Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)
1984-06-01 / 149. szám
1984. június 1., péntek Dunántúli napló Almás utca, Iskola utca, Gesztenyés sor, Műhely-köz... A Biedermann kastély ma is az egyik legszebb baranyai kastély, s ha úgy tetszik, ma is egy birodalom központja. A Szigetvári Állami Gazdaság több ezer hektárján folyó gazdálkodást irányítják innen . . . Szentegát nem nagy, a kisközség arculatát inkább a gazdaság műhelyei, létesítményei határozzák meg, néhány lakóháznál többet alig vesz észre az ideérkező. Valószínűleg korábbi tanácsi döntések megalapozásakor is ez dominált; a falucskában építési tilalmat rendeltek el, s ezzel ad acta az elsorvadásra ítélt települések sorába került Szentegát. Vigasztalanul csepereg az eső; Fekete Károly bosszankodik. Ázik az építőanyag, víz mossa a homokot; a teherautó igen nehezen fordul a sárban. Mondom: ez bentragad. — Még csak az hiányozna — mondja mosolyogva. — Ezekkel a teherautókkal hozzuk ki a répát is a földekről. A négykerékmeghajtás sokra képes . . Ez az Almás utca lesz. Az út egyik oldalán a gazdaság szolgálati lakásai — illetve már nem azok, hiszen a közelmúltban ki-ki 7000 forint lefizetése mellett megvásárolta—, az út másik oldalán megkezdődő építkezések nyomai. Több telken áll már a melléképület, készek-félig készek az alapok. — Az öné melyik? Mutatja a szemben lévőt. — Ősszel már közelebb leszünk az álomhoz, itt szeretném tartani a karácsonyt. Egyébként Fekete Károly az építkezések koordinátora, a közös megbízott. A műhelyben dolgozik mint művezető. A 34 éves fiatalembernek három gyermeke van, felesége — aki szintén a gazdaság dolgozója — éppen gyesen van otthon, a legkisebbel. — Most hol laknak? — Egy eléggé régi, kisházban, nagyon szűkösen. Talán ezért is döntöttünk gyorsan, amikor először meghallottuk a lehetőséget: mi is építeni fogunk! Higgye el, akik itt dolgoznak a gazdaság valamelyik telepén, nemigen vágynak el máshova. Szigetvár 11 kilométer, de onnan kijárni már egészen más volna... Én itt születtem, szeretem a szabad, falusi, gazdálkodó életet. Jancsula Vince, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatóhelyettese. Kis cédulát vesz elő, rajta négy utcanév: Almás utca, Iskola utca, Gesztenyés sor, Műhely-köz ... — Eddig Szentegát csak Szentegát volt utcák nélkül. A minap kaptuk meg a tanácsi határozatot, az egyes falurészek megkülönböztetésére ezt a négy nevet fogadták el. A munka több éve kezdődött. Hatvan telket alakítottak ki az Almás utca mentén. Mindez találkozott a dolgozók vágyával, s megkezdődhetett ez év tavaszán a faluépítés Baranyának e délnyugati sarkában. — Új Sátorhely? A kérdést sokan felteszik. Csak igennel válaszolhatunk rá. S ha nem is gyakori, de előfordulhat: a munkahely is lakóhelyet teremthet, főleg ha a környezet ilyen ideális. Az alapellátás biztosított helyben, van víz-villany-út, van bolt, kocsma, óvoda, és a gazdaság nagyobb telepei is e centrum körül fekszenek — magyarázza Szabó Ferenc. A környező községekben lakók többször kérdezték: miért nem lehet építeni éppen Szentegáston? — Ez a gazdaság érdeke — Feltétlenül. Megkötni a munkaerőt a jövő szempontjából létkérdés. De sok egyéb haszna is van. Sok milliót kifizetünk évente a szállításért, hogy csak egyet említsek. Kasó József igazgató azt ígérte az embereknek, hogy aki itt építeni akar, ingyen megkapja a telket, de nem ál háttá a szavát; a rendeletek szerint ingyen nem megy. — Hát akkor legyen négyszögölenként 1 forint az ár! Ágelné Kozma Ilona irodista, a férje szintén a gazdaság dolgozója. Ők is kapva-kaptak az alkalmon, s belevágtak az új otthon alapításba. Egyik szomszédjuk Horváth Gyula traktoros lesz, a másik meg ifjú Vörös Károly, szerelő. — Tegnap kellett volna jönniük — mondja Ágelné —, segíthettek volna, ötezer téglát hordtam be az úttól a telekre. — Miért vágtak bele? Visszakérdez, mit mondjon előbb. Arra lennék-e kiváncsi, hogy ő sose akart városlakó lenni, avagy arra, hogy milyen segítséget nyújt a munkához a gazdaság? — Talán az utóbbira ... — Az elég hosszú felsorolás. Az épületek terveit elkészítették, s szinte mindenben az építők mögé álltak. Adnak önköltségen fuvart, bontásra épületet, segítik az anyagbeszerzést, a kivitelezést, s adtak mindenkinek 70 000—100 000 forint kamatmentes kölcsönt. Belső ügy lett a „faluépítés”. Kasó József kiadta a jelszót: minden osztály tekintse szívügyének az építkezéseket. Az építési osztály végzi a műszaki ellenőrzést, a jogi osztály az adminisztrációs velejárókat... Kasó József pedig, a maga országgyűlési képviselői tekintélyét és személyi kapcsolatait latba téve tégla után nyomozott. Jancsula Vince behozatja a leendő falurész terveit, az egyes épületek kiviteli programját. — Ugye, szép lesz? Tetőtér-beépítéses házak, garázzsal, 120—130 négyzetméteres hasznos alapterülettel. Ha felépülnek, még itt is megérnek majd épületenként egy- egy milliót. Persze az építők számára olcsóbb lesz; sok-sok forintot meg lehet fogni a közös kivitelezéssel, gazdaságirokoni-baráti segítséggel. Fekete Károlyt kérdem: — Mekkora indulótőkére volt szüksége? — Hatvanötezer forintra. Kozma Ferenc Szentegát A munkahely is lakóhelyet teremthet Lapunkban tavaly már hírt adtunk arról, hogy a KISZ Baranya megyei Bizottsága kezdeményezésére és támogatásával hosszabb távú ifjúságmozgalmi kutatómunka kezdődött meg megyénkben. E kutatás célja, hogy feltárja és összefoglalja Baranya haladó ifjúsági mozgalmainak történetét. A tervek szerint a több évig tartó munka az egyes időszakokról, témákról készített önálló tanulmányokból áll majd össze, teljes, rendszerezett kötetté. Aligha szorul különösebb bizonyításra e kutatás és publikációsorozat jelentősége, hézagpótló volta. Minderre a KISZ zászlóbontása 25. évfordulójának emlékünnepségei világítottak rá legjobban: napjaink ifjúsága vajmi keveset ismer a mozgalmi hagyományokból. A téma iránti érdeklődés a negyedszázados évforduló kapcsán nagymértékben megnövekedett, ám kutatómunka kezdődött megyénkben Haladó ifjúsági mozgalmak Baranyában ezt a kíváncsiságot ma még nem könnyen lehet kielégíteni. A napokban már megjelent 300 példányban a KISZ Baranya megyei Bizottságának kiadásában az ifjúságmozgalmi kutatás első tanulmánya. „A kommunista ifjúsági mozgalom szervezeti és politikai fejlődése Pécsett 1944- 1950. között" című tanulmányt a sorozat szerkesztője, dr. Kéri Nagy Béla írta. A publikáció a felszabadulás utáni néhány év izgalmas, mozgalmas, politikai erővonalak és hangsúlyok gyakori módosulásaitól tarka korszakát tekinti át a demokratikus ifjúsági szervezetek 1944-45- ös zászlóbontásától kezdve a Dolgozó Ifjúsági Szövetség, a DISZ 1950 februári megalakulásáig. A tanulmány tömör, világosan rendszerezett; az egyes ifjúsági szervezetek minősítése, politikai hovatartozásuk és fejlődésük iránya pontosan meghatározott. A mintegy ötven oldalas füzetben mindez húsz oldalnyit képvisel. A többi harmincon ifjúságmozgalmi dokumentumokat ismertet a szerző: a MADISZ első kongresszusának határozatait, a SZÍT első kongresszusának határozatait és a MINSZ határozatát a Kommunista Ifjúsági Szervezet megalakításáról. A tanulmány fentebb vázolt erényeit azonban fonákjukról is vizsgálhatjuk, s akkor a tömörség, a pontos, egyértelmű, definíciószerű meghatározások némi kételyeket ébresztenek: ebben a formában sikerülhet-e a sorozatnak kielégítenie a várakozást, a reménybeli olvasó ismeretvágyát? Akik cselekvő részesei voltak a tárgyalt időszaknak, hiányérzettel teszik le a füzetet: egy rendszerezett emlékeztetőt kaptak élményeik felidézéséhez. Akiknek nem lehetnek élményeik ebből a korszakból, azok többségének aligha van olyan történelmi ismerete, amelybe könnyedén beilleszthető lenne e tanulmány anyaga. A tanulmány megértéséhez a ma ifjúságának feltétlenül szüksége van átfogó képre Pécs és Baranya felszabadulás utáni politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, még akkor is, ha egyegy ilyen publikáció terjedelmi kötöttségei meglehetősen szorosak. S ha ezt nem lehetett megoldani ebben a tanulmányban, a későbbiekben a kötet összeállításakor ilyen fejezetek beiktatása feltétlenül indokolt. D. I. 3 Építőipari anyagok és megoldások Megvalósul a garzonmodul Bár az igazi építőipari bemutató áprilisban volt (Construmo, Nemzetközi Építőipari Kiállítás), azért a BNV így is tartogatott meglepetéseket az építőiparral, az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozóknak, de a magánépíttetőknek is, a 18. számú pavilonban és az Alkotó Ifjúság Egyesülés pavilonjában. A Beton- és Vasbetonipari Művek épületszerkezeteivel és előregyártott elemeivel változatlanul uralja a hazai piacot, alig van olyan építkezés, ahol valamilyen terméküket nem hasznosítanák, az alapozástól a tetőszerkezetig. A fejlesztett Univáz építési rendszerükből 1966-tól bel- és külföldön több mint 4 millió négyzetméter legkülönfélébb rendeltetésű épület valósult meg. Három változatot dolgozták ki, de a BVM—Tip építési rendszer újabb vásárlókört szerezhet, mert a BVM—Tip építési rendszer tetszőleges funkciója egy- és többszintes vasbeton-vázas épületek létesítésére rendkívül változatos formában is alkalmas. Feszített betongerendáik, béléselemeik igencsak hasznosak, új födémrendszerük egyaránt alkalmas családi ház, társasház építésénél és födémcserénél. Az emelet magas szilikátanyagú mellékcsatornás gyűjtőkémény elemeik és betontakarékos paneldugóik (a vasbeton födémelemek üregeinek végelzárására) ugyancsak jó szolgálatot tehetnek a felhasználóknak. Érdemes az állandó építőipari kiállítás pécsi—baranyai újdonságaival is megismerkedni. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a Pécsiterv építésszerelési eszközei: a Pantom-paneles, míg az Unifix-vázas építéstechnológiához készült, előregyártott épületszerkezetek, nagytáblás zsaluzatok, stb. megtámasztására és rögzítésére. A szabadalommal védett szerelési eszközrendszert a Viligép gyártja. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés pavilonján egyik maketten együtt szerepel két pécsi alkotógárda újdonsága. Balika István irodavezető szakfőmérnök hozta össze a 82-ben I. díjas Garzonmodult (az FMKT Generáció GM keretében Melholler Albert és Pétermann László szabadalmaztatás alatt lévő megoldását) és a tavalyi I. díjas BHL tetőelemet (Bóna Péter, Hetényi János és Lócsai Kálmán szabadalmát). A Garzonmodul variábilis, fejleszthető sorházépítési rendszer, segítségével akár egyszerre egy egész komplett családi ház felépíthető, de fokozatosan, (az anyagi lehetőségek függvényében) is felhúzható a családi ház. A BHL tetőelem előregyártott, könnyen mozgatható kazettaelem, vízszintes és ferde síkok lezárására és bármilyen fedési módra egyaránt alkalmas, teraszházaknál, téglaházaknál is, de ajánlják utólagos tetőterek kialakítására is. A BNV-n látható makett idén életre kel: a málomi KISZ-lakótelepen 26 garzonmodul-ház építését kezdik és jövőre újabb tizenegyet építenek és azok valamelyikén (vagy többön is) BHL tetőelemek lesznek. Az alkotók álma tehát megvalósul. Könnyűbeton- és Szigetelőipari Vállalat (KOSZIG) duzzasztott perlitje beton és vakolat készítésére egyaránt alkalmas, alacsony halmazsűrűsége, jó hőszigetelő képessége és kedvező akusztikai tulajdonságai miatt. A KOSZIG szálas hőszigetelő kőzetgyapot termékeinek márkaneve Isolyth. Ez a kőzetgyapot lemez oldalfal, tető és különböző födémszerkezetekben alkalmazva a legmagasabb hőszigetelési igényeket is kielégíti. A 18-as pavilonban látható a Plasteam CM műanyag zuhanyozófülkéje és fala (praktikus és esztétikus). Az üvegipari Művek termékei is ámulatra késztetik a látogatót. Már csak azért is érdemes megállni, mert itt mindenféle üveg látható (amit esetleg hiába keresünk, ha a lakásunkba ilyet szeretnénk): mintázatban: absztrakt, csigavonal, niagara, kör, szilva, rombusz, mozaik, katedrál; színekben: sárga, zöld, bronz, színtelen, füstszínű, kék. M. L.