Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-01 / 230. szám
i Világ proletárjai, egyesüljetek, Dunántúlt S tamo XXX évfolyam, 230. szám 1973. szeptember 1., sombor Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A hős helyett az embert... Hagyjuk a fellengzős jelzőket! Hagyjuk az álromantikát! Nem kell hőst csinálnunk erre a napra mindenkiből, aki bányász, s nem kell úgy tennünk, mintha nem lennének gondjaink. De itt az ideje, hogy a legyintgetés, a jövő örökösen megkérdőjelezett emlegetése is véget érjen, mert az az igazság, hogy az idő megint elrohant felettünk. Energia-struktúraváltozás, szénválság — ez asszociálódik még mindig a bányász szó hallatán a fejekben, pedig a világ már évek óta energiaválságról beszél, s minden távlati terv központi kérdése ez, de vajon honnan lesz hozzá energia ? A XXIII. magyar bányásznap — úgy tűnik —, végre nálunk is az erősödő realizmus jegyében zajlik, egyre többen értik meg, s veszik tudomásul ugyanis, hogy nincs az a gazdag ország, mely lemondhat a nemzeti vagyon szerves részét képező szénvagyon kiaknázásáról, s ugyanakkor a bányászok mind nagyobb tömegei is megértik, hogy ami volt, az elmúlt, a szén elsődlegessége nem térhet többé vissza, s ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy másképpen kell a bányaüzemekben is gondolkodni, s dolgozni, mint eddig, ünneplünk, s ez az ünnep nem kötelességszerű. Az ország közvéleménye azt a munkásréteget köszönti, mely a magyar munkásmozgalom történetébe talán a legfényesebb betűkkel írta be nevét, s amely áldozatkészségével, férfias helytállásával napjainkban is újabb és újabb elismerést arat. A népgazdaság egyik alapiparágunk dolgozóit köszönti, azokat a tízezreket, akiknek munkája az ipari termelés első fázisát jelenti, s mint ilyen, meghatározó módon befolyásolja a többi iparágak tevékenységét és eredményeit is. A bányavidékeken, köztük itt, Baranyában, természetesen tucatnyi más vonatkozása is van ennek az ünnepnek. Megyénk azt az iparágat, illetve azokat az embereket ünnepli, amely és akik révén Baranya kiemelkedett az átlagmegyék sorából, s évtizedeken át a legjelentősebb iparral bíró megyék közé tartozott. Pécs azokat köszönti a szén- és ércbányászok ezrei személyében, akik munkája révén története legdinamikusabb fejlődési szakaszát érte meg a felszabadulás után ez a város, míg Komló azok előtt tiszteleg, akiknek a létét köszönheti. Kevés dolog van megyénkben, városainkban, amihez ne lenne köze a bányászatnak. Először a szénbányászat, majd az ércbányászat volt az elmúlt időben itt a motor, vagy ha úgy tetszik, a mágnes, mely előre vitt, s ellenállhatatlan erővel vonzott. A városfejlesztés nem spekulatív dolog, hogy hol mi épül, s hogy melyik város mivé lesz, azt nem a városatyák, s a tervezők akarata dönti el, pontosabban: a legjobb elképzelés, s a legerősebb lokálpatrióta akarat is kevés, ha nem párosul hozzá az ipar városfejlesztő ereje. Pécs nagy lett, Komló valamennyiünk büszkesége, Baranya sokak által irigyelt szép és gazdag megye — nos, ez mind összefügg azzal a ténnyel, hogy az elmúlt évtizedekben maga a bányászat is naggyá nőtt ebben a térségben. És persze nemcsak országos, megyei, vagy városi szinten van okunk — sőt, kötelességünk —, ünnepelni! Pécs I. kerülete például azokat köszönti, akik a legtöbbet teszik mint társadalmi munkások lakóhelyükért; az iskolák, óvodák tucatja azokat, akik évről évre lefestik a kerítést, kijavítják a padokat, széprá varázsolják a tanműhelyeket. A bányászok ezrei végeznek évről évre társadalmi munkát, s ezrek vesznek részt a különböző társadalmi szervek munkájában is. A bányászat tehát számunkra itt, Baranyában, több mint egy iparág. Évtizedeken át fejlődésünk hajtóereje volt, ma pedig az elért színvonal megtartásának alapja. Mindez azt jelenti: annak ellenére, hogy szeretnénk sok új gyárat, szívesen látnánk megyénkben a dinamikusan fejlődő új iparágak képviselőit, a bányászat számunkra továbbra is kiemelt iparág marad. Kiemelt — de nem a frázisok szintjén. Bányavállalataink gondjait kell megyei szintű gonddá tenni — köztük mindenekelőtt azokat a gondokat, melyek a bányászok munka- és életkörülményeivel kapcsolatosak. A vita eldőlt világméretekben: a szén kell. Nos, a Mecsekben van szén , népgazdasági és helyi érdek is tehát, hogy ember is legyen, aki kitermeli. Az idei bányásznapi ünnepségek legszembetűnőbb és legszimpatikusabb vonása éppen ez az emberközpontúság. Meghívták, megvendégelték az öregeket, az üzemi ünnepségekre elhívták a megjutalmazottak és kitüntetettek feleségeit, felkeresték és virággal köszöntötték a többgyermekes bányászasszonyokat. . . És még valami: hosszú évek óta először nem érzi úgy az ember, hogy a bányászok önmagukat ünnepüik. Az ünnephez persze hozzátartozik az ajándék, az elismerés is. Baranya bányászai több mint 100 millió forintot vettek át ezekben a napokban hűségjutalom címén, s további százezreket jutalom gyanánt. De az elismerés-sorozat már az év elején megkezdődött. A márciusi béremelések eredményeképpena Mecseki Szénbányák üzemeiben 71 millió forinttal nőttek a bérek, a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál mintegy 30 millióval. Az idei bányásznap jó hangulatát csak erősítik azok a tervek, melyek részletes kimunkálása most folyik. A MÉV-nél új üzem építéséről beszél mindenki, a Szénbányáknál arról a legfelsőbb szintű bejelentésről, hogy Dunaújvárosban megépül a harmadik kokszolóblokk. Nem állóvíz többé tehát a bányaipari Alakulnak a tervek, s ez ismét az emberek felé fordítja a figyelmet. Az iparág gyorsan öregszik, kevés a fiatal, s ez az a dolog — s nem az energiahelyzet! — ami kérdésessé teheti a jövőt! Minden azon múlik tehát, hogy könnyebbé, veszélytelenebbé, kulturáltabbá lehet-e viszonylag rövid idő alatt tenni ezt a munkát, s persze azon: megfelelők lesznek-e a bérek? Bányászaink jelentős része évtizedes munkaviszonnyal bír, s bizony nagyon sokaknak van ilyen vagy olyan panaszuk. E panaszok meghallgatása, orvoslása szintén alapvető iparági érdek, hisz azok, akik eztán lesznek bányászok, mindenekelőtt azt nézik, hogy élnek a mostaniak, s hogy bánnak velük, ha alább hagy az erejük ... A távoli jövőbe néző, rendíthetetlen erejű, szoborarcú bányász képét tehát fel kell cserélnünk egy igazabb képpel, s ez az emberarcú bányász, a mindennapi kis örömök és bánatok között élő munkásember képe. Nem hősök, hanem érző — és érzékeny! —, emberek vesznek bennünket körül, s ez még akkor is így van, ha bizonyos esetekben igazi hőstetteket visznek végbe közös, nagy ügyünk szolgálatában ezek az emberek. Békés Sándor A TARTALOMBÓL: Pécsbányatelep csendje Felelősebb gazdálkodást, nagyobb ellenőrzést! Százötven új kerámia született Siklóson Intézkedések a kolera behurcolása ellen Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendelettel módosította az Elnöki Tanács az oktatási rendszert szabályozó 1961. évi I. törvényt. Figyelemmel az oktatási reform során szerzett tapasztalatokra, új megfogalmazást nyert az egyes oktatási intézmények és formák — a gimnáziumok, szakközépiskolák és a felnőttoktatás — képzési célja, a módosítás ezen kívül kiterjed az időközben meghaladottá vált néhány más törvényi rendelkezésre is. A törvénymódosítással összhangban az Elnöki Tanács módosította a középfokú oktatási intézményekről szóló 1965. évi 24. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelemről szóló törvényt. A kiegészítő módosítást tartalmazó törvényerejű rendelet bővíti a tartalékos hadkötelesek katonai szolgáltatásának törvényes kereteit. Az Elnöki Tanács döntése alapján a Szegedi Tanárképző Főiskola a jövőben „Juhász Gyula Tanárképző Főiskola" néven folytatja működését. Az Elnöki Tanács végül bírói és más folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. Befejeződött a pártoktatók országos tanácskozása Pécsett Az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztálya, a Baranya megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatóságán augusztus 29—31. között Pécsett rendezte meg az oktatási igazgatóságok és a propagandamunkát irányító szervek országos tanácskozását. A résztvevőket Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára köszöntötte. A plenáris ülést dr. Bán Károly, a Központi Bizottság alosztályvezetője nyitotta meg. Főreferátumot Dr. Lakos Sándor, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója tartott, Szocialista fejlődés, szocialista demokrácia címmel. A tanácskozáson dr. Mono Gyula, a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetője az oktatási igazgatóságok munkájának időszerű feladatairól szólt. A háromnapos tanácskozás keretében dr. Huszár István ál-lamtitkár, Jedlicska Gyula, Sas György és dr. Lick József, a Politikai Főiskola tanszékvezetői, Lajtai Vera, a Pártélet főszer-kesztője, dr. Kozma Ferenc, a Minisztertanács főosztályvezetője, Simon Péter, az ELTE docense, Makó István és dr. Földi Pál, a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának munkatársai tartottak előadást. A pártoktatók tanév eleji tanácskozása pénteken befejezte munkáját. Waldheim Kairóban Pénteken délután kétnapos látogatásra Kairóba érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. A világszervezet vezetőjét a repülőtéren Hasszán El- Zajjat egyiptomi külügyminiszter fogadta. Waldheim délelőtt még Tel Avivban tárgyalt Abba Ebon izraeli külügyminiszternél. Elutazása előtt tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy közel-keleti körútjának mérlegét természetesen csak annak befejezése után vonhatja meg. Az ENSZ főtitkára Egyiptomból Jordániába utazik tovább. I ,JL jiU-É Fotó: Erb János Augusztusban megvalósult új óvodák, lakások, szolgáltatóházak Az év legeredményesebb hónapjának tekinthető beruházási szempontból augusztus. Harmincegy nap alatt csaknem anynyi létesítményt adtak át Pécsett és Baranyában, mint korábban egy negyedév során. * Rövidesen birtokukba vehetik Pécsett a kertvárosiak azt a hatvanöt új lakást, amely mintegy 18 millió forintba került. Ugyancsak a Kertváros augusztusi „ajándéka" a nyolc tantermes iskola hatmillió forint értékben. A Mecseki Szénbányák Vállalat építette a 120 személyes Móricz Zsigmond téri óvodát négy és fél millió forintért. A Surányi úton fodrász üzlettel, cipőjavító műhellyel egy új szolgáltatóház létesült csaknem ötmillió forintos költséggel. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat telephelye közelében egy új húsbolt nyílott, amelynek építése és berendezései csaknem 700 ezer forintba kerültek. Befejeződött a Marx Károly Közgazdasági Egyetem kihelyezett tagozata épületének felújítása és kibővítése. Korszerűsítették a fűtési és a közvilágítási berendezéseket. A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat majdnem kétmilliós költséggel gerincvezetéket építtetett a Pó Ilya utcában, jelentősen javítva a kenyérgyár és környék lakóinak vízellátását. A megye más városai és községei is számos új létesítménynyel gyarapodtak. Mohácson megkezdte próbaüzemét az új, hetvenmillió forintos költséggel épült gabonatároló, amelyben 2000 vagon szemestermény raktározható. Jelenleg a tisztító, szárító és elszívó berendezések, valamint a felvonók főpróbáját végzik. Újabb 50 OTP-lakás épült fel ebben a hónapban is a határmenti városban. Befejeződött a Tanácsháza épületének tatarozása mintegy 350 ezer forintos költséggel, ezenkívül felújították a kedvelt Pannónia kisvendéglőt is 320 ezer forintért. Rendbehozták a mohácsi csata évfordulójára a II. Lajos emlékmű környékét és a járdát. Komlón felújították a Mecsek éttermet mintegy 100 ezer forintért. Megszépült a Szigetvári Járási Hivatal épülete is. A tatarozási munkák költsége 110 ezer forint volt. Szentlőrincen 10 lakásos társasházat adtak át, valamint felújították az óvodát és a Széchenyi, valamint a Rákóczi utca egy kilométeres szakaszát. Korszerű melegkonyhás, preszszós kisvendéglő épült Kémesen, csaknem 900 ezer forintot, az 500-as lélekszámú Kásád pedig korszerű cukrászdás szórakozóhelyet kapott. Fodrászüzlet nyílt Szentdénesen, bővítették a vasműszaki boltot Hidason, valamint a komlói ÁFÉSZ egymilliós költséggel üzletházat létesített Ligeten. Sombereken 600 adagos étkezdét létesített a termelőszövetkezet 3 millió forint költséggel. Augusztusban is nagy gondot fordítottak Pécs és a megye útjainak karbantartására, illetve újak építésére. Pécset ezúttal a Bokor utcában fejeződött be járdaépítés 270 ezer forintért, Vasason pedig ugyancsak járda- és útkorszerűsítés 534 ezer forintért. Komlón, a Szilvási úton szakaszos rendezés folyik, ahol ebben a hónapban 150 ezer forint értékű munka fejeződött be. Mozsgón két és fél millió forintért korszerű hengerelt aszfaltutat építettek, hasonló utat kapott két kilométer hosszúságban. Somberek és Görcsönydoboka között öt kilométer aszfalt, úttest, épült 16 millió forintért, Székelyszabaron pedig betonjárda hatvanezer forintért.