Dunántúli napló, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-238. szám)

1975-08-01 / 209. szám

Gustav Haseknak, a CSKP KB főtitkárának, a csehszlovák küldöttség vezetőjének felszólalásá­val folytatta munkáját csütörtökön délelőtt helyi idő szerint néhány perc­cel fél tíz után a Finlan­dia palota nagytermében az európai biztonsági ér­tekezlet zárószakasza. Az ülésen Joszip Broz Tito jugoszláv államfő elnö­költ. A délelőtti ülés szóno­kai voltak: Edward Gie­­rek, a LEMP KB első tit­kára, Valery Giscard d’Es­­taing francia köztársasá­gi elnök, Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP KB főtitká­ra, Liam Cosgrave ír mi­niszterelnök, Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársa­ság elnöke és Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegá­ció vezetője. nik. t- Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 209. szám 1975. augusztus 1., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Folytatta munkáját az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakasza is Magyar Népköztársaság rendílttetetlen híve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének Kádár János elvtárs felszólalása Helsinkiben Elnök Elvtárs! Tisztelt Küldöttek! A magyar közvélemény kez­dettől fogva figyelemmel kísér­te és aktívan támogatta az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet tevékenysé­gét. Történelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszí­tés nem volt hiábavaló, az ösz­­szes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsági ér­tekezlet legfelsőbb szintű záró szakasza. A népek várakozá­sait, egy jobb jövő iránti re­ménységeit fejezi ki, és kétség­telen, hogy Európa történelmé­nek új, fontos lapját írja ez a tanácskozás. A magyar­­ küldöttség nevé­ben tisztelettel köszöntöm a küldötteket, az értekezlet min­den résztvevőjét. Minden kül­döttségnek jó munkát, az érte­kezletnek teljes sikert kívánok. A Magyar Népköztársaság és a magyar nép nevében köszö­netet mondok a Szovjetunió, valamennyi európai ország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vezetőinek és kor­mányzatának, hogy felelősen Tisztelt Küldöttek! Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna— Tisza táján, Európa közepén, így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kö­tődik. Meggyőződésünk, hogy Eu­rópa minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetsé­ges, még fokozottabban így van ez a magyar nép eseté­ben, amely évszázadokon át a hadak útjának kereszteződési pontján élt és mérhetetlen vér­áldozatokat hozott, hogy fenn­maradhasson és megőrizze ál­lamát a fenyegető pusztulás­sal szemben. Századunkban, az első világháború hiábavaló áldozatai után a vesztes Ma­gyarország területe a korábbi­nak egyharmadára csökkent, a második világháborúban, urai bűnéből a rossz oldalon vérez­­ve, elvesztette felnőtt lakossá­gának 8 százalékát és az or­szág romhalmazzá vált. A magyar nép sorsa harminc évvel ezelőtt, az antifasiszta koalíció történelmi győzelmé­nek és annak következtében, hogy a szovjet -dsereg, a ve­le együtt küzdőkül, kiűzte ha­zánk területéről a fasiszta megszálló hadakat, új, jó for­dulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti függetlenségét és ál­hozzájárultak az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet létrejöttéhez. Szívből köszöntöm a fáradhatatlan, ál­dozatkész munkájukért nagyra­­becsült házigazdáinkat, Urho Kekkonen urat, a Finn Köztár­saság elnökét, a finn kormányt, Helsinki város vezetőit, a test­véri finn népet,­lami szuverenitását, szilárdan és eltökélten halad maga vá­lasztotta útján, s ma a fejlett szocialista társadalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Min­denki megértheti, hogy a szo­cialista Magyar Népköztársa­ság számára az európai népek békéje, biztonsága, barátsága és együttműködése nem pusz­tán szavakat jelent, hanem szi­lárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó, hosz­­szútávú politikát, és a magyar nép életbevágó érdekeit feje­zi ki. Tisztelt Küldöttek! Közismertek az európai né­pek múltbeli szenvedései, a két világháború rettenetes pusztí­tásai, az a tény, hogy a két vi­lágháború földrészünkön rob­bant ki. Mindez, de legfőkép­pen azt figyelembe véve, hogy a felhalmozott korszerű fegyve­rek konfliktus esetén eddig so­ha nem látott szörnyűséggel és pusztulással fenyegetik Európa és a világ népeit, minden or­szág felelős tényezőinek haté­konyan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó enyhülés tartós, a béke biztosított és szilárd le­gyen. Úgy véljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményességétől, és a jelen értekezlet szellemé­ben végzendő további munká­tól függ népeink, földrészünk, Európa, és nem túlzás ha azt mondjuk, nem kis mértékben az em­­beriség jövője. Az álta­lunk képviselt népek­ reménye az, hogy az értekezlet jó mun­kát végez és a jövendő a béke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy já­ruljon hozzá az értekezlet sike­réhez. Igyekszünk e megbízás­nak eleget tenni. A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­sének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője és alá­írója volt az 1969-es budapes­ti felhívásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekez­let összehívását. Szövetségese­inkkel együtt azóta is mindent megtettünk az értekezlet létre­jöttéért. Képviselőink mindvé­gig részt vettek az előkészítő munkálatokban és a jelen ér­tekezlet elé aláírásra beter­jesztett okmány kidolgozásá­ban. Államok kapcsolatainak javu­lását, megállapodásukat és további tárgyalásaikat a stra­tégiai támadó fegyverek korlá­tozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az emberi­ség fejlődésének jelen szaka­szában a világháború elkerülé­sének nincs más reális és el­fogadható alternatívája mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tárgyalások út­ján való rendezése,­­ a fegy­verkezési verseny megállítása, a fegyverzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok rendezett viszonya, a közös ér­dekű kérdésekben az együtt­működés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szellemé­ben építi nemzetközi kapcso­latait, tevékenykedik az Egye­sült Nemzetek Szervezetében, s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bo­nyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az álla­mok kapcsolatait és együttmű­ködését szabályozó elvek rög­zítését. Az értekezlet munká­jában részt vesz 35 szuverén ál­lam, köztük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötelezett és el nem kötelezett orszá­gok, semleges államok. Az ál­lamok kapcsolatait szabályozó elvek — mint a szuverén egyen­lőség, az erőszaktól való tar­tózkodás, a határok sérthetet­lensége és a többi alapelv — tiszteletben tartása és gyakor­lati érvényesülése megfelel a részt vevő különböző államok érdekeinek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek következe­tes betartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatai­nak a biztonsági értekezlet ál­tal történő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvénye­sülése erősíti a politikai bizal­mat, s ez megkönnyíti az euró­pai fegyveres erők és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figye­lembe vevő csökkentését is. A béke népünk életbevágó érdeke Kádár János felszólalása a helsinki EBK-n. KS­D. NAPLÓ TELEFOTÓ Üdvözöljük a Szovjetunió és az USA javuló kapcsolatát Tisztelt Küldöttek! A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres összeüt­közésekkel fenyegető kérdések békés megoldására, a háború, egy új világháború lehetőségé­nek kiküszöbölése érdekében. üdvözöljük, és a nemzetközi enyhülés szempontjából meg­határozónak tekintjük a Szov­jetunió és az Amerikai Egyesült Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a kereskedelmi együttműködés­re kidolgozott ajánlásokat is. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kapcsolatot tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gaz­dasági munkamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi okokból híve és adottságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együtt­működés a jövőben tovább szélesedjék. Úgy véljük, hogy általában az államok, s külö­nösen a különböző társadalmi rendszerű országok politikai kapcsolatait szilárdan alátá­masztja a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés. Magyarország kész a hátrá­nyos megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszútávú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együtt­­működésre mindazon országok­kal, amelyek maguk is érde­keltek abban. Tisztelt Küldöttek!­­ Az értekezlet előkészítése sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások ki­dolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az információk, az emberi kapcso­latok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések megol­dására. A Magyar Népköztár­saság kész az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfogadá­sára is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesztésére. A magyar kormány meggyő­ződése, hogy a békés egymás mellett élés, a népek közeledé­se és barátsága feltételezi, egyben lehetővé is teszi az ál­lamok tevékeny együttműködé­sét a tudományok, a közokta­tás, a kultúra és a tájékozta­tás terén. Az egyetemes tudo­mánynak, az emberiség javát szolgáló együttműködésnek ra­gyogó, nyilvánvalóan mindnyá­junknak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apollo űrhajók kiválóan véghezvitt közös prog­ramja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. Az egyetemes emberi kultúra köz­kinccsé tételét a gyakorlatban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliere, Goethe. (Folytatás az 5. oldalon.) Hazánk kész az együttműködés fejlesztésére Folytatta tanácskozását az európai biztonsági és együttműködési konferencia helsinki záró szakasza. Az ülésterem panorámája.

Next