Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
1972. április 8. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Az épületeket visszakapja a kivitelező „megőrzésre* Beköltözés a negyedik neg? A kertvárosi lakásépítés megelőzte a közműépítést Úgy látszik, az 1971-es „örökségtől" nehezen szabadulunk meg. A lakástervezés okozta problémák, amelyek fékezően hatottak a tavalyi lakásépítési terv teljesítésére — tovább gyűrűznek. A PTV ugyan példás gyorsasággal újratervezte a Kertvárost, a BKV lendületes munkája nyomán pedig az év eleje óta a nemrég még szántóföldön egymásután szökkennek a magasba a házak, de valahol mégis lassabban megy a gépezet. A házak — bármily furcsa is — elkészültük után hónapokig üresen állnak majd. Daruval leállni! A reggel támadt böjti szél akadálytalanul zúdul be a kis családi házak között az építési területre. A porfelhők időnként mindent elrejtenek a szem elől, a leülepedő por belép embert és gépet. A harmadik épületblokk sarkánál álló daru szemmel láthatóan inog, a három emelet magasba emelt panelt játszi könnyedséggel lengeti a szél. A panelszerelők integetnek, ne forduljon tovább a daru, a panelt vigyék vissza. Lent négyen, alig tudják leállítani a lomhán forgó falat. A daru áll, amíg a szélvihar elcsitul. Január közepén adtunk hírt arról, hogy a 3. számú épület panelszerelésével megkezdődött a Kertváros építése. Most, március utolsó hetében már kész 270 lakás fogadószintje és két tízemeletes épület mélyalapozása. No és természetesen állnak már szemre csaknem teljesen kész épületek. Jellemző az építés irámára, hogy a 4. számú épületen, amelyen március 8-án emelték be az első panelt, tizenhét nappal később már a helyén volt valamennyi nyílászáró is. Hasonló ütemben halad az elkészült épületek belső szerelése is. A helyszínen látottak alapján eszébe sem jut kételkedni az embernek abban, hogy áprilisban megtörténik az első épület átadása, s utána folyamatosan a többié. És ezeket az épületeket nem népesítik be lakók. Késnek a közművek De hogyan is népesíthetnék be, amikor a közművek csak kullognak a lakások után. Víz, csatorna, gáz nélkül nem lehet használatba adni a lakásokat, s itt a Kertvárosban most az a furcsa helyzet áll elő, hogy hiába vannak kész lakások, azokból — legalább is egyelőre — senkinek nem lesz haszna. Mintha nem is lennének! A Beruházási Vállalat ugyan formálisan átveszi az elkészült lakóépületeket, de utána vissza is adja a kivitelezőnek „megőrzésre” — szeptember 30-ig. Akkor van az utolsó közműátadási határidő, azt pedig — kénytelen-kelletlen — ki kell várni. Itt érdemes megállni és áttekinteni a jelenleg érvényes határidőket. A Csőszerelőipari Vállalat június 1-én adja át a középnyomású gázvezetéket, a Vízmű augusztus 60-ig építi ki a vízvezetékhálózatot, a BKV szeptember 30-ra adja át a szennyvíz- és csapadékvíz csatornarendszert. A pécsi lakásépítkezéseken eddig mindig megelőzte, vagy legalább is együtt haladt a közműépítés a lakásépítéssel. Itt megfordult a helyzet, a lakásépítés maga mögött hagyta a közműveket. Az ok tulajdonképpen egyszerű. A lakásépítést lényegében kész tervek alapján lehetett indítani — az újratervezés az 1973-as programra vonatkozik —, de a beépítési terv változása miatt a közműhálózatot is át kellett tervezni, ez pedig az 1972-es építési területet is érintette. Ahogy mondják, a Kertvárosban minden összejött, a tetejébe még ez is. Tehát egy elkerülhetetlen következményről van szó, amit meg nem történtté tenni már nem lehet, szépíteni rajta azonban talán lehetne. A Csőszerelőipari Vállalat részéről felmerült annak a lehetősége, hogy esetleg már május 1-re átadják a gázvezetéket. Ha a többi közműépítő is találna valami lehetőséget a határidő lerövidítésére, még az egy hónap is sokat jelentene. Azok a megmondhatói ennek, akik évek óta várnak már lakásra, s talán éppen itt jutnának otthonhoz. Az idén elkészülő közműhálózat azonban egy valamire biztosítékot nyújt. Arra, hogy 1973- ban és utána hasonló eset már nem fordulhat elő. A korábbi egyensúly helyreáll, a közművek hiánya nem akadályozza többé a lakások használatbaadását. " H.l. MEGKÉRDEZTÜK Miként változnak Baranyában a szállodai árak? menny nappal ezelőtt jelent meg a belkereskedelmi miniszter rendelete a szállodák és szálláshelyek árainak rendezéséről. Az új jogszabály értelmében 1972. április 1-től egyes szállodai árak emelkedtek. Mennyiben hozott az új rendelet változást, hogyan változnak a szállodák és szállodajellegű férőhelyek árai Pécsett és Baranyában? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a Pécs városi és a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatalnál. Az illetékes szakemberek tájékoztatásunkra elmondták, hogy Pécsett a változások közül legjelentősebb a fizetővendég szolgálati szobaárak módosulása. Ez nem áremelkedést jelent, hanem nagyobb minőségi differenciáltságot. Az új jogszabály lehetővé tesz olyan minőségi különbségtételt, amely eddig nem volt. A jövőben a fizetővendég szolgálati szobáknál fokozottabban figyelembe veszik a szoba fekvését, berendezésének, bútorzatának minőségét, a higiéniai körülményeket és mindazokat a tényezőket, amelyek a vendég kényelmét hivatottak szolgálni. Ennek alapján a központi fekvésű és az igényeket jobban kielégítő szálláshelyek árai bizonyos mértékben emelkednek, míg olyan helyen, ahol a vendég kényelmét csak részben tudják biztosítani, a jelenleginél alacsonyabb árkategóriák kialakítására lesz lehetőség. Baranyát tekintve, a szállodák többségében ebben az évben nem változnak az árak, módosulás csak Harkányban várható, mivel az idegenforgalom szempontjából gyógyfürdőhelynek tekinthető. Ez összefüggésben van a rendelet céljával, mely szerint elsődlegesen az idegenforgalom szempontjából kiemelt területek szállodai árait módosítják, és ebbe a kategóriába tartozik Harkány is. R. É. Az obaligeti tavak környékén rohamosan fedődnek, épülnek a víkendtelepek. Felvételünk a kis tó és az országút közötti egyik félkész, hétvégi házsort ábrázolja. A népfrontmozgalom nem elmélet, hanem gyakorlat A népfrontmozgalomnak inkább múltja, mint jelene vagyok, a mozgalom hajója már csendesebb, de életteli vizeken úszik. Ezt mondja az emlékezés bevezetőjeként és emlékezetből, tanultakból kezdjük lapozni a történelmi múltat. Közben kockákból házat építünk a kisunokának, akire a nagypapa vigyáz. Szép is, áll is a kisház az asztalkán, lyukas, — hát nem értitek, hogy nincs fala? — mondja. Mint az emlékeknek, melyek túlterjednek e kedves lakás falain, a múltba, a valamikori ködbe, a reménybe. Dátum: 1944. március 19. Ez Pécsett is a német-fasiszta megszállás napja. Ez a nap fordulót jelentett minden becsületes hazafiban. • Ekkor kezdődött egy összefogás. Rendszeresen felkerestem egyik pécsi gyermekintézmény igazgatóját, kapcsolatunk volt Boros Istvánnal, Szakosíts Árpád is többször járt körünkben és arról beszélgettünk, hogy a nemzeti összefogásnak milyen lehetőségei vannak. Kialakult egy értelmiségi csoport, mely az, egyetlen meghagyott legális kisgazdapárt mellett létezett. Ez biztosított lehetőséget a politikai életre, jóllehet a beszélgettés, az elképzelés már akkor túlhaladta e párt kereteit. Abban az időben hallatlanul nagy dolog volt a tájékozódás, ez tartotta a lelket, mert a kéz gúzsba volt kötve. Nyolc, tíz, esetenként tizenöt főnyi volt a pécsi értelmiségi függetlenségi frontos csoport. Neveket az említetteken túl már aligha érdemes sorolni, mert egyiket korán, a másikat később elfújta a politikai szél, csak utas volt a kisállomásig, a harmadik tovább jött, a negyedik egy válságos időszakban régi politikai felfogásában tagadta meg, hogy a reakció eszköze legyen. Mint cseppben a tenger, tükröződik e kis csoportban is a politikai viharos átalakulás. Ezerkilencszáznegyvennégy decemberében, Szegeden megalakult a Függetlenségi Front, a mai Hazafias Népfront elődje, amely tulajdonképpen a folytatását jelentette az eredetinek és ekkor ott az volt a fő kérdés, hogy a pártok mennyiben vállalnak részt a koalícióban. Erről sokat lehetne beszélni. Beszélgetünk is. Újabb kisházat építünk a rendíthetetlenül játszani és alkotni akaró unokának. Egyéni benyomásai arra késztették, hogy pártonkívüli maradjon. Látta a legálisnak megmaradt párt jobboldalra tolódását, ugyanakkor tapasztalta, hogy a „baloldali" kötelezettségekre felhasználják, bár ezt pártonkívüliként meggyőződéssel elvégezte. Funkciót ajánlottak, úgymond széles perspektívát és erre mondott nemet. Nem akart canosajáróvá lenni. Semmiféle körülmények között. .. — A Függetlenségi Front, később a Hazafias Népfront lényegét úgy fogtam fel és tekintettem, mint bizonyítékát annak, hogy pártonkívüliként is lehet politizálni, egyéniseg teljes értékű politikai hozzájárulást végezni. Ezzel lezárult, illetve folytatódott egy korszak, melynek legközelebbi dátuma 1954. Ekkor választották meg a népfront megyei elnökének és ezt a tisztet 1968-ig betöltötte. Tíz éven át Baranya megye egyik országgyűlési képviselője is volt. Könyveket forgat, dokumentumokat vesz elő. Egyiket elkérem és ebből is kiderül, hogy mit jelent a közügy szolgálata. 1960. szeptember 1-től 1961. január 15-ig bezárólag 26 ülésen, értekezleten, tárgyaláson vett részt, közben Parlament, hétszer készült fel és mondott beszédet, kilenc esetben intézett sok utánjárással panaszügyet, kétszer nyilatkozott a sajtónak. Ez három és fél hónap. Mennyi elfoglaltság, mennyi szabadidő feláldozás? Ezt külön érdemes lenne kiszámítani. Nem számolunk. — Ezek az évek számomra rendkívül tanulságosak, emlékezetesek. Első helyen ismerkedtem meg azokkal a nagy gondokkal és azokkal az emberekkel, akik e nagy gondokat és elért eredményeket szívükön viselik. Neveket sorol. Országos párt, állami vezetőket, megyeieket, akikkel mindig tanácskozni tudott, szót értettek. Meggyőződése, hogy politikai elképzeléseiben, törekvéseiben az utóbbi másfél évtized volt a legszebb és mégis, íme a legszebb emléke: — A falujárás, a termelőszövetkezeti mozgalom szervezése. Sok jó szót, véleményt lehetett ott hallani, igazakat és nagyon szép a baranyai táj, a falvak. A jelenre fordítjuk a szót. 1968-ban egészségi okok miatt nem tudta vállalni a további munkát. Azóta, ha nem is tevékenyen, de érdeklődéssel minden nap ott van a maga alkotta politikai porondon, a közéletben, melyet újságok, televízió, rádió szolgáltat. Folytatja gondolatát. — A népfrontnak mindig az eleven, mindennapi találkozásokból, életből kell kiindulnia. Ezt a mozgalmat nem lehet íróasztal mellett elvégezni, kitalálni. A népfrontmozgalom nem elmélet, hanem gyakorlat. Új és új kérdések, megoldandó dolgok merülnek fel. Évről évre szebb és eredményesebb a munka, búcsúzni készülök. Rchátz Imre, én így mondom, elvtárs, Radnóti Miklós gondolatával búcsúztat. — Az ifjúságban remélem, hogy felnő az emberiséghez méltó ember. Sokkal humánusabbnak kell lenni, szeretettel kell törődni az emberek gondjaival. Okos előrelátással intézkedni, hogy életünk szebbé, tartalmasabbá váljon. Kószán József I „Szeretette! MM az emberek gondjaival !(( A szabályok egyértelműek Harc a zebrán Az ausztrál városokban hatalmas táblák figyelmeztetik a járművezetőket: „Vigyázz a gyalogosra, hiszen kollégád, csak nagyobb szerencséje volt, mert talált parkolóhelyet.” Hatásos figyelmeztetés, bár nekünk — szerencsére — ma még nem kell ilyeneket használnunk. A „védtelen” gyalogosra viszont vigyáznunk kell. A járművezetőknek is, maguknak a gyalogosoknak is. Ilyenkor tavasszal különösen aktuális ez a téma, mert mostanában festik mindenütt újjá a gyalogátkelőhelyeket, egyértelműen látszik, hol van zebra, hol nincs. Az elmúlt években számos súlyos baleset történt Pécsett a kijelölt gyalogátkelőhelyeken. Az esetek kisebb részében a gyalogosok okozták a balesetet, mert féktávolságon belül, néhány méterrel a gépkocsi előtt léptek le, vagy nekiszaladtak a jármű oldalának, s így természetesen a gépkocsivezetőkkel szemben az ügyészség nem is emelt vádat. Az esetek többségében azonban a kijelölt gyalogátkelőhelyeken történt gázolásoknál a járművezetők voltak a felelősek. A KRESZ 27. §. (1) bekezdése szerint: „Az úttesten alkalmazott, széles párhuzamos vonalakból (zebrasávozás), valamint az úttest hossztengelyére merőleges, széles szaggatott vonalakból álló jel a kijelölt gyalogátkelőhelyet jelzi." Ezek az útburkolati jelek a téli hónapokban Pécsett sok helyen lekoptak, s ahol még nem festettek újakat, nem lehet megállapítani, hogy egyegy útkereszteződésben van-e kijelölt gyalogátkelőhely, vagy nincs. Egyes helyeken nem felfestéssel, hanem más módon alakították ki a zebrasávozást. Több helyen az úttest felbontása, vagy más okok miatt a kijelölt gyalogátkelőhelyek nem felelnek meg az előírásoknak. Például a főügyészség épülete előtt az egyik oldalon legalább három, a másikon egy széles vonal hiányzik a zebrából. A Rákóczi út és a Várady Antal utca kereszteződésében az úttest egyik részén alig látható, a másik részén pedig nincs sávozás. Fontos és sürgős lenne az ilyen elhanyagolt gyalogátkelőhelyek mielőbbi rendbehozása. Meg kell teremteni a biztonságos közlekedés feltételeit, azaz jól láthatóan fel kell festeni az útburkolati jeleket. * Az ügyészséghez beérkezett közlekedési bűnügyek irataiból levonható néhány, feltétlenül tanulságos következtetés. A kijelölt gyalogátkelőhelyeken történt közúti balesetek a nappali órákban történtek, tehát jól lehetett látni az útburkolati jeleket. A legtöbb balesetet a motorkerékpárvezetők okozták, utánuk a személygépkocsivezetők következnek. Az esetek kétharmad részében a nem hivatásos járművezetők szegték meg a KRESZ rendelkezéseit, a hivatásosok tehát előzékenyebben, udvariasabban, a szabályokat jobban betartva közlekedtek. A műszaki szakértők számításokkal igazolták, hogy a gyalogosok olyan időpontban léptek le a kijelölt gyalogátkelőhelyre, amikor a gyalogátkelőhelyhez viszonyítva a gépjármű még jóval féktávolságon kívül volt, lassíthatott, vagy megállhatott volna, egyszóval biztosíthatta volna a gyalogos elsőbbségét. Fécsett, az elmúlt években elütött gyalogosok közel 70 százaléka nő volt. Érdekes adatként említhető, hogy általában idős emberek voltak a sértettek. Ez mindenképpen elgondolkoztató, hiszen a kielölt gyalogátkelőhelyekre vonatkozó KRESZ rendelkezőken túl más szabályokat figyelembe kell vennie a járőr vezetőnek, nevezetesen KRESZ 63. §. (2) bek. i) ppját, mely szerint „ . . . meg állni, ha az útesten látható testi fogyatékosságban szívédő, vagy olyan személytiad át, akiről - koránál, de állapotánál fogva — felismető, hogy nem képes biztiságosan, saját testi épség megává közlekedni." A sértettek általában bal léptek le a kijelölt gyalogkelőhelyre, a gázolások per a jobb oldalon történtek. Ebi arra kell következtetni, hogy járművezetők egy része a veszi figyelembe azt az alávető rendelkezést, hogy a jelölt gyalogátkelőhelyen azsöbbséget nem csak a men irány szerinti jobb oldalról, nem az ellenkező oldalról kezd gyalogosnak is meg k adnia. Az áthaladási elsőség szabályainak megszegi alapvető szabályszegést jele épp ezért, a bíróságok ke szigorúsággal ítélkeznek ily esetekben is. A Pécsi Járásbíróság ne rég hozott ítéletet az alál ügyben: Pámli Géza pécsi kos 1971. november 4-én aját tulajdonát képező szemé gépkocsival Pécsett, a Dók Sándor utcában kb. 40 km/h sebességgel haladt a Sziget irányába. A Petőfi m előtti kijelölt gyalogátkelőiyet megközelítette, amikor jóval féktávolságon kívüli úttestre lépett négy gyalog Rendes léptekkel, folyamatban mentek át az ellenkező dalra. A személygépkocsizetője sebességcsökkentés nkül közelítette meg a kijei gyalogátkelőhelyet, s elütő Hering József gyalogost, aki napon túl gyógyuló, súlyosérüléseket szenvedett. A járőrvezető csak a gázolását kezdett fékezni, s a gépkocsát a gyalogátkelőhelytől 50 méterre tudta csak megújítani. A felelőtlen gépkocsit tetőt a Pécsi Járásbíróság nem jogerősen 1 5 hóna végrehajtandó szabadságvetésre ítélte, mellékbüntetéske pedig 1 évre eltiltotta a géjárművezetéstől. Tegyük a következtetés mellé dr. Nagykálózy Zolti csoportvezető ügyész tapasztlatait: — A bírósági tárgyalások gyakran azt tapasztaljuk, ha egyes gépjárművezetők nincsnek tisztában a gyalogosok esőbbségére vonatkozó KREI rendelkezésekkel. Épp ez ezeket a szabályokat indoki röviden összefoglalni: Az testen áthaladó gyalogosai elsőbbsége van a kijelölt gylogátkelőhelyeken, az úttestn a közhasználatú járművek meállóhelyén lévő járdasziget az ahhoz közelebb eső járt közti részen, és a jármű kayarodása esetén. A jármű vezetője köteli ezeket a helyeket fokozó óvatossággal megközelíteni a gyalogos zavartalan áthallását lassítással, szükség estén megállással is biztosíta. Ki kell azonban emelni, hát a gyalogos olyan esetben ne léphet le a járdáról, ha nyivánvaló, hogy a jármű vezitőle a gyalogos áthaladási előbbségét járművének köteles lassításával, vagy megállításával sem képes biztosítani. Panics György