Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
1972. december 7. 75 ezer példányban Ma 54 éve, hogy megjelent az első legális magyar kommunista újság, a Vörös Újság. Ezen a napon, évek óta, a magyar sajtót köszönti a közvélemény, tisztelettel adózva azok emlékének, akik születésekor segítették, szerkesztettek, írták. Pártosságuk, politikai elkötelezettségük, ma is példa minden újságíró számára. De tisztelettel adózunk azok emlékének is, akik a kommunista sajtó munkásai voltak az ellenforradalom negyedszázados üldöztetései közepette, akik a felszabadulás előtt, nehéz körülmények, az illegalitás viszonyai közepette vállalták, hogy a párt szavát, a sajtó eszközeivel eljuttatják a munkásokhoz, a néphez, mindazokhoz, akik szerették hazánkat, gyűlölték a magyar uralkodó osztály háborús politikáját, a német megszállókat. Kommunisták legkiválóbbjai áldozták életüket a párt politikáját szolgáló, segítő, hirdető lapokért ezekben az években. A felszabadulás után a pártsajtó volt az, amely először hirdette az újjáépítés, a demokratikus kibontakozás programját, segítette a proletárhatalom megteremtéséért vívott küzdelmet, mozgósította dolgozó népünket a párt politikájának követésére, megvalósítására. A pártsajtó munkásai előtt a dicső elődök példája, pártossága állt. Ma is a kommunista, a pártsajtó történetének tanulságai segítik a sajtó dolgozóinak munkáját, tisztelettel ápoljuk hagyományait. Éppen a közeli napokban egy szerény kiállítás keretében mutatta be a Baranya Megyei Levéltár, a megyei és pécsi sajtó múltjának néhány értékes reprezentánsát, s lapunk 6. oldalán is ezeket az emlékeket elevenítjük fel. A magyar sajtó előtt napjainkban is fontos feladatok állnak. Kötelessége minden újságírónak, hogy az elődök példáját követve segítse a magyar sajtó színvonalának további emelését, szilárdítsa elvhűségét, a párt politikájának, a marxizmus-leninizmus eszméjének terjesztését és magyarázását, szocialista társadalmi rendszerünk további felemelkedését. Jobb, gondosabb, pontosabb, elvhű újságírói tevékenységet követel ez a magyar sajtó minden munkájától. Erre hívja fel a figyelmünket pártunk Központi Bizottságának határozata, amikor a következőket állapítja meg: „A szocialista eszmék terjesztésében, a szocializmus vívmányai- nak széles körű hazai és külföldi propagálásában, a pozitív példák és kezdeményezések népszerűsítésében, a közízlés fejlesztésében kiemelkedően fontos feladata van a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak. A műsorokban és a publikációkban a fő figyelmet társadalmi rendszerünk magasabbrendűségének, mély humanizmusának propagálására, a fizikai munka, általában a jól végzett munka erkölcsi és anyagi megbecsülésére, a közösségi élet fejlesztésére, a szocialista hazafiság és internacionalizmus elmélyítésére kell fordítani." Az idén a magyar sajtó napját a Dunántúli Napló újságírói, a lap előállítását és terjesztését segítő munkatársai azzal is köszöntik, hogy néhány héttel korábban érte el a lap hétköznapi megjelenési példányszáma a 75 ezret! Egy vidéki lap életében nagy esemény ez, mely a megyei pártbizottság irányító és segítő tevékenységének, olvasóink figyelmének és érdeklődésének köszönhető. A lap munkásai ennek a segítőkészségnek ,é s érdeklődésnek tudatában és felelősségében végezhetik munkájukat. Köszönet illeti mindazokat, akik hozzájárultak e magas példányszám eléréséhez. Jól tudjuk, a 75 ezres példányszám kötelez bennünket. Mindenekelőtt arra, hogy még következetesebben szolgáljuk a párt politikáját, megfeleljünk a követelményeknek és elvárásoknak. Kötelez bennünket arra, hogy még gondosabban, magasabb színvonalon elégítsük ki nagyszámú olvasóink igényeit, szélesebb körben, gyorsabban, érdekesebben tájékoztassunk, számoljunk be mindazokról az eseményekről, melyek a nagyvilágban, az országban és megyénkben történnek. Köszönjük olvasóink érdeklődését, és reméljük, hogy további munkánkkal érdeklődésüket, szeretetüket kiérdemeljük majd. Erre köteleznek bennünket a magyar kommunista sajtó hagyományai, a pártunk elvárásai, olvasóink igényei. Mitzki Ervin DUNÁNTÚLI NAPLÓ Szovjet vendégek látogatása A Szovjetunió 50 éves fennállása alkalmából kedden Pécsett tartott országos jellegű megemlékezésen részt vett szovjet küldöttség tagjai tegnap délelőtt. Bocz Józsefnek, a Baranya megyei Pártbizottság titkárának társaságában megtekintették Pécs város történelmi nevezetességeit. A delegáció a városnézés után Siklóst és Harkányt kereste fel, majd Beremendre látogatott. Itt a Dózsa Termelőszövetkezet központjában a községi tanács, a termelőszövetkezetek vezetőivel, valamint az MSZBT helyi csoportjának tagjaival folytattak baráti eszmecserét. A szovjet delegáció tegnap délután elutazott megyénkből. NDK-beli vendégek Baranyában Dr. Heinz Höltének, az NDK Állami Tervbizottságának vezetőjének, Brunhilde Hanke aszszonynak, Potsdam város polgármestere vezetésével öttagú , küldöttség érkezett tegnap Baranyába. A delegációt Pécsett a Városi Tanács épületében, dr. Németh Lajos elnökhelyettes és dr. Palotai Ferenc, a Megyei Tanács tervosztályának vezetője fogadta. Dr. Németh Lajos el-nökhelyettes a városi szolgál- tatás helyzetéről, dr. Palotai Ferenc a megye aprófalvas településeiről adott tájékoztatót . Ezt követően a vendégek — a házigazdák kíséretében — megismerkedtek Pécs nevezetességeivel, megnézték a tévétornyot, valamint Siklós és Harkány nevezetességeit. — Ki tud többet Finnországról? A finn nemzeti ünnep alkalmából vetélkedőt rendezett a Magyar Rádió. A vetélkedőn Hegedűs Kálmán, a Pécsi Nemzeti Színházzenekarának fagottosa harmadik helyezést ért el. A Petőfi Rádió tegnap este közvetítette a döntőt. Gyors segítséget várnak. Pécsett az I. és II. kerületben összesen 19 tanácsi és 9 üzemi fenntartású óvoda van. Köztudott, hogy a város lakosságának száma gyorsabban növekszik — különösen az újmecsekaljai városrészben — mint ahogyan ezzel arányosan növelni lehetne az óvodai férőhelyeket. Sürgető feladat az új létesítmények megépítése, főleg a III. kerületben. Emellett azonban óvni kell a meglévőket a másik két kerületben is, — ésszerű intézkedésekkel kell segíteni a gondok megoldását. A legrosszabb helyzetben a belváros korszerűtlen, elavult óvodái, — közöttük a Sörház utcai, a Rákóczi úti, valamint az Erzsébet telepen levő Bártfa utcai óvodák — vannak — ahová a napokban látogattunk el. * A folyosón hokkedlikre, kispadokra kiterített tésztacsíkok. A szakácsnők gyors kézzel szabják vékonyra a metélttésztát. A fogasokon elhelyezett gyermekruhákra, cipőkre vékony felhőben száll a tiszt. A cseppet sem vidám képet a Sörház utca 10. szám alatti óvodában láttuk. A látvány oka: kicsi a konyha, mindent egy helyen, a mindössze 4x4 méteres helyiségben kell elvégezni. A helyszűke miatt a szakácsnők gyakran kiszorulnak a folyosóra is. A konyhához nem tartozik külön előkészítő, sőt a mosogatást is ebben a helyiségben végzik, ahol még melegvízbojler sincs. Ilyen körülmények között nagyon nehéz higiénikusan főzni a több mint száz kisgyerek számára. De hogyan lehetne segíteni a már-már tarthatatlanná váló helyzeten? Juhász Istvánná, a vezető óvónő, javaslata megvalósításáért már évek óta harcol: — Az óvoda alatt a földszinten lakások vannak. Ha a tanács legalább az utcai részen lakóknak biztosítana másutt otthont, megoldódnának konyhagondjaink, így a felszabaduló részen, a jelenlegi konyha helyén, végre ki tudnánk alakítani egy öltözőt és irodahelyiséget. Az eredetileg öltözőnek szánt helyen a konyhai száraz nyersanyagokat tartják. Az adminisztratív munkát és a pénzügyeket most ugyanis egy íróasztalon, a gyerekfogások között végezzük el. De ez a probléma már évek óta húzódik. Mit tett a tanács ezügyben? Felvilágosítást Kabar Ferenctől, a művelődésügyi osztály helyettes vezetőjétől kaptunk. — Pécs város tanácsa ez év nyarán az érintett lakásban lakóknak felajánlott egy kétszoba-összkomfortot, a jelenlegi helyett. A lakók ezt azzal az indoklással nem fogadták el, hogy a háromszobás lakást két család lakja, s ez a csereotthon számukra kicsi lenne. A VB-nek pedig akkor nem volt lehetősége nagyobbat kiutalni. Talán jövőre megoldódik ez a probléma. Valóban nem lehetne itt gyorsabb és jobb megoldást találni a száz kisgyerek érdekében?* A Rákóczi úti óvoda termeiben állandó monoton zúgás — a nagy forgalom zaja behallatszik. 104 kisgyerekkel foglalkoznak itt egész napon az óvónők. Csöppnyi udvaron zsúfolódnak össze a kicsik, de ez még mindig jobb, mint a forgalmas utcán való sétálgatás. S a konyha? A rossz szellőztetés miatt nyáron fullasztó hőségben, télen állandó gázpárában dolgozik a konyhai személyzet. A hajdani füstölő helyiség, ahol az alapvető konyhai felszerelés (például mosogató, melegvízbojler) is hiányzik — nem alkalmas a főzésre. A Pécsi Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztályán megtudtuk, hogy az épületet rendkívül rossz állapota miatt bővíteni nem tudják. De ez nem is volna ésszerű, mert az óvoda csak addig működik, míg a Szalai András utcai, a korszerű óvoda elkészül. Tóth Zoltán osztályvezetőtől ezt a biztató választ kaptuk, hogy ez tavaszra várható. Nagyon kellene már!* A II. és a III. kerület óvodáit a Pécs városi Tanács Gyermekélelmezési Csoportja látja el a főzéshez szükséges nyersanyaggal, zöldáruval. Sok óvodában nehezményezték, hogy, bár az áruellátás kielégítő, kevés a zöldáru és a gyümölcs. Panasz, hogy még nyáron is sok a bab, a lencse(!). A legnagyobb gond azonban, hogy az iskolás és az óvodás korú gyermekeknek ugyanazt az étlapot készítik el, holott a 3 és a 14 éves kor közötti gyermekek étrendje minőségileg és mennyiségileg is mást kíván. Ez több gondosságot, nagyobb felelősséget igényelne .. .* Az épület gyors megrokkanása miatt ez év elején a város különböző óvodáiba kellett elhelyezni a Sorház utca másik, a 13. szám alatt lévő óvodájának kis lakóit, így került egy 24 tagú csoport a Bártfa utcai óvodába. A kicsi, korszerűtlen gyermekintézményben ezáltal még súlyosabb lett a helyzet: szűk helyen, rossz fényviszonyok mellett tartózkodik immár száz kisgyerek. S ami különösen furcsa: a befogadott kicsiket a Bártfa utcai iskola látja el étellel, míg az itteni gyerekek a Dugonics utcai óvodából kapják az ebédet, így külön tálalnak, mosogatnak a két óvoda kicsinyeinek. Miért? Azért, mert az odaköltöztetéssel egyidejűleg nem gondoskodtak az illetékesek arról, hogy egy költségvetéssel, egy helyről étkeztessék a gyerekeket. Ottjártunk után telefonon közölte szerkesztőségünkkel dr. Szilágyi Béláné, az I. kerület óvodai szakfelügyelője, hogy javaslatát az egységes költségvetés bevezetéséről eljuttatta a Pécs Városi Tanács Művelődésügyi Osztályához. Várjuk a javaslat sorsát.. . Tudjuk, a nehéz helyzeten egyik napról a másikra nem lehet változtatni. De addig is, míg új óvodák enyhítik a gondokat, a lehetőségeket mindenütt a legoptimálisabban kellene kihasználni. A gyermekek érdekében. Riecher Éva Látogatóban, óvodákban 3 Napirenden Baranya közlekedési programja A jövő esztendő végén megindul a közlekedés az épülő pécsi vasúti felüljárón Interjú dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettessel, a MÁV vezérigazgatójával Harkányig több mint másfél órát döcög a vonat, Pécsen átvergődni kelet-nyugati irányban, gépkocsival, ugyancsak hosszú ideig tart, a város déli határán kijutni pedig sokszor úgy tűnik, nem is lehetséges. A Bajcsy-Zsilinszky úti vasúti átjárónál még akkor is nehéz az átkelés, ha történetesen a sorompó nincs lezárva. A megye jónéhány községében várják az aszfalt burkolatú bekötőutat, s a megye útjain közlekedő gépkocsivezetők jó egynéhány útszakaszon hiányolják az útfelújítást. Baranya és Pécs közlekedési gondjai ismertek - nap mint nap a szakemberek és munkások egész serege igyekszik a szűkreszabott lehetőségeken belül valamit tenni a gondok enyhítésére. Szerdán és csütörtökön Baranyában tartózkodott dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója, s a minisztérium több szakembere: Baranya és Pécs párt, állami és a KPM-hez tartozó vállalatok, valamint intézmények vezetőivel a megye és város közlekedésének legégetőbb és a legközelebbi jövőben megoldandó problémáiról tárgyaltak. A tanácskozás végeztével beszélgettünk dr. Mészáros Károllyal. — Sok szó esik mostanában a gazdaságtalan és korszerűtlen vasútvonalak megszüntetéséről. Az 1968-ban elfogadott közlekedési programból országosan mit sikerült megvalósítani, s Baranyában 1973-ban melyik vasútvonalak megszüntetésére kell számítanunk? — A programot 1980-ra kívánjuk befejezni, eddig 30 százalékban hajtottuk végre. Kétezer kilométeres vonalon helyeztük át a forgalmat, de ez a forgalomban csak mindössze 1,2 százalékot jelent Főleg a keskenynyomtávú vonalakat szüntettük meg. Vasútvonalaink közül sokat nem szabad fenntartani, hatalmas költséggel korszerűsíteni, amikor az a következő évszázadban csak nyűgöt jelentene utódaink számára. Baranyában a Pécs—Harkány közötti vasútvonal megszüntetését tervezzük - természetesen csak ha a zavartalan közúti utas- és teherszállítás lehetőségei megteremtődnek. A jövő esztendőben ismét minden területre kiterjedő vizsgálatot kezdünk - Magyarországon ugyanis ennek a vasútvonalnak a megszüntetése az egyik legbonyolultabb feladat. A vonal korszerűsítése óriási összegeket emésztene fel — értelmetlenül. A jövő esztendei vizsgálat és részletes tanulmányterv elkészítése után döntünk arról, hogy mikor szüntetjük meg a vasútvonalat Persze először — ismétlem — az előfeltételeket kell megteremteni: a felüljáró megépítését, s más fontos, a zavartalan közlekedés nélkülözhetetlen tényezőit megszervezni. A vasút felújítására és korszerűsítésre 1973-ban 201,5 millió forint jut. Megvalósul a Pécsbányarendező és a Villány közötti vasútvonal korszerűsítése, a Pécs és Pécsbányarendező közötti pályaszakasz kiigazítása, a Pécs és Bátaszék közötti vasútvonalon egy 10 kilométeres szakasz átépítésére kerül sor. Az egész bátaszéki vonal korszerűsítése csak a következő ötéves, tervben várható. A pécsi állomás szociális épülete, az eredetileg tervezettnél szerényebb kivitelben 1974-ben kezd épülni. — Baranya úthálózatának fenntartására és fejlesztésére milyen anyagi lehetőségei vannak a tárcának? — Országosan is, s Baranyában is az 1972-es évre tervezett beruházások megvalósulnak — forint összegben. Sajnos az áremelkedések miatt a valóságban a negyedik ötéves terv programjából egy-két esztendőre néhány tervezett beruházást prolongálni kell. Baranya az 1972-es évre 167 millió forint tervezett összeg helyett várhatóan 182 milliót használ fel. A következő esztendőre 208 millió forintot terveztünk. A legfontosabb beruházások: a pécsi felüljárón a jövő esztendő végén, megindul a forgalom — a teljes beruházás 1974-re készül el. Ugyancsak jelentős összegeket fordítunk az 58-as út Harkány és Drávaszabolcs közötti szakaszának megépítésére, és természetesen az új Drávahíd felépítésére. — A bekötő utak építése országosan is, s Baranyában is elmarad az eredeti tervektől. Ezt a programot 1975-re nem vagyunk képesek befejezni. Az 1973-ra tervezett bekötőút-épí- t tésen kívül még így is elkészül Baranyában a dinnyeberki és Zátai út, s megkezdődik az óbányai út építése. Az idén végre megkezdődött a Mohács—Nagybaracska közötti út baranyai szakaszának felújítása is — 9 kilométer még ebben az évben elkészül, 1973 végére pedig az egész készen lesz. Ugyancsak 1973-ban a felső- és alsókandai bekötő utakat is átadják a forgalomnak. A jövő esztendő feladatai közé tartozik a Mohács és Udvar közötti országút felújítása is. — A 6-os út Pécsett áthaladó szakaszának megépítése a negyedik ötéves terv végére vár-s ható — a KPM korrekt, anyagilag megvalósítható, gigantománia nélküli terveket kíván megvalósítani. — A jövő esztendő végéig Kertvárosban 2000 lakást adnak át, ez minimálisan is hatezer ember napi kétszeri utaztatását jelenti. A pécsi közlekedési vállalat az ön véleménye szerint hogyan lesz képes megbirkózni ezzel a feladattal? — A 12-es Autóközlekedési Vállalat mintaszerű kezdeményező képességről tesz ebben a kérdésben tanúbizonyságot A vállalat autóbuszainak jelentős hányadát kell a közeljövőben kiselejtezni, s ezek helyett csak 50 százalékban tudnak újat vásárolni. A pécsiek Budapesten 25 darab olyan társasgépkocsit vásárolnak — nagyon olcsó áron — melyek a fővárosi közlekedésben felépítésük miatt nem állják meg a helyüket, de ezek az autóbuszok még Pécsett jól szolgálják majd a tömegközlekedést. Nem használhatatlan gépkocsikról van szó, csak méret és az ajtók elhelyezése miatt nem alkalmasak a fővárosi közlekedésre. Ezen kívül is jelentős számú autóbuszt újítanak fel - forgalomszervezési intézkedéseket vettek tervbe, Pécs rohamosan növekvő tömegközlekedését a vállalat véleményem szerint a közeljövőben képes lesz megoldani. — Kétnapos pécsi tartózkodásom alatt amúgy is az a vélemény alakult ki bennem, hogy ■ a pécsi pártvezetők, s a közlekedési problémákkal foglalkozó szakemberek dicséretes munkát végeznek, s a legnagyobb gondokat is képesek saját kezdeményezéssel megoldani, nem várnak mindent tőlünk. Lombosi Jenő