Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-03 / 83. szám

1973. április 3. Tegnap történt Választási rétegtalálkozó ke­retében a Pécsett élő és dolgozó fiatal értelmiségieknek tartott előadást tegnap délután dr. Bi­hari Ottó, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet igazgatója a TIT Bartók Klubjában. Az előadás címe A fiatal értelmiség szerepe a közéletben. A Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola államosításá­nak 25 éves jubileuma alkalmá­ból ünnepség kezdődött tegnap Pécsett. A közel egyhónapos rendezvény­sorozat megnyitóján részt vett Bernics Ferenc, a Me­gyei Művelődési Osztály vezető­je, valamint az intézet igazgató­sága és tanári kara. Az ünne­pélyes megnyitót Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnö­ke tartotta, majd nyolcvan új KISZ-tag tett ünnepélyes esküt. Közlekedni szabad Átadták a közlekedési parkot Közlekedési parkot adtak át tegnap Pécsett, az újmecsekal­­jai kiserdőben. Az új létesítmény igen hasznos szolgálatot tehet majd a gyerekeknek, mert játé­kosan, eredeti körülmények kö­zött sajátíthatják el a közleke­dési szabályokat. Szirtes Gábor, a Pécs Városi KISZ Bizottság iskolai felelőse nyitotta meg a gyerekek előtt, akik örömmel vették birtokukba a mini-várost. A hosszan elnyúló park kanyargós útjain 110 féle közlekedési jelzőtábla és keresz­teződés utánozza az igazi városi közlekedési feltételeket. A sar­kon működő jelzőlámpák mellett úttörő közlekedési rendőrök tel­jesítettek szolgálatot. Ezen kí­vül fénysorompóval bonyolítot­ták a vasúti kereszteződést, amit a gyerekek ritkábban láthatnak a közlekedésben. A közlekedési park építésé­ben derekasan kivették részüket a pécsi középiskolások, szak­munkások és különböző intéze­tek növendékei, összesen 2600 óra társadalmi munkaórában földmunkát, tereprendezést és egyéb segédmunkát végeztek. A közlekedési parknál emlék­tábla hirdeti majd, hogy a KISZ Városi Bizottsága védnökségé­vel és a pécsi fiatalok társadal­mi munkájával létesült. A gyerekek a mai naptól ve­hetik igénybe új birodalmukat. Kitüntetések Hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából a szo­cialista haza építésében, a mun­kásőrségben végzett kiemelkedő és példamutató szolgálatok el­ismeréséül a Munkásőrség Or­szágos Parancsnoka baranyai munkásőröket tüntetett ki. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát kapta Amlánczki Ferenc sásdi, Dobos József pécsi, Dózsa József pé­csi, Jávori István pécsi, Kelemen József szigetvári, Mustos István pécsi, Nemeskéri Gyula pécsi és Winkler Sándor komlói munkás­őr. A­­daza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst fokozatával tüntet­ték ki Busa János pécsi, Kapi­tány Sándor siklósi, Kerekes Jó­zsef pécsi, Kiss István siklósi, Stein Henrik és Török Ferenc pécsi, valamint Téglás József mohácsi munkásőrt. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem bronz fokozatát kapta: Bauer Ferenc mohácsi, Gojko­­vics Elek pécsi, Gyenes László mohácsi, Kardos József pécsi, Kovács István pécsi, Kürei László siklósi, Szabó Ferenc komlói, Tapsonyi István szigetvári mun­­kásőr. Országos Parancsnoki dicsé­retben 23 munkásőrt részesítet­tek. Munkásőr jelvényt hat mun­­kásőrnek adományoztak. A kitüntetéseket, jelvényeket és okleveleket a Baranya me­gyei parancsnokságon rendezett ünnepségen tegnap délután­­ Valkai József, a munkásőrség megyei parancsnoka adta át. Az ünnepségen részt vett Rózsahe­gyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályve­zetője.* „Belkereskedelem Kiváló Dol­gozója” kitüntetést kapott: Vé­­csei Kálmánná elszámoltató, Hunyadi Ilona boltvezető-helyet­tes, dr. Katona Kálmán csoport­­vezető, Orbán Ferenc boltveze­tő, a Baranyaker Vállalat dol­gozói, Jilly Csaba ABC áruház igazgató, Bayer János ABC áru­ház igazgató, Notheisz Jánosné boltvezető, dr. Kovács Istvánná, bérelszámolás vezető, a B. m. Élelmiszerkereskedelmi Vállalat dolgozói, Gelencsér Jenőné pénztáros, Kovács Istvánná sza­kács, Pécsi György üzletvezető, Mozsgai János felszolgáló, Boda László cukrász, a B. m. Vendég­látó Vállalat dolgozói. Sümegi Károlyné csoportvezető, Komjáti Jánosné igazgató-helyettes, a B. m. Ruházati Kereskedelmi Válla­lat dolgozói. Tiszai László cso­portvezető, a megyei Idegenfor­galmi Hivatal dolgozója. A kitüntetéseket tegnap Pé­csett, a Baranya megyei Tanács épületében Jakabos Zoltánná adta át. Az ünnepségen részt vett dr. Földvári János, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese is.­­ Várnagy Csabánét, a Pécsi Bőrgyár sertésgyár-részleg vezető­jét a Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetésben részesítették. r Úttörők lövészversenye Tegnap délután a pécsi Szabó István Úttörőházban rendezték meg az úttörőmozgalom 25 éves évfordulójának tiszteletére ala­pított lövész Vándor­ kupa 1973. évi versenyét. A légpuskás lövész vándor­kupáért indított vetélkedőn Pécs város 20 általános iskolája, 20 fiú és 15 leány csapattal kép­viseltette magát. A verseny ér­dekessége volt, hogy az 1971- ben kiírt kupát a fiúknál az út­törőház első csapata végleg el­nyerte 478 köregységgel, mivel egymásután harmadszor lett el­ső. Lányoknál is az úttörőhöz vitte el a pálmát, 401 köregység­gel. A 2., 3. helyen a fiúknál az Acsády úti és a Berzsenyi utcai általános iskolák osztoztak. A leányoknál az Úttörőhöz II. csa­pata és az Acsády úti általános iskola került a 2., 3. helyre. Varga József Egyszínű és színes mintás nylon jerseyk érkeztek A MÉTERÁRU BOLTBA PSCS, KOSSUTH L U. 30. Forgácsoló szakmába SZAK ÉS BETANÍTOTT férfi és női munkaerőt FELVESZÜNK Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat mecseki üzemvezetősége Komló, Kossuth L u. 1. . DUNÁNTÚLI NAPLÓ Ünnepség felszabadulásunk 28. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) méljuk a tőkés kizsákmányolást. Huszonöt évvel ezelőtt hívták fel a Csepel-gyár dolgozói vala­mennyi ipari üzem munkáját szocialista munkaversenyre, mely azóta oly sok sikerhez vezetett, fontos részévé vált a szocialis­ta építőmunka eredményeinek. Munkánk jelenlegi feladatait a párt legutóbbi X. kongresszu­sa jelölte meg. Két év telt el a kongresszus óta, s a határo­zatok végrehajtásának mérlegét a Központi Bizottság novembe­ri ülése adta meg. Megállapít­­va az eredményeket, megjelölte azokat a legfontosabb tenni­valókat, melyek a kongresszus határozatai megvalósítását elő­segítik. A vállalat kommunistái­nak, dolgozóinak ezek vég­rehajtását kell segíte­niük, hatékonyabb munkával, jobb üzem- és munkaszervezés­sel, az üzemi demokrácia erősí­tésével, a munkaverseny továb­bi fejlesztésével. — Hazánk szocializmust építő ország, a szocialista világkö­zösség egyenrangú, megbecsült tagja — mondotta beszéde vé­gén az előadó. — Szövetsége­seinkkel a kölcsönös bizalom, egyetértés, a szocialista interna­cionalizmus szálai fűznek ösz­­sze bennünket. Büszkék vagyunk barátaink megbecsülésére, elis­merésére, és e bizalomra igyek­szünk a továbbiakban is rászol­gálni! Az ünnepi beszédet követően Tóka Jenő, a vállalat igazgató­ja a Kiváló Bányász kitüntetést három, a Bányászat kiváló dol­gozója kitüntetést a vállalat egy dolgozójának nyújtotta át, hat brigád a szocialista brigád cím elnyeréséről szóló oklevelet és emlékplakettet kapta. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége megbízásából Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára a szovjet és a magyar nép barát­sága elmélyítése érdekében ki­­fejtett tevékenységért G. A. Szuszlikov elvtársnak átnyújtot­ta az MSZBT aranykoszorús jel­vényét. Az ünnepség az Internacio­­nálé hangjaival ért véget. 5 Fiatalok és idősek kézfogása Szocialista szerződés a MEH dél-dunántúli vállalata kiszesei és a megyei szociálpolitikusok között „A vállalat magáévá teszi azt a törekvést, amely szerint maxi­mális segítséget kell nyújtani azoknak a szociális otthonok­nak, illetve gondozottaknak, akik az építő munkából koruk­nál fogva már kiestek, de alko­tó kedvük még biztosítja a le­hetőségét annak, hogy kedvük szerinti foglalkozással hasznos dolgokat hozzanak létre. E te­vékenységükkel önmaguk érik el, hogy idős napjaik tartalmat kapnak, munkájukban megta­lálják az örömet, s egyszer s mindenkorra kiküszöböljék azt a gondolatot, hogy ők már ,nem hasznos' tagjai szocializmust építő társadalmunknak.” Annak a szerződésnek egyik bekezdése ez, amelyet tegnap délelőtt írtak alá Görcsönyben, s amelyet a MÉH dél-dunántú­li vállalata és a Megyei Tanács szociálpolitikai csoportja képvi­selője írt alá. Még nem volt hasonló példa az országban. A szociális ottho­nok és napközik lakóit foglal­koztatják. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet egyik jelmondata: ne csak éveket adjunk az élet­nek, hanem életet az éveknek is. És e gondolat jegyében cso­da­szép alkotások születnek. Rozi néni subaszőnyeget sző, Béla bácsi palackrátétet csinál, rengeteg ízléses kulcstartó, üvegfonat, lábszőnyeg,, falikép, hímzés, megannyi praktikus, használható valami kerül ki ke­zük alól. De­­ értékesíteni nem tudták, legalábbis eddig. A MÉH dél-dunántúli vállalatának KISZ-szervezete a gazdasági ve­zetéssel egyetértve segített. A szerződés szerint Pécsett, az Ol­csó áruk boltjában ezeket az alkotásokat haszon felszámítása nélkül árusítják. Vállalták, hogy az otthonokból el is szállítják a „késztermékeket”, ennek fejé­ben sem kérnek semmit. Az ér­tékesített alkotások ellenérté­két az otthonoknak minden hó­nap ötödikéig eljuttatják. Vé­­gül, a szerződés utolsó pontja­ként rögzítették, hogy a vállala­tuk területén található olyan anyagokat, amelyeket már más célra nem tudnak hasznosítani, de a szociális otthonok lakói még felhasználhatják — és ren­geteg ilyen van! — ingyen az otthonok rendelkezésére bocsát­ják. A tegnap életbe lépett új módszert két hónaponként érté­kelik, ez a gyakori találkozás a szerződő felek között alkalmat nyújt további, jó elképzelések kialakítására is. - kp - Ünnepi megemlékezés Mohácson A Duna és Karasica menti TSZ-Szövetség elnöksége tegnap dél­után a Mohácsi Termelőszövetkezet klubjában , a 46 tagszövet­kezet elnökei, elnökhelyettesei és párttitkárai részvételével emléke­zett meg hazánk felszabadulásának 28. évfordulójáról. Az ünnep­ségen a szövetség elnöksége köszöntötte azokat a termelőszövetke­zeti vezetőket, akik­­ több mint tíz éve dolgoznak szövetkezetük felvirágoztatásán és a tagság életszínvonalának emelésén. Fönt a toronyban Az a neve, hogy „Misina­­tető, TV kilátó-eszpresszó”. Mármint a hivatalos. A tömeg viszont — nagyon helyesen — egyszerűsít, mert már rég elne­vezte „Torony-presszónak”, sőt — tekintve a 35 emeletnyi ma­gasságot — „Menny-bárnak". Pedig még meg sem nyílt, azaz hogy éppen mától kezdődően nyitják meg a liftajtót a nagy­­közönség számára. Ez annyit jelent, hogy kilencesével röpíti (valóban röpíti!) fel az embe­reket a felvonó, egyenesen a kilátóra, vagy a presszóba. Nincs érdekesebb látvány, mint bármiféle vadonatúj léte­sítmény, a nyitás előtt egy órá­val.­­ Szeretném a pultot szak­mailag megcsinálni! — mondja határozott hangon egy buda­pesti fényképész. Ez annyit je­lent, hogy néhány tálca süte­ményt és szendvicset elraknak a pult mögé, majd ugyanezt a kollekciót mégis előszedik. — Egy széket kérek, föl aka­rok állni a pultra! Erről lebeszélik, de valahogy mégiscsak fentről fényképez. — A lányok, srácok öltözze­nek át, jöjjenek fel! — hangzik az utasítás és 10 perc múlva — szép formaruhában — meg is jelenik a felszolgálógárda. Egy­kedvűen tekintgetek ki az abla­kon, kicsit opálos fátyol borul a városra, nem sokat látni, nagy a por és a smog, vagy talán az ablak poros...? Azonnal lepi­rítanak — joggal egyébként — mert a presszó ablakait egy fu­ra szerkezettel éppen az anten­namester, Kelemen József — akit a japán szerelők „Sumita­­na”-nak kereszteltek el - szé­pen rendbetette. De ha éppen kíváncsi vagyok, akkor azt is el­mondják, hogy nem akármilyen ablaküveg ez — egy-egy darab­ja 30 ezer! — forint, „goldstop­­ree” a neve, belga gyártmány, szendvics-szerű, vagyis a 8—10 milliméteres üveglapok között valamilyen gáz van, meg kintéről foncsorozott, szóval fény- és hő­szigetelő. Mindenesetre érdemes körül­sétálni a piros puha szőnyegen: lent a belváros — óriási makett­ként — aztán Újmecsekalja, Ja­­kabhegy, Fehérkút, Árpád-tető — este Komló fényei is felszű­rődnek — aztán a Zengő, köze­lebb Meszes házai, utcái, majd ismét a belváros. Ha meg be­fele fordulok, megcsodálhatom a bútorokat, a vörösréz bárpult­burkolatot, vagy a Pécsi Faipari Ktsz nagyszerű munkáját, a sö­­tétre pácolt fa­lambériát és ... az üvegek ... Cinzanó, Gancia, Whisky, aztán villányi, balatoni, kutatóintézeti borok, gyönyörű hidegtálak, cukrászkészítmé­nyek ... satöbbi. Kiírva a táblán: „I. o. üzem” Hát ami igaz, az igaz, a félde­ci Courvoisser 72,50 forint, szé­dítő, nem az itallap, hanem ez a hetvenkét méternyi magas­ság ... Mert például nem mu­száj francia konyakkal ismer­kedni a város, vagy inkább a Dunántúl egyik leggyönyörűbb presszójával, hiszen van itt 12 forintért cseresznyepálinka is, meg borok sokasága, elfogad­ható áron. Inkább a 10 forintos (gyermekeknek 6 forintos) belé­pőt drágállom, ez különben lent megváltható a pavilonban, mellé egy szép képeslapot is adnak ingyenesen, ezzel jut föl az ember a kilátóba, tulajdon­képpen ezt kell megfizetni, nem a presszót. Már csak azért sem, mert a presszóba csak a kilá­tóból levezető lépcsőn juthat be az ember, ha éppen be kíván lépni. És miért is ne? A látvány mindig lenyűgöző lesz, nem csak napsütésben, hanem viha­ros villámlásnál, felhőszakadás­ban, hóesésben egyaránt. A lift szinte nesztelenül suhan lefele, kicsit botorkál az ember, ahogy kilép a biztos anyaföldre, ahol — egyébként már az utób­bi vasárnapokon, de ma is — autók egymás hegyén-hátán, meg gyalogosok, kirándulók, kicsik és nagyok ... Kíváncsiak a toronyra, a csúcsra, amely csak innét alulról félelmetes, fönt inkább egy csodálatosan szép játékszer... Jha és itt lent , majd elfe­ledtem - tegnap megnyitott a konkurrencia is, egy zöldre pik­­torozott kis bódé, ahol kettő­­hetvenért már kisfröccs is leend. (Rab)

Next