Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-07 / 217. szám
2 Megnyílt a Népek barátsága nyári egyetem Lengyel, bolgár, NDK- beli, cseh, NSZK, olasz, algíri és magyar hallgatókkal rendezték meg tegnap délelőtt a Pécsi Orvostudományi Egyetem előadótermében a Népek barátsága nyári egyetem második kurzusának nyitó ünnepségét. A TIT Baranya megyei Szervezete által szervezett nyári egyetem hallgatóit Papp Imre, Pécs város Tanácsának elnökhelyettese köszöntötte, majd Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője előadását hallgatták meg Magyarország a fejlett szocializmus útján címmel. A kéthetes programban mintegy 15 előadás, valamint kirándulások szerepelnek Balatonra, Harkányba, a pécsi tavakhoz, és a Mecsek hegységre. Képviseljétek méltóan hazánkat! Tegnap elbúcsúztatták az Uszty-Ilimszkbe induló fiatalokat Uszty-llimszk Szibériában található, ahol KGST beruházásban épül egy fa- és cellulóz kombinát. Az építkezésen 300 magyar fiatal is részt vesz. Búcsúztatásukat ezen a héten tartották Baranya megyében is vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél, a munkahelyükön. Tegnap délután a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat szép, modern épületében búcsúztatták Konyicsár Ferencet és Papp Pálfi Istvánt, a vállalat dolgozóit, akik hétfőn indulnak el két évre a Szovjetunióba. A terem zsúfolásig megtelt hozzátartozókkal és munkatársakkal. Vörös Csaba, a KISZ Pécs városi Bizottsága munkatársa adta át a megbízóleveleket, majd Wunderlich József, a vállalat főmérnöke búcsúztatta el a fiatalokat. Jó tanácsokkal látta el őket és arról szólt, hogy visszatértük után még nagyobb megbecsülésben lesz részük. Felföldi Lajosné, a vállalat KISZ szervezete nevében búcsúzott, majd megható pillanatok következtek. Papp Pálfi Istvánék tizedik házassági évfordulója augusztus 13-án lenne, akkor már nem tudnak együtt ünnepelni, ezért tegnap a vállalati ünnepségen köszöntötte őt felesége és kisnyai. Baranya megyéből tizen mennek a Szovjetunióba, kettőjükön kívül: Csokonai János és Barabás György, a BÁÉV-től, Cseszics István, a Pécsi Bőrgyártól, Kálmáncsi Emil, a mohácsi Ép. Szövetkezettől, Eszik István, a kovácshidai termelőszövetkezettől, Vess Zoltán, a siklósi Községgazdálkodási Vállalattól, Máté József, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalattól, Kaszab István, a p'écsi Magas- és Mélyépítő Vállalattól. Papp Pálfi Istvánt pedig felkértük, legyen a Dunántúli Napló szibériai tudósítója. Leveleit várjuk. Dunántúi napló A belváros megint „aknásítva” van. Igaz, én gyalog vagyok, tehát kevéssé zavar, de a gépkocsivezetők fogcsikorgatva kerülgetik a lezárt utakat, utcákat. Még a biciklistáknak a legkönnyebb, ők ráhajtanak a gyalogjárásra fenntartott keskeny sávra. A Gábor utcában például lövedékként süvít el mellettem egy kerékpár. A sarkon, a Munkácsy Mihály utca 25-ben május óta tataroznak. Elegánsnak nem mondható, de célszerű faárkád alatt lépek el, oldalról lehet bejutni a házba. Az udvaron betonkeverő, emelődaru, habarcs. Az egyik oldalsó falat teljesen kicserélték, födémcserés felújítást végeznek, belső falakat húznak, tetőtérbeépítésként egy teljes szintet alakítanak ki, vagyis nyolc-tíz új lakás lesz. — Két kőműves brigád dolgozik — mondja Molnár Imre brigádvezető —, de volt már három is. Jelenleg a vizesek, villanyszerelők is itt vannak. A ház eredetileg fafödémes volt, nehéz munkával vasbetonfödémesre építettük át. A felújítás teljes értéke ötmillió forint lesz, s idén aligha készül el. A Bercsényi utca sarkán álló épület udvarán találták a középkori kolostor maradványait. A gödröket fóliával takarták le, a víztócsákban egyegy cirokseprű hever. A házbeliek szerint két hete elmentek a régészek. Az épületet a tömbrekonstrukció keretében felújítják, méghozzá úgy, hogy az érdeklődő láthassa a majd feltárt kolostort is. A PIK leendő székházában, a Tímár utca sarkán a sorgarázsból kibontott részen lehet bejutni. Az épület városképileg védett, lebontani nem lehetett, így szinte teljesen újjáépítik. Az emelet friss, vörös téglasorában láthatók a százéves kőrozetták, amúgy az egész hatalmas épület mint egy elhagyott óceánjáró. A gépek szanaszét hevernek, a nyitott fészerben csövek, szerszámok. Ha most hirtelen szükségem lenne egy darura, bátran elvihetném. Végül az emeleten találkozom az őrrel, a többiek ebédelnek. Azt mondja, általában tízen vannak, és szerinte egyszerűbb lett volna lebontani, legalábbis az ő munkájuk könnyebb lenne. Az épület májusra készül el, itt is lesz még egy szint, de mert a párkánymagasság nem növelhető, a padlástéren alakítják ki. A berendezéssel együtt tizenkétmillióba kerül. A Rákóczi út 66-os épületet már rég lebontották, helyén „préri" van. Jelenleg a Bányászati Aknamélyítő dolgozik, egy olyan pincét falaznak, tömedékelnek, amely áthúzódik a Rákóczi út alatt a szemközti épület alá. Aztán mennek a Teréz utcába, mert ott is pincék vannak, csakúgy, mint a Rákóczi út 74-ben, ahol május óta tömedékelik az egykori bortárolókat. Itt pedig, a 66-ban épület lesz, pedig jó lenne, ha egy kis zölddel találkozhatnánk a város szívében! A Minőségi Szövetkezet egykori megroggyant székházában két hónap múlva kész a bontás. A versendi bontóbrigád is az ebéddel van elfoglalva, közben beszélgetünk. — A tetőt már lebontottuk, most a dolog könnyebb része jön, a falak. Aztán eltömjük a pincéket és kész vagyunk. Az építőanyagot elszállítják, de aligha lesz még egyszer felhasználható, igen rossz állapotban van. A Fürdő utcában csapadékcsatornát fektetnek. Épp itt az egyik tervező, Szentpéteri János, a MÉLYÉPTERV pécsi kirendeltségéről : — E csatornával oldjuk meg a Konzum áruház csapadék-elvezetését. Nehéz a dolog, mert a közművek nem úgy fekszenek, ahogy elmondták az illetékesek. Sajnos ez jellemző Pécs föld alatti részére: nem találni, mi hol van. Sétánk végén megállunk a Széchenyi tér 6. előtt. A műemléki épületen hosszú ideig bíbelődött a PIK, most meg a szép sárga falakról szemmel láthatóan múlik a vakolat. Torma András, a PIK műszaki osztályának vezetője a kapkodást hibáztatja, túl sokan sürgették őket. — Nem lett volna szabad ezt télen megcsinálnunk, csak tavasszal, az eredeti tervek szerint, így lefagyott a festék, a vakolat. Most aztán kezdhetjük újból, majd ha lesz rá kapacitás. Ez kószálásunk eredménye Pécs egy kevéssé eseménydús napján . . . Szántó Péter Belvárosi kószálás „Elhagyott óceánjáró”* a Tímár utcában Az új házról hullik a vakolat Bontják a Rózsa Ferenc utca öreg házait. Épül a PIK új székháza a Tímár utcában — évek óta. 28 millió Ft beruházásokra 9,5 millió Ft felújításokra Közeledik a tanévkezdés, s mint már hírül adtuk, iskoláink többségében már elvégezték a nyári festési, takarítási munkálatokat. Arról viszont még nem szóltunk, hogy több pécsi általános és középiskolában jelentékeny felújítási illetve rekonstrukciós munkák fejeződnek be a napokban. A város általános iskolai hálózata pedig egy újonnan épülő 16 tantermes iskola, vagyis a Tanárképző Főiskola új gyakorló iskolájának első részével vagyis egy nyolc tantermes iskolaépülettel gyarapszik ez év szeptemberétől. A 16 tantermes iskolaegyüttes második szakasza, vagyis a következő 8 tanterem a jövő tanév elejére készül el. Teljes építési költsége 27 millió Ft, ebből az Oktatási Minisztérium 12 milliót vállalt. Az iskola konyháját sajnos csak októberre, tornatermét pedig év végére ígérik az építők. Az első nyolc tanteremben viszont már az új tanév elején megkezdődhet a tanítás. Egy éves oktatási szünet után ismét benépesül az Ágoston téri Általános Iskola. Elkészült mintegy hétmillió forintos költséggel az épület teljes rekonstrukciós felújítása. Nemcsak a tantermeket és az épületet újították fel, hanem oktatási feltételeik egy korszerű fizikai előadóteremmel és vadonatúj bútorzattal is bővültek. A Bártfa utcai általános iskolában egymillió forintos beruházással és nagyarányú társadalmi munkával tágas, szép, korszerű, több helyiséges ifjúsági traktus, azaz úttörő otthon épült. Az iskola új épülete a csapatotthon, könyvtár és a klubélet céljaira egyaránt megfelel majd, méreteiben, felszereltségében, pedig a Jókai iskola tavaly átadott ifjúsági épületénél is nagyobb és korszerűbb. Az új létesítményt előreláthatólag októberben adják át rendeltetésének. További bővítések, korszerűsítések a város iskolahálózatában: Egymillió forintos költséggel felújították a Geister Eta utcai 150 személyes óvoda konyháját. Megtartották az új elektromechanikus tűzhelyek próbaüzemét, szeptembertől üzembe helyezik. Októberig elkészül a Fehérhegyi általános iskola központi fűtésrendszere. Költsége mintegy félmillió forint. Fűtéskorszerűsítést végeztek, bizonyos belső átalakításokkal, a Vegyipari Szakközépiskola Hunyadi úti kollégiumban is, közel egymillió forintos költséggel. Nagyarányú bővítéseket, korszerűsítéseket tervez a Városi Tanács a következő évek időszakában is. A Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskolát négy tanteremmel és két ún. gépteremmel bővítik. Ezzel a régóta tervezett vendéglátó szakközépiskolai ágazat nappali tagozata is megindulhat, a tervek szerint az 1977/78-as tanévben. A Radnóti Közgazdasági Szakközépiskolát két gépteremmel bővítik az ügyviteltechnikai tárgy oktatásához. Az Építőipari Szakközépiskola udvarán tornaterem épül, jó részben társadalmi összefogással. Bővülő iskolahálózat — bővülő iskolaépületek Elkészül az új gyakorlóiskola 1976. augusztus 7., szombat A pécsi műemlékvédelem úttörője Száz éve született dr. Szőnyi Ottó Szívesen dicsekedünk Pécs római kori, török kori emlékeivel, de ritkán ejtünk szót azokról, akik áldozatos munkával felfedték és megőrizték számunkra azokat. Városunk számos mű Édesapja szabómester volt, aki szívesen fordított gondot a jó képességű fiú taníttatására. A Nagy Lajos Gimnázium sikeres elvégzése után a papi pályát választotta, de jogakadémiai, budapesti és kolozsvári egyetemi tanulmányai után egyházi szolgálatban is a tudományos munka elkötelezettje maradt. Püspöki levéltáros lesz, kiváló érzékkel fordul a régészet, közelebbről Pécs ókeresztény régészete és egyben a művészettörténet kapcsolódó ágazatai felé. Cikkek, tanulmányok seregével igyekszik a közvélemény érdeklődését is felkelteni a múlt emlékei megmentésének nagy ügye iránt. 1906-ban megjelenik feltűnést keltő, ma is fontos forrásmunkája „A pécsi püspöki múzeum kőtára" címmel, amely az első (és napjainkig is egyetlen!) tudományos értékű publikálása a pécsi dóm körzetében előtalált és megőrzött emlékeknek. Ezt követte 1907- ben „A pécsi őskeresztény sírkamra" című műve, amelyben a történeti és művészeti leírás mellett hangsúlyozottan figyelmeztetett a rohamos pusztulás azon veszélyeire, amelyek megakadályozása ma is nagy gondunk. Nagyszerű és egyre jobban kibontakozó tudományos és társadalmi tevékenysége nyomán a frissen alapított pécsi városi múzeum igazgatására kérik fel és e tisztet több mint két évtizedig betölti. A társadalmi összefogással létrehozott múzeumi értesítőnek közel tíz évig szerkesztője. Külön kell megemlítenünk, hogy e nagyszerűen szerkesztett évnegyedes kiadvány a pécsi helytörténészek valóságos kincsesbányája. Pótolhatatlan értékű szőnyi közleménye az akkoriban felhagyott budai külvárosi temetőről, vagy a pécsi székesegyház átépítése előtti állapotáról. Több mint 300 publikációjáról tudunk, legnagyobb részük forrásértékű közlés, tanulmány, — ezek közül is kiemelkedik 1933-ban megjelent reprezentatív kivitelű, több mint 300 képpel illusztrált műve, a „Régi magyar templomok". Két igen nagy jelentőségű ásatást és feltárást is végzett a pécsi székesegyház környékén, 1913-ban és 1922-ben. Mindkét alkalommal Möller István, a nagynevű magyar építész közreműködésével végzett feltárásokat, amelyek során több sírkamrát találtak meg, 1922-ben hazánkban először a háromkarélyos sírkamrát, az úgynevezett cella trichorát. •Szőnyi részt vett feldebrői templom románkori altemplomának Lux Kálmánnal végzett, 1926. évi feltárásában, de az ő érdeme a hetvehelyi középkori templom freskóinak kibontása is. Hallatlan dinamizmusa és hihetetlen munkabírása tette lehetővé, hogy mindezen tudományos munkásság mellett még oktató munkát is végezzen, mint a pécsi jogakadémia nyilvános rendes tanára, majd 1924-től az Országos Iparművészeti Iskolában az egyházművészet tanára. 1921-ben a Műemlékek Országos Bizottsága előadójának hívta meg, de tagja volt az Országos Képzőművészeti Tanácsnak éppúgy, mint a fővárosi műemlékekre felügyelő bizottságnak és még számos tudományos, művészeti és társadalmi szervezetnek. Tudományos tevékenysége egyházi oldalról is elismerést nyert és az Országos Egyházművészeti Hivatal tiszteleti elnöksége mellett számos kitüntetésben részesült. Elfáradt szíve 1937. március 13-án megszűnt dobogni. Borsy Károly emlékének feltárásában és megőrzésében kiemelkedő munkát végzett dr. Szőnyi Ottó.