Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-01 / 179. szám
r Világ proletárjai egyesüljetek! 3 cmDunántúli napló XXXIV. évfolyam, 179. szám 1977. július 1., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Heget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Az OVH elnökének beszámolója ■■HMoaszsamb a vízgazdálkodásról Interpellációk Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását, amelyen Losonczi Pál és Lázár György is részt vett. Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyiségről a vállalatok jórészt saját víztermelő létesítményeikkel gondoskodnak, az OVH feladata a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek zavartalanul vehessék igénybe termelésükhöz. Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb egymillió fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes vízellátásba, amely ily módon kiterjed majd a lakosság háromnegyedére. Külön is foglalkoznak a nagy munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. Folytatják a szennyvíztisztító telepek bővítését, ami elsősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védekezést illeti, világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek elleni védekezésre, a vizek szennyezése elleni hatékony intézkedésekre. A vitában felszólalt: dr. Vámos Marietta körzeti orvos, (Pest megye), Hütter Csaba, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnökhelyettese (Nógrád megye), Hárs József, a Lovászpattonai Új Élet Tsz állattenyésztési ágazatának vezetője (Veszprém megye), Szigeti Gáborné, a Gyulai Harisnyagyár munkásnője (Békés megye), Nagy Csaba, a Dél-Bács-Kiskun megyei Víz-,mű Vállalat művezetője (Bács- Kiskun megyei, dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára (Pest megye), Vadkerti Miklósné, a Feldebrői Rákóczi Tsz párttitkára (Heves megye), Radnóti László, a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke (Somogy megye), Csörgits József nyugdíjas fúrómester (Zala megye), dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára (Csongrád megye), Palóczy Lajosné, a Nyírbátori Rákóczi Tsz főállattenyésztője (Szabolcs-Szatmár megye), Szűcs János, a Szolnok megyei Pártbizottság titkára, Farkas Pál, a Putnoki Egyetértés Tsz elnöke (Borsod megye), Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója, valamint Pintér István Baranya megyei képviselő, akinek felszólalásából részleteket ismertetünk. Romány Pál felszólalása A miniszter bevezetőben utalt arra, hogy a mezőgazdaságban is elemi érdek a jó vízgazdálkodás. Különösen az hazánkban, ahol hol sok, hol kevés a csapadék. Éves átlagban gyakran kiegyenlítődik ez, de a kellő vízmennyiség konkrét időszakban szükséges, nem évi átlagban. A fejlődésre jellemző, hogy a mezőgazdaság öntözővíz-felhasználása a felszabadulás előtt éves átlagban nem érte el a 100 millió köbmétert, jelenleg viszont több mint egymilliárd köbméter öntözővizet használ. A felszabadulás előtti mintegy 12 000 hektáros öntözött terület meghaladja a 400 ezer hektárt, a mezőgazdasági terület 6,7 százalékát. Lényegesen megváltozott az öntözött területek vetésszerkezete. A felszabadulás előtt gyakorlatilag szántóföldi növényeket nem öntöztek, a mezőgazdasági vízhasználat a rizstermesztésre, az úgynevezett bolgárkertészetekre és a helyi víznyerési lehetőségekre korlátozódott. Tavaly — jóllehet növekedett a rizs területe — az összes öntözött terület 10 százalékát sem érte el a rizsöntözés. Hasonlóképpen mintegy 10 százalékra volt tehető a zöldségterület öntözése, míg a többi terület megoszlott az egyéb növények között. Bővült — a nagyüzemi szőlő- és gyümölcsterületek kialakulása nyomán — az öntözött ültetvények területe is. Évente változó az öntözhető területek hasznosítása. Az elmúlt 16 esztendő adatai szerint mindössze három olyan év volt, amikor csaknem teljes mértékben öntözték az öntözéssel hasznosítható, úgynevezett berendezett területet, öt évben a terület mintegy 60 százalékát, három évben csak mintegy 30 százalékát öntözték. Ez arra utal, hogy sok még a tennivaló a vállalati érdekeltség jobb érvényesítésében és az öntözési feltételek alakításában. Kitért a miniszter arra, hogy a mezőgazdaság lehetőségeit a vízügyi ágazat tevékenysége alapvetően, a gépiparé pedig nagymértékben meghatározza. A magyar mezőgépipar immár több, korszerű elemekből öszszeépített öntözőberendezés sorozatgyártását készíti elő. A berendezett öntözési területek jó kihasználása az üzemi érdekeken túl egyben népgazdasági érdek is. Tavaly a nagyüzemi zöldségterületek egyharmada volt öntözhető, de ez a terület adta az áruzöldség 60 százalékát. Tavaly a nagyüzemek összesen 6000 hektár burgonyát tudtak öntözni, itt az országos termésátlag kétszeresét érték el. Az idén az öntözött burgonyaterület 11 000 hektár, ami 32 százaléknak felel meg. A cukorrépa összes területének 28 százalékát öntözték tavaly, a legnagyobb cukorrépás megyékben ennél jóval nagyobb volt az öntözés aránya. Enélkül tavaly az elmúlt két évtized talán legalacsonyabb cukorrépa termésével kellett volna beérnünk. A kihasználatlan lehetőségekről szólva elmondotta a miniszter: az öntözést fejlesztő munkában egyre nagyobb szerepet kell kapnia a racionalitásnak, mindinkább előtérbe kerülnek a víztakarékos és beruházástakarékos öntözési megoldások, mint például a csepegtető öntözés. Az öntözőhálózat fejlesztését terveink szerint mind a Tisza-völgyben, mind más területen tovább kell folytatni. Ahol a mezőgazdasági vízhasználat feltételei már adottak, illetve köny(Folytatás a 3. oldalon) KSD. NAPLÓ, TELEFOTO Szliveni pártküldöttség Baranyában Nagygyűlésen a MÉV IV-es bányaüzemében. (Felvétel: Gregorics) Ma nyílik a hatodik Pécsi Ipari Vásár. A nyitás előtt sajtótájékoztatót tartott a vásár igazgatósága. (Tudósítás a 2. oldalon.) Magyar-bolgár barátsági nagygyűlés a MÉV IV-es számú bányaüzemében A Baranya megyében tartózkodó bolgár Szliven megyei pártdelegáció tegnap délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bizottságára látogatott. Dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket, a delegáció vezetőjét, Velicsko Petrovot, a BKP KB tagját, a Szliven megyei Pártbizottság első titkárát, a delegáció tagjait, Georg Dancsevet, a Szliven megyei Tanács elnökét, Alexandr Dimitrovot, a „BALKANBAS” Bánya- és Energiakomplexum vezérigazgatóját, valamint Ivan Csavdarovot, a szliveni pártbizottság osztályvezető-helyettesét. A fogadáson ott voltak Bocz József, Czégény József, dr. Jerszi István, a pártbizottság titkárai, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese és Anton Petrov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi követségének első titkára. A szívélyes hangulatú találkozón dr. Nagy József Baranya gazdasági és kulturális életéről adott tájékoztatót, s értékelte a három éve kötött együttműködési szerződés végrehajtását, a magyar és a bolgár testvérterület kapcsolatainak fejlődését, gyümölcsöződését. Velicsko Petrov a delegáció nevében köszönte meg a baranyai meghívást, majd átadta a Szliven megyei Pártbizottság ajándékait, közte - jelképesen — a Pécsi Ipari Vásáron a bolgárok által kiállított gyermekjátékokat, melyeket a vásárzárás után egy baranyai gyermekintézmény kap. Dr. Nagy József bronzba öntött Lenki-szobrot adott át a vendégeknek. Ebéd után a vendégek és vendéglátóik a Mecseki Ércbányászati Vállalat központjába mentek, ahol a vállalat életét, hétköznapjait bemutató tájékoztatót kaptak. Ezt követően a MÉV IV-es számú bányaüzemében barátsági nagygyűlés kezdődött. A bolgár, majd a magyar himnusz hangjai után Kovács István, a MÉV pártbizottság titkára köszöntötte a nagygyűlésen megjelenteket, dr. Nagy Józsefet, dr. Földvári Jánost, Lukács Jánost, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkárát és Czente Gyulát, Pécs város Tanácsának elnökét. Méltatta a MÉV dolgozói és a szliveni terület bányászai között kialakult jó kapcsolatot, majd átadta a szót dr. Nagy Józsefnek, a barátsági nagygyűlés szónokának. A megyei pártbizottság első titkára miután köszöntötte az elnökség soraiban helyet foglaló bolgár pártdelegáció tagjait, a nyolc esztendős kapcsolatokról szólt, a két testvérterület baráti-testvéri közeledéséről. Mint mondotta, ez az együttműködés az 1974-ben megkötött szerződéssel vált tervszerűbbé, azóta cserélünk véleményt a pártmunka különböző kérdéseiben, azóta vált igen hasznossá az állami, társadalmi és gazdasági szerveink együttműködése. Dr. Nagy József felelevenítette a bolgár és a magyar nemzet kapcsolatainak történelmi hagyományait, szólt a bolgár nemzet igazságos harcáról, melyet a Bolgár Kommunista Párt vezetésével a német fasizmus ellen folytatott. — Nekünk magyaroknak el(Folytatás a 2. oldalon)