Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)
1980-08-01 / 210. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncintuli napló XXXVII. évfolyam, 210. szám 1980. augusztus 1., péntek óra: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kiábrándító kihívás Jeruzsálem körül ismét magasra csapnak a szenvedély hullámai. Izrael „örökös, oszthatatlan fővárosának” kiáltotta ki az 1967-es háborúban egyesített Jeruzsálemet, s ezzel újabb olajat öntött a tűzre. Washingtonban a külügyminisztérium aggodalmának adott hangot az egyoldalú izraeli lépés miatt, majd egy nappal később — mellőzve mindenfajta kommentárt — a külügyi szóvivő közölte: a kormány megvizsgálja a knesszet döntését. Kairó érthető hevességgel reagált. Szadd elnök számára rendkívül kínos Beginék lépése. Nyilvánvalóan még azokat az arab államokat is kiábrándítja az izraeli kihívás, amelyek — ha nem is értettek egyet a Camp David-i különalkuval, de — mérsékeltebb álláspontra helyezkedtek, mint az úgynevezett szilárdság frontja. Kamat Haszszan Ali egyiptomi külügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy országa megszakítja a palesztin autonómiáról folyó tárgyalásokat, sőt visszahívja nagykövetét Izraelből. Hogy Jeruzsálem arab részének sorsa miként alakul a jövőben, az még rejtély. Mindenesetre Kairó továbbra is napirenden kívánja tartani a kérdést. Kitart eredeti álláspontja mellett a PFSZ is: a palesztin szervezet máris memorandummal fordult a Közös Piac tagállamaihoz, hogy ítéljék el az egyoldalú lépést. A kilencek júniusban Velencében megvitatták a közel-keleti rendezés kilátásait, s elismerték a palesztin nép önrendelkezési jogát. Igaz, ennél tovább nem merészkedtek. Figyelemre méltó, hogy a kilenc állam delegátusai az ENSZ-ben nem szavazták meg az összes megszállt arab terület kiürítésére és a palesztin állam megalapítására felszólító határozatot. A világszervezet rendkívüli ülésszakán éppúgy tartózkodtak a kilencek a szavazástól, mint ahogy Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter, a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöke is óvatosan fogalmazott közel-keleti ténymegállapító körútjának első állomásán, Tuniszban, az Arab Liga székhelyén. Valószínű, hogy Jeruzsálem ügyében is hasonló tartózkodás jellemzi majd a kilenceket: a világért sem szeretnének szembehelyezkedni az Egyesült Államokkal, Izraellel , de még Egyiptommalsem. Márpedig az izraeli lépés előbb-utóbb színvallásra készteti a Közös Piacot is. Hollandia máris jelentkezett: a csütörtökön kiadott kormánynyilatkozat rendkívül élesen bírálja „a Jeruzsálem státuszának egyoldalú megváltoztatására” irányuló izraeli lépést. A távoli Latin- Amerikából is olyan hírek érkeztek, amelyek nem hagynak kétséget afelől helytelenítik a döntést. Venezuela például jelezte: Jeruzsálemből Tel Avívba helyezi át nagykövetségét. Előfordulhat, hogy 12 további latin-amerikai állam hasonlóképpen jár el. A várost, amelyet szentségnek, más nyelven a béke városának neveznek, újabb feszültség forrásává tették. Begin kormánya ezzel súlyos kockázatot vállalt: tovább fokozódhat Izrael nemzetközi elszigeteltsége, s még csekélyebb a békés rendezés esélye. Gyapay Dénes Kádár János fogadta a francia külügyminisztert A hivatalos látogatásról közleményt adtak ki Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Jean Francois Poncet francia külügyminisztert. A megbeszélés során áttekintették a két ország közötti kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese szintén délelőtt az Országházban fogadta a francia külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozókon részt vett Pója Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Bényi József, hazánk párizsi nagykövete és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. A hivatalos tárgyalásokat befejezve a látogatásról közleményt adtak ki, majd délután elutazott Budapestről Jean Francois Poncet. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Puja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Bényi József és Jacques Lecompt. Öt éve írták alá a helsinki záróokmányt Ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján, csütörtökön kibővített ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. A Parlament vadásztermében megtartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a nemzetközi Lenin-békedíjas Raymond Goor kanonok, az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF CT és az EBMB elnöke nyitotta meg. Ezt követően Péter János, az országgyűlés alelnöke, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának tagja mondott beszédet. — A feszültségek mai hullámverésében is szilárdak azok az eredmények, amelyekre a helsinki konferencia előkészítése épült, s tapasztalatai a mostani helyzetre vonatkozóan is érvényes útmutatást nyújtanak — hangsúlyozta. Az egyik legdöntőbb tanulság: Helsinkibe a tárgyalások vezettek el. A Magyar Népköztársaság minden állami és társadalmi testülete részt vett a helsinki felé vezető út egyengetésében. A találkozó után pedig a finn fővárosban elfogadott elvek közös érvényesítésében. A nemzetközi feszültségek növekedésének legelső jeleitől kezdve Magyarország mindent elkövetett az együttműködésért azokkal, akik fékezni szeretnék a feszültségek növekedését és meg kívánják tartani az enyhülés eredményeit. Most pedig, amikor kezdenek bontakozni az enyhülés új lehetőségei, a Magyar Népköztársaság valamennyi hazai és nemzetközi fórumon a kölcsönös bizalom előfeltételeinek a megteremt tésén munkálkodik. A helsinki alapokmány aláírásának évfordulóján megtartott ünnepi ülésünknek az MSZMP XII. kongresszusán is megfogalmazott két szó a jelszava: „Béke kell” — mondotta befejezésül Péter János. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának üdvözletét, jókívánságait. A BIZOTTSÁG Állásfoglalása — Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága nagyra értékeli a záróokmányban szereplő és a kölcsönös előnyök alapján kialakult lehetőségeket a politikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztésére a különböző társadalmi rendszerű országok és népeik között. Az elmúlt évek(Folytatás az 5. oldalon) A szanált területeken felépítendő új budai városrész ellátására távfűtő gerincvezetéket épít ki a Csőszerelő Vállalat és a DÉLVIÉP. A köz- és lakóépületek átadásával egyidőben már üzemelni tud az új vezetékrendszer. A képen, szerelés alatt a déli ipari utat átívelő szakasz. Erb János felvétele Rajtra készen Ma kezdődik az V-ös bányaüzem légaknájának mélyítése Föld alatt és föld felett a tervezett ütemben halad az új ércbánya építése A Mecseki Ércbányászati Vállalat V-ös bányaüzeme újabb látványos szakaszához érkezett. Ma a már elkészült 60 méteres előakna víztelenítésével, csőszereléssel megkezdődik az új bányaüzem légaknájának építése. Az akna legmélyebb pontját a tervek szerint 1983-ban érik el az, aknamélyítők. A nyugati Mecsekben, Hetvehely közelében új aknamélyítő tornyot állítottak fel, új a berendezések többsége is: a padozat, a markoló, a 3 köbméter kőzet szállítására alkalmas bödön. Nem új viszont,ismét felhasználják a szállítóakna mélyítése közben kitűnően működő szállítógépeket, a munkapadot 58 milliméter vastag köteleken hordozó két, egyenként 45 tonna teherbírású vitlát, valamint a 4 darab 18 tonna teherbírású, a betonozó sablont tartó gépet, és még ezen kívül több, a menekülő létrát, a kábeleket, a betonejtőcső teleszkópját tartó 10 tonnás iidrákot. Most is alkalmazták az ésszerű megoldást: a gépek alapjait előre elkészítették, majd gépkocsidaruk alkalmazásával emelték helyükre a villákat, majd ezt követően építették fel a könnyű fémvázas épületeket a berendezések fölé, ezzel elkerülték a költséges darupályák építését, amelyek a mostaninál sokkal nagyobb teherbírású és drágább épületeket követeltek volna. Ismét alkalmazzák az aknamélyítés közben a szállítóakna mélyítésénél jól bevált víztelenítési módszert. Az aknától 15 méter távolságban béléscsővel ellátott fúrólyukat mélyítettek le, amelyet a bánya legmélyebb pontján víztelenítő vágattal kötnek össze. A közeljövőben elkészül ez a vágat is, így már az aknamélyítés első szakaszában az aknamélyítők könnyen szabadulnak meg a munkájukat akadályozó rétegvizektől. Szükségük is van erre, hiszen már most, a tulajdonképpeni aknamélyítés első méterétől, mintegy kétszáz méteren keresztül óránként 40 köbméter az aknába törő vízre számíthatnak. Amikor már a munkájukat akadályozó menynyiségű víz gyűlik össze, kisebb vágatokat hajtanak a fúrólyukhoz, amelyeken keresztül a vizet elvezetik. Az aknamélyítéssel párhuzamosan folyik az 1960 méter hosszúságú, 4,2 méter átmérőjű zárószinti vágat építése, amelyben a már sokszor emlegetett 4 PP-2-es szovjet vágathajtó kombájn dolgozik. Eddig Dörner Konrád szocialista brigádja 1260 méter vágatot hajtott ki, ma, augusztus elsején ugyanez a brigád az aknamélyítő vállalat Komlóról idehelyezett munkásaival feltöltve a légakna mélyítését is megkezdi és folytatja a vágat építését is. Jól halad az új bányaüzem negyedik és tizenegyedik szintjét összekötő 340 méteres vak akna építése, éppen a 10-ik szinti rakodót építik. Az ugyancsak 5 méter átmérőjű és a tizenharmadik szintet a huszonegyedikkel összekötő 310 méteres aknában pedig a 20-ik szinti rakodó tetejét érték el, mindössze 50 méter van vissza az aknatalpig. Mindkét aknában a tervezetthez viszonyítva több mint két hónap előnyt szereztek az aknamélyítők. Tegnap fejeződött be az 1000-ik méterig a zárószinti mozdonyszállítás villamos felsővezetékének építése, és ugyancsak augusztus 1-én kezdődik az új szállítóakna csúszózsalus eljárással készülő vasbeton aknatornyának építése is. L. J.