Dunántúli Napló, 1974. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-01 / 148. szám
1974. június 1. % DUNÁNTÚLI NAPLÓ „Szökik" a vizCsegdrényeket vásárolunk OlaszországtólTisztítani kell a Duna-vezetéket Nincs két éve annak, hogy az olasz MAZDA cég — ha szakaszosan is — kitisztította a mohács—pécsi Duna-vezetéket. A több mint harminchét kilométer hosszú csőből eltávolították a szennyező anyagokat. A vezeték áteresztő képessége megnőtt: naponta harminckilencezer köbméter víz áramlott az iszögi tárolókba. De csak néhány hónapig szállított a vezeték több vizet. Tavaly május óta ugyanis ismét csökken a vízhozam: az ötezres többletből kétezer köbméter víz „eltűnt”. Figyelmeztető jel A pécsi Vízműnél azt állítják, hogy a tisztítás kellő hatásfokú volt, s amit az olasz cég a szerződésben vállalt, azt teljesítette is. A garancia a napi harminckilencezer köbméterre szólt, így aztán 1972 karácsonyára hazatérhettek az olaszok. Az egy hónapot igénybe vett — eredetileg egy hétre tervezett — munkálatokat követően felsóhajthattak a vízművesek, a város lakói pedig megnyugvással vették tudomásul: ha vízben nem is lesz bőviben a megyeszékhely, de plusz ötezer köbméter ivóvíz mégiscsak valami . . . Tavaly április végéig nem is volt semmi probléma. De májusban naponta már kétezer köbméterrel kevesebb víz érkezését regisztrálták az üszögi víztisztítómű hozammérői, júniusban végképp beigazolódott, amitől tartottak a szakemberek . . . A különböző elemzések kimutatták, hogy ismét aktív biológiai élet indult meg a vezetékben. A belső csőpalástra rátapadt szennyeződés következtében megnőtt a vezeték súrlódási ellenállása, megváltoztak a turbulenciális jellemzők. Az eredmény már ismert: a pécsi Vízmű, következésképpen a város vízellátása szinte ugyanolyan helyzetbe került, mint a korábbi években volt... Az 1972. évi tisztítást megelőzően a mohács—pécsi vezeték tizenkét éven át különösebb karbantartás nélkül üzemelt. Ez idő alatt négyezer köbméterrel csökkent szállítási kapacitása. A vízhozamot a megemelt atmoszférikus nyomás ellenére sem tudták feljebb tornászni, mint napi harmincötezer köbméter. A nyomás további fokozása már a vezeték üzembiztonságát kérdőjelezte volna meg. No, de térjünk vissza a ma gondjaihoz, ez pedig a vezeték keresztmetszetének újbóli csökkenése. A szakemberek véleménye szerint, a tavasz beköszöntével, a víz hőmérsékletének emelkedésével intenzívvé válik a vízbéli biológiai élet. Mohácsnál a tisztítás hiánya miatt a dunai átemelő szivattyúk a vízzel együtt a vezetékbe nyomják a különböző szennyező anyagokat, így az algákat is, amelyek a cső falára tapadva nagy telepeket alkotnak. A magyarázat kézenfekvőnek látszik, csak éppen az képzelhető el nehezen, hogy egyik hétről a másikra ilyen nagy mértékben csökkenhet a vezeték szállító képessége. Június közepéig azt tervezik, hogy a közeljövőben ismét „végigküldik" a csőgörényt a Duna-vezetéken. Az elmúlt nyáron — amikor a vízhozam csökkenni kezdett — a Pécsi Vízmű vezetői megkeresték az Országos Vízügyi Hivatalt, jelezve, hogy ismét gondok vannak a mohács—pécsi vezetékkel. Ezt követően kapcsolatba léptek a NIKEX Külkereskedelmi Vállalattal, s azt megbízták, hogy keressen olyan partnert, amelytől a legkedvezőbb ajánlat alapján vásárolhatnak hidraulikus csőtisztító berendezést. A NIKEX választása az olasz Idromec-ra esett, így a Pécsi Vízmű hatmillió forintért — a két évvel ezelőtti tisztítás egyébként ennyibe került — egy nagy és két kisebb teljesítményű csőgörényt vásárol. A szerződés értelmében az Idromec betanítja a pécsi szakembereket, s ezentúl garanciát vállal a tisztítás minőségéért is. A vezeték újbóli rendbetételét egyébként június elejére tervezik, a berendezést már a pécsi vállalat munkásai irányítják. A jelenlegi helyzetben a vízhozam növelésére, az ivóvíz minőségének javítására csak ez az egyetlen mód kínálkozik. Ebből viszont egyértelműen következik, hogy szükségmegoldásról van szó, a pécsi ivóvízhiány ettől még nem szűnik meg. Sőt számítani kell arra is, hogy a vezetékben a biológiai élet mindaddig újra képződik, amíg nem épül meg a mohácsi vízkiemelő melletti ■ tisztítómű. Mangán és vas A Duna-vízzel kapcsolatos problémák jó ideje reflektorfényben vannak, de panaszkodnak az újmecsekaljaiak is. Kisebb-nagyobb vízhiányt követően a csapokból szinte ihatatlan, barnás víz folyik. Néhány perces energiakimaradás ugyanis elegendő ahhoz, hogy a szivattyúk újbóli bekapcsolása után a nyomóvezetékben lerakodott mangán és vastartalmú szennyeződés a csőpalástról leválva a lakásokba jusson. A pécsi Vízmű ezt kívánja oly módon kiküszöbölni, hogy a nyugati városrészt ellátó gerincvezetéket is kitisztítja. Ezért vásárolják a két kisebb teljesítményű csőtisztító berendezést. Salamon Gyula Idegennyelvtanítás óvodában - Guten Tag! - üdvözlik a gyerekek kórusban a belépő tanárnőt, aki hasonlóképpen köszön: - Guten Tag, Kinder! Alig négy-öt éves pöttömnyi emberkék tanulják kisérletképpen a német nyelvet Pécsett az Építők úti óvodában. Hetente négy alkalommal, a délutáni órákban húszperces foglalkozásokon sajátíthatják el azokat a tudnivalókat, ame-lyek a későbbi komoly nyelvtudás alapjai lehetnek." Az apróságok ajkán még nehezen formálódnak a számukra idegen, fura hangzású szavak, de a már február óta megismert csaknem száz szó lassan értelmes mondatokkal áll össze. Tizenöt év is ül a kis teremben, lesik a tanár néni minden mozdulatát. — Kinder! Jetzt zählen wir! J - Gyerekek számoljunk együtt/ i Máris kórusban hangzik: j — Eins, zwei, drei, vier, fünf. ) Ha valaki elakad, a másik írógatja, lökdösi, úgy biztatja, vagy éppen a tanár néni a hosszú haját igazgatják, rut haját dicsérik, de egy pillanatra sem feledkezve meg arról, hogy ők most németet tanulnak. Ezután következik az igazi beszélgetés: - Was für ein Tag ist heute? — teszi fel a kérdést a tanárnő. - Milyen nap van ma? - Heute ist Montag - vágja rá szinte gondolkodás nélkül Mihály Judit nagycsoportos. - Wie heisst du? - hangzik a másik kérdés. — Hogy hívnak? - ich heisse Péter Béndek - mutatkozik be egy kisfiú. Ezután sorra nevezik meg a legfontosabb berendezési tárgyakat, játékaikat és a tanár néni által készített, kartonokra rajzolt figurákat. A kistanárnő, ahogy az óvónők nevezik Mihályi Emiliát, maga is tanul még. Orosz-német szakos a Tanárképző Főiskolán, most harmadéves és számára is jó alkalom ez a gyakorlásra A TIT szervezésében jár ki az óvodába. - Itt bizonyosodik be — mondja -, a foglalkozás után, hogy a nyelvtanulást a legkisebbeknél kell kezdeni. Hihetetlen fogékonyak, és most vannak a legjobb utánzókorban. Szerintem közülük kerülnek ki majd azok a felnőttek, akik az anyanyelvi szintet megközelítően használják majd a németet. Szívesen adtunk otthont óvodánkban ennek a kísérletnek — mondja dr. Garami Rudolfné vezető óvónő —, meggyőződésem, hogy nagyszerű elfoglaltság ez a gyerekeknek. Amint kifelé megyünk, arcocskák és orrok tapadnak az üvegajtóra. Integetnek és önfeledten kiabálják utánunk: Auf Wiedersehen Az Építők úti óvodában a német tagozatos óvodások részére folyik az oktatás. A foglalkozást Mihályi Emilia harmadéves főiskolai hallgató tartja. írók, nyomdászok, terjesztők Barátunk, a könyv Milyen ritkán találkozhat a könyv írója, a könyvet előállító nyomdai szakember és az alkotást az olvasókhoz továbbító könyvterjesztő. Mégis mindhárman egy célt szolgálnak: az írott tudományos tényeket, újdonságokat, a művészetet juttatják el egymáshoz. MAGYAR MŰSZAKI KÖNYVEK Czeglédi Béla, a Pécsi Akadémiai Bizottság titkára me-gyénk műszaki könyvkiadásá- nak jelenlegi helyzetét vázolja fel: — Az elmúlt években a ba- ,ranyai kutatók a nagyközönség számára is hozzáférhető,így- nevezett külső publikációkban jelentős munkákkal mutatkoztak be egyebek között a műszaki és természettudományos témák-ban. Nem a teljességre terekedve, néhány publikált témát említenék: Az Észak-Mecsekvidék regionális vizsgálata, A szén- és a gázkitörések leküzdése, Az Észak-Mecsek kőszénbányászata, A Mecsek biológiája, növényvilága, A Dráva —Mura vízrendszere. Ez is hozzájárul a magyar nyelvű szakirodalom bővüléséhez, hiszen a hazánkban forgalomban lévő műszaki könyvek döntő többsége általában orosz, angol és német nyelvű. A matematika, fizika, a kémia, a gépészet, a bányászat, a villamosság, automatika stb. baranyai kutatói, művelői újabb könyvekkel jelentkeznek hamarosan. Készül például a kémiai analitikával az elemnyomoknak kőzetekből, ércekből és más anyagokból történő meghatározásával foglalkozó könyv, vagy a ritka földfémek, sugárzó fémek kémiáját és technológiáját elemző műszaki kiadvány. Megnyugtató, hogy egy magyar nyelvű műszaki könyv átlagára ma már mindössze 100—150 forint. A Baranya megyei műszaki-természettudományos kutatók könyvei szerzőnként többnyire 500—s 1500 példányszámban jelennek meg, főként a Műszaki és az Akadémiai Kiadónál. HÉT KÖNYV A PÉCSI NYOMDÁBÓL Borsy Károly, a Pécsi Szikra Nyomda könyvtermelési osztályának vezetője a könyvek formai tervezésével foglalkozik hosszú évek óta. A kilenc kiadóval kapcsolatot tartó nyomda könyvheti újdonságait mutatja: — Hét könyvünk jut el a könyvhét boltjaiba, könyvutcáiba. Helyi szerző, László Lajos tollából az Uránbányászok, Kahána Mózes: Két nő egy képen, Fenoglio: Micsoda gyönyörű tavasz, Szmirnov: Katonavonat, Anh Dúc: Tenger és hegy között, Llossa: A Zöld Palota és Hermann István: Lukács György szemlélete és világa című alkotás mintegy 50 ezer példányszámban kerül az üzletekbe. Az egész vászon és a műanyagkötésű, burkolóval ellátott könyvet szívesebben veszik a könyvkedvelők, mint a fűzöttet. A modern ember jól akarja érezni magát könyvei között is, ezért figyeli, miként van összhangban a könyve a szobaberendezéssel. A könyvesztétika ma már tudományág. Kívánatos, tetszetős és főleg a könyv tartalmához igazodó formát megvalósítani nehéz, hiszen technikai, üzleti körülmények szólnak közbe. Tény az is, hogy a lakkozott, fóliázott külső könyvfelületek divatosak lettek. Elszomorító viszont, ha a mutatós borítót levéve igénytelen, sematikus könyvkülsőt fedezhetünk fel. A vásárlók igénylik a szép, fehér papírt, az egyenletes nyomást, a színes ábrákat, a finoman kezelt burkolókat, védőburkolókat. Igyekszünk eleget tenni a kívánságoknak. A KÖNYVET SZERETNI KELL Matt János, a Kossuth Kiadó könyveit terjeszti már lassan fél évtizede a Pécsi Postaigazgatóság központi épületének első és második emeletén. Kis terület ez, de mintegy 200 könyvet szerető emberrel. Harminchárom év óta ugyanabban az épületben dolgozik, ahol könyvet terjeszt, így ízlések, igények, érdeklődési körök kitűnő ismerője. Bíznak benne, sokan követik őt, hogy milyen könyvet vesz, mit olvas épp. Úgy véli, könyvszeretet nélkül az igazi terjesztő elvész. ■ A nagyüzemi gazdaságok kiállták a próba Javult a munka- és üzemszervezés A Mecsek és Dráva menti Tsz-ek Szövetségének küldöttközgyűlése Az ötvenöt tagú, Mecsek és Dráva menti Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsé- ge tegnap új taggal bővült. A Ságvári Endre Művelődési Házban megtartott küldöttgyűlésen tagjaik sorába választották a Mecsek Kisállattenyésztő Szakszövetkezetet. Ez az esemény azonban csak egyik program- , pontja volt annak a közgyűlés- nek, amelyen beszámoltak a szövetség 1973. évi munkájáról, a tagszövetkezetek eredményei- ről és a Revizori Iroda elmúlt évi tevékenységéről. Az elnök-ségben helyet foglalt Moharos József, a TOT elnökhelyettese, Koós László, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője és dr. Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Papp Zoltán, a tsz szövetség elnöke számolt be a végzett munkáról és az eredményekről. Általában sikeres évet zártak tavaly, a szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek. Hatan érték el a Kiváló termelőszövetkezet címet, hárman már másodszor lettek a Kiváló gazdaság cím tulajdonosai. Kedvezően alakult a termelés szerkezete. A kétmilliárd forintos nettó árbevételnek 73,6 százaléka az alaptevékenységből származik. A növénytermesztési ágazat nettó árbevétele 19,6 százalékkal, az állattenyésztésé 10,8 százalékkal emelkedett. Az elért eredmények a termelés hatékonyságának növelésével, a munka- és üzemszervezés javításával magyarázhatók. Az egyes ágazatokat tekintve, a kalászosok termőterülete állandósult, ezzel szemben a termelésnövekedés mintegy 20 százalékos. A kukoricatermesztésben is előrelépés tapasztalható. A termésátlag 14 százalékkal emelkedett a korábbi évekhez viszonyítva. Sok helyütt ez már tárolási gondokat is okozott, mivel a szárító kapacitás növekedése nem tudta követni a termelés növekedését. Jelentősen emelkedett a cukorrépa termőterülete. Országosan 14 ezer hektárral nagyobb területen termesztettek cukorrépát, ennek 6 százalékát a szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek valósították meg. Az állattenyésztés nettó árbevétele 67 millió forint volt, különösen a szarvasmarha-tenyésztésben mutatkozik fejlődés. Csaknem hétezer tehénférőhellyel gyarapodtak összesen a szakosított szarvasiparka telepek. A sertéstenyésztés is — bár jóval kisebb mértékben — emelkedést mutat. Igen jelentős a háztáji állattartás, amely a nettó árbevételnek a 33 százalékát tette ki, Összegezve az elmúlt évi eredményeket, a szövetség elnöksége és a meghívott küldöttek egyetértettek abban, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kiállotta a próbát. A hozzászólók sok olyan problémát vetettek fel, amellyel a későbbiekben gondosabban kell foglalkozni. Ilyen például a kedvezőtlen természeti adottságok között dolgozó, hegyvidéki termelőszövetkezetek bekapcsolása a nagyüzemi termelésbe, továbbá a termelési rendszerek (CPS, BKR, KSZE) fokozódó szakember-igényének megoldása isa. Ötödik megyei ifjúgárda szemle Ünnepi megnyitó Mohácson Percek alatt „behangosították" a Széchenyi teret a pécsi A/1-es laktanya honvédei. A stúdiókocsi hangszórói forradalmi dalokat, indulókat közvetítettek. A kora délutáni órákban a megye városaiból, nagyobb községeiből sorra érkeztek az ifjúgárdista szakaszok. Az V. megyei ifjúgárda szemle ünnepélyes megnyitóját tegnap délután tartották meg Mohácson. A dísztribünön ott volt Méri Sándor, a Mohács városi Pártbizottság titkára, Kalocsai László, a Mohács városi KISZBizottság és Majzer Fülöp, a járási KISZ-bizottság titkára. A kék egyenruhás ifjúgárdisták fegyelmezett sorokban vonultak a térre, majd a szakaszvezetők jelentést adtak Tóth Szilárdnak, az ifjúgárda megyei parancsnokának. Ezt követően Gergely László, a Baranya megyei KISZ-bizottság titkára köszöntötte a fiatalokat. Ma reggel a borjádi erdőben harcitúrán vesznek részt az ifjúgárdisták. Délután Bolyban honvédelmi bemutatót és fakultatív sportversenyeket tartanak. Holnap Mohácson és Bolyban folytatódnak tovább a versenyek. Délután 2 órakor a bólyi sportpályán hirdetik ki az eredményeket. Miklósvári Tibor A vizsgálatok még nem adtak egyértelmű választ Gyógykezelés az abaligeti barlangban Az abaligeti barlang „csodatévő" hatását az ötvenes években fedezték fel az idült légzőszervi megbetegedésben szenvedő emberek: a barlangban eltöltött rövidebb-hosszabb idő után jobban érezték magukat, elviselhetőbbé vált betegségük. Gyorsan híre járt a barlang gyógyhatásának, egyre többen zarándokoltak ide, hogy a labirintusban „orvosolják" önmagukat. .. A barlang feltételezett gyógyhatásának orvosi vizsgálata először 1960-ban merült fel, de a rendszeres, folyamatos vizsgálatok csak tíz évvel később, a Megyei Tüdőgyógyintézet irányításával kezdődtek meg. Jelenleg, a barlang szomszédságában — kísérleti jelleggel — egy húsz ágyas barlangszanatórium működik. Az abaligeti barlangszanatóriumban végzett gyógykezelés eddigi tapasztalatairól tárgyaltak tegnap a helyszínen Baranya megye tanácsa egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságának tagjai. Az elvégzett vizsgálatok szerint az itt gyógykezelt betegek több mint felének használt a barlang kúra és a gyógyszeres kezelés. Ez azonban — miután a beteg bemondására és a megítélésére alapozott — nem ad egyértelműen tiszta képet a barlang gyógyhatásáról, további vizsgálatokra, adatgyűjtésre, a barlang levegőjének, vizének, flórájának ,,feltérképezésére" van szükség. Az abaligeti gyógykezelésről, a módszerekről, az eredményekről és tervekről részletesen is beszámolunk lapunkban a szakorvosok tájékoztatása alapján.