Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
1972. február 1. Kapa nélkül Fundazol a gyümölcsösben Sikeres növényvédőszer-program a Chmomnál A növényvédőszerek, a gyomirtószerek alkalmazása világszerte hatalmas mértékben terjed. Hazánkban a mezőgazdasági kártevők és gyomok mintegy 8 milliárd forint veszteséget okoznak minden évben. Maga jelenleg használt több, mint 250 vegyszer alkalmazásával — a 8 milliárdnyi veszteségből 5 milliárd forint értéket lehet megmenteni. A cél: a veszteség teljes elkerülése. Előny: a szelektív hatás A népgazdaság negyedik ötéves terve — az MSZMP X. kongresszusának határozatát kifejezve — előírja a mezőgazdasági termelékenység növelését, ennek egyik eszközeként pedig a mezőgazdaság kemizálását. A kemizálás programja minden eddiginél jobb együttműködést kíván az iparvállalatoktól és a mezőgazdasági üzemektől. A hazánkban használt növényvédő- és gyomirtószerek választéka aránylag kicsi. A világszerte ismert, felhasznált hatóanyagoknak mintegy a felét alkalmazzuk csupán. A növényvédelmi hatóságok évenként általában 400 új készítmény forgalombahozataláról döntenek, az úgynevezett szelektív hatású szereket részesítve előnyben. Az új készítmények forgalombahozatalát hosszú és gondos vizsgálat előzi meg, az alkalmazásra ajánlott szerek közül viszonylag kevés bizonyul jónak. Megfelelő termékek hiányában viszont be- hozatalra szorulunk ... A Chinoin gyógyszergyárként lett világhírű és az iparágban elsőként jutott arra a következ-tetésre: a fejlődés során szer-zett kémiai és gyártástechnológiai tapasztalatokat köteles a népgazdaság számára döntő növényvédőszer-ipar megteremtésében is kamatoztatni. A gyár negyedik ötéves tervével egyidősen készítették el tehát a növényvédőszer-gyártási programot. Ez a program a peszticidek (védőszerek) széles választékát tartalmazza, az inszekticid (rovarirtó), a herbicid (gyomirtó) és fungicid (gombaölő) szerek területén. A több évre szóló kutatási és műszaki fejlesztési terv végrehajtásának első eredményeit már a program első esztendejének befejezése előtt hasznosíthatta a mezőgazdaság. A Pyramin néven forgalomba hozott szelektív gyomirtószer nagyüzemi felhasználása például igazolta a kísérleti eredményeket: kapálás nélkül is lehet répát termeszteni! A cukor- és takarmányrépa termesztését e szer gazdaságossá teheti a mezőgazdasági üzemek számára. A Pyraminnal végzett 1969-es kísérletek, majd a szélesebb körű alkalmazása során tavaly nyert tapasztalatok legalábbis ezt ígérik. A répatermesztő gazdaságokat bizonyára meggondolkoztatja a soponyai Rákóczi Tsz példája: náluk 57,5 hektár vegyszeres gyomirtása összesen 485 ezer forinttal javította az üzemi eredményt. A Pyraminnal végzett gyomirtás hektáronként 891 forinttal kerül kevesebbe, mint a hagyományos kézi munka. A Pyraminnal és a gépesített szedéssel a szövetkezet hektáronként 27 nap élő munkát tudott megtakarítani, összehasonlították a hagyományos és a Pyraminnal végzett gyomirtás költségeit is. A Pyraminnal 1 hektár gyomirtása 900 forintba kerül. 816 forint a szer költsége, 84 a helyszínre juttatásé. Kézi erővel végzett gyomirtásnál — a sarabolást, a kétszeri kapálást és kétszeri kultivátorozást figyelembe véve — ez az összeg 1791 forint. A Pyramin felhasználása és a komplex gépesítés együttes eredményeként így lényegében megszűnik a termesztés élőmunka igénye, a termelés gazdaságosabbá válik. A kísérletek során NSZ—02 néven megismert, majd Fundazol néven forgalomba került gombaölőszer alkalmazási területein a Pyraminhoz hasonló jelentőségűnek bizonyult. Állja a versenyt A parazita gombák különösen a gyümölcsösökben okoznak hatalmas károkat. A Fundazollal végzett kísérletek után a Növényvédelmi Kutató Intézet és a MÉM növényvédelmi főosztálya egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy nemcsak a gyümölcsösökben előnyös a használata: a répa-termésátlagok is jelentősen nőttek a Fundazollal kezelt területeken, a szemestakarmányok kétszeri repülőgépes kezelése pedig átlagosan 15—20 százalékkal nagyobb terméshozamokat eredményezett az eredetinél. A megyei növényvédő állomások által is összegezett tapasztalatok szerint nem egy alkalmazási területen hatásosabbnak bizonyult a legjobbnak ismert nyugati szereknél. A mezőgazdaság érdekei — a felhasználók tapasztalatai alapján — kívánatossá teszik, hogy a Chinoin meggyorsítsa a teljes növényvédőszer programot. Huszonegy új növényvédőszerrel már a nagyüzemi gyártás érdekében kísérleteznek, a most elkészített ll-es számú növénybiológiai program még ennél is több új, biológiailag aktív vegyület előállítását tartalmazza. A gyár gondjai ellenére sem akar lazítani a tempón. A tavalyi eredmények erőt adnak — a második félévben gyártott 230 tonna Fundazolból idén például már 1000 tonna készül — a merésznek tűnő vállalkozásokhoz. A növényvédőszer-program végrehajtásának megkezdését, az első eredmények anyagi feltételeit a gyár teljes egészében saját erejéből fedezte. V. E. Népdaléneklési verseny A mohácsi népdaléneklési versenyre ez ideig a megye 21 iskolájából jelezték a versenyzők részvételüket. Egyebek között a pécsi, szigetvári, siklósi, pécsváradi, magyarbólyi, somogyhárságyi és a szalántai általános iskolai tanulók jönnek el Mohácsra. Mohács város Tanácsának művelődésügyi osztálya az 1972. évi busójárás alkalmából népdaléneklési versenyt hirdetett általános iskolai felsőtagozatos tanulók részére. A pályázati felhívás értelmében a versenyre benevezhetnek mindazok a tanulók, akik 5 népdalt megtanulnak a mohácsi népdalgyűjtő, Schneider Lajos hagyatékából összeállított „Mohácsi népdalok" című füzetből, valamint még minimálisan 15 más magyar népdalt is elő tudnak adni. A verseny egyéni. Egy iskolából egy tanuló nevezését fogadják csak el. A versenyt, amint arról a Dunántúli Napló beszámolt, február 12-én, szombaton délelőtt és délután bonyolítják le. Az első öt helyezett értékes díjat kap és egy-egy kísérővel vendége a busójárás rendező bizottságának és díjtalanul megtekintheti a rendezvényeket. — 150 kilogramm napraforgómag és 35 kilogramm állati faggyú az éhező madaraknak. A várgondnokság kollektívája kilenc évvel ezelőtt szervezte I meg a madárvédelmet. Azóta I minden télen elhelyezik a várban a madáretetőket, amiket a vármúzeum őrei reggel megtöltenek napraforgómagokkal és állati faggyúval. Estére kelve a kosztosok kiürítik az etetőket. Évente 150 kg napraforgómagot és 35 kg állati faggyút fogyasztanak el a madárétkezde vendégei Szigetváron. JÓ ÁLLAPOTBAN LEVŐ 6—8 SZEMÉLYES mellékocsit bérebbik TÖBB HÓNAPRA. Ajánlatokat kérjük a Baranya megyei Gabonafelvásárló Vállalat MűszakiOsztálya (Pécs, Hunyadi út 3. szám) címére küldeni. Telefon: 52-83. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Exportígéretek (2.) Mennyivel viszünk többet a világpiacra? A múlt évben romlott az ország külkereskedelmi árumérlege, a kivitel fokozása tehát a népgazdaság elsőrendű érdeke. A megye két legnagyobb exportőre — a Pécsi Kesztyűgyár és a Pécsi Bőrgyár — nemrég arról nyilatkozott, mennyivel több árut visznek az idén a világpiacra. Most a Pécsi Porcelángyár és a komlói Carbon Könynyűipari Vállalat idei exportterveiről lesz szó. Kedvező piacfordulatra várva A Pécsi Porcelángyár nem indult neki vérmes reményekkel az idei esztendőnek. Két fix kötésük van: Románia 270 ezer ru bel értékben 135 ezer darab porcelánszigetelőt rendelt, Jugoszláviának pedig pirogránit szökőkutat szállítanak. A szökőkút a szabadkai városháza elé kerül. Egyelőre ez van, de persze nincs lefutva semmi, minden megeshet még. Egy váratlan piaci fordulat — mint tavaly is — s a tényleges kivitel könynyen meghaladhatja a tervezettet. Mindez a külkereskedelmen is múlik, üzletekkel kecsegtető új exportcikkük a porcelánfajansz. Zsolnay idejében már megismerhette a világ, ötven év óta azonban eltűnt a piacokról. Az ARTEX most kiviszi és bemutatja a nagy nemzetközi vásárokon, Hannoverben, Milánóban, és piackutatást végez. Bár versenytárs nélkül állanak, nehéz lesz betörni, az értékes, sárga és világoskék alapszínű porcelánfajansz a fogyasztói ízlésbe ütközik. Meg kell szoktatni és szerettetni a nyugati fogyasztókkal, ez beletelik két-három évbe. Az idén így csak néhány millió forint értékű porcelánfajansz exportjára számítanak. A gyártás egyébként felfejlődőben van, egy seregnyi tanuló most szabadul fel. A gyárnak közvetett exportja is van. Porcelánszigetelőit " a Ganz Villamossági Művek építi be és értékesíti nyugati piacokon. A Ganz igényeit egyelőre nem képesek kielégíteni. Reményteljes azonban, hogy tavasszal nyugatnémet gépeket állítanak be, emelik a minőséget, szélesítik a választékot. Finanszírozási gondok Az elmúlt néhány évben nagy utat tett meg a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat. Termelése dinamikusan fejlődik és évről évre több árut visz ki a világpiacra. Tavalyi 300 milliós termelésükből a külkereskedelem a legnagyobb partnerük, a HUNGAROTEX, továbbá a HUNGAROCOOP, az ARTEX és a TANNIMPEX segítségével 100 millió forint értékű ruházati cikket és cipőt küldtek exportra. Az idei év ismét nagy előrelépést ígér. A 350 milliós termelésből 150 millió forint értékű exportot terveznek, amelyet már le is kötöttek. Zöme bérmunka. A többlet termelésre azok a falusi kisüzemek adnak alapot, amelyeket tavaly raktak sittre, s most már szépen hozzák a termelést. A kivitel legnagyobb tétele — a 150 millióból 80—100 millió forintnyi — a ruházati ciki. Egy sor nyugat-európai országba szállítanak, többek között Svájcba, Angliába, Hollandiába, to±vábbá Líbiába, míg a SZOCrárta országok között a tegnai vevő a Szovjetunió és Csenszvákia. A ruházati cikkek exportjának hatvan százaléka irányul a tőkés piacokra. Már a jövő évet alapozzák A vállalat a tavalyinál több női és férfi cipőt exportál. Egy százezres tétel megrendelője a Szovjetunió. A távlatban a tőkés piacokon is szeretnének megjelenni. Új exportcikkük a bútor. Elsőként Bulgáriába küldenek kárpitozott bútorokat. És már a jövő évet alapozzák a Carbonnál. A külkereskedelem Lipcsében tárgyal, 1972 második felére és a jövő évre cipőfelsőrész bérmunkára van kilátás. A héten pedig líbiai kereskedők érkeznek Komlóra és már az 1973. évi ruházati exportról tárgyalnak. Miklósvári Zoltán Szalai utcai ikrek (2.) Beköltözés előtt Fiatalember jön, ballonkabát- [ ban. Nem kerülgeti a sarat, nem pipiskedik a gerendák, a téglahalmok,a csövek között, s ez tetszik az építőknek. Megállnak, nézik: vajon melyik épületben lesz az övé . . .? A fiatalember papírt szorongat, s minden mozdulatán látszik: legszívesebben tánclépésben tenné meg az utat a lépcsőházig. Már csak a gáz Finiséhez érkezett a munka: a Szalai András utcai toronyházakon az utolsó simításokat végzik. A házak körül még minden rendetlen, a lakások túlnyomó többségében azonban már zárva az ajtó. A leendő lakók közül egy-kettő szinte mindig a területen lézeng — számukra határozottan érthetetlen, mire kell itt még várni... Keller János művezető már megszokta a kérdéseket. Az eredeti tervek szerint a 3-as számú — legelsőnek elkészült épületbe —, már januárban beköltözhettek volna a lakók, csúszás nélkül azonban, sajnos, itt se ment. Szilveszter előtt mindhárom épület műszaki átadására sor került, ez azonban nagyon is kegyeletteljes akció volt: az építőknek szükségük volt minden fillérre. Most azonban már valóban közel állnak a készhez. — A 3-as számú épület kulcsait már át is adtuk a PIK- nek, s február 28-ig átadják a másik kettőét is ... — Tehát jöhetnek a lakók. — Hát, ha meglesz a gáz . . Most már minden a gázon múlik ... _ A házak mögötti térség valódi csatatér: bontják a művezetői irodát, a felvonulási épületet, ássák a gerincvezeték árkait. Eddig kegyes volt az építőkhöz az időjárás, érthető hát ha mindenki az eget kémleli. Víz, villany, távfűtés már van a lakásokban — egy hónapon belül pedig gáz is lesz, ha csak be nem temeti az árkokat a hó... Célszerűség, kényelem A lábazatok vörös téglaborítását leszámítva már teljesen felöltöztek az épületek. Az északra néző pirogránit-falak, a pasztellszínű főfalak és a műteremlakások sárga műkőborítása exkluzív hatást eredményeznek, melyet csak tovább fokoznak a napfénytől száz színben játszó teraszablakok, s az épületekben függőlegesen végigfutó díszüveg-szalagok. A vita, mely az építkezés kezdeti időszakában oly szenvedélyes volt — szép vagy nem szép? —, a jelek szerint eldőlt, az érdeklődök ma már ugyanis nem azt kérdezik: ki tervezte, hanem azt: kik laknak majd itt? Az 1-es és 2-es épület szövetkezeti, a 3-as pedig állami lakásokból áll. Egy-egy épület 82 lakásos. Húsz két és félszobás, negyven kétszobás, húsz másfélszobás lakás van minden épületben s a tizenegyedik szinten 2—2 nagyméretű garzon lakás. A kétszobás lakások 45 négyzetméteresek. A konyha beépített és külön levegőelszívóval van ellátva. A Szalai utcai ikrek nemcsak esztétikai, de biztonságtechnikai szempontból is új korszakot jelentenek, az új gáztörvény megszigorított előírásait ugyanis itt vették figyelembe először. A cölöp alapra épült házak kivitelezése 1970. október elején kezdődött. Épületenként 67 cölöpöt kellett a helyenként gyanúsan laza szerkezetű földbe verni. Az alapozási munkák során 160 köbméter betont építettek be, míg a födémek 290 köbméter anyagot nyeltek el épületenként Egy-egy toronyház 44 méter hosszú, 15 méter széles és 36 méter magas. Épületenként 1872 panelt kellett beépíteni. Mindezt azért idéztük fel, mert e hatalmas munka elvégzése alig igényelt több időt, mint a belső szerelés. Egy korszerű lakóház tulajdonképpen egy kis üzem. Elektromos-, víz-, gáz- és távfűtővezetékek bonyolult rendszere, melynek megvalósításában tucatnyi vállalat érdekelt. Sorozatunkat azzal a céllal indítottuk el, hogy nyomon kísérjük, mi minden történik, míg a boldog lakók megkapják a kulcsot, egyszóval, hogy összegezzük a legfőbb tanulságokat. Nos, a Szalai utcai ikrek krónikájának egyetlen igazán jelentős tanulsága van, s az az, hogy a kálvária akkor kezdődött, amikor megbomlott az együttműködő partnerek között az összhang, s a munka üteme akkor torpant meg először, amikor az építkezés előkészítői és vezetői az első szervezési hibát elkövették. A szakember szemével Szemlédi Géza, a Beruházási Vállalat főmérnöke az első kapavágástól figyelemmel kísérte az építkezést. — Nem tudok úgy véleményt mondani erről a munkáról, hogy ne emlékeztessek Meszesre, az első uránvárosi házakra, majd ezt követően az első panelekre, tízemeletesekre. A Szalai utcai ikrek egy folyamat állomásaként ítélhetők csak meg igazán. Ezek az épületek a paneltechnológia továbbfejlesztése eredményeképpen születtek meg. A szokásosnál gazdagabb díszítést a városközponti jelleg indokolja. Tillai Ernő szép házat tervezett, s a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat lehetőségei maximumát adva valósította meg e terveket. A belső igényességet, illetve a munkafegyelmet persze még lehetne javítani. Elég sok dolgot kellett minőségileg elmarasztalnunk, s sajnos arra is volt példa, hogy bizonyos szerelvények egyszerűen eltűntek a felszerelést követően. Dehát ezek építőiparunk tipikus kísérőjelenségei, s nemcsak Baranyára jellemzőek . . . A Szalai utcai ikrek tehát „felnőttek", s arra várnak, hogy lakásból otthonná legyenek. Riportsorozatunk végéhez értünk." Záróírásunk azokról szól majd, akikért tulajdonképpen minden történt. Február végén, március elején a Szalai utcai toronyházak lakóit mutatjuk be. Békés Sándor A hónap végén beköltözhetnek a lakók