Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-12 / 91. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Mindenki mástól várja N­incs halandó a földön, aki ne kívánná, hogy egy kicsit többet törődjenek vele, jobban becsüljék és ismerjék el munkáját, s nemcsak anyagi­lag! Nagyobb megbecsülést, több megértést kíván a munkás az igazgatótól, az igazgató a munkástól, az ügyfél a hivatal­noktól, a hivatalnok az ügyfél­től, az utas a kalauztól, a ka­lauz az utastól, a fiatal az öregtől, az öreg a fiataltól. So­rolhatnánk tovább a végtelen­ségig. Hány ember érzi úgy, hogy nem törődnek vele eleget, nem becsülik eléggé! Sokan elke­serednek, kedvüket veszítik emiatt Olyan is akad — nem is egy —, aki elhagyja munka­helyét, más üzemet, más hiva­talt keres, ahol talán majd job­ban megbecsülik, jobban törőd­nek vele. Az egészben az a legérdeke­sebb, hogy mindenki mástól várja a megbecsülést, az em­berséget, a tiszteletet, s eköz­ben talán eszébe sem jut, hogy tőle is várnak valami hasonlót mások, hogy ő sem adja meg másoknak azt a megbecsülést, ami neki hiányzik. Márpedig az emberek egymás iránti meg­becsülése csak akkor valósulhat meg, csak akkor nem lesz „hiánycikk”, ha mindannyian igyekszünk a lehető legtöbbet adni belőle. Szocialista­ rendünkben nin­csenek olyan érdekek, amelyek kizárnák a humánumot Csupán rajtunk múlik, hogy mennyire értjük meg egymás gondjait, bajait, problémáit, és mennyire akarjuk segíteni azok megoldá­sát. Békés, nyugodt életünk is alkalmas a szocialista humá­num érvényesítésére. Mégis fu­karkodunk néha az emberség­gel. Pedig, ha egyes intézmé­nyeink, üzemeink, gazdaságaink vezetői nagyobb figyelmet szen­telnének az emberi problémák­ra, bizonyára kevesebb lenne a panasz, nagyobb lenne a munkakedv és az elégedettebb emberekkel jobban menne a termelés is. Azt mondtuk: az emberség, a megértés, a segítés legyen kölcsönös. A vezetőktől termé­szetesen ebben a tekintetben többet várnak. S joggal, mert funkciójuknál, beosztásuknál fogva többet is tehetnek. Hi­szen nemcsak anyagi eszközök­­kel rendelkeznek, hanem a döntés jogával is, és szavuk­nak, cselekedetüknek is na­gyobb a súlya. Befolyásolhat­ják beosztottaik sorsát, jövőjét. A vezetésük alatt dolgozó em­ber munkájának, magatartásá­nak értékelése, minősítése se­gítheti vagy akadályozhatja fejlődésüket, elindíthatja őket a siker felé, derékba törheti pályafutásukat. Nemritkán mondjuk valami­­re, hogy elsősorban a szemlé­leten múlik. Ebben a kérdésben ez százszorosan igaz. A szemlé­letet azonban sok minden ak­­­ku­­a, befolyásolja, de minde­nekelőtt a pártszervezet, a kommunista kollektíva. Ennek feltétele természetesen, hogy magában az alapszervezetben, a pártcsoportokon belül legyen ilyen a légkör. Sokat tettünk már ezért, de még nem minde­nütt eleget. Pedig a szó igazi értelmében vett szocialista hu­manizmus szellemének elsősor­ban a kommunisták kollektívá­jából kell kisugároznia. N­­em „ráadás" az emberség­­ légkörének kialakítása vagy 11 megőrzése. A mi viszonya­ink között ez a mindennapos munka szerves része kell hogy legyen. Gerencséri Jenő Felavatták a Petőfi­­domborművet Marty­n Ferenc festőművész kiállítása Petőfi domborművet avattak tegnap délután Mohácson,­­ Schaár Erzsébet, Munkácsy-dí­­jas szobrászművész alkotását. Az egy négyzetméter nagyságú bronz dombormű a járásbíróság falán kapott helyet. A költészet napján átadott dombormű méltó ünneplése a költő­k születése 150. évfordulójának, reprezenta­tív rendezvénye a megyei Petőfi­­ünnepségnek, valamint kegye­letteljes tiszteletadás Petőfi Sán­dor mohácsi tartózkodásának. Mint ismeretes Petőfi „színész korában" járt a városban és itt lakott a mai járásbíróság he­lyén álló Keresztes vendéglő­ben. Az ünnepélyes avatáson részt vett Bocz József, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának tit­kára, Ambrus Lajos, a Mohácsi Járási Pártbizottság első tit­kára, Borsos János, a Mohács Város Pártbizottságának titkára, Takács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese, Pálkuti Keresztély, a Mohács Város Tanácsának elnöke, Ger­gely László, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára és Kalocsai László, a KISZ Mohács Város Bizottságának titkára. Ünnepi beszédet mondott Fischer János, a Városi Tanács elnökhelyettese. Méltatta Petőfi Sándor költői pályafutását és ismertette mohácsi tartózkodá­sának dokumentumait. Kiemel­te a szobrászművész azon törek­vését, hogy igyekezett bizonyí­tani a költő szoros kapcsolatát az ifjúsággal, pontosabban a ma ifjúságával. Az ünnepség után Szederké­nyi Ervin, a Jelenkor főszerkesz­tője a Kossuth Filmszínházban nyitotta meg Martyn Ferenc Kos­­suth-díjas festőművész „Petőfi olvasása közben" című kiállítá­sát. A művész alkotásai még ebben az évben gyűjteményes kiadásban látnak napvilágot. A kiállítás megnyitását köve­tően bemutatták a már koráb­ban is nagy sikert aratott „Fel­­támadott a tenger” című filmét. Megyei Petőfi-ünnepség Mohácson Fischer János ünnepi beszédét mondja Újabb izraeli provokáció Libanon ellen Beirut­­ Az izraeli szoldateszka újabb provokációt követett el Libanon ellen. Szerdán reggel izraeli re­­pülőgépek behatoltak Beirut légterébe és felderítő repülé­seket hajtottak végre a Palesz­tinai menekülttáborok körzeté­ben, amelyek ellen az izraeli diverzánsok április 9-ről 10-re virradó éjszaka támadásokat intéztek. Egy másik repülőraj szerdán felderítő repüléseket hajtott végre az ország déli körzetei­ben. Több ezren vettek részt az iz­raeli terrortámadás két polgár áldozatának temetésén is. A három palesztin vezetőt csü­törtökön temetik .­. .. ! V­Á A TART­ALOMBÓL Ilyen jól megy sorunk? Együtt a lakossággal őszre átadják a 200 fős tanműhelyt Egy hétig Baranya vendégei voltak a mik­svdk­isvári némes táncosok ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa szerdán ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Ja­­kab Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője is. A napirenden a szak­­szervezetek 1972-ben végzett munkájáról és a további fel­adatokról szóló elnökségi be­számoló szerepelt, amelyet Gáspár Sándor, a SZ­OT fő­titkára terjesztett elő. A beszámoló részletesen ér­tékelte a munkások, a dolgo­zók élet- és munkakörülményei-­­ nek javítása érdekében kifej­tett szakszervezeti tevékenysé­get, a dolgozók termelési és közéleti aktivitásának fejlődé­sét, a szakmai, ágazati és ré­tegérdekek képviseletének erő­södését, valamint a szakszer­vezeti mozgalom belső életé­nek alakulását. A beszámolót követő vitában a tanács számos tagja vett részt. Nem alszik az építkezés... Cöli perdőre épül az új pécsi nagyáruház Amióta a bontási munkálato­kat befejezték Pécsett a Kos­suth téren, látszólag minden — immár három hónapja — megmerevedett. A területet be­kerítették, néha látni egy-egy embert a kerítés mögött. Janu­árban arról adtunk számot, hogy február végén a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat me­cseki körzete megkezdi a fel­tárási munkálatokat Azóta vi­szont sok minden változott. Eredetileg arról volt szó, hogy a több mint kétezerötszáz négyzetméter alapterületű áru­ház pilléralapozással készül. Ez viszont meglehetősen mun­kaigényes, időt rabló lett volna, így aztán a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat ja­vaslatára más megoldást ke­restek. Az eredeti elképzelések szerint az idei esztendő végéig is eltartott volna, az áruházat tartó pillérek megépítése. Egy másik igen fontos tényező, hogy a területen több pince akadályozza, a máshol egysze­rűnek vélt építkezés megkez­dését. Jelenleg is úgy tűnik, hogy áll az előkészítés, holott nem így van, hiszen az Akna­mélyítő Vállalat munkásai je­lenleg végzik a szanált terület nyugati részén lévő épületek clapjainak megerősítését. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a BEHOTO rendszerű cölöpözést ajánlotta, melyet a tervező és a beruházó vállalat jóvá is hagyott. Éppen a napokban szállította le Pécs­re a SZÖVTERV a cölöpkiosz­­tási tervet. Ezt a technológiát másutt már alkalmazták és si­kerrel. Pécsett viszont ezzel a megoldással még nem készítet­tek alapokat. Igen nagy elő­nye, hogy kisebb élőmurtka­ráfordítással, és jóval gyorsab­ban (az első félév végére) ké­szül el az épületet tartó cölöp­­erdő. A tervek szerint 121 beton­cölöpön nyugszik majd az áru­ház, mely behálózza az egész területet. A BENOTO cölöpöző­­gép egyébként francia beren­dezés, mely először a szilárd talajrétegig fúr,­ majd a horda­lékot kiszedve, betont bocsát a kivájt lyukba. Természetesen a cölöpöket, betonvasalással erősítik. A kivitelezést a Közmű- és Mélyépítő Vállalat végzi majd a területen. Várhatóan a hónap végén megkezdik a munkálatokat. A kivitelezés megkezdését gátolta az, hogy a kiszabadí­tott terület alatt jelentős pin­cehálózat húzódik. Ennek egy része közvetlen kéreg alatti, míg a többi mélypince. Az épí­tési terület teljes feltárása ér­dekében a beruházó vállalat megbízást adott a Pécsi Terve­ző Vállalatnak, hogy végezze el a szanált területen a pincék, üregek felkutatását. Ezzel a munkával a hét elején végez­tek. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál bizakod­­­­nak, hogy az év végéig elkészül­­ az alagsorban kialakítandó ga­rázs betonteknője, sőt födém kerül a pincerészre. Péter János Habarovszkban Mongóliában nagy érdeklődés előzi meg külügyminiszterünk látogatását Japánban tett hivatalos lá­togatásának befejezése után szerdán Habarovszkba érkezett Péter János, hazánk külügymi­nisztere. Péter János látogatást tett Georgij Podgajevnél, a haba­­■ rovszki határterületi tanács vt.­­elnökénél, majd megtekintette a szovjet távolkelet nagy ipari központjának nevezetességeit. * A mongol fővárosban nagy érdeklődés előzi meg Péter Já­nos külügyminiszter csütörtökön kezdődő látogatását, amelyet a két testvéri szocialista ország közötti sokoldalú együttműkö­dés és politikai koordináció újabb jelentős állomásának te­kintenek. A magyar külügymi­niszter utoljára 1963-ban járt a mongol fővárosban, s most alkalma nyílik annak a nagy fejlődésnek a felmérésére, ame­lyet a testvéri szocialista or­szág az elmúlt évtizedben meg­tett. Péter János jelenlegi lá­togatása folytatását jelenti azoknak a magas szintű tár­gyalásoknak, amelyeket a két ország párt- és állami vezetői az utóbbi esztendőkben folytat­tak. Az orfűi, Vízfő-forrás barlangjánál vízkivételű művet építenek. Az építők alagutat lyukasztottak a forrás barlangjából, itt helyezik el majd a szivattyú-egységeket, előtte pedig ülepítő­ medencét készítenek. A vúkiemel© Komló vízellátásának javítását célozza. Fotó: Erb János

Next