Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-01 / 60. szám
2 Az újításokban még sok a téves gyakorlat Újítók és őket segítő együttműködők A Bólyi Kombinát és a Szénbánya Vállalat példája Baranyában a dolgozók újítanak akkor is, ha fejlődik a technika az üzemükben, vagy épp a vezetés gátat szab az újító kedvnek. Jelenleg évente átlag 4000 újítás születik ami csaknem 5000 újító szellemi terméke. A legtöbbet évek óta a szén- és ércbánya vállalatok, valamint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát produkálja. Úgy tűnik, hogy állandósult az újítani akarók köre és újabbak alig csatlakoznak. Persze a műhelybéli úgynevezett ,,agyviharok" hevessége továbbra sem csitul, gyakorta feszültség keletkezik az újító és a nem újító között elsősorban egy kisebb kollektíván belül. Pénteken a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület pécsi csoportjának a szervezésében „A találmányok és újítások hasz- Tosításában közreműködők díjazása” címmel ankétot tartottak Pécsett, a Technika Házában. Az elvárások, az értékelések téves gyakorlatait is elemezték, így sok helyen nem szívesen veszik, ha a fizikai dolgozókon kívül, például művezetők is újítani akarnak. Vagy a műhelyrajz, a mintapéldány elkészítését feleslegesnek tartják. Sokszor az újításban közreműködők nem segítőkészek és szakvéleményük inkább fékezi a gyakorlati realizálás lehetőségeit, pedig épp az a cél, hogy minél kisebb anyagi, műszaki ráfordítással a lehető leggyorsabban a termelésbe „jusson” egyegy ötlet. A díjazás bizonyos formái még nem ösztönzőek és túlzott szubjektivitásra adnak okot. Megszívlelendő, jó példaként említették a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát gyakorlatát, ahol régóta segítik az újítók és a velük együttműködők egymásra, találását. Ebben az esetben az újító, mint szellemi vezető szerepel és a besegítők épp a gyakolati kivitelezést készítik elő próbálkozásaikkal. Az együttműködőket már régóta nem egymás rovására díjazzák, vagyis nem az újítónak járó nagyobb összegből csípnek le pénzt, ahogy ez még rossz szokás több helyen is. Besegít nemcsak kolléga, vagyis brigád, társ, hanem brigádvezető vagy művezető is. A gazdaságban mind többen próbálkoznak újítással, tavaly például 119 javaslatot fogadtak el, kifizettek majdnem negyed millió forintot, míg a vállalati haszon az ötmillió forintot is meghaladta. Cél, hogy gyorsan, könnyen és rendszeresen találkozzanak újítók és a közreműködők. A Mecseki Szénbányákban emiatt Baranya megyében elsőként György-aknán egy húszfős kísérleti újítóműhelyt hoztak létre, ahol egyszerre 8—10 újítás megvalósításán is dolgoznak a több szakmához is értő szakemberek. A Szénbányáknál két éve 45 000, míg tavaly 30 000 forintot fizettek ki az újítást patronáló, gyakorlati kivitelezést segítő közreműködőknek. Maximum egy év alatt, de általában 2-6 hónap alatt már a termelésben is „él” egy elfogadott ötlet. Baranya más vállalatainál ilyen újítóműhely még nem működik. 4 . Cs. J. --------- Új alapokon az egészségnevelés önálló osztálya A fenti cím így helyes, de nem egészen teljes, mert tíz évvel ezelőtt is a KÖJÁL keretében folyt az egészségügyi felvilágosító, nevelő munka. Más szervezési intézkedések után ez év elejétől ismét a Baranya megyei KÖJÁL-nál alakították ki az egészségnevelési osztályt, melynek vezetőjévé dr. Konkoly Thege Aladárt nevezték ki. Új alapokra, a teljes közegészségügyi felügyelet munkájának részévé tették ezúttal a személyi higiénétől a környezeti higiénéig, az életmódtól a családi életre nevelésig az egészségügyi propagandát. A nyilvánosság előtt tegnap mutatkozott be az osztály, egyelőre csak a szakemberek, valamint a társ egészségügyi és tömegszervezetek meghívottai KÖJÁL-nál előtt Pécsett, a KÖJÁL székházában. A helyes táplálkozást szemléltető kiállításon túl egy kis ízelítőt adtak a gazdag propagandaanyagból, melyek között még Walt Disney-film, továbbá diaporáma-vetítés is szerepelt, dr. Kövér Miklós pedig a dohányzás elleni küzdelem jegyében tartott előadást. Dr. Kishonti Tibor igazgatófőorvos így fogalmazta meg röviden a KÖJÁL teljes apparátusa és az új osztály feladatát: „A szakmai és szervezeti felkészültség egységes fellépést követel, közvetlen kontaktust tesz lehetővé a távlati egészségnevelési célok, valamint a napi, akutproblémák megoldása érdekében.” K. Gy. Dunántúi napló II népfronttestületek gazdaságpolitikai feladatai A Hazafias Népfront megyei bizottságának ülése Dr. Ádám Antal elnökletével ülést tartott tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága. Az ülésen egyetlen téma szerepelt: a népfronttestületek 1980. évi gazdaságpolitikai feladatainak megvitatása, a megyei bizottság állásfoglalásának meghatározása. Az ülésen részt vett dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese s előadásában az 1980. évi gazdasági feladatok néhány összefüggését elemezte, így többek között szólt a nemzeti jövedelem mérsékeltebb növekedési ütemének következményeiről, a korlátozottabb gazdasági, cselekvési és fejlesztési lehetőségekről, a termékszerkezet korszerűsítésének üteméről, gondjairól, feltételeiről, a foglalkoztatáspolitika időszerű kérdéseiről. Külön kitért az 1979-es baranyai településfejlesztési munka kiemelkedő eredményeire, amelyet mi sem jellemezhet jobban, mint az, hogy tavaly 36 százalékkal volt nagyobb a társadalmi munka értéke, mint tavaly előtt. Dr. Dányi Pál előadása után a megyei bizottság megvitatta és elfogadta a népfronttestületek 1980. évi gazdaságpolitikai feladataira vonatkozó állásfoglalást. A népfronttestületek feladatai között jelölték meg, hogy tömegpropaganda tevékenységükben ismertessék a népgazdaság helyzetét, 1980. évi tervét, a megyei cselekvési programot, mozgósítsanak a célkitűzések teljesítésére, végrehajtásuk társadalmi támogatására. Kiemelt feladatuknak tekintsék az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak ismertetését. Segítsék elő az V. ötéves terv sikeres befejezését, támogassák a megyei cselekvési programban szereplő 1800—2000 magánlakás, valamint 220 bölcsődei, 850 óvodai hely, 52 általános iskolai tanterem építését. Gazdaságpolitikai munkájukban továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az életkörülmények alakulására, a közgondolkodás és a szemlélet alakítására. A népfrontbizottságoknak sajátos eszközeikkel részt kell venniük a mezőgazdasággal kapcsolatos határozatok végrehajtásában: szorgalmazzák a parlagföldek hasznosítását, a tartós földbérletek kialakítását, a mezőgazdasági dolgozók és kistermelők általános és szakmai műveltségének emelését. Az országos társadalmi környezetvédelmi sorozatban a népfrontbizottságoknak a helyes környezetvédelmi szemlélet alakításán, formálásán túl a települések fásításában, virágosításában, s a műemlékvédelemben is részt kell venniük. A településfejlesztést és -fenntartást segítő társadalmi munka feladatainak meghatározásában a népfrontbizottságoknak a társadalmi és tömegszervezetekkel, helyi tanácsokkal, üzemekkel, intézményekkel együttműködve kell dolgozniuk úgy, hogy segítsék, ösztönözzék az együttes gondolkodást, cselekvést a különböző közigazgatási, gazdasági egységek között. Jól sikerült népfrontakció Papírgyűjtés, környezetszépítés A nagy sikerű településtisztasági akciók, az asszonytornák, a kocogómozgalom, az Égervölgyi túrák, a várospalkai fórumok után ismét kiötlöttek és megvalósítottak egy jó kezdeményezést a HNF újmecsekaljai 4. sz. körzeti bizottságának vezetői és tagjai együtt a Vöröskereszt 36-os felnőtt körzetével és több ezer újmecsekaljai lakossal. Háromnapos öszszehangolt munkájuk nyomán több mint 7 tonna papírt gyűjtöttek össze és juttattak el a MÉH-en keresztül a feldolgozóiparnak. Nagy Sándorné, a körzeti HNF bizottság elnöke: — Még ősszel terveztük, hogy virágosítjuk, csinosítjuk a körzetünk parkjait és a lakóházakat, egységes virágtartókban milyen jól mutatnának az erkélyeken a mályvák, a petúniák. Igen ám, de ezek nem olcsók, felmerült, mi lenne, ha saját anyagi erőforrásból dotálhatnánk a lakók virágtartó-vásárlását. Borsay Pálné ötlete volt, rendezzünk papírgyűjtő akciót, a befolyt összeg képezné tervünk pénzügyi alapját. Nekiláttak. Személyesen és röpcédulákon agitáltak, szerveztek, járták a lakásokat, tárgyaltak a MÉH-vel. Megbeszélték a házfelügyelőkkel, azok szabaddá tették az alagsori helyiségeket, hogy február 25—26— 27-én a lakók oda gyűjthessék össze a feleslegessé vált papírt. A papírgyűjtésen alig vannak túl, máris szervezik a következőt április 4-re. Március utolsó hetében a körzetük lakóinak apraja-nagyja gereblyét, lapátot, seprűt fog és rendbeteszi a lakókörzetét. M. L Bemutató a Kamaraszínházban A hatalmas színrabló „Játék gyermekeknek 4-től 94 éves korig” Ritkán találkozhatunk magyar színpadokon — a már klasszikussá vált Ibsenen kívül — norvég szerzőkkel, olyanynyira, hogy minden bizonnyal zavarban lennénk, ha fel kellene sorolni három norvég drámaírót. Ezért is kérdezzük Katona Imrétől, aki nemcsak rendezője, hanem fordítója is a ma délelőtt bemutatásra kerülő Hatalmas színrabló című mesejátéknak, hogyan került kapcsolatba Tor Age Bringsvaerd művével? — A Nemzetközi Színházi Intézetnek van egy remek kezdeményezése, mely szerint a nyelvileg nehezen hozzáférhető kisnépek irodalmából lefordítják a legfigyelemreméltóbbakat angol és francia nyelvre, évente mintegy 40—50 darabot. Ebben a sorozatban jelent meg Tor Age Bringsvaerd műve is angol nyelven, melyet végül is lefordítottam. — Az előadás plakátján műfaji meghatározásként ez szerepel — „játék gyermekeknek 4-től 94 éves korig”. Minden bizonnyal ennek is oka van .. . — A meghatározás a szerzőtől való és két dologra utal. Egyrészt arra, hogy ez a színpadi játék a gyermekirodalomnak abból a rétegéből való, mely éppúgy irodalmi anyag a felnőtt közönség számára, mint a gyermekeknek. Számos ilyen példát lehetne sorolni, a Mici mackótól kezdve a Légy jó mindhalálig című Móricz-műig. Másrészt a darabban valami olyasmi történik, ami az ember életét állandóan végigkíséri. Ez pedig nagyon egyszerűen fogalmazva — küzdelem a „rossz” ellen, a gonosz erők ellen, melyekbe unos-untalan belebotlunk az élet minden területén. A darabban ezt az életünket végigkísérő tényezőt a Színrabló személyesíti meg. — A próbákat nézve — túl a mesejáték egyébként is varázsos világán, szó szerinti varázslatokban, bűvészmutatványokban is gyönyörködhetünk ... — Titkokat, meglepetéseket nem szívesen árulnám el, így csak annyit mondhatok, hogy a történet főhőse egy magányos bohóc, aki eltéved egy sötét erdőben, s minthogy a kivezető utat nem leli, csodálatos kalandokba keveredik. Megsegít egy macskát, s a viszonzás a macska részéről sem marad el. Társul szegődik a bohóchoz, s hamarosan kiderül — ez a macska érti a bűvészmesterséget is... S akik ezt a mesevilágot elénk varázsolják: Lukács József, Kovács Kriszta, Mester István, Tomanek Gábor, Galambos György, Garay Róbert, Horváth István, Péter Gizi, Fülöp Mihály, Kovács Dénes és Schlégel Tamás. A zeneszerző: Papadimitriu Grigorisz. T. Simon István Cica és Bohóc, az izgalmas kalandokat megélt két jóbarát Fotó: Proksza László Amikor az 1490-es években Kolumbusz Kristófot az indiánok fogságba ejtették, értéktárgyait elvették, egy teljesen ártalmatlan égi jelenség, a holdfogyatkozás mentette meg a felfedező életét. A történet szerint Kolumbusz azzal fenyegette meg az indiánokat, hogy ha nem engedik szabadon, elveszi tőlük a Holdat az égről . .. Lehetséges, hogy holdfogyatkozás játszódhatott le abban az időpontban. Hogyan jön létre a holdfogyatkozás? A Hold a Föld árnyékába kerül. Földünk a tőle 384 000 km-re keringő Holddal egyszerű rendszert képez, mégpedig úgy, hogy a Hold kering a Föld körül. Egy teljes fordulatot 29,3 nap alatt tesz meg, miközben folyton változtatja alakját. A Hold, a Föld (és az öszszes bolygó) hideg, fény-, hő-, tehát energiatermeléssel nem rendelkező égitest. Ennek ellenére mégis látjuk a Holdat is, a bolygókat is, melyek a Naprendszer központja, a Nap nevű csillag körül keringenek, ez pedig megvilágítja őket, tehát a Nap viszszavert fényét látjuk. Ezért van árnyék a Föld mögött. A Hold Föld körüli keringése folyamán beleérkezik ebbe az árnyékzónába, a Földről nézve fokozatosan eltűnik, majd órák múlva kibújik az árnyékmezőből. Nagyon fontos az a tény, hogy holdfogyatkozás csakis teleholdkor jöhet létre. Először csak egy halvány — ún. félárnyék — vetődik a Holdra, majd ahogy múlik az idő, egy élesebb — teljes árnyék — esik rá. A fogyatkozás végén az a jelenség fordított sorrendben „vonul le a Holdról”. A földi légkörön áthaloó napfény megtörik és szóródva egy homályos árnyékzónaként kezdi meg a fogyatkozást. Ezt nevezzük félárnyéknak. Egy hasonló fényjelenség, a fényvisszaverődés megmagyarázza azt is, hogy miért látható halványan a Hold egy teljes fogyatkozás alatt. Ugyanis a Holdról visszaverődött fény eljut a Földünkre, és ott a különböző domborzati és időjárási viszonyoknak megfelelően felerősödve (pl. nagyobb hóval borított terület) verődik vissza a Holdra, azt halvány derengésbe hozva. Végül miért fordulnak elő részleges holdfogyatkozások is? Ennek a kérdésnek az ad aktualitást, hogy ma este egy részleges holdfogyatkozásnak lehetünk tanúi. Ilyenkor a Hold csupán érinti a Föld árnyékzónáját, de nem merül teljesen bele. A ma esti fogyatkozás 3/4 nyolckor kezdődik és este fél tizenkettőig tart. A holdfogyatkozásokról bővebben, valamint a Hold egyéb érdekes jelenségeiről, a Hold-kutatásról és egyéb aktuális csillagászati jelenségekről ma este nyolc órai kezdettel a TIT Mecseki Természettudományi Stúdiójában díjtalan, távcsöves bemutatóval egybekötött előadás hangzik el, majd folyamatosan este 11 óráig mutatjuk be a fogyatkozást. Erre derült idő esetén minden érdeklődőt szeretettel várunk! Szőke Balázs, a TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály tagja Részleges holdfogyatkozás 1980. március 1., szombat Emlékülés A szegedi József Attila Tudományegyetem általános nyelvészeti és orosz nyelvtörténeti tudományos diákköre csütörtök— pénteken felolvasásokkal egybekötött tudományos emlékülést tartott a világhírű lengyel nyelvész, Jan Traudouin de Courtenay (1845—1929) halálának 50. évfordulója tiszteletére. A rangos rendezvényre meghívást kapott és azon részt vett a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz tanszéke orosz filológiai tudományos diákköre három hallgatója — Mohácsi Beatrix, Till Ilona, Róth Szilvia — dr. Hajzer Lajos és Tóth László diákkörvezetők kíséretében.