Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-01 / 209. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt [tapló XXXI évfolyam, 209. szám 1974. augusztus 1., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az érdekek és a személyiség Mon szerint az ember lé­■­é­ényege — tehát a szemé­lyiség lényege is­­ a minden­kori társadalmi viszonyok ösz­­szessége. Ezért fontos tisztázni, hogy jelenleg e viszonyok közül melyeket kell különösen fontos­nak tekintenünk a személyiség fejlődése szempontjából, melye­ket kel erősítenünk, hogy kor­szerű eszközökkel segíthessük elő a személyiségek és ezáltal egész társadalmunk fejlődését. Társadalmi viszonyok az ér­dekviszonyok is, és meghatározó szerepet játszanak az emberi személyiség alakulásában. A párt mindennapos gyakor­latában minduntalan hangsú­lyozza az anyagi és erkölcsi ér­dekeltség egységének fontossá­gát a dolgozók mozgósításában, egyúttal tehát a személyiség fejlődésben is. A X. kongresz­­szus előtt fogalmazódott meg ez a gondolat: egyre inkább jellemző dolog nálunk, hogy az embereket a gazdasági, politi­kai és erkölcsi érdekek szerves egységben mozgósítják cselek­vésre. Más szóval: az emberek tetteit kiváltó, motiváló ténye­zők között egyre inkább megta­lálható mind a gazdasági, mind a politikai, mind az erkölcsi ér­dek. Alig vitatható, hogy ez a tény a személyiségek sokolda­lúbbá válásának irányába mu­tat, s ezért érde­kes és szüksé­ges tudatosan munkálkodni en­nek a tendenciának az erősíté­sén. Az ember két nagyobb lénye­ges pontban különbözik min­den más szükséglettel bíró lény­től. Mindenekelőtt abban, hogy szükségletei történelmi termé­kek, vagyis a termelő folyamat­ban, a társadalmi fejlődés me­netében folytonosan változnak, bővülnek, gazdagodnak. Másod­szor abban, hogy ezek a szük­ségletek csak kellően tudatosul­va, vagyis érdekké válva képe­sek az emberi tettre sarkallni. Az érdek ugyanis nem más, mint tudatosult szükséglet. Mindkét mozzanatnak nagy a jelentősége mind magának az érdeknek, mind a személyiség­­fejlődés törvényszerűségeinek a megértése­­ szempontjából. Az elsőnek azért, mert arra figyel­meztet, hogy a különböző tör­ténelmi korszakok emberének a lényegét különböző társadalmi viszonyok, köztük különböző ér­dekviszonyok határozzák meg, hiszen korszakonként más-más szükségletek alkotják az érde­kek alapját A második említett tényező­ből pedig az a következtetés adódik, hogy az embereket nem lehet azonos célok megvalósí­tására mozgósítani pusztán azonos szükségleteik alapján, hanem tudatosítani, azaz érdek­ké kell formálni e szükséglete­ket Ezt célozza részint a neve­lőmunka, így a propaganda, ré­szint pedig a feltételek olyan tudatos alakítása a párt és minden vezető intézmény részé­ről, hogy ez a tudatosulás vég­­bemenjen, másként szólva, hogy valamely ügyben érdekeltté vál­janak a dolgozók. A tudatoso­dás viszont egyéni, személyes dolog, illetőleg kisebb-nagyobb társadalmi csoportok, kollektí­vák lehetősége. Ebből az a fon­tos tanulság következik, hogy az érdek természetét tekintve, min­dig társadalmi, hiszen mind a szükséglet, mind a tudat szín­vonala történelmi, társadalmi termék, megjelenését tekintve viszont mindig személyes, illet­ve csoportjelegű. Egyéni érdek és társadalmi érdek tehát nem külön érdekfajták, hanem egy­azon dolog két oldala. A fel­adat ezért olyan feltételek te­remtése, hogy a személyek és (Folytatás a L­okialoo. Munkaverseny-eredmények az első félév után Sellyén túlteljesítenék a vállalásokat Nemrég még arról adtunk hírt, hogy Baranya megye üze­mei, intézményei és gazdasá­gai jobb munkával, munkaver­­seny-felhívásokkal kívánják meg­ünnepelni hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulóját és az MSZMP XI. kongresszusát. Most pedig egyre-másra érkeznek a híradások azt bizonyítva, hogy a szocialista brigádok komolyan vették vállalásaikat. A Sellyei Agrokémia Szövet­kezet az első félévben nemcsak a terv szerinti gazdasági ered­ményeket tette mérlegre, hanem azt is, hogy mennyire sikerült teljesíteni a munkaverseny-vál­­lalásokat Ismeretes, hogy az első ne­gyedévben, a vegyipar tőkés importból származó alapanya­gaiban jelentős hiány mutatko­zott. A sellyeiek vállalták, hogy az ebből adódó lemaradást be­hozzák. A vállalást teljesítették. Emellett igyekeztek az önköltsé­get is csökkenteni. Az alapanya­gok és csomagolóanyagok fel­­használásában 315 ezer forin­tos megtakarítást értek el, anél­kül, hogy a minőség romlott volna. A szövetkezet tagsága annak idején vállalta, hogy a növény­védőszer, nedvesítőszer és a homlokzati festék gyártásánál ebben az évben 150 ezer dol­lár tőkés deviza megtakarítását éri el. A vállalás időarányos részét 112,6 százalékban teljesí­tették. A munka hatékonyságának növelése is szép eredményt mu­tat, még akkor is, ha az ugrás­szerű javulásból levonjuk a ter­mékstruktúra változásával be­következett nagyarányú növeke­dést. A munka jobb szervezésé­vel, az anyagmozgatás korsze­rűsítésével így is 15—20 száza­lékos volt a munka hatékonysá­gának növekedése. Elég merész vállalásnak tűnt az, hogy 1974-ben két termék éri el a „Kiváló áruk fóruma" emblémát. A vállalás fele már teljesült, mert a közelmúltban, a Szegedi Ipari Vásáron a „dísznövény kombi” elnyerte a kiváló címet. Minden jel arra mutat, hogy túlteljesítik ezt a vállalást, mert a szeptemberben megrendezésre kerülő BNV-n a NÖMIT nedvesítőszer és a Gly­­co-Shell fagyálló folyadék is eséllyel pályázik a kitüntető címre. A „szocialista módon élni” követelmény miatt sem kell szé­­gyenkezniök a sellyeieknek. A bölcsőde építésén végzett mun­kabér értéke a II. negyedévben 15 000 forint volt, a térítésmen­tes véradáson pedig tizennégy­­gyel többen vettek részt a ter­vezettnél. Még egyetlen adat, amely az elért eredményeket bizonyítja: a tervezett 7 millió 500 ezer fo­rinttal szemben a szövetkezet dolgozói 11 millió 500 ezer fo­rintot teljesítettek. Normalizálódik az élet Cipruson Szerdán a már életbe lépett genfi megállapodásnak megfe­lelően, Ciprus egész területén betartották a tűzszünetet Az éj­szaka folyamán csupán szórvá­nyos lövöldözések voltak hallha­tók. Az élet kezd visszatérni nor­mális kerékvágásába, az­ üzle­tek mellett kinyitottak a bankok is, és beindult a közlekedés. Denktas, a ciprusi török kö­zösség vezetője szerdán elhang­zott nyilatkozatában „jó hírnek" nevezte a genfi megállapodás létrejöttét. Hangsúlyozta, hogy a ciprusi probléma rendezésében továbbra is a föderatív megol­dás mellett száll síkra. Kleridesz ügyvezető elnök egyelőre nem kommentálta a genfi megálla­podást. Az ENSZ Cipruson állomásozó békefenntartó erőinek egy szó­vivője szerdán közölte, hogy a partraszállt török alakulatok a keddi nap folyamán - a genfi megállapodás aláírása előtt - újabb erősítéseket kaptak. A Reuter hírügynökség egy magas rangú nyugati diplomatára hi­vatkozva azt írja, hogy a Cipru­son lévő török erők létszáma mintegy 40 000-re tehető. Luis Wackman-Munoz, Wald­heim ENSZ-főtitkárnak a szi­geten tartózkodó személyes kép­viselője szerdán Rauf Denktas alelnökkel tanácskozott a genfi nyilatkozat teljesítéséről. A hadműveletek súlyos nyo­mokat hagytak a szigeten. A fővárosban és több más nagy­városban jelentős a pusztulás. Országosan akadozik az áram- és a vízszolgáltatás, nehézkes az élelmiszerellátás is. A mező­­gazdasági vidékeken lábon ma­radt a termés. Többezer ciprusi lakos kény­szerült menekülésre. A limas­­soli városi sportpályán 1500 török foglyot őriznek. Magyar—jugoszláv cellulózipari együttműködési szerződés A LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat székházában szerdán hosszúlejáratú magyar—jugo­szláv cellulózipari együttműkö­dési szerződést írtak alá, ma­gyar részről a Papíripari Válla­lat és a LIGNIMPEX Külkereske­delmi Vállalat vezérigazgatói, jugoszláv részről a Krskoi Djuro Szalaj Cellulóz és Papírgyár, valamint a Slovenijales Külke­reskedelmi Vállalat vezérigaz­gatói. Egyidejűleg aláírásra ke­rült a Djuro Szalaj Gyár és a Ljubljanska Banka, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt között az a hitelszerződés is, amelynek alapján a magyar fél mintegy 13 millió dollár hosszúlejáratú hitelt nyújt a gyár bővítéséhez és korszerűsí­téséhez. A hoszúlejáratú együtt­működési szerződés alapján a magyar fél 25 éven keresztül évi mintegy 280 ezer űrméter papírfát szállít a jugoszláv partnernek, utóbbi pedig évi 40 ezer tonna cellulózt szállít Magyarországra. Görögország megkezdte a leszerelést Görögországban szerdán megkezdődött a július 20-a óta mozgósított kétszázezer tarta­lékos leszerelése. Nyugati hírügynökségek athéni tájékozott körökben úgy értesültek, hogy a kormány szakértői megkezdték egy olyan alkotmánymódosítás szövegének kidolgozását, amely a polgári kormány illetékességi körébe utalná a­ kinevezési és leváltási jogot a fegyveres erők kulcs­­fontosságú posztjain. A szigetvári termelőszövetkezet a saját autóbuszán szállítja az ebédet a konzervgyár konyhájáról a külterületeken dolgozó munkásainak. A szőlészetbe, a csirkefarmra, illetve a kombájno­­soknak, összesen 80 dolgozónak szállítják ki nyári időszakban, hetenként az ebédet. Az aratás legforróbb napjai 13 000 kombájn dolgozik a földeken A 30—32 fokos kánikulai for­­ráságban végre felszáradt a gabona, az arató-cséplőgépek az ország egész területén min­den időt kihasználva működnek, összesen mintegy 13 000 kom­bájn dolgozik. Az aratás műszaki előkészü­letei idén jól sikerültek, a gé­pek megfelelően felkészítve vár­ták a csúcsszezont. A MEZŐ­GÉP Tröszt vállalatainál össze­sen 971 kombájnt szereltek ösz­­sze, ezeket a gépeket a szov­jet és az NDK-beli mezőgazda­­sági gépgyárakban készítették, s az aratásra érkeztek be az országba. Ezzel párhuzamosan megfelelő számú cseredarabot és alkatrészt biztosítottak a régi kombájnok kijavításához, s startra kész állapotba hozásá­hoz. A gyomosodások miatt külö­nösen ügyelniük kell a kombáj­­nosoknak a helyes gépbeállítás­ra. A korábbi esőzések nyomán ugyanis a gabonatáblákban megerősödtek a gyomnövények, ezek erősszárú rostjai feltekered­­nek az arató-berendezés dob­­tengelyeire, és gyakran előfor­dul, hogy tengelytörés miatt le kell állítani a berendezéseket. A MEZŐGÉP Tröszt szerelői 300 szervizgépkocsival járják a ha­tárt, s éjjel-nappali ügyeletük soron kívül felveszi a kombáj­nok kijavítására szóló híváso­kat Az elmúlt tíz napban 250 esetben végeztek javítást arató­­cséplőgépeken, összesen kétezer szerelő­órát dolgoztak a hibás géprészek felújításán. Az aratás eddig eltelt időszakában 1004 esetben dolgoztak a szerelők különböző berendezések kiigazí­tásán, a legtöbb munkát a kombájnok adták. Sorrendben ezután a traktorok következtek, eddig 94 vontatót javítottak meg. Motorhibák elhárítására 321 esetben szálltak ki. A javítási megrendeléseknél jó gyakorlat alakult ki, sok eset­ben a termelők nem várják meg, hogy a helyszínre kijöjjön a szervizgépkocsi a hiba felderí­tésére, hanem a helyszínen a gazdaság szakemberei állapít­ják meg, mi okozta a gép leál­lását, és megrendelésüket en­nek megfelelően telefonon köz­tik a közeli teleppel, ahonnan az alkatrészt nyomban elküldik. Más esetben a hibás alkatrészt kijavításra küldik be a vállalat központi telepére. Az aratási főszezonban még komplett mo­torcserére is volt példa, ami azt igazolja, hogy az aratási javí­tó szolgálat maximálisan eleget tesz kötelezettségeinek és a helyzet magaslatán áll. Általá­ban azonban nagyobb hibák sorozatban eddig nem adódtak az aratásnál, a gépek felkészí­tése ugyanis jól sikerült, főleg azért, mert az aratást megelőző műszaki szemléken minden gaz­daság gondosan megvizsgálta a kombájnokat, traktorokat és más berendezéseket. A vidékről érkező jelentések szerint a MEZŐGÉP Tröszt vál­lalatai esetenként még olyan javítási munkákra is vállalkoz­nak, amelyek egyéb javító szol­gálat hatáskörébe tartoznak, előfordult már, hogy elfekvő készletekből javítottak ki olyan szállítóberendezést, amelynek gyártásával, javításával a ha­zai mezőgépipar nem is foglal­kozik. A Mecseki Állami Erdőga­'-cég sasréti üzemében már a télie gondolnak. A keskeny végányú iparvasúton már szállítják az elárusító helyekre a tűzifát, valamint az exportra induló hántolt papírfát Negyedmillió vendég a Balatonnál A Balatonnál, a legtöbb üadü­­lőhelyen, az idegenforgalmi szervek irodáiban szerdán már kiakaszthatták a „megtelt” táb­lákat. Az idén kedd és szerda volt az első olyan hétköznap, amikor főszezoni telítettséget jegyeztek. Az idegenforgalmi szervek irányítói negyedmilliót meghaladó számú vendégsere­get tartanak nyilván.

Next