Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-01 / 300. szám
Úiség proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli IlQPlC Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXI. évfolyam, 300. vám 1974. »©«ember fe péntek óra: 00 fillér Losonczi Pál hazaérkezett Lengyelországból Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lengyelországi hivatalos baráti látogatásának utolsó napján, csütörtökön délelőtt Varsóban, a LEMP KB székházában találkozott a lengyel párt és állam vezetőivel. A szívélyes és baráti légkörben lefolyt megbeszélésen lengyel részről részt vett Henryk Jablonsky, a LEMP KB tagja, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz, a LEMP PB tagja, miniszterelnök, Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Mieczyslaw Jagielski, a LEMP PB tagja, miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Stefan Olszowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter és Tadeusz Hanuszek budapesti nagykövet, magyar részről pedig Sóska István külügyminiszter-helyettes és Németi József varsói nagykövet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki Henryk Jablonskinak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett a Lengyel Népköztársaságban, csütörtökön — feleségével és kíséretével együtt — hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Bodornyi Pálné, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára, Roska István külügyminiszter-helyettes, Tardi Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Nagy Lajos, a külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. A fogadtatásra a ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és Pója Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Jerzi Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. KSD. NAPLÓ, TELEFOTO Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Lengyel Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról október 31-én délután — feleségével és kíséretével — hazaérkezett Budapestre. Képünk a Ferihegyi repülőtéri fogadtatáskor készült. (balról) Losonczi Pál és Pója Frigyes külügyminiszter. A család szerepe az erkölcsi nevelésben A Sofcsiksjó fejlődése, de szempontjából a társadalmi kapcsolatok közül legnagyobb mentősége a családi közösségben uralkodó viszonyoknak ve»«,. Itt szerzik első benyomásaikat, az egészséges emberi közösségről, a világról, a család vezeti be a gyermeket lépésrőllépésre a társadalomba. A kiegyensúlyozott jól szervezett családi közösség, a „jó családi légkör” ideális lehetőséget ad e legkisebb kollektíva kialakulásához, a gyermekek leghatásosabb erkölcsi neveléséhez. Ha a szülők egymás iránti megbecsülése magas fokon áll, ha a családi terhek viselésében igazságos munkamegosztás érvényesül, ha a „házi" munka minden gondja nem szabad lavinaszerűen csak az édesanyára, mint rabszolgára, miközben fáradságára hivatkozó vagy éppen iszákos férje úgynevezett „szabadidejét" élvezi, és még gyermekei nevelésére sem jut energiájából, s ha minden családtag, így a gyermek is képességei szerint osztozik a napi tennivalókban, csak akkor remélhető, hogy családi közösségeink helyes irányban fejlődnek. Az ellentmondásokkal terhelt, vagy a szétzilált családi otthonok, a mindennapi családi veszekedések, a durva bánásmód a gyermekkel, a helytelen nevelési módszerek, a nevelés elhanyagolása stb., mind olyan tényezők, amelyek károsan befolyásolják a fiatalkorú fejlődését, sőt könnyen bűnözéshez is elvezetnek. Reprezentatív felvétel adatai szerint az együttélő édes szülők közül az apa az esetek 40 százalékában, az anya pedig az esetek 22 százalékában durván bánik gyermekével, vagy nem törődik vele. Még sötétebb képet kapunk a mostoha szülőknél: az adatok szerint a mostohák 70 százaléka bánik durván a fiatalkorúval, vagy nem törődik annak nevelésével, gondozásával. Pedig a nevelés ma még elsősorban a család feladata és a szülői erkölcsi nevelés hiányát alig tudja pótolni a társadalom. A család azoknak a társas erényeknek első és legfontosabb iskolája, amelyekre minden közösségnek szüksége van, így pl. az önfeláldozás is azok közé az erkölcsi jellemvonások közé tartozik, amelyek elsősorban a családon és a házasságon belül bontakozhatnak ki. A házastársak és a családtagok egymásért való önfeláldozása az emberi történelemben mindenkor a humánum legragyogóbb megnyilvánulása volt és maradt. Az áldozatvállalásnak azonban legyen józan határa és értelme, mert az értelem és határ nélküli áldozatvállalás negatív hatású és erkölcsileg romboló is lehet. A gyermek érdekeinek túlzott figyelembe vétele, az ún. „gyermekcentrizmus”, a „csak a gyermeknek és csak a gyermekért élni” felfogás több vonatkozásban is megbosszulja magát. Ha a szülő túl nagy áldozatot hoz a gyermekéért, ha lemond mindenről, miközben gyermekét túlhalmozza és elkényezteti, azt éri el, hogy a gyermek előbb természetesnek veszi, majd jogosnak érzi, hogy ő állandóan csak kapjon, később már követel is, hisz a szülő lemondását és önfeláldozását nem képes megfelelően méltányolni és viszonozni. Az ilyen gyermek felnőtt korában sem segíti az esetleg rászoruló szüleit, mert csak ahhoz szokott hozzá, azt tartja normálisnak, hogy őt támogassák a szülei. Makarenko, akit méltán nezhetünk a modern szocialista pedagógia egyik legkiemelkedőbb alakjának, a szülői szeretet és felelősség kérdésével foglalkozva, egyenesen közösnek „szörnyűséges méregnek” nevezi a gyermek számára a „mindent a gyermekért" szülői felfogást és életvitelt. „Általában az a felfogás dívik, — írta Makarenko —, hogy mi szüleik mindent feláldozunk a gyermekért, mindent, még saját boldogságunkat is. Hát ez a legszörnyűbb ajándék, amelyet szülő gyermekének adhat! Olyan szörnyűséges ajándék, hogy úgy mondhatnák: Ha meg akarjátok mérgezni gyermekeiteket, itassátok vele nagy adagban a saját boldogságtokat, ezzel feltétlenül megmérgezitek az egész életét!” A családi közösség nem kívánatos hatása az egyén életére — a túlzott beszűkülés és önzés is. Nagyon gyakori eset, hogy a fiatalok miután családot alapítanak, elvesztik barátaikat, sőt a társadalom ügyei és érdekei iránti érzéküket is. Nem törődtek senkivel és semmivel, csak a szűk kis családi érdekeikkel. A korábban társadalmi, közösségi munkát is vállaló fiatalok, egy része minden olyan tevékenységből kivonja magát, ami túl van a kis „házi” érdekein. Az ilyen házastársak egy része anyagiassá, harácsolóvá, egoistává válik, másik része pedig minden iránt közömbös kispolgár lesz és így neveli boldogtalanná gyermekét is. Az egymás iránti kicsinyesség és gyanakvás a családi közösség egyik leggyakoribb jelensége. A nagymérvű családi beszűkülés szükségszerűen elvezet ezek kialakulásához. A családi légkört mérgező kicsinyesség és gyanakvás azután, mert az egyén nemcsak a családnak, hanem a nagyobb közösségnek is tagja, áttevődik a társadalomra is, elsősorban a munkahelyre, ahol tovább folytatja bomlasztó hatását, további kicsinyességet és gyanakvást szül A kicsinyesség és beteges gyanakvás szülőanyja lesz a családon belüli bizalmatlanságnak, az állandó civakodásnak, veszekedésnek, az érzelmi elhidegülésnek. Ez a „rossz családi légkörnek” nevezhető állapot, szükségszerűen gátat emel a fiatalok sokoldalú kibontakozása, eredményes erkölcsi nevelése elé. A rossz családi közösségen belül felléphetnek, olyan további nem kívánatos jelenségek is, mint a zsarnokság, a bizalom és önbizalom hiánya, az alattomosság, a neurózis, a bosszúvágy stb. Mindezek áttevődnek a családon kívüli szférákra is. A családi közösségek erősítése, az ifjú nemzedék családi nevelése, ifjúságunk családi életre való felkészítése nemcsak egyéni érdek, hanem össztársadalmi ügy is. Ezért társadalmunknak jó határozatai végrehajtása során sokkal jobban oda kell figyelnie a családi közösségek gondjaira, bajaira és lehetőségeinkhez mérten egyre nagyobb terhet kell átvállalni a családtól, mindenekelőtt a gyermeknevelés gondjait kell a jövőben igazságosabban megosztam Budapestre érkezett a Finn KP küldöttsége A Magyar Szocialista Munj Saarinen-nek, a párt elnökének Káspárt Központi Bizottságának vezetésével. A küldöttséget a meghívására október 31-én Buj Ferihegyi repülőtéren Biszbudapestre érkezett a Finn Komi Béla, a Politikai Bizottság tagmunista Párt küldöttsége Aarnelja, a KB titkára fogadta. Októberben megvalósult Dráva-híd, új vasútvonal, új lakások Az októberi mostoha időjárás sok helyen késleltette a munkát. Baranya és Pécs mégis több új létesítménnyel gazdagodott. Átadták a Drávaszabolcs— Donji Miholjac közötti magyar —jugoszláv közös közúti Dráva-hidat. A híd alapjait a magyar, felszerkezetét jugoszláv vállalatok építették 23 millió forintos költséggel. Az új híd 317 méter hosszú, szélessége több mint 10 méter. Korszerű, kétszintes betonépület várja az utasokat az udvari határátkelőhelyen. A magyar—jugoszláv határállomás új épületének még csak a műszaki átadása volt meg. Elkészült a sumonyi tórekonstrukció. A Sellyei Vízgazdálkodási Társulat átadta a 8 millió forintos beruházással készült új létesítményt a Bihari Állami Gazdaságnak. A korszerűsítés után a sumonyi tó várhatóan megkétszerezi haltermelését. A napokon át szakadó eső miatt sok helyen leálltak az utak aszfaltozásával. A rossz idő ellenére elkészült Bikalon a Hunyadi utcai 240 méter hosszú beton bekötőút. Mohácson bitumen burkolatot kapott a Vörösmarty utca. A Pécsi Közúti Építő Vállalat jelentős munkát végzett a mohács—pécsi úton, mohács—udvari és a pécs—kaposvári úton. Bolyban a Tanács Költségvetési Üzeme kivitelezésében elkészült az 1800 folyóméter hosszú kerti út, mintegy 100 ezer forintos költséggel. Már közlekednek a vonatok a 10 kilométer hosszú godisa— abaligeti vasútvonalon. A 325 millió forintos költséggel felépült vasúti pálya ünnepélyes forgalomba helyezésére csak novemberben kerül sor. Új cseretelepet épített Mohácson a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat csaknem 2 millió forintos beruházással. A 6000 négyzetméteren elterülő telep 2 ezer gázpalack befogadására alkalmas. Elkészült az új üzemanyagtöltő állomás Görcsönyben. A csaknem kétmilliós beruházást a görcsönyi Mecsekvölgye Tsz építette saját rezsiben. Gödrében 300 ezer forintos költséggel bővítették az óvodát, Sásdon az iskola napközi otthonát korszerűsítették 500 ezer forintos költséggel. Szágyon a tanácsi kirendeltséget újították fel 100 ezer forintos költséggel. Elkészült a dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola új, központi épülete Mohácson. A város központjához közel fekvő Tompa Mihály utcában épült fel, több mint 10 millió forintos beruházással. Az ünnepélyes avatásig már csak a berendezések felszerelése és néhány szakipari munka van hátra. Pécsett októberben adták át a megszépített, felújított Égervölgyet, ahol szalonnasütőt, esőházakat, 5 kilométeres zúzalékkal borított sétautat építettek. Ugyancsak itt készült el a 870 méter hosszú köralakú tornapálya, melyen korlátok, nyújtók, súlyemelők, mászórúd várja a mozogni vágyó fiatalokat és idősebbeket. Átadták az új megyei tűzoltópályát is Pécsett, az Engel János úton. Kicserélte az elavult gázvezetéket a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat a Kaposvári utcában. Munkáslakás építési akcióban épült lakás kulcsait kapta meg a közelmúltban 30 család. A kertvárosi Enyezd utca 28. és 30. számú panel épületekben másfél, kettő és kettő és fél szobás lakásokba költöztek a tulajdonosok. Hat hónap alatt, több mint 100 ezer forintos költséggel újították fel a pécsi Gárdonyi Géza Művelődési Házat. A felújítás költségeihez hozzájárult a Pécsi Városi Tanács. A nagyteremben modern villany fűtőtesteket szereltek fel, és új bútorok kerültek a klubba, ünnepélyesen átadták a kertvárosi új iskolát. A 16 millió és 200 ezer forintért elkészült iskolában 300 napközi otthoni férőhelyet teremtettek, egymillió forintért a legmodernebb felszereléssel látták el. Megnyitották a Római sírkápolna állandó kiállítást a Geisler Eta utca 14. sz. alatt, a múzeumi és műemléki hónap keretében. A későrómai-ókeresztény sírkápolna nemzetközileg is jelentős kultúrtörténeti érték. KSD. NAPLÓ, TELEFOTO Kádár János, az MSZMP KB alső titkára október 31-én hivatalában fogadta a Német Kommunista Párt küldöttségét, amelyet Herbert Mies, a párt elnöke vezet. A megbeszélésen jelen volt Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. Képünk a tárgyalásról késtült Helmut Schmidt elutazott a Szovjetunióból Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja csütörtökön befejezte szovjetunióbeli látogatását A nap folyamán a kancellár, Hans-Dietrich Genscher külügy miniszter és a kíséret tagjai Kijevből repülőgépen hazautaztak.