­gógusok fizetésének ren­dezése óta. A fizetésren­dezés visszhangja kedve­ző. Természetesen, s ez az élet rendje, ha bizonyos ellentmon­dások megoldódnak, nyomban újak is teremtődnek. De halad­junk talán sorjában. Talán nem érdektelen, ha em­lékeztetőül utalunk azokra az elvekre, amelyek a fizetésren­dezéskor fokozottan érvényesül­tek. Az egyik cél az volt, hogy a kezdő pedagógusok fizetése az átlagosnál jobban emelked­jék, a másik az, hogy a peda­gógusmunka minőségét differen­ciáltabban ítéljék meg a fizeté­sekben is, s végül, hogy egyes fontos szakokon (matematika, fizika, idegennyelv) mérsékeljék a tanárok elvándorlását. Nos, nézzünk néhány tanulságos szá­mot. Az egyetemet végzett ta­nárok havi bérének átlagos emelkedése a megyében 360 fo­rint volt (16,6 százalék), a fiatal pedagógusok esetében ez az összeg 478 forint (28,9 százalék). A főiskolát végzettek esetében az átlag 371 forint (19,2 száza­lék), a kezdő pedagógusoknál 343 forint (22,4 százalék). A ta­nítók fizetése átlagosan 333 fo­rinttal emelkedett (17,6 száza­lék), a fiatal tanítóknál 353 fo­rinttal (26,1 százalék). Az óvó­nők bére átlagosan 319 forint­tal nőtt a megyében (19,6 szá­zalék), a kezdő óvónőké 283 fo­rinttal (23,1 százalék). A képesí­tés nélküli nevelőknél a növe­kedés 15,1 százalék, a pályán már régebben dolgozók eseté­ben, a fiataloknál pedig 20 szá­zalék. Természetesen az egyéb pe­dagógusrétegeket és a széle­sebb közvéleményt is érdekli az, vajon mit jelent a fizetésrende­zés kézzelfoghatóbban. El kell mondani, hogy jelenleg a me­gyében a legmagasabb peda­gógusbér sem éri el a 4300 fo­rintot, s a növekedés sem ha­ladta meg egyetlen esetben sem a havi 1000 forintot, a­z iskolák és az iskolák ve­zetőinek önállóságát, fele­lősségét bizonyítja, hogy többségében közmegelé­gedésre, igazságosan állapítot­ták meg az egyes pedagógusok bérét a megadott alsó és felső határ között. Elvétve fordult elő, hogy a járási hivatal megvál­toztatta az iskola vezetői által javasolt fizetésemelés összegét. Hozzátehetjük, helytelenül, mert az adott intézmény igazgatója ismeri sorsban az ott működő tanárok munkáját. A hibákat al­kalomadtán kijavítják. Új ellentmondásokról is szól­tunk a bevezetőben. Vannak, s az illetékesek is tudnak róluk. Ilyen például az, hogy a mű­szaki személyzet bérét csak kis mértékben sikerült emelni. Egye­lőre csak akkora rendezésre volt lehetőség. Ellentmondás az is, amit a főiskolák vezetői han­goztatnak: most már nehezebb lesz utánpótlást kapni a felső­­oktatási intézményeknek a kö­zépiskolák tanárai közül, hiszen a fizetések némileg nivellálód­­tak a két intézménytípus között. Mindez igaz, de örüljünk an­nak, hogy egy hosszú ideje ége­tő gondunk oldódott meg. Mel­lette egyelőre eltörpülnek a két­ségtelenül létrejött kisebb ellent­mondások. M.L Senke Valéria Baranyában Látogatás az Orvostudományi Egyetemen Találkozás a komlói üzemek aktivistáival Lenke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesz­tője tegnap Baranya megyébe látogatott. Vendégünket dél­előtt a Megyei Pártbizottságon Egri Gyula, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Me­gyei Pártbizottság első titkára, Bocz József, a Megyei Pártbi­zottság titkára, Földes András­áé és Rajnai József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetői fo­gadták. A megye politikai, gaz­dasági és kulturális életéről a Megyei Pártbizottság első tit­kára adott tájékoztatót. Ezután Benke Valéria elvtársnő Egri Gyula és Bocz József elvtársak kíséretében a 400 ágyas klini­kát tekintette meg, ahol a ven­déget és kíséretét dr. Fényi Je­nő egyetemi tanár, az egyete­mi pártbizottság titkára és dr. Boros Béla, az Orvostudományi Egyetem rektora fogadta és k k­lauzolta. Megtekintették a kli­nika épületét, a laboratóriumo­kat, műtőket­­, de arra is időt szakítottak, hogy megmutassák vendégünknek az ép­ület legfelső emeletéről a város panorámá­ját. Ellátogattak az elméleti tömbbe is. Délután Benke Valéria elv­társnő Egri G­yula és Bocz Jó­zsef elvtársak kíséretében Kom­lóra utazott, ahol a Városi Párt­­bizottság épületében Neubauer József, a Városi Pártbizottság titkára és Gallusz József, a­­Vá­rosi Tanács elnöke fogadta a vendéget. Neubauer József mondott tájékoztatót a bányász­város életéről. A tájékoztatón részt vettek a Városi Párt-végre­­hajtóbizottság tagjai is. Ezt kö­vetően Benke Valéria a párt megyei és Komló városi vezetők kíséretében a Május 1. Ruha­gyár több mint 600 dolgozót foglalkoztató komlói üzemében tett látogatást. Az üzemben Bágyi Józsefné, az üzem párt­titkára és Tar László üzemveze­tő fogadta, majd az üzem ve­zetője mondott tájékoztatót. A tájékoztató és a kérdések­re elhangzott válaszok után a vendég és kísérete végigjárták az üzem különböző részeit. Benke Valéria a szalagnál dol­gozó számos munkásnőtől ér­deklődött munkájuk, keresetük felől. Délután fél négy órakor Neubauer József elvtárs meg­nyitó szavaival kezdődött az üzemi aktíva, amelyen a komlói üzemek aktivistái vettek részt. Benke Valéria beszédének ele­jén külpolitikai kérdésekre adott választ, majd a belpolitikai kérdésekre tért át. Hangsúlyoz­ta többek között, hogy életszín­vonalunk további emelkedése munkánk minél jobb elvégzésé­től függ. Többet, jobbat kell termelnünk. Külön kitért a be­ruházási egyensúly problémáira — szorgalmazta beruházásaink hatékonyabb felhasználását is. Beszédét az aktíva résztvevői nagy tetszéssel, tapssal fogad­ták. Benke Valéria az esti órák­ban visszautazott Budapestre. Benke Valéria a megyei pártvezetők és az Orvostudományi Egyetem vezetői társaságában meg­tekintette a négyszázágyas klinika épületét Négymilliárd forintos fejlesztés a gyógyszeriparban Több mint 70 százalékkal nö­velik termelésüket a IV. ötéves terv szerint gyógyszergyáraink. A következő öt évben 35 száza­lékkal növelik exportjukat a szocialista országokba és 90 százalékkal a tőkés államokba. A nagyszabású program meg­valósításának módjáról és mód­szereiről dr. Csákvári György, a Magyar Gyógyszeripari Egyesü­lés elnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. A következő öt évben több mint négymilliárd forint értékű saját beruházással bővülnek, korszerűsödnek gyógyszergyá­raink. Új üzemet nem építenek, a meglévőek korszerűsítésével növelik a termelékenységet, új technikai berendezésekkel te­remtik meg az új termékek gyártásának lehetőségeit. A fejlesztéssel nemcsak a minő­ségi növekedés, hanem a profil­­bővítés feltételeit is megterem­tik. A gyógyszergyárak hivatásuk­nak megfelelően a jövőben is elsősorban a humán gyógyszer­­készítmények termelését bővítik. Az itthon jelenleg forgalomban lévő több mint ezer különféle gyógyszer 30 százalékát a terv­időszak végére újabb, korszerű hatású készítményekkel cserélik fel. Az újdonságok zöme — te­kintettel a gyógyszergyártás rendkívül színvonalas szellemi bázisára — hazai technológiá­val készül. Koszigin Kubában Ezekben a napokban a ha­vannai emberek tízezrei hord­ják ingükön azt a papírból ké­szült kis jelvényt, amelyen ez olvasható: „Köszöntünk Koszi­gin". A kubaiak megkülönbözte­tett tisztelettel és figyelemmel fogadták a szovjet kormányfőt, aki Fidel Castro miniszterelnök és Osvaldo Dorticos államelnök társaságában nyitott gépkocsin vonult végig a városon. 30 fo­kos hőségben mintegy félmillió havannai zászlókkal, a két nép barátságát éltető jelszavakkal, transzparensekkel üdvözölte a kedves vendéget és kíséretét. A kubai lapok behatóan fog­lalkoznak a szovjet miniszterel­nök látogatásával. Aláhúzzák, hogy az tovább erősíti a két nép barátságát. A televízió, amelynek napi adásideje a két csatornán 16— 18 óra, többször megismételte a fogadtatásról készült felvétele­ket. Nagy jelentőségű szerződés Párizsban Megkezdődtek a szélesebb körű szovjet-francia tárgyalások Leonyid Brezsnyev párizsi lá­togatása keretében szerdán dél­előtt került sor az első széle­sebb körű tanácskozásra az Élysées-palotában. A több mint két órás tanács­kozás után Schumann francia külügyminiszter kijelentette, hogy a következő három témakörről tárgyaltak: 1. Az európai biztonsági ér­tekezlet előkészítése; 2. Az India és Pakisztán kö­zötti viszony alakulása, amely­ről Schumann külügyminiszter megjegyezte, hogy az aggoda­lomra ad okot; 3. A közel-keleti kérdés. A francia külügyminiszter még hozzátette, hogy a francia és szovjet vezetők nézetei nagyon közel állnak egymáshoz az euró­pai biztonsági értekezlettel kap­csolatban a „gyorsaság és ha­tékonyság" tekintetében. Szerdán délelőtt a párizsi pénzügyminisztériumban Gis­­card d’Estaing francia gazda­sági és pénzügyminiszter, vala­mint Patolicsev szovjet külke­reskedelmi miniszter tíz évre szóló gazdasági szerződést írt alá. Nagyjelentőségű keretszer­ződésről van szó, mely már alá­írásának napján érvénybe lép. A szerződés értelmében a két kormány előmozdítja a szovjet vállalatok részvételét új nagy francia ipari létesítmények meg­valósításában és a francia ipar közreműködését szovjet ipari komplexumok létesítésében, va­lamint a könnyűipar és a tö­megfogyasztási cikeket gyártó ipar korszerűsítésében és fej­lesztésében. A szerződés értel­mében megkönnyítik hosszú lejáratú szerződések kötését olyan nyersanyagok szállítása terén is, amelyekre Franciaor­szágnak különös szüksége van. Az együttműködés szempont­jából kiemeli a szerződés töb­bek között a gépkocsiipar, a szerszámgépipar, a hajógyár­tás, az informatika, az ásvány­bányászat, a vegyipar és a könnyűipar fontosságát. A francia külügyminisztérium a hosszú lejáratú szerződéssel kapcsolatban kiadott nyilatko­zatában hangsúlyozza: az új szerződés célja az, hogy a két ország közötti gazdasági együtt­működés elé, amely már eddig is jelentős eredményekhez ve­zetett, most még szélesebb, ösz­­szefüggőbb és főleg hosszú le­járatú távlatokat állítson. Ennek a kiszélesített hosszú­távú együttműködésnek kereté­be tartozik ez a nagyjelentősé­gű szerződés is, amelyet ugyan­csak szerdán délben írtak alá az állami tulajdonban levő Re­nault művek és a megfelelő szovjet szervek képviselői. A szerződés értelmében a Renault művek megbízást kap, hogy gyártási technológiát dolgozzon ki a Kama mellett létesülő szov­jet tehergépkocsigyárnak Diesel motorokat gyártó üzeme részé­re és e gyáregységnek megfe­lelő berendezéseket is szállít­son. A szerződés aláírása után tar­tott sajtóértekezleten Pierre Dreyfus, a Renault művek el­nök-vezérigazgatója és N. Szus­­kov, a szovjet külkereskedelmi minisztérium főosztályvezetője­­ hangsúlyozták: a kamai teher­gépkocsigyár olyan nagyarányú ipari komplexum lesz, amely vi­lágviszonylatban is páratlan. A gyár évente 150 ezer tehergép­kocsit gyárt majd, s hat gyár­egységből fog állni. Az egyik gyáregységben gyártják a Die­sel-motorokat. Évente 250 ezer nyolc és tízhengeres, 210—320 lóerős korszerű Diesel-motoro­kat gyártanak szovjet tervek alapján. A Renault művek a szerződés értelmében a gyártási techno­lógiát dolgozza ki, ugyanakkor a hatalmas gyáregységhez szá­mos berendezést is szállít. E gyáregység méreteire jellemző, hogy a Diesel-motorgyár körül­belül 40 hektáros területen fog­lal majd helyet. A gyártást már 1974-ben megkezdik. A Renault művek számára most kapott megbízás értéke 1,2 milliárd frank és ez önmagában is mu­tatja, hogy milyen hatalmas je­lentőségű szerződésről van szó. * Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének tagja szer­dán a francia külügyminiszté­rium palotájában vacsorát adott Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke tiszteletére. A vacsorán részt vettek a fran­cia kormány tagjai és más hi­vatalos személyiségek, szovjet részről pedig azok a személyi­ségek, akik Brezsnyevvel együtt utaztak Franciaországba. A meleg, baráti hangulatú vacsorán Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou mondott pohárköszöntőt. KS­D NAPLÓ, TELEFOTO Újabb hosszú tárgyalásokra került sor a párizsi Elysées-palotában a szovjet és a francia állam­férfiak között. Képünkön (balról jobbra): Schumann francia és Gromiko szovjet külügyminiszter, Chaban­ Delmas miniszterelnök, Pompidou elnök, Kirillin miniszterelnök-helyettes és Leonyid Brezsnyev

Next