Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-17 / 104. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli noipio XXXI. évfolyam, 104. szám 1974. április 17., szerda Ara: 80 filler Az MSZMP Baranya megyei bizottságának lapja Baranya üzemegészségügye Megyénkben a bányaorvos­lásnak közel 100 éves hagyo­mánya van, és ezért joggal mondhatjuk, hogy hazánk üzemorvoslása Baranyából in­dult. A múlt század végén az osztrák érdekeltségű Dunagőz­­hajózási Társaság pécsvidéki aknáinál orvosokat alkalmazott a bányászok és családtagjaik gyógykezelése és orvosi ellen­őrzése céljából. Pécsbányatele­­pen a bányabalesetet szenve­dettek ellátása céljából bánya­­kórházat is létesítettek, mely ma Pécs megyei város Tanácsá­nak kórházaként működik. Évszázadunk harmincas évei­ben egyes nagyobb pécsi üze­mek: Bőrgyár, Zsolnay gyár, majd később a Sopiana gép­gyár szintén alkalmaztak orvo­sokat napi 2—3 órai elfoglalt­sággal dolgozóik gyógykezelé­se céljából. 1951-ben az üzemorvoslásban jelentős változás történt, az üzemorvosokat állami alkalma­zottakká nyilvánították, egyide­jűleg az egészségügyi miniszter kiadta az üzemorvosok működé­si szabályzatát. Ez a dolgozók orvosi ellátásában nagy előre­lépést jelentett, mert megszün­tette az üzemorvosoknak a vállalatoktól, bányáktól függő viszonyát, s ezáltal az üzemor­vosok kizárólag a dolgozók egészségvédelmének érdekeit szolgálhatták. A párt, szakszervezet és ta­nács mindenkor nagy súlyt he­lyeztek a dolgozók minél töké­letesebb o­rvosi ellátásának biztosítására, egészségüknek a különböző­­ mu­nkaártalmaktól­­ való megvédésére. Az elmúlt 23 év alatt így fejlődhetett ki a megye jelenlegi üzemegészség­ügyi szolgálata, melyet orszá­gunk egyik legszervezettebb és legnagyobb volumenű üzemor­vosi szolgálatának mondhatunk. Megyénkben napi 426 órában 45 főfoglalkozású és 30 rész­foglalkozású üzemorvos közel 80 000 fizikai dolgozó, egészség­védelmét látja el. Húsz szakor­vos — belgyógyászok, sebészek, fogorvosok, idegorvosok, rönt­gen és laboratóriumi szakorvo­sok — napi 95 órában szakor­vosi feladatokat végez. A me­gye üzemegészségügyi szolgá­latában 104 szakképzett üzemi főnővér és nővér teljesít szolgá­latot. Összehasonlításként meg­említem, hogy a szomszédos Somogy megyében 10 főfoglal­kozású, Tolna és Zala megyék­ben pedig 4—4 főfoglalkozású üzemorvos működik. Az üzemorvoslás nem divatos szakma — országosan az összes üzemorvosi állás 15 százaléka betöltetlen­­, ennek ellenére megyénkben csak napi 5 üres üzemorvosi óránk van. Az or­voshiány oka az erősen korlá­tozott erkölcsi és anyagi meg­becsülés.­­ Az üzemorvos feladata szé­leskörű és alapos orvosi felké­szültséget igényel. Gyógyító és közegészségügyi, ezen belül munkaegészségügyi feladato­kat egyaránt ellátó orvos. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt az üzemorvosi feladatokat rend­szerint körzeti orvosok és rende­lőintézeti szakorvosok látták el napi 1­ 4 órás mellékállásban. Az­ utóbbi két évtizedben az iparban, bányászatban és a mezőgazdaságban bekövetke­zett, nagyarányú műszaki és technikai fejlődés megnövelte a veszélyforrásokat, s ezáltal az üzemorvosok feladatai oly mér­tékben megsokszorozódtak, hogy azokat továbbra már rész­­foglalkozásban nem lehetett el­látni. Megyénkben az egészség­­ügyi miniszter és a SZOT által kiadott normák alapján fejlesz­téssel és a részállások összevo­násával főfoglalkozású álláso­kat igyekeztünk kialakítani. En­nek eredménye, hogy a 6 év­ előtti 18 főfoglalkozású állás helyett ma már 45 főfoglalko­zású üzemorvosunk van. Az üzemorvosi szakma megbecsü­lése is megkívánja a teljes el­foglaltsági állások kialakítását, mert vajon milyen tekintélye van annak az állásnak, amit mellékállásban is el lehet látni? A vállalatok, bányák vezetői mind jobban megértik dolgozóik egészségvédelmének fontossá­gát, amit többek között az is bizonyít, hogy nem csekély anyagi ráfordítással egymás után építenek és szerelnek fel oly nívós üzemorvosi rendelő­ket, melyek messze meghalad­ják az ugyancsak alapellátást végző körzeti orvosi­­ rendelők­et. Példaképpen említeném Mo­hács várost, ahol az elmúlt év­ben 4 új üzemorvosi rendelőt létesítettek ■ a selyemgyárban, a Temaforgban, a Volánnál és az öntödében. Az egyik új ren­delő — a bútorgyárban — épí­tés alatt, üzemorvosi rendelőink fel­szereltségére jellemző, hogy kb felében az előírásos felszerelé­seken és műszereken felül még fizikotherápiás készülékeket, kis laboratóriumi berendezést mik­roszkóppal, fogászati, nőgyó­gyászati felszerelést, sőt még röntgengépeket és szűrőgépe­ket is találhatunk. További ter­vünk nagyobb vállalataink üzemorvosi rendelőit ,fiziko-, elektro- és balneotherápiás részleggel kibővíteni, mert a fi­zikai dolgozóknál — főleg a bányászoknál — a mozgásszer­vi megbetegedéseket szinte már nénlepfedségnek tekinthetjük.­ Morbiditási kimutatásainkban — főleg a nőket foglalkoztató üzemekben — első helyen sze­repelnek a különböző női meg­betegedések, terhességi szövőd­mények. Ez szükségessé tette, hogy bizonyos üzemekben nő­gyógyászati szakrendeléseket létesítünk. Ez több üzemünk­ben már meg is történt. A nő­gyógyász szakorvos a gyógyke­zelések és szakorvosi vizsgála­tok mellett elvégzi a nőgyógyá­szati szűrővizsgálatokat, a csa­ládtervezési tanácsadást, fel­világosítást. Megfigyeléseink szerint igen sok dolgozónk fogászati keze­lésre szorul. Ez indokolná az üzemi fogszakorvosi rendelé­sek kiszélesítését. Jelenleg 7 üzemi fogszakorvosi rendelé­sünk van, további fejlesztést fogszakorvosok hiánya akadá­lyozza. Huszonkilenc fős­oglalkozású üzemorvosunk táppénzrevételi joggal rendelkezik, a járóképes keresőképtelen dolgozókat ve­szik táppénzre. Felméréseink szerint egy üzem összes beteg­­napjainak kb. 20—25 százaléka az üzemorvos, 70—75 százalé­ka pedig a körzeti orvosok, kü­lönböző szakrendelések táppén­zes állományából adódnak. Ezen gondolkozásra késztető adat egészségügyünkben még meglévő sok kettősség, átfedés következménye, amit fokozato­san megyei szintű intézkedések­kel mind jobban korlátozni kell, mert táppénzes helyzetünket kedvezőtlenül befolyásolja. Az eddig felsoroltakon felül még igen sok megoldásra váró kérdés, feladat áll előttünk. Ezek közül csak néhányat em­lítenék: az üzemorvosok tovább­képzése, a mezőgazdaság üzemorvoslásának kialakítása, munkaegészségügyi kutatások­ban való intenzívebb részvétel és ezzel kapcsolatban széle­­sebb körű tartalmas publikációk, a rehabilitációban való előre­lépés, üzemeink életébe való aktívabb bekapcsolódás stb., melyekkel szakmai tekintélyt, a dolgozók részéről pedig még nagyobb megbecsülést nyerhe­tünk. Dr. Puskás Ödön megyei üzemi főorvos KGST-konferencia Moszkvaiján Kedden Moszkvában a KGST palotájában kétnapos nemzet­közi tudományos konferencia kez­dődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából. A KGST eredményeinek, felada­tainak és távlatainak szentelt tanácskozást a szervezet­ titkár­sága és a­ szocialista­­ világrend­szer gazdasági­­ problémáival foglalkozó nemzetközi intézet rendezte. A tanácskozáson részt vesz­nek a KGST összes tagállamai­nak neves közgazdász tudósai. A tudományos konferenciát Nyikolaj Faggyeev, a KGST tit­kára nyitotta meg. Ezután Mi­hail Leszecsko szovjet miniszter­elnök-helyettes, a Szovjetunió KGST képviselője üdvözölte a tanácskozás résztvevőit és át­adta Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­kének üdvözletét. A KGST 25 éves tevékenysé­géről Nyikolaj Faggyejev tartott előadást. Finnország nevében Laine­r külkereskedelmi­­ miniszter kö­szöntötte a tudományos konfe­rencia résztvevőit. A konferencia keddi tanács­kozásán hangzott el Friss István akadémikusnak, a tanácskozá­son résztvevő magyar küldöttség vezetőjének felszólalása, A szo­cialista gazdasági integráció és a szocializmus felépítése Ma­gyarországon címmel. .­.GST-ülésszak kezdődött Moszkvában KS­D. NAPLÓ, TELEFOTO Elán­íts a rár­elenk­ezés a pécsi egyetem­eken, iskolákon Az idén érettségiző diákok felvételi kérelmét március 30-ig továbbították a középiskolák a felsőoktatási intézményekhez. A Művelődésügyi Miniszté­rium megbízásából a Felsőokta­tási Pedagógiai Központ közre­működésével az Egyetemi Szá­mítóközpontban felmérést készí­tettek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák tapasztalatai­ról és az 1974-ben középiskolát végzők továbbtanulási szándé­kairól. A tájékoztató adatai alapján képet alkothatunk a pécsi egye­temekre, főiskolákra való jelent­kezések arányairól. A Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karán évek óta többszöröse a jelent­kezők, mint a félvezetők száma. Az elmúlt évben a jogi karon ötszörös volt a túljelentkezés. Idén 70 joghallgatót vesznek fel, és ennek csaknem a három­szorosa jelentkezett. A Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetem pécsi kihe­lyezett tagozatára 120 elsőévest vesznek fel. Itt a túljelentkezés nem magas. A Tanárképző Fő­iskolára 1200-nál többen jelent­keztek, ezzel szemben csak 390 hallgató felvételére van lehe­tőség. Nagyok persze az arány­talanságok az egyes szakok iránti érdeklődés tekintetében. A magyar—történelem szakra csaknem 100-an jelentkeztek, de csak 12 elsőévest vesznek fel. I­zeket is Ezzel szemben például a mate­matika—pedagógia szakpárra kevesebben jelentkeztek, mint amennyit fel tudnának venni. Az Orvostudományi Egyetem 180 elsőéves hallgatót vár. Itt a túljelentkezés csaknem négyszeres. A Fogorvostudomá­nyi Karon 20 elsőéves medikust vehetnek fel, ennek több mint a kétszerese a jelentkező. A Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola Épületgépészeti Karára 250 hall­gatót várnak, ide csaknem 400- an jelentkeztek. Az Építész Kar­ra a 240 jelentkezőből 190 első­éves hallgató felvételére van le­hetőség. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatain álta­lában másfélszeres a túljelent­kezés. * A jelentkezési lapok elküldése előtt a középiskolák gondosan mérlegelték, kiket javasolnak to­vábbtanulásra. Képességeik, te­hetségük alapján, kik alkalma­sak egyetemi, főiskolai tanulmá­nyokra. A túljelentkezések ma­gas száma miatt azonban a to­vábbtanulni szándékozóknak csak egy része kerülhet be a felsőoktatási intézményekbe. Ép­pen ezért ajánlatos alaposan felkészülni a felvételi vizsgákra. És nem árt már most számba­­venni az esetleg sikertelen fel­vételi vizsga után szükségessé váló pályamódosítási lehetőség Varsóba érvezett Leonyid Brezsnyev, az­ SZKP KB fő­itkára vezetésé­vel kedden délután megér­kezett Varsóba a Szovjet­unió küldöttsége a Varsói Szerződés politikai tanács­kozó testületének ülésére. A küldöttség tagjai között van Alekszej Koszigin miniszter­­elnök és Konsztantyin Katu­­sev, az SZKP KB titkára. Andrej Gromiko külügymi­niszter az ENSZ rendkívüli ülésszakáról New York-ból megérkezve csatlakozik Var­sóban a delegációhoz. A szovjet párt és állami vezetőket valamint tanács­adóikat a lengyel főváros­ban Edward Gierek a LEMP KB első titkára, Henryk Jab­lonski az Államtanács elnö­ke, Piatr Jaroszewicz minisz­­terelnök és más magasran­gú személyiségek fogadták. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Alek­szej Koszigin, az SZKP KB PB tagja a Szovjet Minisz­tertanács elnöke kedden Varsóban találkozott Edward derekkel, a LEMP KB első titkárával és Piotr Jarosze­wicz-cel, a LEMP KB PB tagjával, a lengyel Minisz­tertanács elnökével. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen a szovjet —lengyel testvéri együttmű­ködés további bővítésének és mélyítésének kérdéseit, valamint más kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­déseket vitattak meg. Izgalmas hajrá várható az NB I. B-ben A PMSC győri veresége után a bajnoki táblázaton a 7. he­lyen áll, a pécsieknek 23 mér­kőzés után 25 pontjuk van. Az elkövetkezendő hetekben sorra­­kerülő mérkőzéseken kell meg­erősíteni a piros-feketéknek a helyzetüket a bajnokság közép­mezőnyében. A Komlói Bányász tartja jó formáját. Vasárnap biztosan győzött a bányászegyüttes az Eger ellen. Az NB I. B-ben a meglepetést az utolsó helyezett Oroszlány szolgáltatta, a bá­nyászcsapat Diósgyőrben szer­zett pontot a listavezetőtől. Hal­latlanul izgalmasnak ígérkezik az NB I B. tavaszi idényében a hajrá. A DVTK, a Komló, a Szolnok és a Békéscsaba küzd az NB I-be jutásért. Vasárnap nagy mérkőzés lesz Komlón. A Diósgyőr lesz a hazaiak ellen­fele. A PVSK vasárnapi mérkőzé­sén Pécsett adott le pontot az utolsó helyezett Szombathely­nek. A Móra-Szászvári Bányász­nak sem termett babér Sopron­ban. Az NB ll-ben a Fűzfő áll a bajnoki táblázat élén, 27 ponttal, a PVSK a 4. 24 pont­tal. Az NB lll-ban a Véménd a BTC legyőzésével megerősítette vezető helyét. A megyebajnok­­ságban az István-aknai Bányász előnye öt pont. Hosszabb szünet után ismét bajnoki mérkőzést játszottak az NB I. pontjaiért a PVSK női ko­sárlabdázói. A vasutasok Cse­pelen is nyerni tudtak. Komlón a kézilabda NB I. B. rangadó­ján a hazai csapat jó játékkal győzött a Csömör ellen. Jól sze­repeltek a pécsi ökölvívók az országos ifjúsági vidéki ökölví­vó-bajnokságon Kaposváron. Értékes külföldi magyar sportsikerekről is kaptunk híre­ket. A magyar vízilabda váloga­tott veretlenül nyerte a belgrá­di nemzetközi tornát. Gellért Miklós ezüstérmet nyert az isz­tambuli ifjúsági vívó világbaj­nokság kardversenyén. Kovács Edit a női tőrvívók versenyében a döntőbe került és ott 6. lett. A Komlói Bányász már az első félidőben bebiztosította győzelmét az Egri Dózsa elleni mérkőzésen Az NB I. állása

Next