Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-22 / 21. szám
1981. január 22., csütörtök Tanácskozott az SZMT elnöksége Következetesebb társadalmi ellenőrzés a kereskedelemben Közérzetet formáló tényező a kereskedelmi, vendéglátóipari kiszolgálás, s ha valamikor, akkor a jövőben még szélesebb és hatékonyabb társadalmi ellenőrzés formájában kér támogatást az állami felügyelet a szakszervezetektől. Lényegében ennek a két fő gondolatnak jegyében zajlott a megbeszélés tegnap délelőtt az SZMT elnökségi ülésén a lakosság 1980. évi II. féléves kereskedelmi áruellátásáról és a kereskedelmi ellenőrzés tapasztalatairól szóló jelentést követően. Különösen az utóbbit kísérte élénk érdeklődés. A Baranya megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának tájékoztatója nem szépítette a helyzetet, adatokkal alátámasztva ismertette, hogy az ellenőrzések nyomán számos visszaélést tapasztaltak. A kereskedelmi felügyelőség 221 esetben szabott ki bírságot. Legtöbbször, 44-szer árdrágításért, 39- szer r minőségrontásért, 34 alkalommal pedig hamis mérésért. Szintén figyelemre méltó, hogy a 140 közérdekű bejelentésből 38 ár, 37 pedig minőségi problémákra vonatkozott. A jelentés mindemellett részletesen ismertette azokat a területeket, ahol a legtöbb probléma mutatkozik. Ezekről adott tájékoztatót az SZMT közgazdasági osztálya is, s a két ismertető a lényeget tekintve hasonló gondokra mutat rá. Mindkettőben szerepel többek között, hogy a zöldség-gyümölcs árusításnál az osztályba sorolás körül mutatkozik a legtöbb gond. Mind az állami, mind a szakszervezeti társadalmi ellenőrök különösen sok viszszaélést tapasztaltak a vendéglátóipari egységekben, ahol különböző formákban károsították meg a vendégeket. Feltűnően megszaporodtak a megkárosítások az idegenforgalmi idény beköszöntésével. Bár ez a napirend tájékoztató jelleggel szerepelt az ülésen, az SZMT elnökségének tagjai egyetértettek abban, hogy még következetesebb ellenőrzésre van szükség. Szintén tegnap — az elnökség első idei ülésén tárgyalták meg és fogadták el a Szakszervezetek Megyei Tanácsának ez évi feladattervét, s tájékoztatót hallgattak meg a VI. ötéves tanácsi tervkoncepciók társadalmi vitájának megyei tapasztalatairól. Miniszterhelyettesi elismerés a kutatócsoportnak A FŰSZERT pécsi raktárbázisa árukiszállítási rendszerének korszerűsítésére és ésszerűsítésére a Baranya—Tolna megyei FŰSZERT és a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat szerződést kötött a Pécsi Tudományegyetem közgazdaságtudományi kara vállalati gazdaságtan tanszékével. A témáról szóló tanulmány első része már elkészült, erről a múlt év októberében lapunkban is hírt adtunk. A kutatócsoport: dr. Komjáti Zoltán docens, dr. Poór József és dr. Dobay Péter adjunktusok most levelet kaptak Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettestől, aki elismerését fejezte ki közreműködésükért abban a munkában, mely a kereskedelmi hálózatfejlesztés egyik súlyponti kérdésének megoldását, a kisbolthálózat áruellátási rendszerének kialakítását célozza. A miniszterhelyettes levelében a „pécsi modellt" olyan folyamatszervezésnek minősíti, mely az ország más területén is hasznosíthatóvá válhat a kereskedelemben. A pécsi kutatók most a tanulmány második részén dolgoznak. Megjelent a bútorkatalógus Külföldön már régóta természetes, hogy különböző árukatalógusok segítik a vásárlókat a döntésben. Különösen a lakberendezési tárgyakat, bútorokat bemutató katalógusoknak van nagy jelentősége, hisz nincs a világon olyan nagy alapterületű lakberendezési áruház, amely egyidőben, egy helyen valamennyi bútorválasztékát be tudná mutatni. Az elmúlt időben nálunk is jelentősen nőtt a választék, és végre most először nálunk is kiadtak bútorkatalógust. A katalógus a hazai gyártmányú bútorok nagy részét bemutatja, de a választék nem teljes körű, mert elősorban az állami ipar nagy sorozatban készülő termékeit találhatjuk meg benne. Bemutat néhány, a közeljövőben piacra kerülő terméket is és megismerteti a vásárlókat az előjegyzéses rendszerben forgalmazott elemes bútorokkal is. A kiadvány hiányossága, hogy nem tartalmazza az igencsak széles körű szövetkezeti bútorgyártás termékeit. A katalógus Domus áruházakban és nagyobb lakberendezési szaküzletekben vásárolható meg (eléggé drágán, ára csaknem 100 forint). Dunántúli napló A cél: a főiskolai végzettség Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium néhány évvel ezelőtt a hozzá tartozó vállalatok bizonyos munkaköreit — pl. főépítésvezető, szakaszmérnökség-vezető stb. — felsőfokú végzettséghez kötötte; a végzettség megszerzésének határideje 1980 vége volt. Tekintettel arra, hogy a vállalatok többsége már betöltötte ezeket az állásokat, szükséges volt a kellő szakképzettséggel nem rendelkezők iskoláztatása. A minisztérium vállalta, hogy előkészítő tanfolyamokat szervez a „szakirányú" érettségivel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozók sikeres főiskolai felvétele érdekében. Dél-Dunántúlon a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola a kijelölt oktatási központ. Az a dél-dunántúli oktatási első tanfolyamot az 1979/80- as tanévben rendezték meg. Radics Gyula, a PMMF főigazgatói hivatalának vezetője elmondta, hogy a tanfolyam eredményesen zárult, a hallgatók 80 százalékát fölvették a főiskola levelező tagozatára. Az előkészítőre járó szakemberek kéthetenként vesznek részt konzultációkon, s az év során két alkalommal egy-, illetve kéthetes intenzív képzést is kapnak. A felvételi tár központ jakból, matematikából és fizikából adnak számukra 130—150 órát a műszaki főiskola oktatói. Akik sikeresen felvételiztek, levelezős kollégáiktól némiképpen eltérő tanterv alapján tanulnak: a követelmények megállapításánál figyelembeveszik szakmai előképzettségüket és gyakorlatukat. A tanfolyam második „generációja" számára ezekben a napokban kezdődik el a második félév. Előkészítő tanfolyam műszaki szakembereknek A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola A TOT elnöke Baranyában Sombereken alközpontot létesít a KITE Tegnap — szerdán — egynapos látogatásra Pécsre érkezett Szabó István, az MSZMP KB tagja, a TOT elnöke és a Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés elnöke és dr. Magyar Gábor, az állami díjas termelési rendszer, a KITE igazgatója. A nádudvari termelési rendszernek Baranyában kilenc termelőszövetkezet a tagja. A baranyai KITE- tagok már többször kérték, hogy a rendszer — más termelési rendszerekhez hasonlóan — létesítsen Pécsett egy alközpontot. A KITE vezetői és a Baranya megyei Tsz Szövetség vezetői tegnap megállapodást kötöttek az alközpont létrehozásáról. A döntés értelmében a KITE új alközpontja március közepén kezdi meg működését Sombereken, a Béke Őre Termelőszövetkezet központjában. Az alközpont működéséről a rendszer tagjai az agronómiai és műszaki szolgáltatás javulását várhatják. A KITE elvégzi majd a szocialista erőgéppark teljes szervizelését és alkatrészellátását, segít a géppark kialakításában, beszerzésében. Ellátja majd a talajvizsgálaton alapuló műtrágyázási tanácsadást is. Havas, síkos, jeges út még a rutinos gépkocsivezetőket is megleckézteti. Tegnap a déli órákban készült felvételünk a Fürst Sándor utca és a Felszabadulás út kereszteződésénél, ahol az áruszállító konténerek a pótkocsiról az úttestre kerültek. Szokolai felv Csatát nyert a Sziloplaszt Azonos energiával melegebb lakások Brts kötést biztosító szigetelőanyag Huszonöt-harminc évig eltart Merről fúj a szél? Különösen a lakótelepi lakásokban élők tudják pontosan. Például az ajtók és ablakok hasadékán keresztül, a függönyöket lengetve, kísérteties sóhajokat rögtönözve az egyéb zajok aláfestéseként. Volt egy ellenszer, a Purfix, amely vagy ragadt, vagy nem, s vagy eltömítette a nyílászárók réseit, vagy vékonynak bizonyult erre a feladatra. És jött a Sziloplaszt, s a szél, a hideg a falakon kívül maradt. Az új szigetelési eljárást az ÉLISZ, azaz a Pécsi Épület- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet alkalmazza — az eddigi tapasztalatok szerint sikerrel. Maga az anyag egy képlékeny massza, amely az összezárt ajtó, ablak között megszilárdulva kitölti a hézagokat — de továbbra is rugalmas kapcsolatot biztosít. A nyugatnémet Bayer cég licence alapján a BUDALAKK gyártja. Pécsett az ÉLISZ kezdte el ezzel a szigetelési munkálatokat. Munka közben, éppen egy irodaház szigetelését végezve mutatta be ezt az eljárást Mátyás Ferenc épületasztalos. — Miért illik ehhez a szakmához az ilyen munka? — Mert előfordul, hogy a zárak, tokok illesztését is el kell végezni a Sziloplaszt felrakása előtt. Ha a felületet megtisztítottam — lényeges, hogy por- és szennyeződésmentes legyen — egy hurkatöltőhöz hasonló mechanikus szerszámmal nyomom a felületre a szigetelőanyagot. Ezután letakarom PVC-fóliával, utána tíz napot kell várni, amíg megköt. Igen erős kötést biztosít a szigetelőanyag. Inkább a fa hasad el, vagy a festék válik le, de a Sziloplaszt nem enged. — Van már valamilyen tapasztalata a módszer hatásosságáról? — Igen, hiszen tíz nap múlva felkeresem ezeket a munkahelyeket és leszedem a fóliát, öt hónapja végzem ezt a munkát, azóta sok helyen megfordultam. Irodaházban, magánlakásban. Az a tapasztalat, hogy százszázalékos, szinte légmentes szigetelést biztosít ez az eljárás. Nagy előnye még, hogy a gyári adatok szerint huszonöt-harminc év az élettartama. — Nem túl drága, éppen emiatt? — A lakosságnak 40, közületeknek 54 forintért csináljuk folyóméterenként, így például egy átlagos kétszobás lakásnál nem kerül többe, mint ezerötszázkétezer forintba. De gondolom megéri, hiszen az eddigi vélemények szerint változatlan fűtés mellett három-öt fokkal emelkedett a lakásokban a hőmérséklet. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ez a pár fokos hőmérsékletkülönbség, sok tíz- vagy százezer lakásban, ugyanennyi családnak hány milliárd forint, a népgazdaság számára pedig mennyi energiahordozó megtakarítását jelenti, akár egy-két fűtési szezon alatt. Kurucz Gyula 5 Egészségünkért Fárasztó zajok A zajnak az emberi szervezetre gyakorolt károsító hatása rendkívül sokrétű. Ezek közül a nagyothallás a legismertebb. Ez az ártalom eredményezi, hogy a beteg fül már nem érzékeli azt a hangerősséget, amelyet az egészséges még hall. Nagy zajban eltöltött időszak után kezdetben ez a károsodás még csak átmeneti. Huzamosabb zajterhelés viszont már maradandó hallásromlást okoz. Ennek kialakulását nehéz észrevenni, mert a beszéd megértését még nem zavarja. A káros jelenség ugyanis a beszéd megértéséhez kevésbé fontos frekvencia (rezgésszám) tartományra korlátozódik. Hazánkban több százezren nagyothallók zaj következtében, de a veszélyeztetettek száma ennél is nagyobb. Az erős zajhatás azonban nemcsak a hallószervet, hanem az emberi szervezet egészét is károsítja. A zajtúlterhelés civilizációs ártalom, a vegetatív idegrendszeren keresztül a szervezet számos funkcióját befolyásolja. Például a légzés szaporábbá válik, megnő az oxigénfogyasztás. A lecsökkent gyomornedvtermelés miatt emésztési zavarok jelentkezhetnek, a nyálmirigyek csökkent működése következtében szájszárazság léphet fel. Magas vérnyomásban szenvedőknél betegségük rosszabbodását is előidézheti. Pszichés vonatkozásban a zaj idegesítő, fárasztó és figyelemelvonó hatással jelentkezik. Jórészt az ipari, technikai fejlődés következtében — a termelő munkavégzéstől a háztartásig — az emberi tevékenységek jó része: zajforrás. Hazánkban a hallást károsító, zajos munkahelyek száma félmillióra tehető. A munkavédelemmel foglalkozó kormányrendelet a zajvédelem követelményrendszerét is tartalmazza. Ennek ellenére ez a probléma még korántsem megoldott — jelzik a foglalkozási megbetegedések statisztikái. Az utcák, közterületek legfőbb zajforrása a közlekedés, ügyes forgalomszervezéssel, a járművek megfelelő karbantartásával ezen is lehet segíteni. És — nem utolsósorban — a járműtulajdonosok belátására is szükség van. Finomabb vezetéssel, csendesebb melegítéssel, enyhébb fékezéssel, kevesebb dudálással nagyban hozzájárulhatnak idegeink, szervezetünk kíméléséhez. De általánosságban is kimondható: a csendért — vagy legalábbis a zajszintnek az elviselhetőség mértékéig való leszorításáért — mindenkinek tennie kell! Érdemes meggondolni, hányféle indokolatlan, szükségtelen zajjal mérgezzük mindennapjainkat. A hajnali rakodások ládacsattogásai, a késői hangos rádió-, tv. és magnóhasználat, az utcai hangoskodások elkerülhetők volnának. Csak belátást, helyes emberi mentalitást igényelnek, amelyek nem helyettesíthetők hatósági intézkedésekkel. A zaj — mint a közérzetet, egészséget hátrányosan befolyásoló tényező — sok pénzbe kerül a társadalomnak. A megzavart álmú, kialvatlan ember nem nyújthat maximális teljesítményt, különösen ha még munka közbeni koncentrálása sem mentes a zajterheléstől. Sőt, a csökkent figyelőképesség könnyen balesethez is vezethet. Szakemberek szerint — például a szövödék zajának — minden egyes decibelnyi csökkentésével egyszázalékos termelésnövekedés érhető el. Napjainkban egyre többen emelik fel szavukat a zaj káros hatása ellen. Egészségünk érdekében mindnyájunk ügye, hogy ezek a hangok túlharsogják a zajt.