Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

1972. október 13. Nagyobb figyelmet a zöldségtermesztésre Tanácskozás a BARANYAMÉK munkájáról A megye lakosságának zöld­ség és gyümölcsellátásában lé­nyeges szerepet tölt be a BA­RANYAMÉK. A lakossági igé­nyek mind jobb kielégítése ér­dekében a Gazdasági Bizott­ság határozata alapján tavaly márciusban hozták létre a ter­melőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek közös vállalkozását. A BARA­­NYAMÉK-nek ma ötvennyolc tagja van. Az életrehívott konstrukció alapvetően, de nem minden vonatkozásban töltötte be fel­adatát. Többek között ezért is került napirendre a vállalat munkája azon az értekezleten, melyet tegnap délelőtt rendez­tek a MÉSZÖV tanácstermé­ben. A megbeszélésen részt vet­­tek a MÉSZÖV, a Duna és Ka­­rasica-menti, valamint a Me­csek és Dráva-menti Termelő­szövetkezetek­­ szövetségének el­nökségi tagjai. A megjelente­ket Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke köszöntötte, többek kö­zött dr. Nagy Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkárát, dr. Földvári Jánost, a Megyei Tanács el­nökhelyettesét, Bádi Istvánt, a SZÖVOSZ főosztályvezetőjét, valamint dr. Pintér Györgyöt, a SZÖVÉRT Vállalat igazgató helyettesét. A közös elnökségi ülésen élénk vita alakult ki a válla­lat eddigi tevékenységével kap­csolatban. Több hozzászóló, a vállalkozás tagjainak érde­keltségének növelését sürget­te. Szó esett a magas fogyasz­tói árakról, a termeltetésről és a felvásárlásról is. Az elnöksé­gi ülés a tájékoztatót tudomá­sul vette és egyben kérte a BA­RANYAMÉK igazgatóságát, hogy a közeljövőben tárgyalja meg a vállalkozással kapcsolatos gondokat és hozza meg a meg­felelő intézkedést. Földvári Já­­nos összefoglalóban kitért ar­ra is, hogy a MÉSZÖV és a termelőszövetkezetek területi szövetségei adjanak nagyobb támogatást a vállalkozásnak. Természetesen szó esett a zöldségtermesztéssel kapcso­latos kérdésekről is. Hiszen Baranya ezen a téren sajnos még nem igen lépett előrébb. Nem ismerik eléggé a terme­lők az állami preferencia ad­ta lehetőségeket. Éppen ezért szükséges, hogy nagyobb pro­pagandát fejtsen ki a jövőben a zöldségprogramnak. MEGALAKULT A VÁROSI KÖZLEKEDÉSI SZAKCSOPORT Tegnap délután a TIT szék­házban, az MTESZ csoport klub­jában megalakult a Közleke­déstudományi Szervezet Városi Közlekedési Szakcsoportja. Az alakuló ülésen megválasztották az új szakcsoport vezetőségét, és meghatározták az elvégzen­dő feladatokat. Tóth Zoltán, a városi építési és közlekedési osztály vezetője irányításával elsősorban Pécs és a megye je­lentősebb településeinek közle­kedési gondjaival - szervezési, műszaki és gazdasági problé­máival - foglalkozik a szakcso­port, amelynek titkári teendőit Dubovánszky Rudolf, a Volán 12. sz. Vállalat műszaki igazga­tóhelyettese látja el. Az alakuló ülésen részt vettek a közlekedé­si ágazatok képviselői, akik he­lyesléssel és egyetértéssel fo­gadták a Városi Közlekedési Szakcsoport megalakulását. A vezetőség megválasztása után megbeszélték a Városi Közleke­dés című szaklap jövő évi pécsi különszámának cikkanyagát. A folyóirat ugyanis célszámot kí­ván megjelentetni a pécsi köz­lekedésről. A megbeszélésen részt vett a Volán 12. számú Vállalat üzemorvosa is, sőt a további munkába a szakcsoport a KÖJÁL-t is szeretné bevonni, hogy a szerteágazó tevékeny­ségben a közlekedéssel kapcso­latos közegészségügyi kérdések képviselői is helyet kapjanak. — Romániai kutatóút. Két hétre Romániába utazott dr. Ruzsás Lajos, a Dunántúli Tu­dományos Intézet osztályvezető­je, hogy az akadémiák közötti megállapodás értelmében gaz­daságtörténeti kutatásokat vé­gezzen. CSEH ÉS SZLOVÁK LAKÁSSZÖVETKEZETI KÜLDÖTTSÉG PÉCSETT Kult Vladiszlav, a Csehorszá­gi Lakásépítő Szövetkezetek Szövetsége Nyugat-Cseh Terüle­ti Bizottsága titkára vezetésé­vel cseh és dr. Kollár Károly, a Szlovákiai Lakásépítő Szövetke­zetek szervezési osztályvezetője vezetésével szlovák lakásszövet­kezeti küldöttség tartózkodott tegnap Pécsett. A vendégek meglátogatták az újmecsekaljai I. sz. legna­gyobb pécsi Lakásfenntartó Szövetkezetét és megtekintették Pécs város új lakótelepeit, mű­emlékeit, nevezetességeit. A vendégek a késő délutáni órákban búcsúztak megyénktől - a MÉSZÖV székházában -, ahol Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke búcsúztatta a két lakás­szövetkezeti küldöttséget. Felveszünk azonnali belépésre KOMLÓI ÉS SZALATNAKI CIPŐFELSŐRÉSZ KÉSZÍTŐ ÜZEMÜNKBE, ELSŐSORBAN fiatal dolgozókat, akik nem termelőszövetkezeti tagok, vagy ilyen ér­dekeltségük nincs. A betanítást vállaljuk. Mindkét munkahely rendszeres autó­­buszjárattal a környékbeli községekből megközelíthető. Be­tanulási bért fizetünk. Jelentkezni lehet: Komló, Kossuth L. u. 21. szám alatt Horváth Sándor munka­ügyi vezetőnél, Carbon Vállalatnál és Szalatnakon Fülöp Péter főművezetőnél. DUNÁNTÚLL NAPLÓK Lemle Gézára emlékeztek­­ Volt egyszer egy tanító, aki sötét éjszaka, viharlámpával a kezében vezette haza a szent­lőrinci előadásról falujának, Goricának lakosságát. Erről a tanítóról, Lemle Gézáról emlé­keztek meg tegnap Pécsett és Szentlőrincen, halálának ötödik évfordulója alkalmából. A tör­ténet, amit az emlékünnepsé­gen felidéztek, az éjszakai út, lámpással a kézben Goricára, jelképe lehetne akár Lemle Géza egész életének. Mindig okító, tanító, felvilágosító em­ber volt a lámpás. Először tegnap délelőtt meg­koszorúzták sírját a pécsi köz­ponti temetőben. A koszorúzá­son részt vett Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, Takács Gyula, a Baranya megyei és Papp Imre a Pécs városi Tanács al­­elnökhelyettese. Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottsága művelődési és proganda osztá­lyának vezetője emlékezett meg Lemle Gézáról, majd elhelyez­ték sírján a Megyei Tanács koszorúját. Délután három órakor ünne­pelt Szentlőrinc, emlékezett is­kolájának egykori igazgatójára, művelődési otthonának gyakori látogatójára, munkás népmű­velőjére, Lemle Gézára. A Ba­ranya megyei Tanácsot többek között Takács Gyula elnökhe­lyettes képviselte, de részt vett az ünnepségen Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának osztályvezetője is. Az egykori munkatársak, a család­tagok, ismerősök, tanítványok a művelődési otthon előtt gyüle­keztek, amelynek homlokzatán már új tábla állott­: Lemle Géza Művelődési Otthon. Alatta fehér lepellel letakart emlék­tábla. Iskolai kórus énekelt, majd Csorba Győző költő el­mondta „a népművelő Lemle Géza szellemének” írott, Inkább a válasz című versét. Utána Tímár Irma, a Baranya me­gyei Tanács Művelődésügyi Osz­­tálya népművelési csoportjá­nak vezetője mondott emlék­beszédet. — A tisztelet, a hála, a meg­becsülés hozott össze bennün­ket — mondotta, majd méltatta Lemle Géza munkásságát, amely az elmúlt öt év óta „test­­telenül, eszménnyé finomultan” maradt a baranyai népművelők között. Hangsúlyozta, hogy ez a munkásság baranyai vonatko­zásai ellenére országos jelen­tőségű volt. Szentlőrinc, ahol oly sokat tervezett és tett, mél­tó arra, hogy művelődési háza az ő nevét viselje. Ezek után Timár Irma leleplezte a műve­lődési otthon falán Lemle Géza emléktábláját. Dr. Hortobágyi Ferenc, a szent­lőrinci tanács vb. titkára a vendé­geket és az összegyűlt tömeget a Lemle Géza kiállításra és a műveiből összeállított irodalmi műsorra hívta meg. A kiállítás megható módon érzékeltette Lemle Géza munkásságát, ered­ményeit az első oklevéltől kezd­ve — ennek szövege: „Az or­szágos középiskolai tár­ s nép­­kutató pályázaton Lemle Géza, a Bajai Állami Tanítóképző V. éves növendéke pályaművével I. díjat érdemelt. Pályaművének címe: Egy dunántúli falu élet­rajza. Budapest, 1943. decem­ber 31.” — majd sorra a töb­bi oklevél, később már a tel­jes lendületű munka eredmé­nyei, fényképek, irodalmi alko­tások. Utóbbiakból állított ösz­­sze egy szép műsort Bucsky Mihály. Ezzel bezárult a teg­napi ünnepség. F. D. * Váratlan fordulat a Dunánál A Barátság II. kőolajvezeték nem jutott át a Dunántúlra földút, 48 főút és 20 vasútvonal alatt. Másodpercnyi pontossággal 9 órakor Nagy Géza építésve­zető az URH-rádiótelefonon át­szólt a túlsó partra: kezdjük! Ezzel egyidőben intett a 100 lóerős lánctalpas vezetőjének. Felbőgött a motor a szigetcsépi oldalon, s a karnyi vastagságú drótköteleket a roppant erő ki­emelte a folyóból. A Dunán veszteglő uszályka­­raván figyelte az eseményeket, a rendőr motorosok két órányi megállj­t parancsoltak a vizen. A hajósok a parton álló mun­kások, alkalmi és hivatásos fo­tósok, s a „hadművelet” irányí­tói feszült figyelemmel nézték a százhalombattai partot: mikor dugja vízbe a fejét a csőkígyó? Egy 720 méter hosszúságú szánkóra erősítették a folyón átvezető három 300, 400 és 600 milliméter átmérőjű vezetéke­ket, a csőnyaláb a Duna alatt együtt képezi a Barátság it-t. A szigetcsépi oldalon egész műszaki haderő állt készenlét­ben: több tucat lánctalpas, csi­gák, drótkötelek, mintegy fél kilométeres tém­án biztosítva a csörlés sikerét. A két porton URH rádiók hangzavara, s a beszélők hangja szinte össze­folyt. Kilenc óra egy perc­ (a lánc­talpas ekkor már kétméternyit hátrálhatott) a folyó felett pat­tanásig feszültek az acélköte­­lek, amikor a százhalombattai partról jeleztek. Megindult a kígyó. Az építők november 7-re ter­vezték a Barátság II. átadását. Az 1,6 milliárd forint értékű munka ma, hazánk egyik leg­fontosabb beruházása: 1975- ben 6 millió, 1980-ban pedig már évi 10 millió tonna kőola­jat hoz Magyarországra. Kilenc óra három perc: a fe­szülő kötelek megpattantak (később kiderült a csőkígyóhoz csatlakozó acélbilincsek sza­kadtak ki) szörnyű erővel rán­gatóztak a parton, s csaptak a vízre. Gyökér Lászlót, a Mátra­aljai Szénbányák gépészét, az egyik kötél megcsapta, súlyo­san megsérült. A munkát tegnap abba kel­lett hagyni, a köteleket újból a vezetékre erősíteni bonyolult, hosszadalmas feladat. A Barát­ság II. építésének tegnapi ese­ményei mutatták meg igazán: a két esztendős rekordidejű cső­építés mekkora nehézséggel járt, s a leggondosabban elké­szített, másodpercnyi pontos­sággal végrehajtott terveket is milyen váratlan helyzetek bo­ríthatják fel. A Dunán megindult a hajó­karaván, talán örültek, hogy előbb folytathatják az útjukat, de az is lehet, hogy sajnálták: nem nézhetik végig, amint a kőolajvezeték összeköti a Duna —Tisza közét és Dunántúlt... Kozma Ferenc Lombos­ Jenő A hadműveletek sem kezdőd­hetnek pontosabban: a hetek­kel korábban meghatározott időpontban, tegnap reggel 9 órakor megkezdődött a Barát­ság II. kőolajvezeték utolsó szakaszának építése, illetve át­húzása a Duna alatt. A vezeté­ket már korábban összehegesz­tették, röntgennel ellenőrizték, szigetelték, a százhalombattai meredek Duna-parton 705 mé­ter hosszú, 650 tonna súlyú cső­kígyó várta, hogy a vízbe húz­zák. A Duna medrében már ko­rábban kialakították — robban­tással és kotróhajókkal — egy 15 méter széles, 5—7 méter mélységű árkot, melyben a ve­zeték nyugszik majd. Az építők (Siófoki Kőolajve­zeték Építő Vállalat) alaposan felkészültek: a Munkácsnál le­ágazó Barátság II. munkáinak legnehezebb szakasza a Duna alatti. A 287 kilométer és 673 méter hosszú vezeték útja köz­ben, keresztezi a Tiszát — két­szer is — a soroksári Duna­­ágat, a Keleti főcsatornát, a Galgát, Zagyvát, százegy mező­­gazdasági üzemet, átbújik 800 Megfeszülnek a vastag sodronykötelek a Duna két partja között. A következő percekben elszakad a csőbilincs ... következő percekben elszakadt PÉCS SZÜLETTEK Varga Éva, Geng Eszter, Pallós Zsuzsanna, Anda Ildikó, Gur Tamás, Nagy Béla, Kávás Tünde Lingurár Zsolt, Kása Károly, Schmidt Gábor, Nagy Rita, Kárpáti Borbála, Cserhato­mi Zoltán, Kurucz Ildikó Várszegi Gábor, Kalauz Árpád, Halász László, Jónás Ferenc, Orsós Gabriella, Fran­­czia Gábor, Engler Róbert, Farkas Brigitta, Herczeg Mónika, Kozma Esz­ter, Kajtár Zsolt Lehoczky Zolán, Budicsi Gábor, Luczek Vid, Skála Mó­­nika, Kovács Gábor, Nagy Csaba, Spengler Ferenc, Nagy József, Müller József, Földesi Tamás, Hornyák Kál­mán, Kerner Tamás, Bosnyák Hajnal­ka, Monostori Gábor, Feldmayer Gá­bor, Berta József, Benkő Anikó, Sza­bó Bernadett, Bräutigam Tímea, Pé­csi Csaba, Makk Tamás, Keresztúri Rita, Stern György, Raposa Krisztina, Schatz István, Bischof Mária, Németh Zoltán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kubai Tibor és Bodri Aranka, Tor­ma László és Szennai Jolán, May Já­nos és Schön Ágnes, Belvári Géza és Somlai Ildikó, Szalai Sándor és Kalocsai Klára, Békefi Ernő és Dal­­los Mária, Rusz Dezső és Kecskés Valéria, Baranovics Ferenc és Fülöp Mária, Erős Sándor és Gátos Éva, Varga László és Barabás Borbála, Szabó László és Varga Rozália, Soly­­mosi Péter és Czinkovics Sarolta, Andresz László és Czinkovics Anna, Szemerédi László és Zeleni Ildikó, Kovács Zoltán és Benkő Zsuzsanna, Pécsi Lajos és Fehér Mária, Szaba­dos Antal és Farkas Márta, Lukács Aurél és Dobó Erzsébet, Erdősi Já­nos és Pichler Ilona, Szebényi János és Kovács Zsuzsanna, Berényi Zoltán és Szász Ilona, Varga János és Hor­váth Zsuzsanna, Szeliczy János és Turschl Paula, Uher István és Tassi Mária, Raczkó József és Varga Ka­talin, Tóth Ferenc és Sipár Piroska, Major Gyula és Majczán Ágnes, Nagy Rezső és Marton Erzsébet. MEGHALTAK Kalocsa Károly, Hargittai Gyuláné sz. Keresztessy Erzsébet, Ragoncsa Vendel, Brukner Andrásné sz. Gál Mária, Fülöp György, Bognár József, Sümegi János, Krebsz Józsefné sz. Gorman Márta, Baka János, Deli Já­nos, Markovics Antalné sz. Kardos Erzsébet, Lertvai Jánosné sz. Fehér Katalin, Tóth István, Vogl Jenőné sz. Stoinor Vilma, Speigl Gyula, Tóth Fe­renc, Kis Jánosné sz. Pávics Julianna, Kozma Sándorné sz. Kap Terézia, Ko­vács Józsefné sz. Erdelecz Erzsébet, Felek­ Gizella, Szili Károlyné sz. Papp Anna, Léránt Györgyné, sz. Dombi Katalin, Csermák Józsefné sz. Szabó-Czinderi Anna, Kisfalvi József, Hering Antal, Wirth Józsefné sz. Ko­­sáric Teréz, Kovács Józsi, Gregor Gyuláné sz. Hoffer Erzsébet, Kovács Lajos, Szrimáer Máté, Past József, Gyimesi Ferencné sz. Simon Katalin, Meláth Jánosné sz. Sovány Magdol­na, Pap Józsefné sz. Kovács Rozália, Brunner István, Dénes József. MOHÁCS SZÜLETTEK Orbán Zoltán, Nyilas Mihály, Bőgó Beáta, Petz Zsolt, Várhegyi Mihály, Imre Mónika, Bakler Roland, Schu­mann Marianna, Till Zsuzsanna, Sza­bó Szilvia, Kelemen László, Horváth Gábor, Hadfi Tibor, Kiss Melinda, Varga Mónika, Tóth Viola, Várhegyi Krisztina, Telegdi Gabriella, Harsá­ny­ Klára, Bogdán Erika, Gayer Pé­ter, Tornai Tibor, László Gabe, Já­nos Zoltán, Frőhling József, Csirke Ildikó, Mészáros Tamás, Merker Krisz­tina, Füredi Gábor, Csonka Gábor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Baricz István és Páka Mária, Góah Tibor és Resetár Katalin, Szikla Jó­zsef és Mohácsán Mária, Várhalmi Zsolt és Németh Ágnes, Dalmer György és Góger Magdolna MEGHALTAK Puppf Ignácné sz. Simon Margit, Laki János, Rioszam János, Maza Györgyné sz. Naszvadi Zsuzsanna, Mester Józsefné sz. Belvaracz Erzsé­bet, Mező Julianna, Polo­ai István, Jánity Istvánná sz. Lakita Annes, Weinerding Istvánná sz. Olasz Lídia, Györkő Dezső. SZIGETVÁR SZÜLETTEK Petrovics Tibor, Fersze Anita, Tóth Tibor, György Erika, Orsós Flóra, Kiss Emőke, Farkas József, Bayer Mónika, Károlyi Anikó. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kelemen József és Begődei Márta, Vida József és Szabó­ Ander Ilona. MEGHALTAK Faragó Gyula, Fülöp Árpád, Né­meth Károlyné sz. Schmidt Lili, Rigó István. vízellátás, csatornázás TERVEZÉSÉBEN JÁRTAS mérnököt keresünk felvételre irányító, tervezői munkakörbe. „Közmű tervező” jeligére a Sallai utcai hirdetőbe.

Next