Dunántúli Napló, 1983. május (40. évfolyam, 119-149. szám)

1983-05-17 / 135. szám

6 Ismerjük meg jogszabályainkat! A házfelügyelői munkaviszonyról Nemrég jelent meg az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal elnökének 2/1983. (III. 16.) ÁBMH. számú rendelete a ház­felügyelők munkaviszonyának egyes feltételeiről. E rendelet szerint a házfel­ügyelővel kötött munkszerződést írásba kell foglalnia. A házfel­ügyelő munkaköri feladatait — épületenként részletezve — a munkaszerződés mellékletét ké­pező „Tevékenységi jegyzék"­­ben kell rögzíteni. Azt is meg kell jelölni a munkaszerződésben, hogy a házkezelési teendőket mely épület(ek)-ben végzi a házfel­ügyelő. Lehetőséget ad a jogszabály arra is, hogy munkaszerződés­ben állapodjanak meg abban, hogy a munkáltató a házfel­ügyelőt EGY vagy TÖBB épü­let házkezelési szolgáltatásai­nak, illetőleg a szolgáltatások egy részének az ellátásra al­kalmazza. Mód van arra is, hogy a házfelügyelővel több épület központi hőellátási berendezé­sének üzemben tartásával kap­csolatos feladatok elvégzésére EGY MUNKASZERZŐDÉSBEN állapodjanak meg. Lehetséges az új szabályo­zás szerint, hogy a munkaszer­ződésben meghatározott épü­letiek)-ben a „Tevékenységi jegyzék” szerint végzett ház­kezelési teendőkön felül a házfelügyelő mellékfoglalko­zásban további házkezelési te­endők ellátására szerződjön. A már munkaviszonyban ál­ló házfelügyelőt a munkaszer­ződés megfelelő módosításával a házfelügyelői teendők egy részének ellátására is foglal­koztathatja a munkáltató. A munkaszerződésben — a „Tevékenység jegyzék” alapul­vételével — az általános mun­kajogi szabályok keretei között meg kell határozni a házfel­ügyelő munkaidejét és munka­időbeosztását. A házfelügyelő — a munka­­szerződésben meghatározott munkaidőn felül — készenléti, illetve ügyeleti szolgálata kö­telező. A házfelügyelő az épületben való jelenlétre­­­tartózkodásra) annyiban kötelezhető, ameny­­nyiben ez feladatainak ellátá­sához szükséges. A rendelet 6. §-a értelmében a házfelügyelő személyi alap­bérét a „Tevékenység jegyzék­ben foglalt feladatok és a munkaszerződésben előírt mun­kaidő alapulvételével a válla­lati dolgozók alapbérének meg­állapításáról szóló jogszabály szerint kell meghatározni. Ennek megfelelően a házfel­ügyelőt az „egyszeri betanított munka”, illetve a „bonyolult betanított, vagy egyszerű szak­munka" képzettségi fokozatok valamelyikébe és a megfelelő munkakörülményi fokozatba KELL BESOROLNI. A fentebb meghatározott sze­mélyi alapbér magában fog­lalja az esetleges bérpótlé­kokat is. A készenléti (ügyele­ti) szolgálatért legfeljebb az alapbér 15 százalékáig terjedő átalány állapítható meg. A házfelügyelő az általa használt lakásért a lakbérekről szóló szabályok szerint 1983. július 1-től lakbért köteles fi­zetni a munkáltatónak. A rendelet előírása értelmé­ben a házfelügyelő korábbi jogszabály alapján megállapí­tott alapbérét a lakás 1983. július 1. előtti egyenértékével számított lakbér összegével 1983. július 1-től meg kell emelni. A lakbérközlési lapon korábbi lakbérként ennek az egyenértéknek megfelelő ösz­­szeget kell feltüntetni. A rendelet szerint, ha a házfelügyelői (munkakörrel kapcsolatos szolgálati) lakás­ban lakó és kapu (felvonó) kezelésével is megbízott házfel­ügyelő — helyettesítése esetén — a munkáltató által megbí­zott személynek a lakásban va­ló tartózkodást nem biztosítja, úgy a kapu (felvonó) kezelési feladatokat ellátó helyettes személyéről a házfelügyelő kö­teles gondoskodni. Külön is kimondja a rende­let 3. §-ában, hogy a házfel­ügyelő munkaviszonyának megszűnése esetén az általa használt lakáson fennálló la­kásbérleti jogviszony megszű­nésére, valamint a lakásban jogcím nélkül lakó volt ház­­felügyelő elhelyezésére a la­kások elosztásáról és a lakás­bérletről szóló jogszabályok az irányadók. Ha a munkaviszony fegyel­mi határozat (Mt. 55. § (1) bek. f) pontja), vagy azonnali hatályú felbontás (Mt. V. 97. § (1) bek.) alapján szű­nik meg, a határozat végrehaj­tását — az elbocsátás mellett kiszabott egyéb büntetések ki­vételével (Mt. V. 71. §) — el lehet halasztani addig az idő­pontig, amíg a házfelügyelői munkakörrel kapcsolatos szol­gálati lakás kiürítésére nem kerül sor. A most ismertetettek szerinti munkaszerződéseket 1983. de­cember 31. napjáig kell meg­kötni a rendelet 8. §-a értel­mében. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az általunk ismertetett ren­delet már 1983. március 16. napján hatályba lépett. S. A. Többletlakás Mi történik, ha két, önálló lakás­sal rendelkező, idős ember összehá­zasodik? Ha például egyikük szövet­kezeti, társasházi lakással, családi házzal (tehát saját tulajdonú ingat­lannal) rendelkezik, a másikuk ta­nácsi bérlakásban lakik? Nézzük az alaprendelkezést! Egy személy, illetőleg egy házaspár csak egy tanácsi lakást bérelhet. Tehát ha a házasságra lépők mindegyiké­nek bérlakása van, az egyik bérle­mény többletlakásnak számít. Nekik kell eldönteniük, melyiket kívánják megtartani. A másik lakást egy éven belül el kell hagyniuk. A két lakást egy lakásra cserélhetik, vagy a la­kásokat felajánlhatják a tanácsnak azzal az igénnyel, hogy a kettő he­lyett egyet kapjanak. (Ilyenkor nem kell a hosszan várakozók közé be­állni.) Az egyik lakásról lemondhat a házaspár úgy is, hogy azt a ta­nácsnak visszaadja. Ebben az eset­ben pénzbeli térítést kapnak. De le­mondhatnak valamely közeli hozzá­tartozó javára is a lakásukról. Első­sorban az egyenesági rokonok jön­nek számításba: a vér szerinti, az örökbefogadott, mostoha és a ne­velt gyermekek. De folytathatja a lakás bérleti jogát az a testvér is, aki a bérlővel legalább hat hónapja — állandó jelleggel — együtt la­kott. A házastársaknak nem kell azon­nal, a házasságkötéskor lemondani valamelyik lakásukról. Egy év áll ren­delkezésükre ahhoz, hogy „lakva is­merjék meg egymást”. De van még egy kevesek által ismert­­ lehető­ség is. A lakásügyi hatóság egysze­ri alkalommal meghosszabbíthatja ezt az évet még egy évvel. Mi a helyzet akkor, ha a házasu­landóknak jójét tulajdonú lakásuk van? Egy családnak, házaspárnak egy lakóingatlana lehet, tehát az egyikre elidegenítési kötelezettség áll fenn. Dr. K. É. Dunántúli napló Jubileumi Kupa kerékpáros verseny Hogyan látják a fiatalok a közlekedést?A baleseti statisztika saj­nos évek óta szomorú képet mutat. Sajnála­tos, hogy a gyermek­balesetek száma is magas, sok kerékpáros fiatal szenve­dő alanya egy-egy balesetnek. A megelőzés érdekében éven­te rendszeresen közlekedési ver­senyeket, vetélkedőket rendez­nek pedagógusok, közlekedési szakemberek. Az idei eszten­dő egyik rangos versenye szombaton a pécsi közlekedési parkban megrendezett Jubileu­mi Kupa elnevezésű közlekedé­si vetélkedő volt. A kupát há­rom éve az Úttörőszövetség fennállásának 35. évfordulóján írták ki először. A rendezők, a Közlekedésbiztonsági Tanács, valamint a Mátyás király úti Általános Iskola azóta minden év májusában megrendezik Ba­ranya általános iskolai tanulói részére ezt a közlekedési ver­senyt. Szombaton 80 úttörő adott számot elméleti felké­szültségéről, a kerékpáros köz­lekedés szabályainak gyakor­lati alkalmazásáról, sőt, veze­tési készségüket is bizonyíthat­ták az ügyességi pályán. A legjobb eredményt elért csapat a Mátyás király úti is­kola volt. Az egyéniben legjobb eredményt elért tanulókat ar­ról kérdeztük, hogyan látják a városi közlekedést, mit tesznek a balesetek megelőzése érde­kében? Bán Valéria, a Mátyás király úti iskola tanulója, a leány kategória első helyezettje: — Lothárdról járok Pécsre busz­­szal, vagy édesapám hoz be kocsival. Sokat járok kerékpár­ral is otthon. Megfigyeltem, hogy sok a figyelmetlen gya­logos. Nagyon sokan lépnek le körülnézés nélkül az úttestre, ez pedig nagyon veszélyes do­log. Glöckner Judit Hosszúhetény­­ből jött a versenyre, második helyezett lett. — Három éve járok közlekedési szakkörre, rendszeresen indulok vetélke­dőkön. Az a tapasztalatom, ha kerékpározom, az autók gyak­ran előznek meg úgy, hogy na­gyon közel jönnek hozzám. A fiúk közül Csordás Tibor volt a legeredményesebb. A Bá­tyi Általános Iskola tanulója rendszeresen kerékpározik is­kolába is ezzel jár: — Sok ke­rékpáros nem jelzi azt, hogy kanyarodni akar és kanyaro­dás előtt nem néz körül, pedig megfelelő jelzéssel sok balese­tet meg lehetne előzni. König Ferenc, a Mátyás ki­rály úti iskolából második he­lyezett lett. Pécsett, a belvá­rosban rendszeresen kerékpá­rozik. Szerinte sok kerékpáros közlekedik figyelmetlenül, nem nagyon veszik figyelembe a Stop-táblát. Az autósoknak jobban kellene figyelniük a kerékpározó fiatalokra. Bércesi György Útlezárás. Május 18-tól június 30-ig csapadékvíz-csatorna építés miatt lezárják Pécsett a Nagy* Flórián utcát, a János utca és a Flórián tér között. Az építés alatt a János utca zsákutcává válik.* Klubnapot tart május 19-én 17 órakor Komlón, a kökönyösi Szi­várvány Klubban a Magyar Autó­klub Baranya megyei szervezete. Az érdeklődők az autóklub szol­gáltatásairól kapnak tájékozta­tást.* Forgalomkorlátozás lesz május 21-én 8—13 óra között Orfűn, a Pécsi tó környékén. Kérik a gép­járművezetőket, hogy figyelmesen közlekedjenek.* Lezárják az utat május 18-tól várhatóan két hétig Pécsett, a Táltos és a Géza utcákban. Mindkét utca zsákutca lesz. * Autóklubtagok részére 1 + 1­ mozgalmat indított az elmúlt hó­napban a Magyar Autóklub. Az 1+1 azt jelenti, hogy a klubta­gok, amennyiben egy új autóst léptetnek be a klubtagok tábo­rába, sorsjegyet kapnak. A je­lentkezési lapot, melynek egyik része a sorsjegy, az Autóklub Baranya megyei szervezetének Citrom utcai irodájában lehet beszerezni. A mozgalom folyama­tos, július 15-én és december 1- én lesz sorsolás, ahol értékes kempingcikkeket sorsolnak majd ki. A nyertesek névsorát az Autósélet című lapban teszik köz­zé.* A KPM Pécsi Közúti Igazgató­sága ,,Jelky András” és ,,Niki Lauda” szocialista brigádjának tagjai társadalmi munkában fel­újították a pécsi közlekedési park jelzőlámpáit. Beszerelték az automatikát is, így a jövőben a fénysorompóval együtt a bizton­ságos közlekedésre nevelést szol­gálja a felújított lámpaegység. & Kerékpársáv Mohácson. A KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának dolgozói Mohácson, az 56-os út városi átkelési szakaszán (Buda­pesti országút) kerékpársávot lé­tesítenek. Az úttest szélén sárga színű útburkolati jel hívja majd fel a figyelmet a kerékpáros sávra, ahol május 18-tól a ke­rékpárok és a kétkerekű segéd­­motoros kerékpárok kötelesek közlekedni. A sárga színű útbur­kolati jel egyben megállási ti­lalmat is jelent a járműveknek. * Az elmúlt héten 19 közlekedési baleset történt Baranya megyé­ben: hat súlyos, 13 pedig könnyű kimenetelű volt. Baranyai utakon Baranya megyében május 16—20. között az alábbi útépí­tési, útjavítási munkákat végez­nek. A 6-os sz. főközlekedési úton Hidas és Mecseknádasd térségében a csomópontokat szélesítik, ezért 40 km a sebes­ségkorlátozás. Az út pécsi át­kelési szakaszán kiemelt sze­gélyt építenek a Zsolnay Vilmos utcában. Az 56-os sz. főút mo­hácsi átkelési szakaszán az út­burkolati jeleket festik, Duna­­szekcső és Mohács között az árkot rendezik. Az 57-es sz. fő­úton Mohács és Pécs között kátyúmentesítést végeznek. A 66-os sz. főút pécsi átkelési szaka­szán a Tolbuhin úton kiemelt szegélyt építenek. A Dombó­vár—Sásd közötti úton Vásáros­­dombó és Sásd között kátyú­mentesítés történik útszűkület­tel és 40 km-es sebességkorlá­tozással. A szederkény—Villány —harkányi összekötő úton a mároki elágazásnál lévő híd támfalának hibája miatt a ton­na a súlykorlátozás. Terelőút­vonal: Boly—Töttös—Kislippó— Villány. Az orfűi bekötő úton földmunkát és­­burkolatjavítást végeznek útszűkülettel és 40 km-es sebességkorlátozással. - 1 Lassan járj, tovább érsz, avagy aki a virágot szereti. Foltbenzin, petróleum, akkusav ... Újdonságok kicsiben Az elmúlt hónapokban az Afor üzem­anyagtöltő-állomá­­sain a tankolni betérő autósok meglepetéssel tapasztalhatták, hogy a vitrinekben és a polco­kon új csomagolásban, koráb­ban nem árusított ásványolaj­­termékek jelentek meg, üve­gekbe csomagolt foltbenzin, petróleum, műanyag flakkonban akkumulátorsav és még néhány kis csomagolású termék. Mint az Afornál megtudtuk, az áruválaszték bővülésének oka, hogy a többcsatornás üzemanyag-értékesítési rend­ben a stagnáló, sőt csökkenő forgalom mellett megindult a korrkurrenciaharc a vevőért. Már most is, de a következő években méginkább a benzin­kutak ellátottsága, választéka és szolgáltatása alapján dön­tenek az autósok és motoro­sok arról, hogy melyik bevásár­lóhelyet válasszák. A benzin­kutaknál a legsürgetőbb fel­adat, minél előbb megtalálni és megvalósítani azt az új kereskedői magatartást, amely segíti megtartani a vásárlókat. A speciális, úgynevezett fe­héráruknak kis kiszerelésben történő árusítása is ezért in­dult meg. A már korábban is árusított literes üvegekbe pa­lackozott lakkbenzin mellett, megjelent a vállalat töltőállo­másain, kirendeltségein és a viszonteladóknál a két deci­literes és félliteres csomago­lású foltbenzin, és az egyliteres kiszerelésű petróleum. Ezeknek a kelendő „háztartási kőolaj­­termékeknek”­­az árusításával régi adósságot törlesztett az Afor. Bár nagy tételben eddig is árusították mindezt, mégis többnyire hiánycikknek számí­tottak, hiszen a viszonteladók a kimért árusítástól idegenked­tek. A csurgási, párolgási vesz­teségek, a fokozott tűzveszély nem tette vonzóvá ezeknek a kőolajtermékeknek az értékesí­tését. Az Afor kezdeményezése tehát hiánycikkeket szüntetett meg. 1983. május 17., kedd Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR Gázturbinák - műanyag motorok A gépkocsi, kevés híján száz­éves fejlődése során, alapos változásokon ment át. Erőfor­rása azonban — lényegét te­kintve — alig változott. Az Ottó-motor néven ismert, va­lójában Reitmann, müncheni órásmester által föltalált du­gattyús gép szerkezeti elemei­re támaszkodva épült minden azt követő belsőégésű motor. E motorok fő jellemzője a pa­zarlás az üzemanyaggal, a mozgási energiákkal. Így megy veszendőbe a bevezetett üzem­anyag energiájának mintegy 75 százaléka. Azaz minden li­ter benzin árából csak 5 fo­rintnyi az az érték, ami ko­csinkat mozgásban tartja . . . A dolog technikai érdekessé­ge az, hogy a tisztán forgó­mozgáson alapuló erőforrás el­ve évszázadokkal előzte meg a dugattyús gépeket. A technoló­giai fejlődés azonban csak a negyvenes évek végén tette le­hetővé, hogy személyautók haj­tására alkalmas méretekben kí­sérletezzenek ilyen erőgéppel. Am a siker — ami az autó­­kert illeti —, ekkor még távol volt. Csak a repülőgépekhez készülhetett el, és vált általá­nossá, a gázturbina néven is­mert erőforrás. Az ok, amiért a turbina hajtotta személyautó nem jutott túl a kísérleti sza­kaszon, a túlzott fogyasztás volt. Bár ennek ellenszerét jól ismerték, alkalmazására még­sem kerülhetett sor. Technoló­giai okokból. Nevezetesen olyan szerkezeti anyagokra lett volna szükség, amely olcsón előállítható és nagy hőmér­sékleten is elegendő szilárdsá­gú. A gázturbina gazdasági hatásfoka ugyanis 1300 C fok feletti üzemi hőmérsékletnél kezdi túlszárnyalni a jelenleg gyártott robbanómotorokét . . . Az űrhajózáshoz kifejlesztett anyagoknak — a háziasszo­nyok konyhájától az orvostudo­mányig — már számos terü­leten vették hasznát. Nemrég az autótechnika vehetett át olyan keramikus anyagot, amely nagy hőmérsékleten is megőrzi szilárdságát. Ebből ké­szült a turbina lapátkoszorúja, és jól is vizsgázott a személy­­kocsik motorháza alatt. Egy ilyen turbina elvileg minden­evő —­ a kerozintól a szénporig minden éghető anyag alkalmas üzemanyagául. Mérete, töme­ge jóval kisebb a hagyományos motornál és igen kis számú, csak forgómozgást végző al­katrésze van (a hőcserélőtől el­tekintve). Javításra is csak rit­kán szorul, és az is kimerül a csapágyak és néhány tömítés cseréjében . . Néhány év persze még el­telik, amíg a szériaautókba ke­ríthet és az is befolyásolhat­ja sorsát, hogy a régi konstruk­ció sem marad a régi­ó szer­kezeti anyagait és fogyasztását tekintve. Amerikai autógyárak­­ban már futnak a műanyag­ból, Japánban pedig a kera­mikus anyagból készült moto­rok. És valós alapjai vannak annak, hogy legkésőbb az ez­redforduló közelében, alig 3 liternyi üzemanyaggal futnak majd be 100 kilométert a ko­csik. Így hát, bármi is lesz az autók erőforrása, csak az autó­sok járnak jól. Azok a leendő autósok természetesen, akik ma még tizenéves korukban cso­dálják pazarló bádogmasináin­kat. Búsbarna László

Next