Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-17 / 104. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli noipio XXXI. évfolyam, 104. szám 1974. április 17., szerda Ara: 80 filler Az MSZMP Baranya megyei bizottságának lapja Baranya üzemegészségügye Megyénkben a bányaorvoslásnak közel 100 éves hagyománya van, és ezért joggal mondhatjuk, hogy hazánk üzemorvoslása Baranyából indult. A múlt század végén az osztrák érdekeltségű Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki aknáinál orvosokat alkalmazott a bányászok és családtagjaik gyógykezelése és orvosi ellenőrzése céljából. Pécsbányatelepen a bányabalesetet szenvedettek ellátása céljából bányakórházat is létesítettek, mely ma Pécs megyei város Tanácsának kórházaként működik. Évszázadunk harmincas éveiben egyes nagyobb pécsi üzemek: Bőrgyár, Zsolnay gyár, majd később a Sopiana gépgyár szintén alkalmaztak orvosokat napi 2—3 órai elfoglaltsággal dolgozóik gyógykezelése céljából. 1951-ben az üzemorvoslásban jelentős változás történt, az üzemorvosokat állami alkalmazottakká nyilvánították, egyidejűleg az egészségügyi miniszter kiadta az üzemorvosok működési szabályzatát. Ez a dolgozók orvosi ellátásában nagy előrelépést jelentett, mert megszüntette az üzemorvosoknak a vállalatoktól, bányáktól függő viszonyát, s ezáltal az üzemorvosok kizárólag a dolgozók egészségvédelmének érdekeit szolgálhatták. A párt, szakszervezet és tanács mindenkor nagy súlyt helyeztek a dolgozók minél tökéletesebb orvosi ellátásának biztosítására, egészségüknek a különböző munkaártalmaktól való megvédésére. Az elmúlt 23 év alatt így fejlődhetett ki a megye jelenlegi üzemegészségügyi szolgálata, melyet országunk egyik legszervezettebb és legnagyobb volumenű üzemorvosi szolgálatának mondhatunk. Megyénkben napi 426 órában 45 főfoglalkozású és 30 részfoglalkozású üzemorvos közel 80 000 fizikai dolgozó, egészségvédelmét látja el. Húsz szakorvos — belgyógyászok, sebészek, fogorvosok, idegorvosok, röntgen és laboratóriumi szakorvosok — napi 95 órában szakorvosi feladatokat végez. A megye üzemegészségügyi szolgálatában 104 szakképzett üzemi főnővér és nővér teljesít szolgálatot. Összehasonlításként megemlítem, hogy a szomszédos Somogy megyében 10 főfoglalkozású, Tolna és Zala megyékben pedig 4—4 főfoglalkozású üzemorvos működik. Az üzemorvoslás nem divatos szakma — országosan az összes üzemorvosi állás 15 százaléka betöltetlen, ennek ellenére megyénkben csak napi 5 üres üzemorvosi óránk van. Az orvoshiány oka az erősen korlátozott erkölcsi és anyagi megbecsülés. Az üzemorvos feladata széleskörű és alapos orvosi felkészültséget igényel. Gyógyító és közegészségügyi, ezen belül munkaegészségügyi feladatokat egyaránt ellátó orvos. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt az üzemorvosi feladatokat rendszerint körzeti orvosok és rendelőintézeti szakorvosok látták el napi 1 4 órás mellékállásban. Az utóbbi két évtizedben az iparban, bányászatban és a mezőgazdaságban bekövetkezett, nagyarányú műszaki és technikai fejlődés megnövelte a veszélyforrásokat, s ezáltal az üzemorvosok feladatai oly mértékben megsokszorozódtak, hogy azokat továbbra már részfoglalkozásban nem lehetett ellátni. Megyénkben az egészségügyi miniszter és a SZOT által kiadott normák alapján fejlesztéssel és a részállások összevonásával főfoglalkozású állásokat igyekeztünk kialakítani. Ennek eredménye, hogy a 6 év előtti 18 főfoglalkozású állás helyett ma már 45 főfoglalkozású üzemorvosunk van. Az üzemorvosi szakma megbecsülése is megkívánja a teljes elfoglaltsági állások kialakítását, mert vajon milyen tekintélye van annak az állásnak, amit mellékállásban is el lehet látni? A vállalatok, bányák vezetői mind jobban megértik dolgozóik egészségvédelmének fontosságát, amit többek között az is bizonyít, hogy nem csekély anyagi ráfordítással egymás után építenek és szerelnek fel oly nívós üzemorvosi rendelőket, melyek messze meghaladják az ugyancsak alapellátást végző körzeti orvosi rendelőket. Példaképpen említeném Mohács várost, ahol az elmúlt évben 4 új üzemorvosi rendelőt létesítettek ■ a selyemgyárban, a Temaforgban, a Volánnál és az öntödében. Az egyik új rendelő — a bútorgyárban — építés alatt, üzemorvosi rendelőink felszereltségére jellemző, hogy kb felében az előírásos felszereléseken és műszereken felül még fizikotherápiás készülékeket, kis laboratóriumi berendezést mikroszkóppal, fogászati, nőgyógyászati felszerelést, sőt még röntgengépeket és szűrőgépeket is találhatunk. További tervünk nagyobb vállalataink üzemorvosi rendelőit ,fiziko-, elektro- és balneotherápiás részleggel kibővíteni, mert a fizikai dolgozóknál — főleg a bányászoknál — a mozgásszervi megbetegedéseket szinte már nénlepfedségnek tekinthetjük. Morbiditási kimutatásainkban — főleg a nőket foglalkoztató üzemekben — első helyen szerepelnek a különböző női megbetegedések, terhességi szövődmények. Ez szükségessé tette, hogy bizonyos üzemekben nőgyógyászati szakrendeléseket létesítünk. Ez több üzemünkben már meg is történt. A nőgyógyász szakorvos a gyógykezelések és szakorvosi vizsgálatok mellett elvégzi a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat, a családtervezési tanácsadást, felvilágosítást. Megfigyeléseink szerint igen sok dolgozónk fogászati kezelésre szorul. Ez indokolná az üzemi fogszakorvosi rendelések kiszélesítését. Jelenleg 7 üzemi fogszakorvosi rendelésünk van, további fejlesztést fogszakorvosok hiánya akadályozza. Huszonkilenc fősoglalkozású üzemorvosunk táppénzrevételi joggal rendelkezik, a járóképes keresőképtelen dolgozókat veszik táppénzre. Felméréseink szerint egy üzem összes betegnapjainak kb. 20—25 százaléka az üzemorvos, 70—75 százaléka pedig a körzeti orvosok, különböző szakrendelések táppénzes állományából adódnak. Ezen gondolkozásra késztető adat egészségügyünkben még meglévő sok kettősség, átfedés következménye, amit fokozatosan megyei szintű intézkedésekkel mind jobban korlátozni kell, mert táppénzes helyzetünket kedvezőtlenül befolyásolja. Az eddig felsoroltakon felül még igen sok megoldásra váró kérdés, feladat áll előttünk. Ezek közül csak néhányat említenék: az üzemorvosok továbbképzése, a mezőgazdaság üzemorvoslásának kialakítása, munkaegészségügyi kutatásokban való intenzívebb részvétel és ezzel kapcsolatban szélesebb körű tartalmas publikációk, a rehabilitációban való előrelépés, üzemeink életébe való aktívabb bekapcsolódás stb., melyekkel szakmai tekintélyt, a dolgozók részéről pedig még nagyobb megbecsülést nyerhetünk. Dr. Puskás Ödön megyei üzemi főorvos KGST-konferencia Moszkvaiján Kedden Moszkvában a KGST palotájában kétnapos nemzetközi tudományos konferencia kezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából. A KGST eredményeinek, feladatainak és távlatainak szentelt tanácskozást a szervezet titkársága és a szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet rendezte. A tanácskozáson részt vesznek a KGST összes tagállamainak neves közgazdász tudósai. A tudományos konferenciát Nyikolaj Faggyeev, a KGST titkára nyitotta meg. Ezután Mihail Leszecsko szovjet miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió KGST képviselője üdvözölte a tanácskozás résztvevőit és átadta Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üdvözletét. A KGST 25 éves tevékenységéről Nyikolaj Faggyejev tartott előadást. Finnország nevében Lainer külkereskedelmi miniszter köszöntötte a tudományos konferencia résztvevőit. A konferencia keddi tanácskozásán hangzott el Friss István akadémikusnak, a tanácskozáson résztvevő magyar küldöttség vezetőjének felszólalása, A szocialista gazdasági integráció és a szocializmus felépítése Magyarországon címmel. ..GST-ülésszak kezdődött Moszkvában KSD. NAPLÓ, TELEFOTO Eláníts a rárelenkezés a pécsi egyetemeken, iskolákon Az idén érettségiző diákok felvételi kérelmét március 30-ig továbbították a középiskolák a felsőoktatási intézményekhez. A Művelődésügyi Minisztérium megbízásából a Felsőoktatási Pedagógiai Központ közreműködésével az Egyetemi Számítóközpontban felmérést készítettek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák tapasztalatairól és az 1974-ben középiskolát végzők továbbtanulási szándékairól. A tájékoztató adatai alapján képet alkothatunk a pécsi egyetemekre, főiskolákra való jelentkezések arányairól. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán évek óta többszöröse a jelentkezők, mint a félvezetők száma. Az elmúlt évben a jogi karon ötszörös volt a túljelentkezés. Idén 70 joghallgatót vesznek fel, és ennek csaknem a háromszorosa jelentkezett. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett tagozatára 120 elsőévest vesznek fel. Itt a túljelentkezés nem magas. A Tanárképző Főiskolára 1200-nál többen jelentkeztek, ezzel szemben csak 390 hallgató felvételére van lehetőség. Nagyok persze az aránytalanságok az egyes szakok iránti érdeklődés tekintetében. A magyar—történelem szakra csaknem 100-an jelentkeztek, de csak 12 elsőévest vesznek fel. Izeket is Ezzel szemben például a matematika—pedagógia szakpárra kevesebben jelentkeztek, mint amennyit fel tudnának venni. Az Orvostudományi Egyetem 180 elsőéves hallgatót vár. Itt a túljelentkezés csaknem négyszeres. A Fogorvostudományi Karon 20 elsőéves medikust vehetnek fel, ennek több mint a kétszerese a jelentkező. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Épületgépészeti Karára 250 hallgatót várnak, ide csaknem 400- an jelentkeztek. Az Építész Karra a 240 jelentkezőből 190 elsőéves hallgató felvételére van lehetőség. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatain általában másfélszeres a túljelentkezés. * A jelentkezési lapok elküldése előtt a középiskolák gondosan mérlegelték, kiket javasolnak továbbtanulásra. Képességeik, tehetségük alapján, kik alkalmasak egyetemi, főiskolai tanulmányokra. A túljelentkezések magas száma miatt azonban a továbbtanulni szándékozóknak csak egy része kerülhet be a felsőoktatási intézményekbe. Éppen ezért ajánlatos alaposan felkészülni a felvételi vizsgákra. És nem árt már most számbavenni az esetleg sikertelen felvételi vizsga után szükségessé váló pályamódosítási lehetőség Varsóba érvezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főitkára vezetésével kedden délután megérkezett Varsóba a Szovjetunió küldöttsége a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésére. A küldöttség tagjai között van Alekszej Koszigin miniszterelnök és Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára. Andrej Gromiko külügyminiszter az ENSZ rendkívüli ülésszakáról New York-ból megérkezve csatlakozik Varsóban a delegációhoz. A szovjet párt és állami vezetőket valamint tanácsadóikat a lengyel fővárosban Edward Gierek a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski az Államtanács elnöke, Piatr Jaroszewicz miniszterelnök és más magasrangú személyiségek fogadták. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja a Szovjet Minisztertanács elnöke kedden Varsóban találkozott Edward derekkel, a LEMP KB első titkárával és Piotr Jaroszewicz-cel, a LEMP KB PB tagjával, a lengyel Minisztertanács elnökével. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a szovjet —lengyel testvéri együttműködés további bővítésének és mélyítésének kérdéseit, valamint más kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitattak meg. Izgalmas hajrá várható az NB I. B-ben A PMSC győri veresége után a bajnoki táblázaton a 7. helyen áll, a pécsieknek 23 mérkőzés után 25 pontjuk van. Az elkövetkezendő hetekben sorrakerülő mérkőzéseken kell megerősíteni a piros-feketéknek a helyzetüket a bajnokság középmezőnyében. A Komlói Bányász tartja jó formáját. Vasárnap biztosan győzött a bányászegyüttes az Eger ellen. Az NB I. B-ben a meglepetést az utolsó helyezett Oroszlány szolgáltatta, a bányászcsapat Diósgyőrben szerzett pontot a listavezetőtől. Hallatlanul izgalmasnak ígérkezik az NB I B. tavaszi idényében a hajrá. A DVTK, a Komló, a Szolnok és a Békéscsaba küzd az NB I-be jutásért. Vasárnap nagy mérkőzés lesz Komlón. A Diósgyőr lesz a hazaiak ellenfele. A PVSK vasárnapi mérkőzésén Pécsett adott le pontot az utolsó helyezett Szombathelynek. A Móra-Szászvári Bányásznak sem termett babér Sopronban. Az NB ll-ben a Fűzfő áll a bajnoki táblázat élén, 27 ponttal, a PVSK a 4. 24 ponttal. Az NB lll-ban a Véménd a BTC legyőzésével megerősítette vezető helyét. A megyebajnokságban az István-aknai Bányász előnye öt pont. Hosszabb szünet után ismét bajnoki mérkőzést játszottak az NB I. pontjaiért a PVSK női kosárlabdázói. A vasutasok Csepelen is nyerni tudtak. Komlón a kézilabda NB I. B. rangadóján a hazai csapat jó játékkal győzött a Csömör ellen. Jól szerepeltek a pécsi ökölvívók az országos ifjúsági vidéki ökölvívó-bajnokságon Kaposváron. Értékes külföldi magyar sportsikerekről is kaptunk híreket. A magyar vízilabda válogatott veretlenül nyerte a belgrádi nemzetközi tornát. Gellért Miklós ezüstérmet nyert az isztambuli ifjúsági vívó világbajnokság kardversenyén. Kovács Edit a női tőrvívók versenyében a döntőbe került és ott 6. lett. A Komlói Bányász már az első félidőben bebiztosította győzelmét az Egri Dózsa elleni mérkőzésen Az NB I. állása