Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-01 / 209. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naplo XXXVIII. évfolyam, 209. szám 1981. augusztus 1., szombat Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja juttatás vagy járandóság? Mindenkinek egyformán sokat adni lehetetlenség. Mindenki jogos igényeit maradéktalanul kielégíteni ugyancsak lehetetlenség, ha egyszer anynyi az elosztható pénz, amenynyi. Tény: 1960-ban az aktív keresők számához képest mindössze 16 százalék volt a nyugdíjasok aránya, s már akkor is használtuk a kifejezést: Magyarország - nyugdíjas ország ... Mit mondjunk ma, amikor 41 százalékra (!) emelkedett a nyugdíjasok aránya, s persze ezzel együtt nőtt az átlagnyugdíj, s természetesen a nyugdíjakra kifizetett összeg is. A statisztikusok számításai szerint legalább az évtized közepéig lényegében hasonló ütemű növekedésre kell felkészülni. 1985 körül a nyugdíjasok aránya - az aktív keresők számához képest - eléri a 45 százalékot, az átlagnyugdíj pedig az átlagkeresetek mai 51 százalékáról 60 százalékra emelkedik. Tény az is, hogy az eddigi intézkedésekkel nem sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét (a reálérték növeléséről nem is beszélve). További adatok és tények idézése nélkül is nyilvánvaló, hogy a nyugdíjasok gondja az egyik legfontosabb társadalompolitikai kérdés. A nyugdíjügyet mindenáron meg kell oldani, de nem feltétlenül mások kárára. Mert például mitől függ a ma középkorú aktív keresők 20-25 év múlva fizetendő nyugdíja? Nyilván az akkor dolgozó emberek munkájának hatékonyságától. S hogy ők hányan lesznek, egyáltalán lesznek-e annyian, amennyi múlhatatlanl kell a zavartalan társadalmi munkamegosztáshoz, a szükséges menyiségű nemzeti jövedelem létrehozásához az - a műszaki fejlődéstől eltekintve - végsősoron a mai családpolitikától függ. A családi pótlék - a család jövedelméből - a gyermekekkel kapcsolatos kiadásoknak mintegy a negyedét fedezi. A családok reakciói pedig egyértelműek. Olyannyira, hogy a néhány éve még népszerűsített háromgyermekes családmodell szükségességéről mostanában jóval kevesebb szó esik. A KSH „Életszínvonal 1960- 1980” című kötetében erről a következők olvashatók: „Jelenleg és a következő években, amikor a várható demográfiai hullámvölgy tompítása érdekében is az eddigieknél nagyobb szükség lenne a gyermekesek nagyobb anyagi támogatására, változatlan reálbérek és a családi pótlék változatlan (vagy az 1-2 gyermekeseknél csökkenő) reálértéke esetén a gyermeknevelő családok szükséglet-kielégítési lehetőségei romlanak. Ez következik abból, hogy a gyermekek fogyasztása korukkal együtt jelentősen emelkedik, ezért a családi pótlék összege, amely a gyermek korától nem függ, egyre kisebb hányadát fedezi növekvő fogyasztásuknak.” A korábban jelzett szociálpolitikai dilemma tehát majdhogynem megoldhatatlan, illetve kényszerű kompromisszumokkal lényegében megkerülendő. Legalábbis mindaddig, amíg nálunk az a szemlélet uralkodik, hogy a nyugdíj: társadalmi juttatás. Tévedés! A nyugdíj: járandóság. Az árhullám tetszése után apad a Duna Mohácsnál A biztonságot nyújtó támfal mögött a város mindennapi megszokott életét élte, amikor csütörtökön délelőtt elérte Mohácsot az árhullám csúcsa. Pontban délben 807 centiméterrel tetőzött Mohácsnál a folyó. A parti sétányt elborító víz a támfal alját nyaldosta. A Duna-korzó padjai és a túlparton a szigeti fák vízben álltak. Egy rakománnyal teli tolóhajó két napja vesztegelt már kikötve, engedélyre várva. Felfelé az árral szemben most csak a vontatóhajók közlekedhetnek. A város alatt az országhatár felé húzódó töltésen belül a hullámteret elöntötte a víz. A halászok már szerdán kirakták a varsákat itt, hátha az árhullám kisodorja a halat. Az árral érkező uszadékfákat előző nap kifogdosták az élelmes mohácsiak. A városi komp mindvégig menetrend szerint közlekedett, miközben az árhullám csúcsa lassan elhagyta az országot. Estére Mohácsnál megkezdődött az apadás. Péntek hajnalig 12 centit apadt a folyó, a Duna vízszintje Mohácsnál tegnap reggel 6 órakor 795 centiméter volt. A mohácsi Dunai Árvízvédelmi Központból a nap folyamán további adapást jeleztek. A figyelőszolgálat, amely július 28 óta vigyázza a 20 kilométeres jobb parti szakaszt, mindenesetre a helyén maradt. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság központjában várhatóan jövő hét keddjén oldják fel az első fokú árvízvédelmi készültséget. Polohn István mérnök, a védelem vezetője, akivel a tetőzés perceiben beszéltünk , elmondta, hogy buzgár, komolyabb átszivárgás sehol sem keletkezett. A megerősített töltés és a mohácsi védelmi fal jól állta, várhatóan a következő napokban is állni fogja a „nagy vizet", ami az 1965-ös csúcshoz képest inkább csak közepes. Mi ez az egyhetes hullám az akkori 90 naphoz és 1000 centis vízszinthez képest? Ámbár — és ezt már némi aggodalommal tette hozzá — mostanában feltűnően sűrűn követik egymást az árhullámok. Jellemző, hogy minden magyarországi folyó az utóbbi 20 évben érte el a rekord vízmagasságot és ez a tendencia az erdők megfogyatkozásával, a vízlecsapolások, az urbanizáció előrehaladásával csak fokozódni fog. A Dráván most csend van, a VÍZIG ide az elmúlt évtizedben nagy anyagi erőket és eszközöket koncentrált. Ott a munka befejezéséhez közeledik, s akkor a Duna kerül sorra. Mindenekelőtt a Mohács várost védő támfal, amely megérett egy alapos rekonstrukcióra. A támfal, amelyet az 56-os jeges ár után magasítottak fel, 1,6 kilométer hosszúságban védi Mohács várost az árvizektől. Mivel a folyó Mohácsnál 8 méter vízszint, ingadozásokra képes, a támfal nem csupán annyiból áll, ami a földből kilátszik belőle. Négy méter mély fal húzódik a föld alatt. S épp ez a fontosabb rész az, ami még a századfordulón épült. A rekonstrukció már esedékessé vált. Nagy munka lesz. Lényegében új támfalat kell építeni, közvetlenül a meglévő mellé, méghozzá a Duna felőli oldalra — a város felé nincs erre hely —, de olyan szorosan, hogy azért maradjon valami parti sétány is. A VÍZIG pécsi központjában Szappanos Ferenc igazgatóhelyettes tájékoztatásul elmondta, hogy az új mohácsi védőfal a VII. ötéves tervben, ezen belül is a tervidőszak elején 1986— 87-ben épül meg, 100 millió forintos költséggel. A tervek már a VI. ötéves terv során elkészülnek, a biztonságon túl olyan esztétikai igénnyel, hogy a mohácsi Duna-part legalább olyan szép legyen, mint a szegedi Tisza-part. A Vízügyi Igazgatóság az elmúlt időszakban évi 100—120 millió, tíz év alatt összesen több mint 1 milliárd forintot fordított árvízvédelemre, töltésfejlesztésre, folyamszabályozásra a hajózóutak kitűzésére és a kisebb vízfolyások rendezésére. Ebben a tervidőszakban némileg szerényebb összeg, évi 90 millió jut ezekre a célokra. Ebből mindenkelőtt a Dráva utolsó szakaszának munkálatait fejezik be Drávaszabolcstól Zalátáig. Apróbb áthúzódó munkák — utak, egyéb kiegészítő létesítmények — maradnak, de 1985- ig a Dráva rendben lesz. Ekkor új, nagy feladat kezdődik, a Duna árvízvédelmének fejlesztése, korszerűsítése. - Rné - Esedékessé vált a támfal-rekonstrukció 100 milliós beruházás a VII. ötéves tervben Veszteglő, szénnel rakott uszályok Mohácsnál. A tetőzés idején víz alá került, a part menti alsó sétány is. Fotó: Erb János A tartalomból: Előzetes tájékoztatás az Újmecsekalja— Lvov-Kertváros autóbusz-közlekedésről —..... ......... — ¥ ' — — Pécsi Nyári Színház: gyorsmérleg, több néző ■ ' ' * ■ .......A vizek halottai Időállóbb korszerű hőtővezetéket alkalmaznak Pécsett Nem kell vasbetonból esőcsatorna Felújításnál is használható Megszokott látvány Pécsett, hogy a PÉTÁV távvezetékeit cserélik, javítják. Az is megszokott, hogy az ilyen vezetékek a földben, vasbeton esőcsatornában vannak. Eddig ez a módszer tartotta magát: drágán fizették a csövek biztonságát, hőszigetelését, rengeteg anyag- és élőmunka-ráfordítással tudták csak a távvezetékeket földbe, illetve betonfolyosóba fektetni. A PÉTÁV tavaly megpróbálkozott Komlón egy újfajta eljárással, ugyanezt alkalmazták Pécsett, a műjégpálya bekötésénél is. Az újdonság neve: BÁCSÉP-KELIT. A lényege: az ilyen csövekből szerelt távvezeték közvetlenül a földbe helyezhető, nem kell vasbeton védőcsatorna, az eddiginél lényegesen kevesebb élőmunkát s anyagfelhasználást igényel, és még egy ami fontos: az új szigetelőanyaggal bevont cső a helyszínen kezeltnél jobban szigetel és ellenállóbb a talajvízzel szemben. A BÁCSÉP-KELIT osztrák licenc alapján készül a MÉLYÉPTERV tervei alapján, magyar kidolgozásban, fejlesztésében közreműködött az ÉTI és a gyártó BACSÉP. A PÉTÁV a kínált méretekközül a 40—400 átmérőjűeket alkalmazza. A cső acélból készül, kívül poliuretán habköpeny, azt pedig műanyag burok védi. Ugyanilyen kivitelben készen megrendelhetők a hőtágulás kiegyenlítők, a különféle idomok és szerelvények. A gyártó a BÁCS—PUR termékével a talaj feletti távvezetékek építőire is gondolt: oszlopra, műtárgyakra a szabadban szerelt acélcső purhab-szigeteléssel és spirál hegesztésű alumíniumszalaggal dacol az időjárási viszontagságokkal. Maradjunk a BÁCSÉP— KELIT-nél, mely új távvezeték építéséhez és felújításokhoz egyaránt alkalmas. Tavaly Komlón a PÉTÁV saját kivitelezésben mintegy 120 folyóméter kettős vezetéket fektetett 150 milliméteres átmérővel. Felújításoknál, ahol lehet, a régi védőcsatornába fektetik az új vezetéket. Jelenleg Pécsett, a Jedlik Ányos és a Bihari János utca közti szakaszon fektet ilyen távvezetéket a BKV mintegy 450 folyóméter hosszban és 300-as átmérővel. A rózsaszínű, ütésálló, kemény pvc-burok a betonra agresszív hatású talajban is megvédi a poliuretán habszigetelést és az acélcsövet. A helyszíni hegesztés után speciális hőszigetelő és külső védőburkot kapnak a csővégek. A következő ilyen munkáknak a Jókai utca, Várady Antal utca közötti szakaszon lehetünk szemtanúi. A DÉLVIÉP CSŐSZER építi a 400- as átmérőjű és 200 folyóméter hosszú új hőtávvezetéket. Az újfajta távvezeték az eddigi tapasztalatok alapján valóban teljesíti az előnyöket, melyeket a BÁCSÉP garantál. A kivitelezésben a PÉTÁV-on kívül részt vesz az ÉPSZÖV, a BÉV, a Dráva menti Vízgazdálkodási Társulás, a DÉLVIÉP, a CSŐSZER. Az 1979-től gyártott BÁCSÉP-KELIT Komlón és Pécsett sikerrel mutatkozott be. Előnyei miatt nagy jövőt jósolnak elterjedésében a PÉTÁV vezetői. Még ez évre tervezik, hogy 150 milliméter átmérőjű BÁCSÉP-KELIT-távvezetéket fektetnek a Mezőszél utcában 150, a Madách Imre és Erreth Lajos utca közti szakaszon 200 folyóméteren, valamint ilyen csővel kötik be a Fogtechnikai Vállalat új székházát. - Murányi - Befejezés előtt a Tüzér utcai közúti felüljáró építése. Átadása után változik az autóbuszközlekedés Lvov-Kertváros és Újmecsekalja között. A képen: tereprendezési munkák a felüljáró déli részén. (Részletes tájékoztatás az 5.,oldalon. Szokolai felvétele.)