Dunántúli Napló, 1979. június (36. évfolyam, 148-177. szám)

1979-06-01 / 148. szám

1979. június 1., péntek Dunántúli napló Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatai écs városának ma 170 000 lakosa van, s a lakosság majdhogy­nem fele — 46,8 százalék­ról beszélünk — 30 éven aluli. Ők mindannyian — az ifjúság. Róluk, a gond­jaikról, örömeikről, az őket érintő legfontosabb kér­désről, az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalt tegnap délelőtti ülésén az MSZMP Pécs városi Bizott­sága. A jelentést dr. Pető­­házi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára terjesztette az ülés elé. Pártunk Központi Bizottságá­nak ifjúságpolitikai határozata közel egy évtizede született. Ez a határozat hosszú távra meg­jelölte az ifjúság nevelésének társadalmi feladatait — mon­dotta többek között szóbeli ki­egészítésében dr. Petőházi Szil­veszter —, s mint azt valameny­­nyien tudjuk, azt követően ifjú­sági törvényünk született, s az ifjúsággal való törődés még in­tézményesebb, szervezettebb lett. Tapasztalataink ma azt mutatják, hogy a határozat eredményeképpen általában reális az ifjúság megítélése, nö­vekszik a társadalmi gondos­kodás mértéke, jó irányú az if­júság eszmei, politikai, erkölcsi fejlődése. Megállapítható, hogy a dolgozó fiatalok többsége becsületesen dolgozik, teljesíti legfontosabb társadalmi kötele­zettségeit, eredményesen vesz részt a népgazdasági feladatok megoldásában. A KISZ ideoló­giai-politikai nevelő munkája fejlődött, eredményesen mozgó­sítja az ifjúságot az időszerű teendők elvégzésére. Szélese­dett a fiatalok részvétele a közéletben, nőtt a KISZ-szerve­­zetek szerepe a munkahelyi de­mokrácia különböző fórumain. A KISZ taglétszáma és tömeg­befolyása egyenletesen emelke­­dett — szervezettsége kis mér­tékben javult, így aztán ma fő gondunk, hogy a dolgozó fia­talok szervezettsége Pécs váro­sában is a társadalmi, politikai súlyukhoz, aktivitásukhoz és az ifjúságon belüli arányukhoz mérten évek óta indokolatlanul alacsony. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatai­ról szóló jelentés többek között foglalkozik a munkahelyi de­mokrácia kialakult fórumrend­­szereivel, melyek biztosítják a fiatalok részvételét az őket érin­tő kérdések megvitatásában, s amely biztosítja azt is, hogy a 30 éven aluli nemzedék részt vehessen a különböző döntések előkészítésében, végrehajtásá­ban és ellenőrzésében. Öröm­mel vehetjük, hogy a fiatalok képviselete a különböző szintű párt-, állami és társadalmi szervekben, testületekben az utóbbi időben nagymértékben javult, egyre többen vesznek részt különböző szintű párt- és tömegszervezeti politikai kép­zésben. ♦ A fiatalok élet- és munkakö­­rülményei társadalmi fejlődé­sünkkel összhangban javultak. Az új tanácsi kiutalású lakások 45—50 százalékát fiatalok kap­ják — bár, mint azt szóbeli ki­egészítőjében dr. Petőházi Szil­veszter is hangsúlyozta, e fron­ton továbbra is nagy a gondja a fiataloknak. Az újonnan lé­tesült munkahelyek korszerűek, javulnak a szociális körülmé­nyek. Javult Pécsett a bölcső­dei-óvodai ellátottság, bővültek a kulturális, sportolási lehető­ségek. A párt-, állami, társadalmi szervek tevékenységében erő­södött az ifjúságért érzett fe­lelősség. A munkahelyi vezetés tevékenységében a korábbinál nagyobb súlyt kapnak az ifjú­ságpolitikai kérdések, számot­tevően fejlődött a munkahelyek többségénél a pályakezdőkkel való foglalkozás. A szakszerve­zetek érdekvédelmi szerepe a fiataloknál is érvényesül, s a városi tanács testületi ülésein rendszeresen szerepelnek az if­júsági törvény végrehajtásával összefüggő napirendek, megha­tározzák a tanácsi testületek, bizottságok és a szakigazgatási szervek ifjúságpolitikai felada­­tait. Mindezek mellett legfőbb gondjaink: nem javult több üzemben és vállalatnál a KISZ szervezettsége a munkásifjúság körében; negatív jelenségek is tapasztalhatók a tanuló és dol­gozó fiatalok egy kisebb részé­nek viselkedésében; nem meg­felelő a fiatalok egyes csoport­jaival való foglalkozás — gon­doljunk itt a bejárókra, mun­kásszálláson lakókra, a gyesen lévőkre —, s változatlanul gond a 8 általánost nem vég­zett fiatalok aránya, a velük való foglalkozás elégtelensége. A napirend vitájában Bacsó László a munkásifjúság helyze­tével foglalkozott, s többek kö­zött arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahelyi beilleszke­désnél többet vállaljanak — se­gítőként — a szocialista brigá­dok. Demján Károly az ifjúság saját felelősségére apellált, Gergely László, a HNF városi titkára pedig a népfrontmoz­galom és a fiatalok kapcsola­táról szólt, ezen belül is a ha­­zafiságra, internacionalizmusra nevelés kérdéseire hívta fel a figyelmet.♦ Lehoczky István, a KISZ Köz­ponti Bizottsága osztályvezetője hozzászólásában több kérdéssel foglalkozott. Mint mondotta, ma a KISZ-nek 840 ezer tagja van, s ez a megalakulás óta a leg­magasabb. Mégis, ha feltesz­­szük a kérdést: vajon elége­dettek lehetünk-e a szervezett­séggel? — nehéz egyértelmű igennel vagy nemmel válaszol­ni. Inkább így kéne kérdezni: vajon mindenütt élnek-e azok­kal a lehetőségekkel, amelye­ket e szervezeti keret biztosít? Ezen a vonalon vart ma a leg­több tenni­való. * Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője három kérdést emelt ki. Szólt a pártirányítás tennivalóiról, kierztelte, hogy az ifjúság nevelése össztársadalmi ügy, végezetül hangsúlyozta, hogy a munkásifjúság körében nagyobb szervezettségre van szükség. Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára röviden az ifjúsággal szembeni helyes követelmény­támasztás szükségességét emel­te ki. Mint mondotta: az élet tapasztalata arra tanít bennün­ket, hogy ott, ahol a követel­mények világosak, mindenki számára érthetők, értelmes fel­adatokra mozgósítanak, ott a megvalósítás is gyorsabban ha­lad. Dr. Petőházi Szilveszter ösz­­szefoglalóját követően a párt­bizottság ülése — melyen részt vett Bóna Ernőné, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának el­ső titkára — az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának Pécs városi tapasztalatairól szóló állásfoglalást egyhangúlag ha­tározattá emelte. K. F. Erősödik a fiatalok közéleti tevékenysége Ülést tartott az MSZMP Pécs városi Bizottsága 1980 tavaszi—nyári divatja A 40-es,50-es évek stílusjegyei A néhány hete tartó bágyasz­­tó hőségben a legtöbb­ ember­nek az okozza a fejtörést, mit vegyen föl reggelente, milyen divatos ruhát vásároljon ma­gának a nyárra. A divat és a kereskedelem szakemberei azonban már a jövő szezonra gondolnak: a Magyar Divat Intézet tegnap mutatta be 1980- ra készült tavaszi—nyári kollek­cióját a kereskedelmi szakem­bereknek és a Nádor étterem­ben megjelent közönségnek. Ami legelőször föltűnik még a felületes szemlélőnek is: az új divat vonalaiban ott kísértenek a negyvenes-ötvenes évek stí­lusjegyei. A divattervezők az utóbbi években mintha némi nosztalgiával fordulnának az évtizedekkel korábbi divat felé, s ezek egyes jellemzőit föl is használják, összekombinálják a legújabb nemzetközi divat­­irányzattal, így a tegnap látott ruháknak szinte mindegyikére jellemző a keskeny sziluett, el­lentétben az eddigi bő­redő­­zéssel. Újdonság egy másik visszatérő jelenség is: a női ruhák válltömése. A kiegészí­tők, kellékek szerepe megnő, s a táskák, kalapok, övek, cipők az elkövetkezendő három-négy évben éppolyan fontos jellemzői lesznek az öltözéknek, mint ma­ga a ruha. A nőiességet hangsúlyozó modellek természetes alap­anyagból készültek; a szabás­vonalban erőteljesebben érvé­nyesülnek az emberi arányok. Népszerű lesz a karton, a fió­kon és a pamut. Az új divat színesebb lesz az eddiginél: uralkodóvá válik a piros, zöld, kék, összefoglaló nevükön ezek az úgynevezett „konfetti-szí­nek”. Az előző időkben kissé elhanyagolt kabát ismét fő helyre kerül, olyannyira, hogy a jövő nyár könnyű, lezser, kivá­gott női ruháit is kiskabáttal tervezik. A gyermekruháknál a sportos, diákos jellegűekkel ta­lálkozunk majd a legtöbbször. A férfiruháknak továbbra is a puha galléros, laza, úgyneve­zett konstrukció nélküli zakókat ajánlják az új divat hazai ter­vezői. Dü­cső Cs. Június 1­8. Ünnepi könyvhét Az első könyvhetet ötven év­vel ezelőtt rendezték Magyar­­országon. A könyv ünnepét az­óta is évről évre megtartják. Az idei könyvhét június elsejé­től nyolcadikáig tart és Bara­nyában is számos rendezvény kapcsolódik az eseményhez. Az ünnepi könyvhét megnyi­tójára szombaton, 17.00 órakor kerül sor a Színház téren. A sásdi művelődési ház úttörő fú­vószenekara és a pécsi Amatőr Színpad ad műsort. Hétfőn, 19.00 órakor kezdődik az Ifjú­sági Házban a központi író­­olvasó találkozó. Ezen Vészi Endre Kossuth-, József Attila- és SZOT-díjas író, Csorba Győ­ző Baumgarten- és József Atti­­la-díjas költő, Pákolitz István és Fekete Gyula József Attila- és SZOT-díjas költő, illetve író, Fodor András József Attila-dí­­jas költő, Dobai Péter József Attila-díjas író, Kende Sándor író, Parti Nagy Lajos költő és Sediánszky János, a Magyar Rádió főmunkatársa vesz részt. A könyvhét alatt a megyében hatvannál több író-olvasó ta­lálkozót tartanak, melyen Bu­dapesten és Pécsen élő írók, költők beszélgetnek olvasóik­kal. A pécsi könyvesboltokban is dedikálnak a meghívott al­kotók. A Magyar Írók Könyves­boltjában június 4-én 12—13 óra között Fekete Gyula, 16—17 óra között Sediánszky János, június 5-én 11-től Vészi Endre, június 6-án 10.00 órakor Bálint Ágnes dedikál. A Móricz Zsig­­mond könyvesboltban június 3-án 11 órakor Kende Sándor, 4-én 17—18 óra között Dobos Péter, 5-én 12—14 óráig Zsoldos Péter, 8-án 13—15 óra között Horgas Béla és 9-én 9 órától Boldizsár Iván várja az olvasó­kat. A Hunyadi János könyves­boltban 4-én 14—15 óra között Fekete Gyula, 16—17 óra­ között Kende Sándor, 5-én 16—17 óra között Csorba Győző, Pákolitz István és Dobai Péter, 6-án 16 —17 óráig László Lajos és Zsol­dos Péter, 7-én 16.30—17.15-ig Bálint Ágnes és 9-én 11—12 kö­zött Boldizsár Iván dedikál. A megyei könyvtárban június 4-én 16 órakor találkozik olvasóival Fekete Gyula, Boldizsár Iván ugyanitt június 8-án 15 órakor beszélget az érdeklődőkkel. „Tollal és mikrofonnal" cí­men a pécsi rádió nyitott na­pot rendez nyilvános műsorfel­vétellel, könyvvásárlással, de­dikálással egybekötve a stúdió­ban június 5-én, 17.00 órakor. A műsort másnap délután su­gározza a pécsi rádió. A könyv­héthez gyermekműsorok is csat­lakoznak, Sólyom Kati, N. Sza­bó Sándor és Unger Pálma mu­tatják be összeállításaikat Sik­lóson, Szigetváron, Komlón és több baranyai községben. Út­törőknek, kisdobosoknak rajz­versenyeket és bábműsorokat rendeznek Pécsen A könyvhét alkalmából új kötetek is megjelentek. Versek, antológiák, drámák, regények, elbeszélések, tanulmányok, ri­portok, művészeti kiadványok, ifjúsági könyvek között válogat­hatnak az olvasók, nemcsak a könyvesboltokban, hanem a Széchenyi és Színház tér közötti könyvutcában is. 3 Tanácskozott a megyei IK­EKI A megye mezőgazdasági üzemeinek többsége tagja valamilyen terme­lési rendszernek, öt nö­vénytermelési és hét állat­­tenyésztési rendszer működik jelenleg a megyében, így gaz­daságaink jó része egyidejű­leg több rendszernek is tagja. Hogy hatnak ezek a rend­szerek a megye mezőgazda­­sági nagyüzemeinek gazdál­kodására, működésük megfe­lel-e az eredeti célkitűzések­nek és a jogszabályi előírá­soknak? A termelési rendsze­rek miként járulnak hozzá te­vékenységükkel a mezőgazda­­sági termelés eredményeinek és hatékonyságának növelésé­hez, az élelmiszerellátás javí­tásához? Akadályozza-e vala­mi működésük hatékonyságát, eredményes eljárásaik széle­sebb körű alkalmazását, s ha igen, ezek az okok miként szüntethetők meg? Ezt vizsgálta meg a közel­múltban egy átfogó országos téma részeként a Baranya me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A vizsgálat három nö­vénytermelési (BBTR, IKR, KI­TE) és három állattenyésztési (KÁTÉI, BHR és ISV) terjedt ki. Ezen belül is különös rész­letességgel és komplexitással tekintették át a megyei szék­helyű rendszerek, a Babarc- Bólyi Növénytermelési Rend­szer és a Bihari Haltermelési Rendszer tevékenységét. A vizsgálatról készült összefogla­ló jelentést, az érintettek rész­vételével tegnapi ülésén vi­tatta meg a megyei NER. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a gaz­daságok többsége praktikus Napirenden a termelési rendszerek munkája okokból lép be a termelési rendszerbe, hogy ezáltal be­szerelhesse a legkorszerűbb fajtákat, gépeket, eszközöket. Jövedelmezőségi és hatékony­ságnövelési szempontok alig szerepelnek a célkitűzések mö­gött. A rendszeren kívül gaz­dálkodó, kívül rekedt üzemek többségükben alacsony esz­­közellátottságúak és kedve­zőtlen adottságúak. A rendszerek termelésre, gazdálkodásra gyakorolt ha­tása sokrétű. Elősegítették a nagy táblák, tömbök kialakí­tását, a szakosodást, a ter­melt növények számának csök­kentését, ezáltal munkaerő szabadult fel, amit más kézi­­munkaigényes ágazatokba csoportosítottak át a gazda­ságok. A rendszerek hatásá­ra nőtt a szakmai színvonal, javult a termelési fegyelem. Kritikai észrevétel: az üzemek többségében a gesztor válla­lat szolgáltatásainak teljesíté­sét nem kísérik figyelemmel, ugyanakkor a szolgáltatásért járó díjat a gesztor teljesít­ményével arányban állónak tartják. Majdnem teljes az egyetértés abban, hogy a kö­zös érdekeltség a rendszer­­szervezőkkel csak a termelés mennyiségében van meg. A kockázat vállalása viszont tel­jes mértékben az üzemeké. A rendszerközpontok nincsenek érdekelve az ágazati jöve­delmezőségben sem. Az ada­tok elemzése híján a rend­szerterme­lésből elért többlet­­jövedelem nem mutatható ki. A­­két megyei rendszerköz­pont tevékenysége megfelel az előírásoknak — állapítja meg a vizsgálat. De a Bikali Hal­­termelési Rendszer taggazda­ságai sem szakemberekkel, sem anyagi erőforrásokkal nem rendelkeznek az iparsze­rű halhústermelés bevezetésé­hez. A rendszerközpont az eh­hez szükséges technológiát, komplex géprendszert kialakí­totta, de az eljárási gyakorlat bevezetésére a partnereknél feltételek híján nem került sor. Míg a Babarc—Bátyi Terme­lési Rendszer már a tagfelvé­teleknél is szelektál, 107 part­nergazdasága közül csak 10 gyenge adottságú, a Nógrád és Zala megyei jelentkezőket elutasították, addig a BHR-be felvettek bárkit, még akkor is, ha a halászattal kapcsola­tos minimális feltételekkel sem rendelkezett. Ennek ellenére a BBTR növeli vonzáskörzetét, míg a BHR-nél a halastavak területének csökkenéséből visszaesésre lehet következtet­ni. A BBTR rendszerközpont­jában dolgozó szakemberek felkészültsége magas­ színvo­nalú, a rendszerközpont ren­delkezik a termelési rendszer vezetéséhez szükséges szemé­lyi és technikai feltételekkel. A BHR vezetése viszont dön­tően a Bihari Állami Gazda­ság gondja. A vizsgálatból levont követ­keztetések alapján megállapí­tották, hogy a termelési rend­szerek továbbfejlesztésének kulcskérdése a jövedelmezősé­gi és hatékonysági szempon­tok előtérbe helyezése. Erő­síteni kell a taggazdaságok számviteli információs rend­szerét, a rendszereknél, a partnergazdaságoknál a szám­viteli és a közgazdasági elem­ző munka színvonalát, és a közös érdekeltséget.

Next