Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)
1979-06-01 / 148. szám
1979. június 1., péntek Dunántúli napló Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatai écs városának ma 170 000 lakosa van, s a lakosság majdhogynem fele — 46,8 százalékról beszélünk — 30 éven aluli. Ők mindannyian — az ifjúság. Róluk, a gondjaikról, örömeikről, az őket érintő legfontosabb kérdésről, az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalt tegnap délelőtti ülésén az MSZMP Pécs városi Bizottsága. A jelentést dr. Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára terjesztette az ülés elé. Pártunk Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozata közel egy évtizede született. Ez a határozat hosszú távra megjelölte az ifjúság nevelésének társadalmi feladatait — mondotta többek között szóbeli kiegészítésében dr. Petőházi Szilveszter —, s mint azt valamenynyien tudjuk, azt követően ifjúsági törvényünk született, s az ifjúsággal való törődés még intézményesebb, szervezettebb lett. Tapasztalataink ma azt mutatják, hogy a határozat eredményeképpen általában reális az ifjúság megítélése, növekszik a társadalmi gondoskodás mértéke, jó irányú az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi fejlődése. Megállapítható, hogy a dolgozó fiatalok többsége becsületesen dolgozik, teljesíti legfontosabb társadalmi kötelezettségeit, eredményesen vesz részt a népgazdasági feladatok megoldásában. A KISZ ideológiai-politikai nevelő munkája fejlődött, eredményesen mozgósítja az ifjúságot az időszerű teendők elvégzésére. Szélesedett a fiatalok részvétele a közéletben, nőtt a KISZ-szervezetek szerepe a munkahelyi demokrácia különböző fórumain. A KISZ taglétszáma és tömegbefolyása egyenletesen emelkedett — szervezettsége kis mértékben javult, így aztán ma fő gondunk, hogy a dolgozó fiatalok szervezettsége Pécs városában is a társadalmi, politikai súlyukhoz, aktivitásukhoz és az ifjúságon belüli arányukhoz mérten évek óta indokolatlanul alacsony. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentés többek között foglalkozik a munkahelyi demokrácia kialakult fórumrendszereivel, melyek biztosítják a fiatalok részvételét az őket érintő kérdések megvitatásában, s amely biztosítja azt is, hogy a 30 éven aluli nemzedék részt vehessen a különböző döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. Örömmel vehetjük, hogy a fiatalok képviselete a különböző szintű párt-, állami és társadalmi szervekben, testületekben az utóbbi időben nagymértékben javult, egyre többen vesznek részt különböző szintű párt- és tömegszervezeti politikai képzésben. ♦ A fiatalok élet- és munkakörülményei társadalmi fejlődésünkkel összhangban javultak. Az új tanácsi kiutalású lakások 45—50 százalékát fiatalok kapják — bár, mint azt szóbeli kiegészítőjében dr. Petőházi Szilveszter is hangsúlyozta, e fronton továbbra is nagy a gondja a fiataloknak. Az újonnan létesült munkahelyek korszerűek, javulnak a szociális körülmények. Javult Pécsett a bölcsődei-óvodai ellátottság, bővültek a kulturális, sportolási lehetőségek. A párt-, állami, társadalmi szervek tevékenységében erősödött az ifjúságért érzett felelősség. A munkahelyi vezetés tevékenységében a korábbinál nagyobb súlyt kapnak az ifjúságpolitikai kérdések, számottevően fejlődött a munkahelyek többségénél a pályakezdőkkel való foglalkozás. A szakszervezetek érdekvédelmi szerepe a fiataloknál is érvényesül, s a városi tanács testületi ülésein rendszeresen szerepelnek az ifjúsági törvény végrehajtásával összefüggő napirendek, meghatározzák a tanácsi testületek, bizottságok és a szakigazgatási szervek ifjúságpolitikai feladatait. Mindezek mellett legfőbb gondjaink: nem javult több üzemben és vállalatnál a KISZ szervezettsége a munkásifjúság körében; negatív jelenségek is tapasztalhatók a tanuló és dolgozó fiatalok egy kisebb részének viselkedésében; nem megfelelő a fiatalok egyes csoportjaival való foglalkozás — gondoljunk itt a bejárókra, munkásszálláson lakókra, a gyesen lévőkre —, s változatlanul gond a 8 általánost nem végzett fiatalok aránya, a velük való foglalkozás elégtelensége. A napirend vitájában Bacsó László a munkásifjúság helyzetével foglalkozott, s többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahelyi beilleszkedésnél többet vállaljanak — segítőként — a szocialista brigádok. Demján Károly az ifjúság saját felelősségére apellált, Gergely László, a HNF városi titkára pedig a népfrontmozgalom és a fiatalok kapcsolatáról szólt, ezen belül is a hazafiságra, internacionalizmusra nevelés kérdéseire hívta fel a figyelmet.♦ Lehoczky István, a KISZ Központi Bizottsága osztályvezetője hozzászólásában több kérdéssel foglalkozott. Mint mondotta, ma a KISZ-nek 840 ezer tagja van, s ez a megalakulás óta a legmagasabb. Mégis, ha felteszszük a kérdést: vajon elégedettek lehetünk-e a szervezettséggel? — nehéz egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Inkább így kéne kérdezni: vajon mindenütt élnek-e azokkal a lehetőségekkel, amelyeket e szervezeti keret biztosít? Ezen a vonalon vart ma a legtöbb tennivaló. * Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője három kérdést emelt ki. Szólt a pártirányítás tennivalóiról, kierztelte, hogy az ifjúság nevelése össztársadalmi ügy, végezetül hangsúlyozta, hogy a munkásifjúság körében nagyobb szervezettségre van szükség. Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára röviden az ifjúsággal szembeni helyes követelménytámasztás szükségességét emelte ki. Mint mondotta: az élet tapasztalata arra tanít bennünket, hogy ott, ahol a követelmények világosak, mindenki számára érthetők, értelmes feladatokra mozgósítanak, ott a megvalósítás is gyorsabban halad. Dr. Petőházi Szilveszter öszszefoglalóját követően a pártbizottság ülése — melyen részt vett Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára — az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának Pécs városi tapasztalatairól szóló állásfoglalást egyhangúlag határozattá emelte. K. F. Erősödik a fiatalok közéleti tevékenysége Ülést tartott az MSZMP Pécs városi Bizottsága 1980 tavaszi—nyári divatja A 40-es,50-es évek stílusjegyei A néhány hete tartó bágyasztó hőségben a legtöbb embernek az okozza a fejtörést, mit vegyen föl reggelente, milyen divatos ruhát vásároljon magának a nyárra. A divat és a kereskedelem szakemberei azonban már a jövő szezonra gondolnak: a Magyar Divat Intézet tegnap mutatta be 1980- ra készült tavaszi—nyári kollekcióját a kereskedelmi szakembereknek és a Nádor étteremben megjelent közönségnek. Ami legelőször föltűnik még a felületes szemlélőnek is: az új divat vonalaiban ott kísértenek a negyvenes-ötvenes évek stílusjegyei. A divattervezők az utóbbi években mintha némi nosztalgiával fordulnának az évtizedekkel korábbi divat felé, s ezek egyes jellemzőit föl is használják, összekombinálják a legújabb nemzetközi divatirányzattal, így a tegnap látott ruháknak szinte mindegyikére jellemző a keskeny sziluett, ellentétben az eddigi bőredőzéssel. Újdonság egy másik visszatérő jelenség is: a női ruhák válltömése. A kiegészítők, kellékek szerepe megnő, s a táskák, kalapok, övek, cipők az elkövetkezendő három-négy évben éppolyan fontos jellemzői lesznek az öltözéknek, mint maga a ruha. A nőiességet hangsúlyozó modellek természetes alapanyagból készültek; a szabásvonalban erőteljesebben érvényesülnek az emberi arányok. Népszerű lesz a karton, a fiókon és a pamut. Az új divat színesebb lesz az eddiginél: uralkodóvá válik a piros, zöld, kék, összefoglaló nevükön ezek az úgynevezett „konfetti-színek”. Az előző időkben kissé elhanyagolt kabát ismét fő helyre kerül, olyannyira, hogy a jövő nyár könnyű, lezser, kivágott női ruháit is kiskabáttal tervezik. A gyermekruháknál a sportos, diákos jellegűekkel találkozunk majd a legtöbbször. A férfiruháknak továbbra is a puha galléros, laza, úgynevezett konstrukció nélküli zakókat ajánlják az új divat hazai tervezői. Dücső Cs. Június 18. Ünnepi könyvhét Az első könyvhetet ötven évvel ezelőtt rendezték Magyarországon. A könyv ünnepét azóta is évről évre megtartják. Az idei könyvhét június elsejétől nyolcadikáig tart és Baranyában is számos rendezvény kapcsolódik az eseményhez. Az ünnepi könyvhét megnyitójára szombaton, 17.00 órakor kerül sor a Színház téren. A sásdi művelődési ház úttörő fúvószenekara és a pécsi Amatőr Színpad ad műsort. Hétfőn, 19.00 órakor kezdődik az Ifjúsági Házban a központi íróolvasó találkozó. Ezen Vészi Endre Kossuth-, József Attila- és SZOT-díjas író, Csorba Győző Baumgarten- és József Attila-díjas költő, Pákolitz István és Fekete Gyula József Attila- és SZOT-díjas költő, illetve író, Fodor András József Attila-díjas költő, Dobai Péter József Attila-díjas író, Kende Sándor író, Parti Nagy Lajos költő és Sediánszky János, a Magyar Rádió főmunkatársa vesz részt. A könyvhét alatt a megyében hatvannál több író-olvasó találkozót tartanak, melyen Budapesten és Pécsen élő írók, költők beszélgetnek olvasóikkal. A pécsi könyvesboltokban is dedikálnak a meghívott alkotók. A Magyar Írók Könyvesboltjában június 4-én 12—13 óra között Fekete Gyula, 16—17 óra között Sediánszky János, június 5-én 11-től Vészi Endre, június 6-án 10.00 órakor Bálint Ágnes dedikál. A Móricz Zsigmond könyvesboltban június 3-án 11 órakor Kende Sándor, 4-én 17—18 óra között Dobos Péter, 5-én 12—14 óráig Zsoldos Péter, 8-án 13—15 óra között Horgas Béla és 9-én 9 órától Boldizsár Iván várja az olvasókat. A Hunyadi János könyvesboltban 4-én 14—15 óra között Fekete Gyula, 16—17 óra között Kende Sándor, 5-én 16—17 óra között Csorba Győző, Pákolitz István és Dobai Péter, 6-án 16 —17 óráig László Lajos és Zsoldos Péter, 7-én 16.30—17.15-ig Bálint Ágnes és 9-én 11—12 között Boldizsár Iván dedikál. A megyei könyvtárban június 4-én 16 órakor találkozik olvasóival Fekete Gyula, Boldizsár Iván ugyanitt június 8-án 15 órakor beszélget az érdeklődőkkel. „Tollal és mikrofonnal" címen a pécsi rádió nyitott napot rendez nyilvános műsorfelvétellel, könyvvásárlással, dedikálással egybekötve a stúdióban június 5-én, 17.00 órakor. A műsort másnap délután sugározza a pécsi rádió. A könyvhéthez gyermekműsorok is csatlakoznak, Sólyom Kati, N. Szabó Sándor és Unger Pálma mutatják be összeállításaikat Siklóson, Szigetváron, Komlón és több baranyai községben. Úttörőknek, kisdobosoknak rajzversenyeket és bábműsorokat rendeznek Pécsen A könyvhét alkalmából új kötetek is megjelentek. Versek, antológiák, drámák, regények, elbeszélések, tanulmányok, riportok, művészeti kiadványok, ifjúsági könyvek között válogathatnak az olvasók, nemcsak a könyvesboltokban, hanem a Széchenyi és Színház tér közötti könyvutcában is. 3 Tanácskozott a megyei IKEKI A megye mezőgazdasági üzemeinek többsége tagja valamilyen termelési rendszernek, öt növénytermelési és hét állattenyésztési rendszer működik jelenleg a megyében, így gazdaságaink jó része egyidejűleg több rendszernek is tagja. Hogy hatnak ezek a rendszerek a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek gazdálkodására, működésük megfelel-e az eredeti célkitűzéseknek és a jogszabályi előírásoknak? A termelési rendszerek miként járulnak hozzá tevékenységükkel a mezőgazdasági termelés eredményeinek és hatékonyságának növeléséhez, az élelmiszerellátás javításához? Akadályozza-e valami működésük hatékonyságát, eredményes eljárásaik szélesebb körű alkalmazását, s ha igen, ezek az okok miként szüntethetők meg? Ezt vizsgálta meg a közelmúltban egy átfogó országos téma részeként a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat három növénytermelési (BBTR, IKR, KITE) és három állattenyésztési (KÁTÉI, BHR és ISV) terjedt ki. Ezen belül is különös részletességgel és komplexitással tekintették át a megyei székhelyű rendszerek, a Babarc- Bólyi Növénytermelési Rendszer és a Bihari Haltermelési Rendszer tevékenységét. A vizsgálatról készült összefoglaló jelentést, az érintettek részvételével tegnapi ülésén vitatta meg a megyei NER. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a gazdaságok többsége praktikus Napirenden a termelési rendszerek munkája okokból lép be a termelési rendszerbe, hogy ezáltal beszerelhesse a legkorszerűbb fajtákat, gépeket, eszközöket. Jövedelmezőségi és hatékonyságnövelési szempontok alig szerepelnek a célkitűzések mögött. A rendszeren kívül gazdálkodó, kívül rekedt üzemek többségükben alacsony eszközellátottságúak és kedvezőtlen adottságúak. A rendszerek termelésre, gazdálkodásra gyakorolt hatása sokrétű. Elősegítették a nagy táblák, tömbök kialakítását, a szakosodást, a termelt növények számának csökkentését, ezáltal munkaerő szabadult fel, amit más kézimunkaigényes ágazatokba csoportosítottak át a gazdaságok. A rendszerek hatására nőtt a szakmai színvonal, javult a termelési fegyelem. Kritikai észrevétel: az üzemek többségében a gesztor vállalat szolgáltatásainak teljesítését nem kísérik figyelemmel, ugyanakkor a szolgáltatásért járó díjat a gesztor teljesítményével arányban állónak tartják. Majdnem teljes az egyetértés abban, hogy a közös érdekeltség a rendszerszervezőkkel csak a termelés mennyiségében van meg. A kockázat vállalása viszont teljes mértékben az üzemeké. A rendszerközpontok nincsenek érdekelve az ágazati jövedelmezőségben sem. Az adatok elemzése híján a rendszertermelésből elért többletjövedelem nem mutatható ki. Akét megyei rendszerközpont tevékenysége megfelel az előírásoknak — állapítja meg a vizsgálat. De a Bikali Haltermelési Rendszer taggazdaságai sem szakemberekkel, sem anyagi erőforrásokkal nem rendelkeznek az iparszerű halhústermelés bevezetéséhez. A rendszerközpont az ehhez szükséges technológiát, komplex géprendszert kialakította, de az eljárási gyakorlat bevezetésére a partnereknél feltételek híján nem került sor. Míg a Babarc—Bátyi Termelési Rendszer már a tagfelvételeknél is szelektál, 107 partnergazdasága közül csak 10 gyenge adottságú, a Nógrád és Zala megyei jelentkezőket elutasították, addig a BHR-be felvettek bárkit, még akkor is, ha a halászattal kapcsolatos minimális feltételekkel sem rendelkezett. Ennek ellenére a BBTR növeli vonzáskörzetét, míg a BHR-nél a halastavak területének csökkenéséből visszaesésre lehet következtetni. A BBTR rendszerközpontjában dolgozó szakemberek felkészültsége magas színvonalú, a rendszerközpont rendelkezik a termelési rendszer vezetéséhez szükséges személyi és technikai feltételekkel. A BHR vezetése viszont döntően a Bihari Állami Gazdaság gondja. A vizsgálatból levont következtetések alapján megállapították, hogy a termelési rendszerek továbbfejlesztésének kulcskérdése a jövedelmezőségi és hatékonysági szempontok előtérbe helyezése. Erősíteni kell a taggazdaságok számviteli információs rendszerét, a rendszereknél, a partnergazdaságoknál a számviteli és a közgazdasági elemző munka színvonalát, és a közös érdekeltséget.