Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-26 / 279. szám
Ára: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 279. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja , 1971. november 26., péntek Sztanko Todorov látogatása Székesfehérváron A tartalomból Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és felesége, valamint kísérete csütörtökön Székesfehérvárra látogatott el. A bolgár vendégeket elkísérte dr Ajtói Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Böjti János, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Először a Fejér megyei Tanács székházába látogattak el, ahol dr. Tapolczai Jenő, a Megyei Tanács elnöke tájékoztatta a vendégeket a megye életében a felszabadulás után bekövetkezett nagyarányú változásokról, amelynek révén Fejér az ország egyik legnagyobb iparosodó megyéje lett. A bolgár vendégek a tanácsházán tett látogatás után a város nevezetességeivel ismerkedtek, majd a Videoton Rádió és Televíziógyárba vezetett útjuk, ahol dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese és a gyár több vezetője fogadta őket. Itt Demeter Béla vezérigazgató-helyettes tájékoztatót adott a gyár tevékenységéről. Délután a székesfehérvári Könnyűfémművet keresték fel a bolgár vendégek, akikkel együtt részt vett a látogatáson dr. Lőrincz Imre, a nehézipari miniszter első helyettese is. Juhász János, a vállalat igazgatója tájékoztatta a vendégeket a gyár munkájáról, a magyar alumíniumiparban betöltött szerepéről, termelési eredményeiről, a dolgozók munkakörülményeiről, szociális ellátottságáról. A bolgár kormányfő megemlítette, hogy Bulgáriában Sumen városában nagy kapacitású, alumínium félgyártmányt előállító gyárat létesítenek, s érdeklődött a kooperációs lehetőségekről. Sztanko Todorov a székesfehérvári látogatás során hangsúlyozta: örömmel látogatott el a történelmi magyar városba, amely nem csak ősi múlttal rendelkezik, hanem napjainkban is szép eredményeket ér el a szocialista építőmunkában. Magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyv (2. old.) Leningrád hős város (3. old.) Kérdőjelek a kőbányában (3. old.) Ezerötszáz adat a gombnyomásra (4. old.) Ismét a hőközpontról (5. old.) Beszélgetés a szövetségi kapitánnyal (8. old.) A szülőfalu megemlékezése Magyar Lajosról nevezték el az istvánéi tsz-t Születésének 80. évfordulóján tegnap bensőséges ünnepségen emlékeztek meg Magyar Lajosról, a Somogy megyei Istvánéiban. A lakosság részéről mintegy hatvanan gyülekeztek öszsze a falu iskolájában, ahol a megye, a barcsi járás és a község több vezetőjének jelenlétében Suri Károly, az MSZMP Somogy megyei Oktatási Igazgatóságának igazgató-helyettese méltatta a község nagy szülöttének emlékét, életét, munkásságát. Külön szólt a ragyogó képességű fiatalember pályakezdéséről. Magyar Lajos a pécsi főreáliskolában végezte el tanulmányait, majd a Pécsi Hírlapnál megkezdett újságírói pályafutását rövidesen az országszerte igen rangos polgári radikális lapnál, a Világnál folytatta. Még nincs 20 éves, amikor megjelenik első vezércikke, írásaiból éles társadalomkritika, és a dolgozó nép szeretete árad. Ez a szándék vezeti amikor aktív részese lesz a proletárdiktatúra eseményeinek, hangsúlyozta a szónok, majd a továbbiakban Magyar Lajosnak a Szovjetunióban kifejtett fontos politikai, publicisztikai, diplomáciai és tudományos tevékenységét méltatta. Az ünnepség keretében Jakab István, a helyi Új Élet Termelőszövetkezet elnöke bejelentette, hogy a szövetkezet ezen a napon ünnepélyesen fölveszi Magyar Lajos nevét. A már korábban róla elnevezett klubkönyvtár falánál díszőrség várta az ünnepség résztvevőit. A község szülöttének itt állított emléktáblát Istvándi lakossága. — Leleplezésekor beszédében egyebek közt ezt mondta Pavelka Jenő, a község párttitkára: — Ha Magyar Lajos élne, boldog lenne, mert látná álmai megvalósulását. Porladó teste fölé nem tudunk koszorút helyezni, emlékét azonban megőrizzük. A vörösmárvány emléktáblán ez áll: ,,Ebben a községben született 1891. november 25-én Magyar Lajos, a kommunista újságírás kimagasló alakja, a nemzetközi munkásmozgalom hű harcosa". Az istvándi könyvtár egyik helyiségében emlékkiállítás nyílt Magyar Lajos életének dokumentumaiból. A Magyar Lajos emléktábla avatóünnepség résztvevői Istvándiban Még mindig nem ismerik a jövő évi tervüket... Eredmények és gondok a Közúti Építő Vállalatnál Ez év elején úgy tervezte a Közúti Építő Vállalat vezetősége, hogy 1971-ben 120,5 millió forint termelési értéket produkál. Október 31-ig 96,8 millió értékű munkát végeztek. Év végére — számítások szerint — tervüket csak 105 millió forintra teljesítik. A jelzett összegből elkészítették a gyódi bekötő út 2,8 kilométeres szakaszát 6,2 millió forintos költséggel. Közel tizenegymillió forint ráfordítással 6,5 kilométeres szakaszon folytatták a Harkány, Villány, Boly községek közötti út korszerűsítését. Tolna megyében isvállalnak munkát Baranya mezőgazdasága igényli az úthálózat korszerűsítését. Ebben az évben elkészült a felsőmindszenti termelőszövetkezet, a Pécsi Állami Gazdaság gyulapusztai és a babarcisz bekötőútja. Úgyszintén az egerági kisherendi és az Ózdfalui bekötő- és belső út. Hasonló munkát végeztek Máriakéménden, Egyházasharasztiban és Siklósnagyfaluban, öszszességében 7,2 kilométer mezőgazdasági út készült, 11,8 millió forint értékben. A Közúti Építő Vállalat nem csupán Baranyában, de Tolnában is épített 6,7 kilométer hosszúságú utat 7 millió forint értékben. Mezőgazdasági utat adtak át a tengelici Júliamajorban, az alsónyéki termelőszövetkezetben és a tolnai Aranykalász tsz-ben. A Tolna megyei munkák közül kiemelkedik az 55-ös számú bátaszékszegedi út közel 26 kilométeres szakaszának korszerűsítése, 25,3 millió forint értékben. A vállalat dolgozói készítettek három hidat 1,5 millió forint költségből. Fenntartási jellegű munkákra mind a két megyében 7,6 millió forint értékű megbízást teljesítettek. A tanácsok és a vállalatok megrendelésére 11,1 millió értékű építési munkát vállaltak. Ezenkívül az utak korszerűsítésére — mindkét megyében - 4,4 millió forintot fordítottak. Ezekben a napokban - a télies idő ellenére - folytatják a pellérdi útkorrekciót, a BCM területén a belső utak építését Most készítik a mohácsi Vegyesipari Vállalat üzemi útjaités a vállalat csatornahálózatát. Munkálatokat végeznek a pécsváradi út-áthaladási szakasz csatornaépítésén és szélesítésén. A Közúti Építők Pécsváradon - a községbe vezető út mentén — építik az ÁFOR- kutat. A harkányi AFOR-kút is az ő kivitelezésükben készült. Tovább épül Gyód községben — a már átadott bekötőút 800 méteres szakasza. Tolnában készítik a medinai bekötőutat, Tengelic felsőnél pedig egy mezőgazdasági út földmunkáit végzik. Bevezetőben már utaltunk arra, hogy a Közúti Építő Vállalat ez évi programjának termelési értéke 120,5 millió forint Ezzel szemben a tényleges teljesítés 105 millió lesz 1971-ben. Ennek egyik oka, hogy ez év második felétől a betervezett beállításra javasolt C—25-ös aszfaltkeverő telepe nem állhatott a termelés szolgálatába, mert trösztjüktől nem kapták meg. Másik tény, ami kedvezőtlenül hat munkájuk eredményességére, hogy a KPM a ma korábban megrendelt és a vállalat által meg is kezdett munkát hitel hiányában (9 millió forint értékben) visszavonta. Következménye nyilvánvaló: bizonytalanná vált a vállalatfejlesztés, nem növekszik a nyereségrészesedés és továbbra is munkaerőhiánnyal küszködnek Tetézi gondjukat, közeledik az év vége, de a vállalat még nem ismeri teljesen a jövő évi feladatokat, ez abból adódik, hogy a beruházók sem ismerik a jövő évi hitelbiztosítást. Kevés a megrendelés Hosszú József, a vállalat igazgatója elmondta, hogy 1972-re eddig a teljes kapacitásuk 20- 25 százalékát kötötték le. Ez a százalék forintra számítva alig haladja meg a 11 milliót, holott a vállalat 130 millió forint értékű program kivitelezésére készül. Szerződéssel eddig a kaposszekcsői bekötőút építését a BCM úthálózata egy részének aszfaltozását, a Vízügyi Igazgatóság részére végzendő munkát és a szekszárdi kórház úthálózatának korszerűsítését kötötték le. A MEZŐBER mintegy 40 millió forintos megrendeléssel nyújt munkaalkalmat a Közúti Építő Vállalatnak, de a felsoroltak nem elegendők ahhoz, hogy biztonságosan induljanak a következő évnek és kevés ahhoz, hogy tervszerűen tudjanak dolgozni. N. I. A szeptember végi nyereségek Egy bő hónap múlva évet zár a gazdaság, s a nyereségrészesedések kifizetésével felkerül a korona is az 1971-es esztendőkre. A főkönyvelőket ne irigyeljük, főhet a fejük, bizonyára egyre csak azt számolgatják, mit lehet még „megfogni” a hátralevő egy hónapban, hogy minél nagyobb legyen a gazdasági eredmény. Az év első háromnegyedének mérlegei alapján most tekintsük át, milyen reményekkel várhatják az év végét a baranyai vállalatok. A minisztériumi szektor — szénbányák, bőr-, sör-, dohány-, kesztyűgyár, állami építőipar, nagykereskedelem, állami gazdaságok, élelmiszeripar és mások — nyeresége az év első háromnegyedében a tavaly szeptember végi összesen 797 millió forinttal szemben csak 773 millió forint. íme, részleteiben. (A továbbiakban a növekedés vagy csökkenés úgy értendő, hogy az idei év első háromnegyedének adatait a múlt év hasonló időszakának adataival hasonlítottuk össze.) A szénbányáknál hat, a gabonafelvásárolónál ötmillió forinttal volt kevesebb a nyereség. Szeptember végével nem érte el tavaly akkori eredményét a farostlemezgyár és a tervező sem. A tavalyinál nagyobb a nyeresége a kőbányáknak, jóval nagyobb a közúti építőknek. A téglaiparnak a tavalyi veszteséggel szemben az ártámogatás eredményeként 14 millió, a gázgyártónak, amely a múlt esztendőben ugyancsak jócskán veszteséges volt, a termelési adókulcs csökkenésével 23 millió forint a nyeresége. A konzerviparnak a tavalyi veszteséggel szemben nyeresége van. Jó évet zár majd az áramszolgáltató, 30 millióval több, 107 millió a nyeresége. A kesztyűgyáré is jóval több , 7 millióval. Az állami gazdaságok nyeresége a tavalyi 84 millióval szemben szeptember végén 48,5 millió forint. Az utolsó negyedév itt nagy változásokat szokott hozni és nyilván hoz most is. Jól áll a Volán, az év első háromnegyedében több mint 66 millió forint nyereséget realizált, szemben a tavalyi 58 millióval. A nagykereskedelem viszont nem igen dicsekedhet élénk üzletmenettel. A nyereség csak fele a tavalyinak. Az idén szeptember végén veszteséget mutatott a mérleg a cipőnagykernél és a TITÁN-nál. Messze nem úgy áll az állami építőipar, mint tavaly, az év első háromnegyedében a tavalyi 47 millióval szemben csak 17 millió forint volt a nyeresége. Helyzete — mivel az 1971-es, megváltozott szabályzók hatására alakult ki — rendkívül egyedi. Itt, ha nem lesznek bizonyos korrekciók, az „R”-alappal is baj lesz. Arról van szó, hogy év végén egyes baranyai vállalatoknál a részesedési alap hiányával kell számolni. Ez abból adódik, hogy a bérfejlesztés egy bizonyos hányada után a vállalatoknak adót kell fizetniük, és ez a részesedési alapot terheli. Jelenleg a számítások azt mutatják, hogy év végén nem lesz részesedési alapja az állami építőiparnak, a téglaiparnak, a talajerőgazdálkodási vállalatnak és a nyomdának. Baranyában az ún. fedezetlen „R”-alap összegét körülbelül 50 millió forintra teszik. A legsúlyosabb helyzetben az állami építőipar van. M.Z. Pillantás az évzárásra Tanácskozik az NKP kongresszusa Az NKP kongresszusának első napján Kurt Bachmann, a párt elnöke tartotta meg beszámolóját. A referátum elemzi a nemzetközi helyzet alakulását, ismerteti a nyugat-németországi viszonyok fejlődését és meghatározza a párt előtt álló feladatokat A nemzetközi helyzet kedvező alakulása - hangsúlyozta a referátumban Kurt Bachmann - Európában is lehetőséget nyújt olyan fordulat megtételére, amely az enyhülést és biztonság új távlatait tárja fel. A szövetségi kormány a szovjet-nyugatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződés megkötésével nemzetközi jogilag kötelezően elismerte a fennálló határok sérthetetlenségét, beleértve Lengyelország nyugati határát, valamint az NDK és az NSZK között húzódó államhatárt. A nyugat-berlini négyhatalmi megállapodásban pedig megerősítést nyert, hogy Nyugat-Berlin nem a Német Szövetségi Köztársaság része és nem tartozik az NSZK igazgatása alá. „Ma kezd tehát valósággá válni, amiért a kommunisták ebben az országban két évtizeden át következetesen szálltak síkra, minden üldöztetés közepette” — mutatott rá az NKP elnöke. Ebben a pozitív változásban nagy szerepe volt a Szovjetunió és a szocialista államok közössége következetes békepolitikájának. „A Német Kommunista Párt valamennyi demokratikus és békeszerető erőnek javasolja, hogy közösen harcoljanak. 1. A szovjet-nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződések gyors ratifikálásáért; 2. az európai biztonsági és együttműködési értekezlet haladéktalan előkészítéséért és mielőbbi megtartásáért; 3. az NDK és az NSZK felvételéért az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, valamint a két német állam normális kapcsolatainak megteremtéséért az egyenjogúság, a nemzetközi jog egyetemesen érvényes normáinak alapján; 4. a közvetlen leszerelési intézkedések valóra váltásáért, az európai csapatlétszám-csökkentési tárgyalások megkezdéséért. A belső helyzetről szólva Bachmann megállapította, hogy az NSZK-ra ma az éles osztályellentétek a jellemzők, amelyek most a fémipari munkásság jogos bérharcában is megnyilvánulnak. A nagytőke támadásba lendült a munkásság ellen, a nemzetközi pénzügyi válság terheit a dolgozó tömegekre akarja hárítani. E támadással szemben valamennyi dolgozó közös fellépésére, közös harcának kialakítására van szükség. Beszéde befejező részében az NKP elnöke hangsúlyozta az ideológiai munka fontosságát és hitet tett az NKP és a testvérpártok összeforrottsága mellett