Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-19 / 349. szám

A négy dél-dunántúli me­gye nagyobb művelődési in­tézményeiben kérdezősköd­­tünk: mit tudnak ajánlani a ka­rácsony két napjaira, decem­ber 25-re és 26-ra. Íme né­hány érdekesebb műsor. A Pécsi Ifjúsági Házban mindkét napon 10 és 18 óra Dzsesszparti és Markus mester Karácsonyi ajánlatok között IH-karácsony néven új video- és egyéb társasjátékok várják a fiatalokat. Az apróbb gyerekek bizonyára örülnek majd a nyereményeknek is. Szintén Pécsett, színre lép a Bóbitás bábegyüttes hétfőn, délelőtt 10-kor mutatják be Füttyös és a robotok című produkciójukat. A Ságvári Művelődési Házban 25-én, 17—22. között a Magányosok klubja tart összejövetelt. Érdekes színfoltja a kará­csonyi programoknak, a DOS­ZSO által szervezett dzsessz­­parti. 26-án a pécsi Mecsek Cukrászdában Szakcsi La­katos Béla zenél, este 9-kor. A tamási művelődési köz­pontban hétfőn kétszer is fel­lép a Népszínház társulata. Először a gyerekeket várják, délután 3-kor a Márkus mes­ter, ezermester című előadás­sal. (Mint megtudtuk, a tervek szerint a művelődési ház megszervezi, hogy a környék­ Szakcsi Lakatos Béla a Mecsek Cukrászdában beli falvak gyermekei is be­mehessenek Tamásiba erre az alkalomra.) Este 7-kor Tabi László: A tettes ismeretlen című vígjátékát láthatják a felnőttek. A szekszárdi és a dombóvári művelődési köz­pontban zenés táncos prog­ramokat rendeznek 26-án este. Ezeken kívül természetesen lesznek színházi, és mozielő­adások, nyitvatart­ó műjég­pálya és a múzeumok is vár­ják látogatóikat. Itt jegyezzük meg, hogy több helyen is (pl. a Kapos­vári Úttörő- és Ifjúsági Ház­ban és a Nagykanizsai Mű­velődési Házban) zárva tar­tanak az ünnep két napján. Néhol azzal magyarázták a szünnapot hogy nincs igény a karácsonyi nyitvatarrtásra, úgysem jönnek el az embe­rek. Ehhez csak annyit ten­nénk hozzá hogy bár felte­hetően évtizedes tapasztala­tok alapján állítják ezt, ám ha semmiféle program nincs, akkor ki sem derülhet, hogy valójában mit is igényelnének az emberek, hiszen bármen­­­nyire is családi ünnep a ka­rácsony, értelmes tartalmas rendezvények miatt biztos so­kan kimozdulnának otthon­ról. Bozsik L. Vidám délután az úttörőházban Paragrafus vagy szeszfőzde? Moi rejlik a titkos üstök mögött? Mindenekelőtt három mon­dat: 1. „Szeszfőzést csak ápri­lisra vállalunk!” (Ezt egy gaz­dával közölték telefonon a bá­­licsi főzdéből). 2. Baranyában jelenleg 16 szeszfőzde működik. (Ezt a Pécsi Vám- és Pénzügy­őri Szakaszon hallottuk.) 3. A 326 baranyai faluban 451 szesz­főzde dolgozik. (Ez egy 1948-as statisztikai adat.) * Szőlőtáji utakon, amikor már tényleg csöndes az este, nehéz törkölyillat száll a levegőben. Olyik ember nagyokat nyel tőle, szilvóriumemlékkel az orrában, olyik zsenge mosollyal tovább­lépked, olyik meg fináncért ro­hanna. Mert a tisztes vám- és pénzügyőrség neve a nép kö­rében ma is: finánc. Ennyit az estékről. Odabent a finánciro­dákban pedig néha rosszkedvű­en nézegetik a műgonddal ké­szült kígyócsöveket, amint szo­lidan tekeregnek, számtalan li­ter titkos pálinka után. Benne a tejeskannában, ami ugye pá­linkára abszolúte gyanútlan egy edény, ám jól tartja a nemes ital gőzeit. Most is ott áll egy rakás a pécsi vám- és pénzügy­­őrségi, vagyis hat finánclakta­nya pincéjében, hogy összetör­jék és fémzúzalék formájában szolgálja tovább a társadalmat. De miért rosszkedvűek a pénz­ügyőrök? Mert sok a titkos szeszfőzde. Igaz, egy év alatt kevesebbet lepleztek le, hiszen tavaly 64 készülékből lett zú­zott fém, idén csak 56-ból, az­tán 1982-ben 830 litert koboz­tak el, idén csak 530 litert. De ennél jóval több a titkos főzde, csak hát jogszerűen kell eljár­ni, sok a munka és sajnos ke­vés az engedélyezett szeszfőz­de. A jogszerűséghez bejelen­tés, rendőrségi vagy egyéb megbízható információ kell, például az alkoholellenes bi­zottságtól, avagy saját pénz­ügyőri felderítés is eredményez­het házkutatást. De a bejelentésnél és a ház­kutatásnál álljunk meg egy szó­ra. Sok a névtelen jelentő! Épp ezért nem elég az ilyen följe­lentés, mellette még egyéb mó­don is ellenőrzik, hogy igaz-e, és csak azután mennek a helyszínre. Hiszen a névtelen följelentők 80 százaléka valót állít ugyan, de hát restelli a dolgot, mert a pálinkafőzés ősi magyar szokás, ha már nincs elég szeszfőzde. A névtelenek másik 20 százaléka pedig egy­szerűen hazudik. A házkutatás? Hát az is cif­ra dolog néha. Volt olyan, hogy jegyzőkönyv után a finánc heccből odaszólt a tanúnak: — No, most megyünk magá­hoz kutatni! A válasz enyhe döbbenetet okozott: — Ne fáradjanak, átmegyek és hozom magam, ne ijedjen meg az asszony! Szóval a titkos pálinkafőzés egy nagy népi ügy. De hiszen annyi gyümölcsfa van ebben az országban, s mennyi gyümölcs veszne kárba ... És amikor már tényleg csöndes az este, előlo­pakodnak a nehéz illatok. De pálinkamentes tiszta fejjel kell látni a lényeget. Vagyis: jó száz főzde hiányzik a megyéből, így aztán nem sokat számít a jog­szabály, hogy aki szeszfőzdébe viszi a gyümölcsöt, annak a munkadíjon felül csak a hek­­tónkénti 90 forint adót kell ki­fizetnie, amúgy meg hektoliter fokonként 500 forint a büntetés. Meg hogy akit lelepleznek, azt enyhébb esetben is szabálysér­tésért megbüntetik, ami akár 20 000 forint is lehet. Súlyo­sabb esetben pedig bírósághoz vezet a pénzügyőri jegyzőkönyv. Nem szólva az egészségromlás­ról, amit civil mód főzött pá­linka termel az italban: a cián­ról, rézről. A fináncok rosszked­vűek . . . Dehát a jogszabályok — a jelek szerint — csak bűn­­cselekményt termelnek, nem pálinkát. Földessy Dénes Egy csodálatos „arzenál" a lúg pálinkafőzdékból elkobzott, el­képesztő konstrukciókból Minden ötödik ADIDAS-labda simontornyai „Pettyes” hatvan millióért A minőség nemcsak rang, magasabb ár is! Kissé izgalmasan alakult a Simontornyai Bőr, és Szőrme­feldolgozó Vállalatnál az idei év. Ehhez tudni kell, hogy a si­montornyai üzem az ADIDAS- cég legnagyobb labdaszállítói közé tartozik, a világcég lab­daforgalmának mintegy ötödét szállítja a Tolna megyei válla­lat. Ez évi 200 000 labdát, és 30—40 000 darab szabványt, azaz kiszabott, de össze nem varrt „alkatrészt” jelent. Nos, az i­zalmat az okozta, hogy jú­niusban még nem látszott bizto­sítottnak a 200 000 labda és a szabványok elkészítése, mivel a hazai piacon nem tudták besze­rezni a szükséges hasított­­bőr-mennyiséget. Soron kívül Argentínából hoztak be ugyan, de csak októberben érkezett a gyárba. A kínos helyzetet a Pécsi Bőrgyár oldotta meg gyors segítségével és most, az év végén, némi rohammunka után Iván János megbízott igazgató megkönnyebbülten so­rolhatja a számokat. Tehát: de­cember 31-ig kiszállítanak 196 000 labdát, a maradék 4000 is elkészül, és majd janu­árban rakják kamionba. Tehát 1983 is bekerülhet a sikeres esztendők sorába .. . A 25 éves vállalat öt éve áll szoros kapcsolatban az ADIDAS céggel, és a sok szállító között — noha elvileg minden labda egyforma — tekintélyt szereztek maguknak. Labdáik 98 száza­léka első osztályú minősítéssel kerül ki a gyárból (pedig az AD­IDAS-átvevők szigorúak!) és legutóbb a Landensheimben aláírt 1984-es szerződésben ez az elért áremelésben is tükrö­ződik, amit bizony nem mind­egyik ADIDAS-szállítónak adtak meg. És nyilván elismerést je­lez az is, hogy A. Sauer úr, az ADIDAS képviselője már jelezte, jövőre ötéves keretszerződést kíván aláírni, tehát hosszabb időre lekötné a simontornyaiak termelését. Mennyit hoz a simontornyai labda az ország ,,konyhájára"? Az éves ADIDAS-termelés ér­téke 60 millió forint, közel más­fél millió dollár. Ehhez tudni kell, hogy a labdák belsejét és a festékanyagot az ADIDAS cég biztosítja, szigorú elszámolási kötelezettséggel. És persze az sem titok, hogy nem valameny­­nyi labda készül Simontornyán, hiszen szinte az egész országra kiterjed a bedolgozó hálózatuk. A gyárban végzik viszont vala­mennyi végső adjusztálását, csomagolását, onnét szállítják el a kamionok szerte Európába, hogy valahol „góllá érjenek”. Talán éppen az olimpián? Az sincs kizárva . . . K. P. Az utolsó ellenőrzés után a csomagolóba indulnak a labdák Gordiuszi elefánt „Eltűnt az elefánt" — ri­asztották olvasóink több­ször is szerkesztőségünket az elmúlt napokban. S mint magunk is meggyőződhet­tünk róla, valóban üres a pécsi elefántos házon a konzol. Hová lett hát a vi­szontagságos elefánt? Ami körül legutóbb polémia is bontakozott ki, miszerint eredetileg fehér volt-e, avagy fekete az istenadta. Nos, megtudtuk, hogy a mi­nap az Országos Műemlé­ki Felügyelőség kirendeltsé­gének a szakemberei emel­ték le magas állásából az elefántot, hogy megoldják a gordiuszi csomót, azaz eldöntsék a vitát, s visz­­szaadják az elefántnak az utóbbi években mindenki által megszokott fémszínét. Más szóval: lemossák a festékeket, s a hét elején vissszateszik a helyére a de­rék jószágot. H. I. A MECHANIKAI LABORATÓRIUM Pécsi Gyáregysége felsőfokú végzettséggel rendelkező y forgácsoló technológust ▼ elektromos technológust, valamint ▼ gépész gyártásfejlesztőt. JELENTKEZÉS: PÉCS-KERTVÁROS, SZILVA U. 1—3., személyzeti osztály. Bőr­beszerző úton Kínában Ott kell megvenni a nyersbőrt, ahol kínálják üzleti úton Kínában járt Sze­keres Istvánné, a Pécsi Bőrgyár igazgatója. A csaknem három hetes út során a BIVIMPEX nyersbőr átvevője társaságában repülővel bejárták Pekinget, Sanghajt és Tiencsint, s tár­gyaltak nyersbőrvásá­rlásról. Utazásuk nem számított rend­hagyónak, a Pécsi Bőrgyár az ötvenes években már dolgozott kínai nyersbőrökkel. —" Milyen eredménnyel tértek haza? — kérdeztük Szekeres Istvánnétól. — Kiváló kecskebőröket ta­láltunk és sikerült kapcsolatot teremtenünk a kínai üzletfelek­kel. Mintaként 15 000 darab kecskebőrt rendeltünk. Ameny­­nyiben a minták jók lesznek, jövőre gyárunk a Budapesti Bőripari Vállalattal közösen 1 — 1,2 millió darab kecskebőrt ren­del, amiből kiváló minőségű ci­pő felsőbőröket készítünk. Ser­tésbőrökből is van kínálat, de ezek félig cserzett bőrök, a mi gyártási struktúránkba nem il­leszthető bele. — Óriási a szállítási távol­ság. Megéri így nekünk? — Amerikából, Ausztráliából is vásárolunk, ezekhez Kína nincs messze. Ott kell megven­ni a nyersbőrt ahol kínálják. Egyébként szó van arról, hogy a Szovjetunión keresztül vasúton szállítják, vagy hajón lengyel kikötőkbe. Ezután fogjuk kiszá­molni, hogy melyik az olcsóbb. — Milyen a kínai bőrgyártás? — Nagy hagyományai van­nak a bőrgyártásnak, és a szőr­­mekikészítésnek. Szép bőrö­­ket láttunk, például sertésve­lúr bőröket kész kabátban, de szépek a marhabőreik is. A pé­csinél kisebb bőrgyárakban jár­tunk, ahol sok a kézimunka, ami érthető, hiszen a munka­erő bőségesen áll rendelkezés­re. — Szőrméket is néztek? — Igen, a BIVIMPEX képvi­selője egy pesti cég megbízá­sából a szőrméket is megnéz­te. Szépen megmunkált szőrmé­ket láttunk, s ami érdekes volt, mindenféle apró állat bőrét ki­készítik, a kutyától a rókáig, a macskától a tigrisig. Sok-sok kikészített macskabőrt láttunk. — A kutyabőrből mi lesz? —■ Bunda, gallér, kucsma. — Milyen személyes benyo­másokat szerzett Kínában? — Modern szállodákban lak­tunk, európai ételeket kínáló ét­­termekben étkeztünk. A kínaiak nagyon udvariasak, előzékenyek a külföldiekkel, ami minket il­let, különösképpen érdeklődnek a magyar gazdasági reform iránt. Egyébként épp velünk egyidőben járt Kínában a Nyers Rezső vezette közgazdász dele­gáció. — Megkóstolta-e a kínai ételeket. — Igen, egyszer végig ettem egy huszonötfogásos ebédet, nagyon ízlett. — Milyen emléktárgyat ho­zott Kínából? — Emléktárgyakból nagy a választék, mívesek, de az áru­kat is megkérik. Egy piciny por­celánvázát hoztam haza emlé­kül __ mondta útibeszámolója végén Szekeres Istvánné. Miklósvári Zoltán hétfői □

Next