Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló kxix.évfolyam, 147.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.június 24.,szombat Az országgyűlés befejezte nyári ülésszakát Elfogadták a múlt évi költségvetés végrehajtásáról, a bíróságokról és az ügyészségről szóló törvényjavaslatot Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapest diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után dr. Petri Gábor Csongrád megyei, Rubóczki Istvánná Szabolcs-Szatmár megyei, Cserna Sándor Baranya megyei (felszólalását lapunk 3. oldalán részletesen ismertetjük), Pakurát Miklósné Hajdú-Bihar megyei, Horváth László Somogy megyei, Pázsit Árpád budapesti képviselők szólaltak fel, az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot mindannyian elfogadták. Ezután szünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnöklésével folytatta munkáját az országgyűlés. Mivel az elmúlt évi zárszámadásról szóló jelentéshez újabb hozzászólást nem jelentettek be, az elnök a vitát lezárta, s Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elhangzott észrevételek közül a pénzügyminiszter főleg azokat emelte ki, amelyek az elmúlt évi gazdálkodással kapcsolatban arra mutattak rá, mely területen nem használták fel elég hatékonyan a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat, hol gazdálkodtak rosszul, milyen módon lehetne biztosítani az anyagi eszközök ésszerűbb elosztását stb. Hozzáfűzte, a maga részéről derűlátó az említett kérdések megoldását illetően, ugyanis a kérdések sokrétű és szakszerű felvetése azt tükrözte, hogy az említett területeken dolgozók, valamint az országgyűlés tagjai kellő tapasztalatokkal, nagyon sok jó elgondolással rendelkeznek ahhoz, hogy további előrehaladást tudjunk elérni. Népgazdaságunk helyzetéről szólva hangoztatta: figyelemreméltó a termelékenység javulása, hasonlóképpen az exportimport arányának alakulása. Gond viszont, hogy az ipari termelés növekedési üteme egy-két területen lassúbb, mint a korábbi években volt. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos észrevételekre kitérve, a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, fogadja el azt az általános eljárási módot, hogy a kormány a parlament plénumán elhangzott javaslatokról külön intézkedési tervet készít és fogad majd el, s az észrevételekre vagy külön, vagy a jövő évi költségvetés összeállításánál visszatérnek majd. Ilyen témák például a különféle szociálpolitikai és egészségügyi kérdések, a kultúrotthonok ügyei, továbbá a különféle bér- és létszámproblémák, az óvodaellátással, az élelemzési normákkal kapcsolatos gondok. Hozzáfűzte, az érdekelt állami szervek már felülvizsgálták a közintézmények, élelmezési normáit, javaslataikat a következő költségvetésnél fogják előterjeszteni. Végezetül a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az 1971. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Ezután napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy-mi- niszter szólalt fel, amikor kimondta, hogy a bíróság dönt a büntető és a polgári jogi ügyekben, a családjogi nyitákban, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja most következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi államigazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítja át. Ezzel a szabályozással jelentékeny mértékben egyszerűsítjük és áttekinthetőbbé tesszük az igazságszolgáltatási szervezet rendszerét, hiszen megszüntetjük a tarkaságot, párhuzamosságot, a széttagoltságot. Az eddigi szervezeti rendszer bonyolultságát mutatja, hogy az állampolgárok és az állami gazdálkodó szervek munkaügyi, továbbá a vállalatok, szövetkezetek gazdasági jogvitáinak eldöntésénél éppúgy megtalálhatóak a bíróságok, mint a különböző döntőbizottságok. Az élet nem teljes következetességgel alakította ki ezt a helyzetet, amelyen társadalmi fejlődésünk folytán ma már változtatnunk kell. A félreértések elkerülése végett le kell szögezni, hogy a törvényjavaslat nem fetisizálja a bírósági hatáskört. A kedvező tapasztalatok alapján elismeri egyes államigazgatási szvek közreműködésének szükségességét meghatározott jogviták eldöntésében. Az egyszerűbb és gyorsabb, s ugyanakkor szakszerű ügyintézés megfelelően biztosítható például a tanácsok keretében. Ezért hiba lenne, ha a jogviták eldöntésének bírósági útját még jobban kiterjesztenék vagy azt kizárólagossá tennénk. Ilyen megoldás éppen ellenkező hatást váltana ki, mint amire törekszünk az államszervezet egyszerűsítésével, a gyors és hatékony ügyintézés feltételeinek megteremtésével. Az államigazgatási szervek hatáskörében maradó jogviták esetében a bírói igazságszolgáltatás fontos elve úgy jut érvényre, hogy az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő ügyekben hozott határozatok bíróság előtti megtámadásának lehetőségeit biztosítjuk. Természetesen a most előterjesztett törvényjavaslat a vázolt kérdéseknek csak alapvető elveit, azok szervezeti megoldásait tartalmazhatja, a részletes hatásköri szabályozás az eljárási törvények feladata. (Folytatás a 3. oldalon.) Az új bírósági törvény elősegíti igazságszolgáltatásunk további fejlesztését Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter felszólalása . ma Állam- és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmányunk 5. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja. Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket. A jelenleg hatályban lévő brósági szervezeti törvényt csaknem két évtizeddel ezelőtt alkotta meg országgyűlésünk. A mostani törvényjavaslatot az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával, a jelen és a jövő követelményeinek figyelembe vételével készítettük elő. Rendelkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatásunk munkája hatékonyabbá váljék. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. - A bíróságok és döntőbizottságok évente az ügyek százezreivel foglalkoznak. 1971-ben első fokon csaknem 100 000 büntető és 200 000 polgári peres ügy indult a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 000, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig mintegy 14 000 munkaügyi vitában hoztak megfelelő határozatot. A bíróságokon és döntőbizottságokon évente több millió állampolgár fordul meg. A számadatok mindennél jobban mutatják, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek kapcsolata a lakossággal milyen kiterjedt. A törvényes és igazságos döntés, a jogi felvilágosítás és tanácsadás azonban nem pusztán az érintett állampolgárok ügye, hanem társadalmi hatású is. Ha az igazságszolgáltatás különféle szervezeteiben dolgozók jól végzik munkájukat, az nagyban elősegíti a közrend, közbiztonság erősödését, a törvénytisztelő közszellem fokozását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a társadalmi együttélés szabályainak jobb megtartását , nem utolsó sorban a jogsértések megelőzését is szolgálja. A miniszter a továbbiakban az előterjesztett törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseiről szólt. Tisztelt Képviselő Úrtársak! Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve érvényesítésének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egyértelműen határozza meg a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek körét Ennek a követelménynek tesz eleget a törvényjavaslat, KSO. NAPfó. THEFOTO Az Országgyűlés nyári ülésszaka a bíróságokról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját. Képünk: a vitában felszólalt dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter is. A lvovi vendégek tegnap a város jelentősebb építkezéseit tekintették meg, többek között a tűtorony teraszáról gyönyörködtek a város panorámájában. (Tudósítás az 5. oldalon) Szokolai felv. Ára: 80 fillér A tartalomból: Magyar—jugoszláv közös határállomást avattak Gyékényesen A lvovi pártmunkásküldöttség befejezte baranyai látogatását ülést tartott a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága Elutazott Indira Gandhi Pénteken délután elutazott Magyarországról Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Az indiai kormányfővel együtt elutazott kísérete is. Az Indiai nép képviselőit ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren, amelyet magyar és indiai zászlók, magyar és hindi nyelven megfogalmazott búcsúmondatok díszítettek. A miniszterelnökasszony búcsúztatására többezer fővárosi lakos gyűlt össze a repülőtéren. A betonon katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Biró József, dr. Horgos Gyula, Péter János, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, valamint a politikai élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a búcsúztatásnál C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Eljöttek a miniszterelnökaszszony búcsúztatására a budapesti indiai kolónia tagjai is. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke péntek délután elutazott hazánkból. Képünk: a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő miniszterelnök búcsúzik Indira Gandhitól. Kádár János fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Giorgio Napolitano-nak, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett hazánkba. Az elvtársi hangulatú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai.