Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-01 / 149. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 149. szám 1977. június 1., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ők ültették a Fiastyúkot? Kevély, mindenkire, mindenre rálicitáló, önteltségétől vezettetett emberre mondják, olyan, mintha ő ültette volna a Fiastyúkot. Többek büszkélkedése, s még többek gunyoros kérdezősködése indította el a gondolatsort arról, vannak-e a vállalatoknak státusszimbólumai, s ha igen, mifélék, s miért oly’ kívánatosak? Arra a kérdésre, léteznek-e látszatra rangot adó, s éppen ezért áhított eszközök, sajnos, egyértelműen igen a felelet. Nem a tollforgató egyéni tapasztalata, hanem a népi ellenőrzés országos vizsgálatának megállapítása, a vállalatok bizonyos csoportja csupán azért vette meg a különböző, s legtöbbször drága számítástechnikai berendezéseket, hogy legyen ez is, ha már másutt van. E hasznos holmik használatára ugyanis nem készültek fel, anyagelszámolási, pénzügyi rendjüket nem szervezték át a számítástechnika szabályai szerint, s így a vagyont érő gépcsodák csak arra jók, hogy méltatlankodásra késztessék a cég dolgozóit, s pukkadásra a másik vállalatot, mert nekik ilyen még nincsen. Még. Majd lesz, hiszen ők sem alábbvalóak a többinél az iparágban, a városban, a megyében ... Hajlanánk rá, hogy gyermekek nyelvöltögető büszkélkedését véljük fölfedezni felnőttek ilyesfajta vetélkedésében, csakhogy e megbocsátó szemhunyásban megakadályoz a hatások ismerete. Figyelmeztető jelenségnek tartjuk például — bár természetesen nem kizárólag erre az egyetlen okra vezethető vissza — az iparban az ún. általános költségek tartós növekedését, arányának nagyobbodását a termelési költségeken belül. Utalhatunk arra a tényre, hogy folyamatosan mérséklődik az egységnyi állóeszközre jutó termelés, azaz bővülő eszköztárunk egy részét gyatrábban hasznosítjuk, mint korábban. Legyünk szegényesek tehát, ide torkollna gondolatmenetünk? A józan mértéktartás és a szemforgató puritanizmus nem édestestvérek, sőt, rokoni kapcsolat sincs közöttük. Jónéhány olyan munkahely van, amely eredményei, a társadalom pénztárába befizetett forintmilliói alapján sok mindent megengedhet magának, s jó, hogy ezt teheti. A vállalati üdülő hasznos dolog, kényelmessége is fontos, de miért kellene oda három színes tvkészülék, méregdrága belga csempe, s néhány, a „jobbaknak” fenntartott szobába faburkolat? Mi szükség a vitorláshajóra akkor, amikor a gyárban öltözői lemezszekrényből sincs elég?! Nem maga az anyagi kár, a forintpocsékolás a legnagyobb teher, mert kétségtelen — és szerencsére —, hogy ezek a kiadások eltörpülnek a hasznosan költött milliárdok mellett. Persze, a pénz sem mellékes, mivel sok kicsi sokra megy, a garas aranyat kimér. A teher azért súlyos, mert a szocialista erkölcsön is túlteszik magukat azok, akik nagyvonalúnak ható szeszélyességgel bánnak a közpénzzel, s környezetükkel megkísérlik azt elhitetni, hogy nekik ezt is, így is lehet. Pedig nem lehet, nem szabad, bár a tételes jogszabályok alapján a Fiastyúk ültetgetést nem mindig lehet tetten érni. Veress Tamás Átadták Cserkúton az árvízvédelmi központot Mozgósítási lehetőség az ország bármely területére Korsófelszerű gépek, esések, ellátás Tegnap befejezték Cserkúton a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ár- és belvízvédelmi raktára műszaki átadását. Hamarosan megkezdik a gépi berendezések és a felszerelések elhelyezését; a beköltözés szeptemberre fejeződik be.A kétezer négyzetméter alapterületű raktárbázist a Tanácsi Magas és Mélyépítő Vállalat építette, tizennégymillió forint értékben. Az új központban állandó üzemképes, tartalék gépeket, szivattyúkat, kompresszorokat, valamint szociális felszereléseket raktároznak majd, de itt kap helyet az ár- és belvízvédelmi osztag nyolcvan fős munkásszállása is. Készültség esetén a berendelt brigádok tagjait itt szerelik fel, és szállítják a veszélyeztetett területre. Szerencsére, tavaly csak egyszer riasztottak, idén pedig még nem volt szükség az osztagokra, de ősszel, ár- vagy belvízveszély esetén már az új bázisról indulhatnak. Éppen ezért fordítanak most a beköltözéskor különösen nagy gondot az összes gép és berendezés üzemképes állapotára, így minden felszerelés ismételt műszaki szemlén vesz részt. A raktárközpont ellátja majd a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozó területet, Baranya és Somogy megyét, de az Országos Ár- és Belvízvédelmi Szervezet része is, ezért rendkívüli, nagy veszély esetén az ország bármely területére mozgósíthatnak innen, így a cserkúti is bekapcsolódott az országos árvízvédelmi raktárak sorába, mivel ma már az ország csaknem valamennyi vízügyi igazgatósága rendelkezik hasonló raktárbázissal. Óriási előnye, hogy gyorsan megoldható a rakodás, jól gépesíthető, nagy belterülettel rendelkezik, ezért a készültségi idő is nagymértékben lerövidül, azonnal mozgósíthatnak, és rövid idő alatt közelíthetik meg a szükséges területeket. Gárdonyi M. Leonyid Brezsnyev Párizsba utazik Moszkva: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a francia köztársasági elnök meghívására június 20—22. között hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Todor Zsivkov magas kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Todor Zsivkovot a Szovjetunió Hőse címmel, Leninrenddel és Aranycsillag Érdemrenddel tüntette ki. A legmagasabb szovjet kitüntetéseket Leonyid Brezsnyev nyújtotta át a bolgár vezetőnek a Kremlben. Ezernyolcszáz birkáról vágják a gyapjút a szentlőrinci Úttörő Termelőszövetkezetben. A közel 80 mázsás nyírást a Gyapjútermelő Vállalatnak adják át csütörtökön. Erb János felvétele A Nagy Októberi Forradalom évfordulója tiszteletére A magyar bányászat történetében eddig példa nélkül álló munkateljesítményt ért el egy mecseki bányászkollektíva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított verseny során. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetében dolgozó Zalka Máté szocialista brigád — a tervben előirányzott havi ötven méterrel szemben — május folyamán 110 méter aknát mélyített. Ezzel új országos aknamélyítő rekordot állítottak fel a „zalkások”. Az eddigi csúcsteljesítmény ugyancsak a Mecsekben született. 1965 novemberben a Szabó István vezette szocialista brigád 102 métert haladt a földben egy légakna építése során. A Horváth István csapatvezető vájár által vezetett 37 tagú szocialista brigád a Mecseki Ércbányászati Vállalat V-ös üzemének beruházásán dolgozik. Kiemelt beruházásként egy 1200 méter mély szállítóakna épül a Mecsekben. A brigádnak — szerződése szerint — ebben az évben hatszáz métert kell előrehaladnia a föld mélyében. A rekordjavítás feltételei fokozatosan érlelődtek meg. Május elején az aknamélyítők elérték a 310 méter mélységet és ekkor — a kedvező körülményeket kihasználva — szinte hihetetlen módon sikerült felgyorsítaniuk a munkát. Az öszszeforrott, tapasztalt brigád kitűnő szovjet berendezésekkel dolgozik, munkája magas szinten gépesített. A kollektívát kiszolgáló Kandó Kálmán szocialista brigád maximális segítséget nyújtott a sikeres erőfeszítéshez. Bányászrekord a Mecsekben Eldőlt a vita Szársomlyó szebb lesz mint volt Nem bontják meg a tájkép összhangját A bányászkodás után rendezik a terepet Eldőlt a két éve dúló vita, hogy kié is legyen néhány hektár terület Baranya megyében, a Szársomlyó-hegyen. Tíz tárgyalás után hozta meg a döntést az Országos Természetvédelmi Hivatal, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Állami Földtani Intézet. Figyelembe vették, hogy 1962 -63-ban a helyszínen, a határok meghúzásakor mind a bánya, mind a természetvédelmi hivatal szakemberei rosszul állapították meg a bányatelek és a természetvédelmi táj kiterjedését, s aztán kiderült, hogy két tulajdonossal rendelkezett egyazon földdarabka. Most sikerült megegyezni és bírságot, kártérítést, büntetést egyik félre sem szabtak ki. A Komlói Kőbánya eredetileg 16,5 hektárra tartott igényt. Ehelyett 9 hektár újabb bányarészhez jutott, amiből 2,5 hektárnyi védett. Erről mondott le az OTHV azzal a kikötéssel, hogy a vállalat az építő- és kohóiparban nélkülözhetetlen mészkövet a hegy északi, vagyis a bánya keleti oldalában fejti. Hiszen az Európában is párját ritkító, értékes mediterrán növényzet inkább a déli hegyoldalban honos. Északon jellegtelen, bár botanikailag még értékes erdők terülnek el. A déli kopár, sziklás lankák már-már kihalóban levő növénye például a magyar kikerics, a bakszarvú lepkeszeg, a nagyharsányi szegfű, a rozsdás gyűszűvirág, a tavaszi daravirág és a pikkelyharaszt. A termőföld nagyon vékony és emiatt a vegetáció alig egy-két hónapos. Ezentúl csak úgy bányászhatnak, hogy széles teraszokat hoznak létre — összesen hetet —, és így a termelés befejezése után könnyebben alakul ki az új növényzet és a talajt sem hordja el a csapadék. A teraszos kiképzéssel a hegy egykori dőlését akarják utánozni. A Siklósról jövőkben majd olyan látvány alakul ki, mintha a hegyoldal eredeti formájában állna. Nem bontják meg a tájkép esztétikai összhangját. Védelemre szorul a bányaudvar alatt megbúvó hatalmas karsztvíz-gyűjtőmedence is amiatt, hogy a fedőrétege megvékonyodott. Ezért csak a tengerszint feletti 170 méterig szabad mélyíteni a bányát. A környékbeli falvak kútjainak zöme innen táplálkozik. Csuti János