Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek 1 Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 258. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. november 1., szerda Halottak napján krizantémok, lobogó gyertyák. A hála, a szeretet, az emlékezés napja ez — a tegnap és a ma nagy találkozása. Én a nagymamámhoz jöttem, a háborúban elveszett apámhoz, más a testvéréhez, feleségéhez, fiához. Itt mindenkinek van valakije, mindenki ismer valakit az itteniek közül, s mindenkin úrrá lesz valami megfogalmazhatatlanul szomorú, s ugyanakkor megfoghatatlanul szép érzés. Letesszük a csokrokat, elsimítjuk a földet, gyertyát gyújtunk. Ugyanaz a mozdulat, ugyanaz az érzés évszázadok óta. A holtak mind egyformák, de ebben a percben egyformáig az élők is. Ez a szembenézés pillanata. Szembenézés apánkkal, szeretteinkkel, mindazokkal, akik áldoztak értünk, s akik életük utolsó percéig vártak tőlünk; szembenézés önmagunkkal, s szembenézés a kikerülhetetlenséggel. Ebben a pillanatban nincs jelentősége az álarcnak, az önámításnak, nincs súlyuk a napi apró kis örömöknek és gondoknak. A teljesség pillanata ez. Ez az a pillanat, amikor visszakanyarodunk ahhoz a ponthoz, ahonnan elindult életünk, s újra fellobognak bennünk a valamikori érzések és vágyak. Simogató szavak útravalóul, fogadkozás, erőt adó emlékképek, s közben nagy, hideg és üres terek. Az az igazság, hogy egyikünk sem lett maradéktalanul olyan, mint ígérte. A szülők, hozzátartozók, rokonok mellett barátok, ismerősök. Ahogy múlnak az évek, úgy lesz egyre több az olyan sír, mely közös munkát, közös élményeket, közös barátokat idéz. A tegnap így ölelkezik láthatatlanul a mával. Nincs határvonal. Akit ismertünk, akit szerettünk, aki tanított bennünket, aki ott volt életünk egy-egy jelentős eseményénél, az el is vitt magával életünkből egy-egy darabot. De fordítva is így van. Akit ismertünk, akit szerettünk, aki ott volt életünk egy-egy jelentős pillanatánál, aki alkotott, aki ránk hagyott valamit, az most is velünk van, az itthagyott valamit az életéből, s ez a valami most szerves része a mi életünknek. Lobognak a gyertyák. Betölti a fény a várossá nőtt temető utcáit, s ebben a fényben különös szépségben és különös élességgel állanak elénk az egyszer volt ezrek arcai. Most látni csak, mennyi szépség és mennyi jóság volt mindenkiben. Ebben a különös fényben a lényeg látszik csak, s a lényeg az, amit a jóért, valamennyiünk hasznára tettek elődeink. Talán nincs is sír, mely ne nemes vágyakat, nagyszerű célokat, s tisztes életművet takarna. A tudós professzort felfedezései őrzik, az orvost a meggyógyítottak ezrei, a tanárt volt növendékei tudása és jelleme, de nem múlt el nyomtalanul az asztalos, a kőműves, a lakatos, a szürke kis irodista élete sem. Mindenhez közük van, amit ma a kezembe veszek, ahhoz az autóhoz is, mely a temetőbe vitt... És itt vannak a katonák. Nevek, rendfokozatok, vagy semmi sem, egyszerűen csak egy jelvény, egy nemzet, egy nemzedék becsületének jelképe. Kik voltak nagyapám idejéből való hősök? S ti, akik egyidősek lennétek apámmal, s akiknek most mégis azt mondom akaratlanul is: honnan jöttetek, fiúk? Magyarok, bolgárok, oroszok, németek, olaszok, bosnyákok, szerbek ... Egyformák a sírok, egyformák a gaz közé tűzött virágok, s egyformák a tragédiák is, mint ahogy nem volt különbség anya és anya fájdalma között sem, amikor megérkezett a hír... Kik voltatok, fiúk? Mit tudtatok és mit gondoltatok erről a földről, amikor ellenvetés nélkül elindultatok beláthatatlan jövőtök felé? Idegenként jöttetek, s most, lám, ez a hazátok, mint ahogy ti is mieink vagytok. A név nem számít, a nemzetiség sem. Ahhoz, hogy mi élünk és milyenek vagyunk, nektek valamenynyiötöknek közötök van. Sírok, nevek, arcok. Ki hogy és mikor halt meg — erről beszélgetünk, pedig a lelkünk egészen mással van tele. Hogyan kell élni? — ezt dübörgik bennünk a sejtek, mert ez a nap legalább annyira az élőké, mint a halottaké. Mi ad értelmet, mi tesz igaz emberré? Lobognak a gyertyák, s ez a fény kijózanít. Elkülönül egymástól a valódi és a hamis érték, tisztábban felismerhetők az álsikerek. Van aki előbb, van aki később, de egyszer mindenki rájön, csak a becsületesen végzett munka boldogít. Az ügyesség, a lehetőségek felismerése és meglovagolása csak szappanbuborék. A halottakhoz jöttünk, s az élőkre gondolunk. A szeretet, amit érzünk a mieink, a hozzánk közelállók iránt, most szinte kézzel fogható. S talán ez is ennek az ünnepnek az egyik legfőbb mondanivalója. Szeressük és becsüljük egymást, s legyen bármily rohanó tempójú is a világ, néha álljunk meg egy-egy elismerő szóra azok mellett, akiket megillet Békés Sándor A tartalomból: »■! Múzeum és népművelés (3. old.) Rögtönzött beszélgetés Weöres Sándorral (3. old.) Műemlékek fotókon (3. old.) Ülést tartott a Pécs városi Tanács vb (5. old.) Napirenden Komló téli ellátása (5. old.) Korszerű óvodát avattak Mohácson (5. old.) Abdusz Szamod Azad, a Bengáli Népi Köztársaság külügyminisztere magyarországi látogatása során megkoszorúzta a Hősök Emlékművét. Ma hazánkba látogat Henryk Jablonski, a lengyel államtanács elnöke Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és feleségének meghívására ma hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja és felesége. Hamarosan költözhetnek az új kertvárosi lakók Működik a BCM második gyártóvonala Októberben újabb létesítményekkel gazdagodott Baranya A sor elejére a BCM második gyártóvonalának beindítása kívánkozik. Október 11-én gyújtották be a 2-es kemencét, amely háromnapos próbafelfűtés után e hónap közepén megkezdte a kanker előállítását. A hónap közepén indult meg a cement vasúti szállítása, s csomagolt cementet is adott már a BCM. Október 10- én helyezték üzembe a BCM szállítási igényeit kielégítő korszerű vasúti pályaudvart Kistapolcán. A pécsieknek a legörvendetesebb hír, a hónap utolsó napjára elkészültek a kertvárosi lakótelep közműlétesítményei. Az építők befejezték a kazánház és a hőközpontok szerelését. November első napjaiban kezdődhet a próbafűtés. Megtörtént a kertvárosi 2500 köbméteres víztározó műszaki átadás-átvétele. Kész a lakótelepen belüli vízvezeték-hálózat és gázvezeték. Már van villany, és üzembe helyezhető az átadásra került lakásoknál a szennyvízelvezető csatornahálózat. Minden remény megvan arra, hogy a közeljövőben beköltözhessenek Pécs legfiatalabb lakótelepének első lakói. A szigeti városrész új 10 emeletes épületébe már megkezdődött a költözködés. A Szalai utcai toronyházak környékén véget ért az út- és tereprendezés. A PIK október folyamán hétmillió forintos költséggel öt épületet újított fel, amelyekben 65 lakás van. A tv-torony elérte végleges — 190 méteres — magasságát, felszerelték a második programot sugárzó antenna utolsó főtartóit. Japánból megérkeztek a második program adójának értékes műszaki berendezései. Az elmúlt hónap elején tartották az épülő felüljáró első tartógerendájának sikeres próbaterhelését. Október első napjaiban a szigeti városrész 7,5 millió forintos költséggel épült bölcsőde-óvoda komplexumát birtokba vették a gyerekek. A Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat befejezte a központi középiskolai menza felújítását. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat 32 millió forintos beruházással épülő Verseny utcai telepén elkészült a szociális épület. A Lenin tér 6. szám alatt a TITÁN Kereskedelmi Vállalat 250 négyzetméter alapterületű új vas-műszaki boltot nyitott. Befejeződött a Tulipán utcai csapadék- és szennyvízcsatorna, a Budai vám környékén az új vízvezetékcsatorna építése. Új szivattyút kapott a meszesi víztorony, folyamatossá vált a vízellátás a volt Erzsébet-telepen és a Bányász utcában. Korszerű közvilágításhoz jutott a Pólya utca. Megépült a Mecseki Ércbányászati Vállalat munkásszállójának alagsorában a MÉV klubkombinátja. A Mecseki Kultúrpark új létesítménye a társadalmi munkában készített úgynevezett jaguárház. Mohácson, Görcsönyben, Véménden óvodát avattak. Bika- Zon korszerűsítették és bővítették a napközi otthont. Lapáncsán társadalmi összefogással gyermekjátszóteret létesítettek. Bódén új presszót nyitott az ÁFÉSZ. Megvolt a sellyei ABC áruház műszaki átadása. Új községi belterületi utat adtak át Nagynyárádon és Homorúdon. És még egy útátadás: a Közúti Építő Vállalat négymillió forintos ráfordítással a 6-os út és a Pellérd közötti műút egy szakaszán töltést épített és felújította az útburkolatot Mohácson elkészült a város csapadékvízének jelentős részét elvezető Bég-patak szabályozása, valamint a Mohácsi Révátkelési Vállalat szociális létesítménye. Komlón egy 40 lakásos OTP-társasház építését fejezte be a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. A Baranya megyei Vízmű Vállalat, elkészítette azt a 2600 méter hosszú csővezetéket, amely az orfűi Vízfő-forrás vizét eljuttatja Komlóra. Néhány nagy jelentőségű mezőgazdasági beruházás is az elmúlt hónapban valósult meg. A Villány—Siklósi Állami Gazdaság 1900 holdas szőlőjéből a termés az idén első ízben került a gazdaság évek óta épülő 24 ezer hektoliteres toronypincéjébe. A Zengőaljai Állami Gazdaság szakosított sertéstelepének olajfűtését biztosító vezetékrendszere, a telep külső villanyhálózata és belső útjai októberben elkészültek. A babarci tsz tehenészeti telepén elletőistállót, 32 vagonos magtárt és a szociális épületet adták át. Kémesen felépült a tejház, Kovácshidán a 192 férőhelyes szarmasmarha-istálló, Kétujfalun pedig a 72 férőhelyes sertésfiaztató. Egyházasharasztiban három 60 vagonos silót építettek. Kétujfalu vízrendezésének egy részével végeztek az építők. Egy nagy jelentőségű üzletkötésről is hírt kaptunk: a Holland KLM-cég 300 000 munkaruházati és felsőruházati cikk megvarrását rendelte meg a komlói Carbon Könnyűipari Vállalattól. (M) Ára: 80 flift Fejlődő kapcsolások, szélesedő együttműködés hazánk és a Lengyel Népköztársaság között A legutóbbi években állandó gyakorlattá vált a kölcsönös konzultáció, a szocializmus építésével kapcsolatban országainkban felvetődő konkrét problémákról folytatott tapasztalatcsere. Ezt igazolják a legutóbbi idők magas szintű kölcsönös látogatásai is. A magyar—lengyel kapcsolatok egyik fontos alapja az 1948-ban megkötött és 1968. május 16-án megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelynek szellemében számos megállapodás jött létre a különböző területeken folytatott tevékenység összehangolására. A két ország fontosabb állami szervei egyezményekben rögzítették az együttműködésből rájuk háruló kölcsönös kötelezettségeket. Csupán az elmúlt két esztendőben tucatnyi jelentős megállapodás született, egyebek között a postai együttműködésről, az egészségügy területén való közös munkálkodásról, az 1971—75 évi gazdasági együttműködésről és a népgazdasági tervek egyeztetéséről stb. A tudományos kapcsolatok fejlődésében kiemelkedő fontosságú a két ország akadémiái közötti — 1972 — 1975-re szóló — együttműködési egyezmény. S a közelmúltra visszatekintve: alig néhány hete született meg a magyar—lengyel kulturális és tudományos együttműködési vegyesbizottság létesítéséről szóló megállapodás, amelynek feladata minőségileg új, magasabb szintre emelni a két ország ilyen jellegű kapcsolatait. Hazánk és a Lengyel Népköztársaság párt- és állami szerveinek sokoldalú együttműködéséhez hasonlóan a két ország társadalmi és tömegszervezeteinek egymáshoz való viszonyát is a kölcsönös jóakarat, a barátság és a szívélyesség jellemzi. A magyar szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, a hazafias népfrontmozgalom gyümölcsöző kontaktusokat létesített a lengyel partnerszervezetekkel. Ami a Lengyel Népköztársasághoz fűződő gazdasági kapcsolatokat illeti: az 1950—1971. es időszakban a kölcsönös árucsereforgalom csaknem hatszorosára emelkedett. A külgazdasági kapcsolatok évről évre bővülnek, a kétoldalú hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodás 1971. és 1975. között, a korábbi tervidőszakhoz mérten, mintegy 65—70 százalékos növekedést irányzott elő, ezt azonban— mindkét ország kívánságára — a felek időarányosan is túlteljesítik. A magyar kivitel különösen dinamikusan bővül gépipari termékekből: a Beloiannisz-gyár például öt év alatt 130 millió devizaforinttal több árut szállít az eredetileg tervezettnél. Népszerűek Lengyelországban a magyar szerszámgépek, villamos forgógépek, ipari elektromos kemencék, különböző nagy- és kisfeszültségű készülékek, de bővül a vegyipari és a műanyagipari berendezések, a könnyűipari és az élelmiszergazdasági gépek értékesítése (Folytatás a 2. oldalon! A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatainak fejlődésében újabb, jelentős állomás a lengyel államfő magyarországi látogatása. A mostani magas szintű találkozó a testvéri barátság újabb kifejezője, s egyben meggyőzően bizonyítja: a két ország viszonyában érvényre jutó alapelvek egyaránt megfelelnek hazánk és a Lengyel Népköztársaság nemzeti érdekeinek, határozottan hozzájárulnak a szocialista országok egységét szolgáló törek- vésekhez. Közös érdekeink jutnak kifejezésre többek között a két országnak a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kifejtett konstruktív tevékenységében, s a két ország együttesen munkálkodik az európai biztonság megteremtésén is. A két nép történelmi hagyományokban bővelkedő kapcsolata az elmúlt negyedszázadban teljesedett ki, a közös célért, a szocializmus felépítéséért való munkálkodás során. I