Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-02 / 1. szám
Politikus „házikabátban" A Megyei Pártbizottság titkára, örömeinkről, gondjainkról. A VOLÁNTRÖSZT tervei URH adó-vevő berendezéseket kapnak a taxik, fiatalodik a pécsi autóbusz-park. Elfogták az újmecsekaljat , sz átírt,. Az év emberei... Munkatársaink villámközvéleménykutatást rendeztek: kik voltak az 1973-as esztendő legsikeresebb emberei? Almási Éva, Lovas István, dr. Madas László, Nagy László, dr. Tigyi József nyilatkozik lapunk 5. oldalán, Kristóf, az erőművész ese Nagyapja fejét leharapta az oroszlán. Botrány a PVSK-kosaratoknál Hová megy Pálvölgyi és Rabb? Karnevál a Széchenyi téren ÚGY ILLIK, HOGY AKI ÚJ ÉLETET FOGADOTT, AZ MOST ELKEZDJE, AKI NEM, AZ IS MUNKÁBA SIET MA REGGEL TEGNAPTÓL, EGY ÉVEN KERESZTÜL MINDENKI ÍGY KEZDI A DÁTUMOT: 1974. ELBÚCSÚZTUNK AZ ÓÉVTŐL, KÖSZÖNTÖTTÜK AZ ÚJAT. MEGADTUK A MÓDJÁT, AHHOZ KÉTSÉG NEM FÉR. KI ÍGY, KI ÚGY. MUNKATÁRSAINK ÍGY LÁTTÁK EZT A BOLONDOS, KEDVES ÉJSZAKÁT: A malacfarok szerencsét hoz Az Olimpia-bárban és az étteremben már jóval az év vége előtt minden hely elkelt. Négyszáztízen szilvesztereztek itt, közöttük osztrákok, németek, legtöbben Jugoszláviából jöttek. Néhány perccel múlt éjfél, magasra csap a jókedv. A zenekar minden tőle telhetőt megtesz. Hol tánczenét játszanak, hol magyar nótát. A kóló sem hiányzik, pattogó ritmusára hosszú sorok kígyóznak az asztalok között. Hektószem fogy a pezsgő, sokan még az éjfélt sem várták meg, elsőre mindjárt azt rendelték. Hatféle menüből választhattak, nyolcvan forintért, s a malacoknak szomorú éjszakájuk volt, 150 kiló sült malac fogyott. A szerencse kegyeltjei márkás italokat, élő malacot nyerhettek. Sőt! Farkas Zoltán üzletigazgató egy fekete dobozt is mutat: benne egy malac orra és farka, amely köztudottan szerencsét hoz. Van ott még két papír is, az egyiken boldog új évet kíván az Olimpia vezetősége, a másik ingyenes italrendelésre jogosít a bárpultnál. Üzletvezető as SB f s, 8 y a sorosiatlan A belépődíj egy kör az asztalok között ugrándozó, összekapaszkodott, harsányan éneklő csoporttal. Rumbach Árpád, a Vadásztanya üzletvezetője egy sörösládán ülve törölgeti a verejtékét. A székén már rég a vendégek ülnek, az irodát elárasztották, hogy telefonon kívánjanak ismerőseiknek boldog új évet. Szilveszter éjjelén mindent szabad . .. Durrognak a petárdák, főleg a jugoszláv vendégek jóvoltából. A nemzetközi társaságból itt sem hiányoznak a németek és az osztrákok. A telt ház természetes. Egy héttel Szilveszter előtt mind a száz helyet lefoglalták. Kétféle menüt szolgálnak fel, hetven forintért. Az egyik a helyi specialitás: vadételek. Ez a sztár, nyolcvanan kértek ilyent. A másik a hagyományos ételösszeállítás. A vaddisznóhúst éjfélig 70 istei pezsgővzal és rengeteg borral locsolták meg. Baj nem történhet, két óra felé hozzák a borhelylevest. Pangás a kijózanítóban Hasonló a helyzet a Dömörkapu Turistaházban. A hangulat, a jókedv itt is féktelen, rendbontás itt sem történt. A különbség csak annyi, hogy az üzletvezető itt egy hűtőszekrényen rendezte be az irodáját. Másutt már neki sem akadt hely. Százhatvan vendég — főleg budapestiek, de már törzsvendégek — éjfélig 140 üveg bort és 70 üveg pezsgőt bontott Azt mégsem lehet megtenni, hogy szeszesital nélkül rendezzenek Szilvesztert, a Ságvári Endre Művelődési Házban, így hát jócskán fogyott a sör, bor, még a pezsgő is, pedig itt a túlnyomó többség aligha lépte túl a huszadik évét! Egy óra tájban éppen pihen a beat-zenekar, a nagyterem zsongása csendnek tűnik. Párás szemek, meg-megbillenő léptek. Magasra hág a szeretet lángja. Ezek a kibékülés órái. „Tudod, hogy én mindig is ... Haverod vagyok, vagy nem vagyok a haverod?" A taxisofőr fáradt, nem csoda. Ráadásul vaksötétben keresgéljük a kijózanító állomást, a Hőerőmű melletti barakk-rengetegben. Fénycsík az úton: Béke cukrászda. Itt szilvesztereznek az erőmű dolgozói és a telep lakói közül sokan. A rádió zenéjére táncolnak, itt ez szilveszteri specialitás. Kelemen Lászlóné, az üzletvezető büszkén mondja: — Tíz éve vagyok itt, de innen még senki sem ment gyomormosásra. A rendőrök is megdicsértek bennünket... Útbaigazít, de a kijózanítóban csend van. Szilveszterkor? No, igen ... ilyenkor természetesen elnézőbbek vagyunk. Éjjel két óra, egy rendőrautó fordul a mellékútra, villog a kék fény. Jön az első páciens, a Borostyánból. Pécsett az új esztendő első perceit a belvárosban lakók és szórakozók harsogó dudaszóval, valamint petárdák püfögtetésével köszöntötték. A jókedvű szilveszterező sereg körültáncolta a mindenki karácsonyfáját, a zsúfolt Kossuth Lajos utcában pedig énekszó kíséretében „évődtek” a fiúk és lányok. Amerikaiak, angolok, franciák A Nádor étteremben és kávéházban is igen bohókás volt éjféltájt a hangulat. A malacpecsenyére és a különböző libamáj-készítményekre jól csúszott a pezsgő, melyből ezúttal rekordmennyiséget, 320 üveget, hörpintett fel a 400 főnyi vendégsereg. Sok külföldi turista — amerikaiak, franciák, angolok, németek és jugoszlávok — búcsúztatták az ó-esztendőt a Mecsek cukrászdában, a Pannónia bárban és pincében. A Nádorkombinátban több mint ezer vendég szórakozott szilveszter éjjel. Pécs legifjabb városnegyede, a Kertvárosnak lakói a Himnusz után elözönlötték a lakótelep „főutcáját". Petárdák robbantak, rakéták húztak a magasba, s akik féltek a szemerkélő esőtől, az erkélyekről trombitáltak az éjszakába. A zalaegerszegi Aranybárány Szállóban még egy gombostűt sem lehetett leejteni, oly nagy volt a zsúfoltság: kereken ezer szilveszterező, köztük 140 lengyel vendég, mulatott itt A négyfajta vacsora közül a helyi specialitás, a göcseji pecsenye bizonyult a legkapósabbnak. Egy kis személyeskedés: az Aranybárány 153 ezer forintos szilveszteri forgalmát bizony elfogadná e sorok írója az új esztendőtől. A somogyi főváros szállodájában hamisítatlan nemzetközi szilvesztert tartottak, a hazai vendégsereg mellett szovjet, jugoszláv és olasz turisták vígad (Folytatás a 2. oldalon) Vidám táncolok Pécsett, a Széchenyi térért Világ proletárjai, egyesüljetek'n ettől a nantall opto XXXI. évfolyam, 1. szám 1974. január 2. szerda Ára: 1,50 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Vidám, önfeledt óév-búcsúztató Josorcza Pál névi köszöntöte A hagyományokhoz illően elbúcsúztattuk az óévet, és köszöntöttük az újat. Az óesztendőnek búcsút mondva, visszaemlékeztünk az eltelt háromszázhatvanöt napra, és elgondolkodtunk, hogy mit is hoz számunkra ez az újabb tizenkét hónap! Mérleget készítettünk végzett munkánkról, hogy felkészültebben láthassunk idei teendőinkhez. Az országos számvetést elkészítette és az új feladatokat kimunkálta pártunk Központi Bizottságának novemberi tanácskozása, valamint országgyűlésünk decemberi ülésszaka. A jól végzett munka tudatával nézhetünk vissza 1973-ra, amelynek során népünk a fizikai és szellemi munka minden területén becsülettel helytállt. Jó eredménnyel zártuk ötéves tervünknek harmadik évét. A nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés szintje, a munka termelékenységének alakulása meghaladja a tervezettet, és felülmúlja várakozásainkat Gazdasági eredményeink lehetővé tették az életszínvonal - elsősorban a nagyüzemi munkásság életszínvonala — gyorsabb ütemű emelését, a lakásviszonyok javulását, az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás bővülését. Népünk teljesítményei kiállják az összehasonlítást a fejlettebb országokéval is. A szocialista országokból érkező barátaink és a világ minden tájáról ide látogatók is tanúsítják ezt Ez persze nem azt jelenti, hogy gondtalan az életünk. Az elmúlt évben is az ipar korszerűsítésének problémáival, az utóbbi évek legnagyobb aszályával, nagyarányú száj- és körömfájás által okozott kárral kellett megküzdenünk. Társadalmunk életét mégis a kiegyensúlyozottság és a biztonságérzet jellemzi. Nincsenek politikai kitérők, és nem fenyeget bennünket a tőkés világgazdaság egészét megrázó pénzügyi- és energiaválság, az utol nem érhető áremelkedés és a nyomukban járó munkanélküliség mind ijesztőbb réme. Számunkra nem volt „kiemelkedő”, „különleges” esztendő. Munkás hétköznapok váltották egymást, a munka éve volt. Munkánknak köszönhetjük, hogy kedvezőek a feltételek nemzetünk felemelkedését szolgáló terveink megvalósításához. Elmondhatjuk, hogy sikeresen munkálkodunk pártunk X. kongresszusa határozatának végrehajtásán, a szocializmus magasabb szinten történő építésén. Lelkesítő, alkotó program ez munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk számára. A nagyobb feladatokhoz, nagyobb erővel kell hozzálátnunk. Mindannyiunk közös erőfeszítésével elégíthetjük ki az egyén, a család, a kis és a nagy közösség igényét. Továbbra is csak szorgalmas munkával érhetjük el, hogy az eddiginél több család juthasson lakáshoz, hogy könnyebb legyen a nagycsaládosok sorsa és a dolgozó nők helyzete, hogy gyermekeink élete mind tartalmasabb legyen. Azért, hogy jobban boldoguljunk, gyümölcsöztetnünk kell a szocialista demokráciában, milliók tevékeny részvételében, társadalmunk egyre erősödő szocialista jellegében rejlő lehetőségeket. Az óesztendőt búcsúztatva elmondhatjuk: 1973-ban is adva volt számunkra a legfontosabb, a teremtő, az alkotó munkához szükséges béke. Megvalósul az a nagyszabású, világméretű békeprogram, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa dolgozott ki, előbbre jutottunk a két világrendszer kapcsolatainak rendezésében, a nemzetközi helyzet alapvető normalizálásában. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok együttes erőfeszítései nyomán — a békés egymás mellett élés elve alapján — kezdenek kibontakozni az európai biztonsági rendszer körvonalai. Az elmúlt esztendőt úgy fogja számontartani az emberiség, mint a békéért küzdő erők nagy győzelmeinek évét. Oly hosszú szenvedés, hősi küzdelem és pusztítás után a vietnami nép győzelmével, az amerikai csapatok kivonulásával végetért Délkelet-Ázsiában a jelen történelem hosszú és véres háborúja. És úgy tűnik, hogy egy újabb, nagyon súlyos, az egész világ békéjét fenyegető válság után, a Közel-Keleten is lehetőség nyílt a békés rendezés előkészítésére. Szádjanak most gondolataink a világ azon tájaira, ahol a népeknek még tovább kell folytatniuk küzdelmüket szabadságukért, függetlenségükért Köszöntjük az elnyomás ellen harcoló chilei népet. Köszöntjük a gyarmati elnyomás ellen harcoló szabadságharcosokat, köszöntjük az öt világrészben küzdő haladó erőket. Nemcsak hisszük, hanem meg is vagyunk győződve, hogy a társadalmi haladás törvényszerű folyamatát feltartóztatni csak ideig-óráig lehet, megállítani pedig sohasem. Hazánk mindenkor cselekvően kivette részét a szocialista közösség külpolitikai tevékenységéből, a békéért folyó harcból. Lehetőségeinkhez mérten, a jövőben is mindent megteszünk a béke zálogának, a szocializmus erőinek tömörítéséért, egységének megszilárdításáért. Kedves Barátaim! Hagyomány, hogy az új év első napja a jókívánságoké. Magam is csatlakozom ehhez a jó szokáshoz. Szívből kívánom, hogy kísérje siker és szerencse népünk minden jószándékú törekvését. Kívánom, hogy boldoguljon és szeretettel gondoljon a szülőhazára minden becsületes, a haladást támogató magyar, bárhova vetette is a sors. Külön szeretettel és megbecsüléssel köszöntöm testvéreinket, a szocializmust építő népeket. Boldog és békés új esztendőt kívánok önöknek, egész népünknek, minden barátunknak! Tisztelt Honfitársaim! I