Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-02 / 109. szám

♦ MOSZKVA. Mint a szovjet külügyminisztériumhoz közelálló körökből ismeretessé vált, Henry Kissingert, Nixon amerikai el­nök nemzetbiztonsági főtanács­adóját május 4-re Moszkvába várják. A Fehér Ház is bejelen­tette, hogy dr. Henry Kissinger előzetes megállapodás értelmé­ben május 4-én Moszkvába ér­kezik a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti közös érde­kű kérdések megvitatására. Kér­désekre válaszolva Warren he­lyettes szóvivő közölte, hogy Cis­­singer várakozás szerint 4-5 napig marad a szovjet főváros­ban a kétoldalú kapcsolatok és a közös érdekű nemzetk­özi problémák átfogó megvitatására és előreláthatólag érinteni fog­ják Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára tervezett amerikai vi­­szontlátogatásának kérdését is. ♦ NEW YORK: Befejezte lá­togatását az Egyesült Államok­ban a hat szívsebészből álló szovjet orvosküldöttség, amelyet Vlagyimir Burakovszkij, a Szov­jetunió Orvostudományi Akadé­miája Szívsebészeti Intézetének igazgatója vezetett. A szovjet or­vosok a szív- és véredényrend­­szeri megbetegedések gyógyí­tásáról folytattak eszmecserét emenkói kollégáikkal. ♦ RANGOON: Ismeretlen tet­tes vasárnap éjjel kézigráná­tot hajított a rangooni közpon­ti pályaudvaron , várakozó tö­meg közé. Négy személy meg­halt, 27-en megsebesültek. A WOUNDED KNEE. Egyelőre ismeretlen okokból vasárnap tűz ütött ki az indiánok által megszállva tartott dél-dakota- Wounded Knee városkában. A tűz oltása gyakorlatilag lehe­tetlen, mert a vízvezetékeket le­zárták a környéket ostromgyűrű alatt tartó FBI ügynökök, s hasonlóan beszüntették az elektromos áramszolgáltatást is. ♦ PÁRIZS: Szekszárd francia testvérv­árosában, a Párizs-kör­­nyéki Bezonban, vasárnap Mód Péter nagykövet és André Bet­tencourt polgármester ünnepé­lyes keretek között kiállítást nyitott­­ meg, három szekszárdi festő — Molnár György, Szily Géza és Ujváry Lajos képeiből. A NEW YORK­ Tel Aviv meg­tagadta annak az ENSZ-kérés­­nek teljesítését, hogy május 7- én Jeruzsálemben ne tartsa meg a tervezett katonai dísz­szemlét. Az izraeli külügyminisz­térium szóvivője megerősítette, hogy a díszszemlét megtartják. Az ENSZ Jordánia követelésére fordult ezzel a kéréssel Izrael­hez. A BILBAO- Az illegális baszk felszabadítási szervezet tagjai egy tüntetés során Bilbaótól öt kilométerre, megsebesítettek egy rendőrt, amikor a rendőrség hétfőn egy baszk­ vezető meg­gyilkolása miatti tüntető tömeg­re támadt. Egy tüntetőt a rend­őrség őrizetbe vett. A BELFAST. Az utolsó áprilisi hétvégén Észak-Írországban a megszálló brit csapatok három katonáját lőtték le ismeretlen fegyveresek. Ketten korábban Londonderryben haltak meg, a Harmadikat vasárnap Belfastban érte halálos lövés. A ROMA: A szardíniai Ales helységben, Antonio Grolmsci szülőhelyén, emlékünnepséget tartottak az Olasz Kommunista Párt megalapítója halálának 36. évfordulója alkalmából. A RABAT. Biró József külke­reskedelmi miniszter hétfő dél­ben Marokkóba érkezett. Külke­reskedelmi miniszterünk a tervek szerint részt vesz a 25. Casa­blancai Nemzetközi Vásár ma­gyar napján és a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről tárgyal. A SZÓFIA: A bolgár minisz­tertanács úgy döntött, hogy Szófiában múzeumot létesíte­nek Georgi Dimitrov emlékére. A NYUGAT BERLIN: Egy ré­­szeg amerikai katona Nyugat-Berlinben az egyik ■ éjszakai mulatóhelyen pisztollyal megse­besített két nőt. A rendőrség többórás hajsza után elfogta és átadta az amerikai katonai rendőrségnek. A BANGKOK. Az amerikaiak hazudtak, amikor azt állították, hogy 1959-ben a thaiföldi kor­mány kérelmére küldték el csa­pataikat Thaiföldre — hangsú­lyozta a Social Science Review című bangkoki folyóiratban kö­zölt cikkében Thanat Khomon, volt thaiföldi külügyminiszter. „Ezek az átkozott külföldi ka­tonák és a thaiföldi külpolitika jövője" című cikkében Khomon hozzáfűzte: a thaiföldi kor­mányt, amelynek az adott idő­pontban mint külügyminiszter ő maga is tagja volt, teljes meg­lepetésként érte Washington akkori bejelentése, hogy tenge­részgyalogosokat küld az or­szágba. •­­ KÖZÖS PIACI ÁR-KOMPROMISSZUM „Globális kompromisszummal"­ záru­at kedden délelőtt az euró­pai gazdasági közösség kilenc földművelésügyi miniszterének múlt hét közepén megkezdett maratoni értekezlete az 1973— 74-es mezőgazdasági felvásár­lási árakról. A­ sok buktató ki­kerülése révén létrejön megál­lapodás értelmében átlag 4,7 százalékkal emelik azoknak a mezőgazdasági termékeknek a fel­vásárlási árát, amelyek a kö­zös piaci árszabályozás hatás­körébe tartoztak. A közös piac új mező­gazda­sági felvásárlási­ árai május el­sejei hatállyal lépnek életbe. Május 1-én a moszkvaiak százezrei köszöntötték a Vörös téren a W. Brandt nyugatnémet kancellár Nixonnal, az Egyesült Államok elnökével tárgyal Washingtonban Telefoto — AP — KS HDN szovjet párt- és kormány vezetőit Telefoto — TASZSZ — KS — HDN A v­­as legrégebbi fo­gó­kúrája Fokhagyma ecettel Olaszországban a közelmúlt­ban jelent meg Galenusnak, a gladiátorok „diétás szakorvosá­nak’" könyve „Fogyókúra" cí­men. Galenus - mielőtt Rómába költözött volna, ahol Marcus Aurelius háziorvosa lett - szü­lővárosában a gladiátorok ke­zelőorvosa volt. A könyv szerzője azt vizsgál­ja, hogy az egyes ételféleségek milyen hatást gyakorolnak (hí­­gítják-e vagy éppen sűrítik) az emberi test négy legfontosabb nedvének, a vérnek, epének, víznek és a szekréciós mirigyek által kiválasztott nedvek alaku­lására. Ennek alapján megál­lapítja, hogy javasoltak a zöld­ségfélék: fokhagyma, hagyma, póréhagyma, zeller, petrezse­lyem, káposzta - mindez lehe­tőleg nyersen, ecettel ízesítve, olaj nélkül. Galenus határozottan tiltja a liszttartalmú ételeket, elsősor­ban a kenyeret. De nem java­solja az alábbiakat sem: ré­pa, gomba, bab, borsó. Halat és vadhúst tetszés szerinti meny­­nyiségben lehet enni, csigát és kagylót nem. „Általában bát­ran fogyasztható minden olyan állatnak a húsa, amelyig so­kat mozog és tiszta levegőn él ellentétben a lassú mozgású és szennyezett környezetben élő állatok húsával" - mondja Go­­tem­s. Az ülő életmódot folytatók­nak sok szárnyashúst javasol a szerző. A gyümölcsök közül semmiféle káros hatással nem jár az úgynevezett lágy gyü­mölcsök (szeder, szilva, cse­resznye és füge) fogyasztása. Mindenképpen ajánlatosabb a száraz (fehér) bor­fogyasztó­ X^ Asztalosipari szolgáltatás! Május 1-től kezdődően vállalunk a lakosság részére, vállalatok és intézmények részére ASZTALOSIPARI JELLEGŰ SZOLGÁLTAT­ÁST Megrendelés leadása: PÉCSI BÚTORGYÁR, Pécs, Somogyi Béla a. A Ügyintéző: Mayer Az 1972-es év L­enin-békedíjasai Hétfőn Moszkvában közzétet­ték az 1972-es Lenin-békedíja­sok névsorát. A béke megőrzéséért és erő­sítéséért vívott küzdelemben szerzett kiemelkedő érdemeiért nemzetközi Lenin-békedíjat ka­pott: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Salvador Allende, a Chilei Köztársaság elnöke; Enrique Pastorino, a Szak­szervezeti Világszövetség elnö­ke (Uruguay) , James Aldridge író, közéleti személyiség (Anglia). A Lenin-békedíjat odaítélő bizottság április 19-én Moszk­vában Dmitrij Szkobelcin aka­démikus elnökletével megtar­tott ülésen hozta meg döntését A nemzetközi Lenin-békedí­jat minden év áprilisában ado­mányozzák abban a hónap­ban, amikor Lenin, az SZKP és a szovjet állam megalapítója született. A kitüntetettek oklevelet, Le­nint ábrázoló arany érdemér­met és pénzjutalmat kapnak. L. BREZSNYEV Leonyid Brezsnyev 1906-ban született, munkáscsaládban. 1931-ben lépett be az SZKP- ba. A Nagy Honvédő Háború előtt felelős tanácsi és párt­munkát végzett Ukrajnában. A háború éveiben a harcoló had­­sereg soraiban tevékenykedett. A háború után, mint területi pártszervezetek vezetője Ukraj­nában nagy mértékben hozzá­járult a lerombolt városok, fal­vak és üzemek helyreállításá­­­hoz. Később a Moldovai Kom­munista Párt, majd Kazahsztán Kommunista Pártja élén állt. Leonyid Brezsnyev több éve tölt be felelős tisztségeket az SZKP-ban és a szovjet állam­ban, Leonyid Brezsnyev nevével -stéphetetlenül összefügg az a kezdeményező és dinamikus külpolitikai program, amelyet a nemzetközi közvélemény méltán nevezett békeprogramnak. Ez a program vált az egész emberi­­ség sorsát érintő, a szovjet bé­­keoffenzíva alapjává, S. ALLENDE Salvador Allende 1908-ban született, Valparaiso kikötővá­rosban. Az egyetem elvégzése után Allende politikai tevé­kenységgel kezdett foglalkozni. Egyike a chilei szocialista párt alapító tagjainak. Többször in­dult jelöltként az elnökválasz­­tási küzdelemben. Az 1970. szeptemberi elnökválasztáson megnyerte a választási küzdel­met, amikor a baloldali erők széles koalíciója győzelmet aratott. A Lenin-békedíj bizottság in­doklásában hangsúlyozta, hogy Salvador Allende hűségesen övezi a béke, a szabadság és a népek függetlenségének esz­­■ -nőit. A béke erősítésében szer­zett nagy érdemeiért kitüntet­ték a Joliot-Curie nevét viselő béke-aranyéremmel is. PASTORINO Enrique Pastorino 1918-ben született Montevideóban. Ti­zenhárom éves korában kez­­d n­­ózni egy húskombi­nátban. Fokozott érdeklődést tanúsított a munkások problé­mái iránt. 1937-ben sztrájkok szervezéséért elbocsátottat. Ki­lenc évig dolgozott ezután ci­pőgyárban. Már akkor tevéke­nyen részt vett a szakszervezeti mozgalomban. 1942-ben Pasto­rino belépett az Uruguayi Kom­­munista Pártba. 1957-ben a Szakszervezeti Világszövetség alelnökévé, 1969-ben pedig el­nökévé választották. Pastorino nagy és gyümöl­csöző munkát végez annak ér­dekében, hogy aktivizálja a szakszervezetek tevékenységét imperialistaellenes osztályala­­pon, bővítse befolyásukat a dol­gozók széles tömegeiben. Pas­torino következetesen síkra­­­­száll a nemzetközi munkásmoz­galom egységéért, a dolgozók érdekeiért, a népek nemzeti függetlenségéért és szabadsá­gáért vívott harcban. J. ALDRIDGE James Aldridge 1917-ben született. Az értelmiség olyan képviselőihez tartozik, alak te­­■ vékenyen kivették részüket a fasizmus elleni küzdelemben. A második világháború idején Aldridge katonai tudósító volt. A hidegháború politikáját le­leplező műveiért megkapta a Béke Világtanács aranyérmét is. James Aldridge szenvedélyes hangú, politikai cikkekben fog­lalkozik az egész emberiséget érintő időszerű problémákkal. Új-zélandi hadihajók a francia atomkísérleteknél? Félelmetes fényben izzott az égbolt Dr. Szederkényi Tibor pécsi geológus új-zélandi tapasztalatairól Ausztrália és Új-Zéland a hágai nemzetközi bíróság elé kívánja vinni a csendes-óceáni francia atomrobbantások ügyét, sőt az utóbbi azt is fontolóra veszi, hogy hadihajóit a rob­bantások térségébe irányítja, hátha ezzel sikerül meggátol­ni a kísérletek lefolytatását. Mi van az újzélandiak tiltakozása mögött? Ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Szederkényi Tibor, pécsi geológushoz, aki a közelmúlt­ban több hónapig tartózkodott tanulmányúton a távoli sziget­országban. - Vendéglátóim elmesélték évekkel ezelőtti megrendítő él­ményüket, amit nehezen tudnak elfelejteni. Az USA magaslég­köri kísérleti hidrogénbomba robbantást hajtott végre. Az esemény az éjszakai órákban, tőlük meglehetősen távol zaj­lott le, mégis 13—14 percig tar­tó nappalinak tűnő félelmetes fényben izzott az égbolt. Ez az élmény váltja ki az ellenkezőtt, az egyszerű ember akkor köz­vetlenül mérhette le a veszélyt.­­ A kísérletek hatásával ho­gyan találkozhatnak a sziget, ország lakói? - Részben a széljárás, rész­ben e tengeráramlások sodor­ják Új-Zéland közelébe a ra­dioaktív bomlástermékeket. Kü­lönösen sok veszélyt jelentenek a robbantások térségében lévő korallzátonyok, amelyeknek anyaga igen messze eljuthat. A korall sok stronciumot is tar­talmaz, ennek izotópja a hír­hedt Sr—90, ami roppant hosz­­szú felezési idejű, ezért poten­ciális veszélyt jelent minden bio­­fil szervezetre nézve. A radio­­aktív koraltörmelékek, ahová eljutnak, hosszú időn át fertőz­nek minden élőlényt. — Közvetlen tapasztalatuk volt-e . — Elmondták, hogy a kísér­leti robbantások után hullot­tak náluk kissé radioaktív esők. Ezek a normálisnál több, de az egészségre még nem ártalmas mennyiségű hasadóanyagot tar­talmaztak. Természetesen fél­nek, hogy a gyakori kísérletek olyan feldúsulást idéznek elő, ami már veszélyes lehet szá­mukra. — Miben nyilvánulhat meg e veszély hatása? — Az ország tekintélyes része legelő, fontos gazdasági ága­zata az állattenyésztés, hús, és tejtermék kivitele igen jelentős. Ha a radioaktív eső a legelő­ket megfertőzi, az ország gaz­dasága kerül veszélybe. Jelen­tős az ország halászata is, amit szintén veszélyeztetnek az atom­kísérletek, hiszen a halak ma­gukban hordozzák az emberre ártalmas­ radioaktív bomláster­mékeket. — A radioaktív eső az ember­re is ártalmas ... — Természetesen a saját egészségüket is féltik, mégis sokkal jobban aggasztja őket a gazdasági veszélyeztetettség. Hiszen csődbe juthat az ország. - Eltitkolhatnák előlük a kí­sérleteket? - Semmiesetre sem. Új-Zé­­landon állandó veszélyt jelen­tenek a földrengések, ezért a szükségszerűség a világ egyik legfejletteb földrengés-előjelző szolgálatának kiépítésére kény­szerítette őket. Ennek központ­ja Lower-Hut-ban működik. Mű­szerei érzékenyen reagálnak a számukra nem is olyan távoli atombomba robbantásokra. Új-Zéland többezer kilomé­terre van a tervezett kísérletek színhelyétől, mégis fél a rob­bantások hatásától, mert isme­ri a veszélyt. Mit szólhatnak a népek, amelyek csupán néhány száz kilométerre élnek attól a helytől, ahol a magasba emel­kedik a félelmetes gombafel­hő? Számukra sokkal nagyobb e francia atomimperializmus ve­szélye. .­ ­. U .

Next