Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

Dunántúli napló Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIX. évfolyam, 146. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. június 23., péntek Napirenden az 1971. évi köl­ségvetés teljesítéséről szóló jelentés Tanácskozik az országgyűlés Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülé­sen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavak­kal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet fog­laló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos lá­togatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Apró Antal ezután bejelentet­te, hogy a Népköztársaság El­nöki Tanácsa az országgyűlés áprilisi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését, az alkotmány rendel­kezéseinek megfelelően az or­szággyűlésnek bemutatta. A je­lentést a képviselők között szét­osztották. Az országgyűlés tudo­másul vette az Elnöki Tanács jelentését. A továbbiakban az elnök kö­zölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a Magyar Népköztársaság 1971. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot; dr. Ko­rom Mihály igazságügy-miniszter a bíróságokról szóló törvényja­vaslatot nyújtotta be az ország­­gyűlésnek; dr. Gonda György az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke pedig a bizottság nevé­ben — a Minisztertanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot terjesz­tett be. A benyújtott törvényja­vaslatokat az országgyűlés tag­jai között szétosztották, a költ­ségvetés végrehajtásáról és a bíróságokról szóló törvényjavas­latokat előzetes tárgyalás cél­jából az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megkapták. Az önök bejelentette, hogy egy képviselő interpellációt nyújtott be, ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután közölte hogy az alkotmány módosítása szükségessé teszi az országgyű­lés ügyrendjének módosítását. Bejelentette, hogy módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kapott megbízást. A bizottság módosí­tó javaslatait az őszi üléssza­kon terjeszti az Országgyűlés elé. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az Országgyűlés egy­hangúlag elfogadott. A napi­rend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényjavas­lat. 2. A bíróságokról szóló tör­vényjavaslat. 3. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényja­vaslat. 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Ma­gyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter emelkedett szólás­ra. Ez a követelmény 1971-ben is megvalósult. A lakosság jö­vedelme a tervezett mértékben emelkedett, az egy keresőre ju­tó reálbér mintegy 2,5—3 száza­lékkal, az egy főre jutó reáljö­vedelem pedig 5—6 százalékkal nőtt. Politikai és gazdasági szem­pontból egyaránt kiemelkedő, jelentősége van annak, hogy az ipari és építőipari munkások keresete miként alakul. E téren is jellemző a keresetek tervsze­rű emelkedése. A bérek a ter­melékenységgel összhangban nőttek, javult a munkaerőstabi­litás. A Minisztertanács rendszere­sen foglalkozik a kereseti ará­nyok elemzésével és szabályo­zásával. Megvizsgáltuk például, hogy milyenek, és hogy változ­­nak az iparon belüli bérará­nyok? A tények azt mutatják, hogy 5000 munkásnál többet foglalkoztató nagyvállalatok munkásainak átlagjövedelme 5 —10 százalékkal haladja meg az ennél kisebb vállalatokét. A munkások között is van­nak az átlagosnál nagyobb ke­resetűek. Ez nagyrészt a jobb munkából, a nagyobb teljesít­ményből következett, de voltak aránytalanságok is, mert egyes melléküzemági, szövetkezeti, kisvállalati dolgozók és alkal­mazottak jövedelemnövelési le­hetősége kiemelkedően jó volt. Az állami szervek erre is figyel­met fordítottak. Szabályoztuk a termelőszövetkezeti alkalmazot­tak bérezését és munkaidejét, valamint a melléküzemági te­vékenységet. Felhasználtuk a bérpolitika központi eszközeit, béremelési lehetőséget, prefe­renciákat nyújtottunk a szénbá­nyászatban, a villamosenergia, a textil- és az alumíniumipar­(Folytatás a 3. oldalon.) KS­D. NAPLÓ, TELEFOTO Az országgyűlés nyári ülésszakán rövid ideig megjelent Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke is. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter Tervszerűen fejlőül népgazdaságunk Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak ! Az elmúlt esztendő a IV. öt­éves terv első éve volt. Az öt­éves terv kidolgozása során körvonalaztuk gazdasági alap­jaink fejlesztésének közös útját, meghatároztuk azokat az esz­közöket is, amelyek biztosíthat­ják a tervszerű fejlődést. A gazdasági folyamatok azonban csak fokozatosan befolyásolha­tók és 1971-ben, az új irány­zatok mellett, még érvényesül­tek az előző évek jellegzetes­ségei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az állami költ­ségvetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütem­ben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági hozamoknak. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt évek átlagánál némi­leg magasabb és jól illeszke­dik a szocialista országok fej­lődési ritmusába. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővülésé­vel, a hatékonyság javulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt maradtak. A vállalatoktól szár­mazott a bevételek négyötöd része. A bevételek 9 százalék­kal növekedtek. Az iparvállala­tok költségvetési befizetése több mint 3 milliárd forinttal kisebb volt, mint az előirányzat. A kohászati termékek világpia­ci árai ugyanis visszaestek, a költséggazdálkodás — különö­sen a gépipari vállalatoknál — nem sokat javult. A megtermelt nemzeti jöve­delemből a fogyasztást lénye­gében a gazdasági fejlődéssel arányosan bővítettük. A felhal­mozás azonban a nemzeti jö­vedelemnél gyorsabb volt, ezért a tervtől eltérően alakult a fo­gyasztás-felhalmozás aránya és a többletfelhasználást a külke­reskedelem behozatala fedezte. A bevételeket meghaladó ütem­ben, 15 százalékkal nőttek az állami költségvetés felhalmozá­sokkal kapcsolatos kifizetései. Az erőteljes felhalmrozás termé­szetesen nem az elmúlt év sa­játossága, hanem része, folyta­tása a korábban kialakult fo­lyamatnak. A társadalmi közös fogyasz­tásra szánt eszközök ma már az állami költségvetés bevéte­leinek 43 százalékát veszik igénybe. Végeredményben a költség­­vetést 191,6 milliárd forint be­vétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költségvetés beter­jesztésekor jeleztem­­, az álla­mi költségvetésnek a tervezet­tet meghaladó, kereken 3,3 mil­liárd forint hiánya keletkezett. Ennek oka az, hogy a vállala­toktól remélt és elvárt bevéte­leink egy része nem folyt be, beruházási költségeink és a tár­sadalmi közös kiadásaink a költségvetés végrehajtása során emelkedtek. A Minisztertanács az idei népgazdasági terv és költség­­vetés elkészítésével párhuzamo­san intézkedéseket dolgozott ki, amelyek hatásai fokozatosan érvényesülnek. A gazdasági­pénzügyi egyensúly javítása valutánk szilárdsága érdeké­ben, ezek következetes végre­hajtására és további határozott lépésekre van szükség. Ebben az esetben várhatjuk, hogy a folyó évi költségvetést a terve­zett arányok szerint hajtjuk vég­re. Az 1973. évi népgazdasági terv és költségvetés összeállí­tásakor szigorú követelménynek tekintjük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan a költségvetés helyzete is javul­jon. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az 1971. évi állami költség­­vetés végrehajtásáról írásban benyújtott törvényjavaslat tar­talmazza a költségvetés teljesí­tésének adatait és részletes indoklását. A továbbiakban né­hány olyan témakört emelek ki, amelyek eredményeink szem­pontjából alapvetőek, vagy jö­vőbeni fejlődésünket határoz­zák meg. Ezek sorában az első, a legfontosabb az, hogyan si­került valóra váltani gazdaság­­politikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tartósan, kiegyensúlyozottan növekedjék, az életkörülmények javuljanak? KS­D. NAPLÓ, TELEFOTO Ára: 80 fillér A tartalomból: Indokínai hadijelentés Országos bányászati konferencia Komlón Gyógy- vagy üdülőhely legyen Harkány? Fock Jenő és Indira Gandhi megbeszélése Csütörtökön délelőtt az Országházban folytatódott Fock Jenő, a Miniszertanács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke közötti megbeszélés. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Péter János külügy­miniszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság újdelhi nagykövete, illetve P. N. Haksar, az indiai miniszterelnöki titkárság vezetője és C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete, Indira Gandhi, az Indiai Köz­társaság miniszterelnöke és kí­sérete csütörtökön vidékre láto­gatott el. A vendégeket elkísér­te Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Hollai Im­re külügyminiszter-helyettes és dr. Kós Péter, a Magyar Nép­­köztársaság új-delhi nagykövete. Az út első állomása Balaton­­füred volt, ahol a megyei és a városi tanács vezetői fogadták az indiai kormányfőt. Ezt köve­tően Indira Gandhi a sétányon színpompás virágcsokrot helye­zett el Rabindranath Tagore szobránál, majd egy levelet sza­kított le, s magával vitt emlékül arról a hársfáról, amelyet a nagy hindu költő 1926-ban ül­tetett el. A miniszterelnök-asszony ma­ga is hársfát ültetett el a szobor közelében, s közvetlen szom­szédságában annak a két másik hársfának, amelyeket az Indiai Köztársaság két elnöke, dr. Za­kir Husain, illetve V. V. Giri 1968., illetve 1970. évi látogatá­sa alkalmával ültetett el a fü­redi Tagore sétányon. A látogatás hírére a város la­kói és az ott üdülő dolgozók nagy számban gyűltek össze a sétányon, s hosszas tapssal, sze­retettel köszöntötték a miniszter­elnök-asszonyt. Indira Gandhi ezt követően rövid sétát tett a Balatonhoz, majd tiszteletére a Veszprém megyei Tanács ebédet adott az Annabella Szállóban. Balatonfüredről Székesfehér­várra utazott az indiai kormány­fő, ahol a Kossuth Lajos Ter­melőszövetkezetbe látogatott el. Itt dr. Soós Gábor, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter első helyettese és dr. Tapol­­czai Jenő, a Fejér megyei Ta­nács elnöke fogadták a kor­mányfőt, aki élénk érdeklődés­sel hallgatta a szövetkezet tör­ténetéről, eredményeiről szóló ismertetést. Az ezt követő üzem­­látogatás előtt még betért Vi­­nk­ai István növénytermelő ag­­ronómus új otthonába, elbeszél­getett családjának tagjaival éle­tükről. Amikor arról értesült, hogy a család kisebbik gyerme­ke 2 éves, elmondotta, hogy az ő unokája is a napokban lett hasonló korú. A közvetlen be­szélgetés során a házaspár na­gyobbik gyermeke magyar ba­bával és virágcsokorral kedves­kedett a miniszterelnök-asszony­nak, aki viszont beírta nevét a leányka naplójába és indiai meséket tartalmazó könyvébe. Ezt követően megtekintették a közös gazdaság baromfi- és sertéstelepét. A vendégek a késő délutáni órákban visszautaztak a fővá­rosba. Este Indira Gandhi Ban­ketten látta vendégül miniszter­­elnökünket és kíséretét. A Ivovi pártmunkások ismerkedése Baranyával A Baranyában tartózkodó Ivovi pártmunkás küldöttség tegnap dr. Jerszi Istvánnak, a Baranya megyei Pártbizottság titkárának és Czégény József osztályvezetőnek kíséretében a Zengőaljai Állami Gazdaságba látogatott. A gazdaság vezetői a gazdaság növénytermesztési és állattenyésztési eredményei­ről tájékoztatták a vendégeket. Délután a mohácsi Új Ba­rázda Termelőszövetkezetet ke­resték fel a lvovi pártmunká­sok. Elismeréssel szóltak a ki­emelkedő gazdasági eredmé­nyekről és megtekintették az új majort. Délután rövid hajó­­kirándulást tettek a Dunán. Ma a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalathoz látogatnak a szovjet vendégek. A mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet elnöke Józsa István, tájékoztatta a lvovi pártmunkás küldöttséget a tsz gazdasági és szervezeti felépítéséről a termelőszövetkezet klubjában Szokolai fel.

Next