Dunántúli Napló, 1984. július (41. évfolyam, 179-209. szám)
1984-07-01 / 179. szám
1984. július 1., vasárnap Dunántúli Traplö Öreg várak-ifjú városok találkozója Szigetváron Összekötő szál a történelem Ismerkedés, tapasztalatcsere, szórakozás (Tudósítónk telefonjelentése) Vastapssal jutalmazták a hallgatók a szentlőrinci gyermek citerazenekart, az öreg várak ifjú városok találkozója megnyitójának első műsorszámát. Ilyen tetszés és jó hangulat jellemezi a hétvégi szigetvári rendezvény első napjának minden programját. A kétnapos találkozó tulajdonképpen már péntek este elkezdődött. A Kisvárásról, Sárospatakról, Kapuvárról, Siklósról, Sárvárról érkezett 30—30 fős fiatalokból álló csoportokat és a velük együtt jött 5—5 fős politikai küldöttségeket a házigazda szigetváriak a programegyeztetés után a helyi strandra invitálták, ahol a fiatalok diszkózene bemutatót tartottak. Szombat délelőtt pedig a Zrínyi Filmszínházban ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a találkozót. A szentlőrinci gyermekek műsorszáma után a résztvevők elénekelték a Himnuszt, majd Disztl Gábor mondta el Radnóti Miklós: Nem tudhatom című versét. Ezt követően dr. Nagyváradi János, Szigetvár város tanácsának elnöke köszöntötte a vendégeket. Megnyitó szavaiban méltatta a kisvárdaiak kezdeményezését, akik 4 évvel ezelőtt találkozóra hívták a történelmi múltat őrző régi várak városainak fiataljait, javasolva, hogy ezután minden évben jöjjenek össze, hiszen összeköti őket a régi várak múltja. Kisvárda után Sárospatak, majd Kapuvár volt a vendéglátó, s most Szigetvár. A városi tanács elnöke épp ezért ismertette az 1966-ban várossá lett Szigetvár fejlődésének történetét. Megnyitó beszédét a következő gondolattal zárta: szerezzenek új ismereteket a magyar történelem e dicső helyéről és hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára készülve adják át egymásnak tapasztalataikat, szocialista jelenünkről, életükről, munkájukról. A megnyitó szavakat követően Molnár Imre, a szigetvári Várbaráti Kör elnöke tartott előadást a vár történetéről, a 418 évvel ezelőtt lezajlott várvédelemről, kiemelve, hogy Szigetvár minden év szeptemberében megemlékezik Zrínyiről és katonáiról. A megnyitó ünnepség a Tinódi duó a találkozó tiszteletére írt dalának meghallgatásával ért véget. A délelőtti program ezután városnézéssel folytatódott, majd a várban találkoztak a fiatalok, ahol megtekintették az emlékmúzeumot, illetve a találkozó alkalmából Szulejmán szultán dzsámijában rendezett — Szigetvár és térsége amatőr művészetét bemutató — kiállítás megnyitóján vettek részt. Délután különböző sportprogramokon — női kosárlabda, férfi kispályás labdarúgás, asztalitenisz körmérkőzés, kispuskalövészet — találkoztak a fiatalok, illetve megtekintették a Pécsi Ércbányász Modellező Klub tagjainak bemutatóját a labdarúgópályán. Ugyancsak délután került sor a városok politikai küldöttségeinek — párt,tanács, KISZ, népfrontvezetők tapasztalatcseréjére, melyen többek között a politikai igazgatási munkáról, a városok — városkörnyékek kapcsolatáról, a városfejlesztési célkitűzésekről, s nem utolsósorban a régi várak állapotáról, a műemlékvédelemről esett szó. Sötétedéstől a várban gyújtott tábortűz mellett szórakoztatta a résztvevőket a Szélkiáltó együttes, a Tinódi duó és a Szigetvári Művelődési Központ amatőr színjátszó csoportja. T. É. A szentlőrinci citerások műsora a vár dzsámijában Osztrák „cserediákok” Pécsett Szombaton este Pécsre érkezett a szomszédos Ausztria Steiermark tartományából a graz—liebenaui Höchere Internatsschule tizenhét éves diákjainak és tanárainak 26 fős csoportja. A pécsi Leöwey Klára Gimnázium német tagozatos tanulóinak egyhetes ausztriai látogatását viszonozzák, akik ugyancsak tegnap érkeztek vissza Grazból. A két iskola cserekapcsolata az Állami Ifjúsági Bizottság és osztrák partnere, az Osztrák Szövetségi Oktatás- és Művészetügyi Minisztérium a korábban az ifjúsági cserékre vonatkozóan kötött együttműködési megállapodása alapján jött létre, és a mostani kölcsönös látogatás már a második. A Pécsre érkezett osztrák diákfiatalok megismerkednek megyénk múltjával, jelenével, népművészetével, nemzetiségeinek életével, és ellátogatnak a Balatonhoz is. Hétközben Értelmetlen halál Alig néhány héttel ezelőtt adtunk hírt lapunkban arról a közlekedési szerencsétlenségről, mely megyénkben egy vasúti átjáróban történt. Az áthaladást tiltó piros jelzés ellenére egy személygépkocsi, megkerülve az előtte várakozó tehergépkocsikat, keresztül akart hajtani a vasúti síneken. Egy egész család halt meg együtt a könnyelműség következtében. A Magyar Távirati Iroda ezen a héten két olyan közlekedési balesetről tájékoztatta a szerkesztőségeket, melyek hasonlóak az előzőhöz. Most azonban két fiatal ember, Szabolcs megyében és Körmendnél, segédmotoros kerékpárjával a fénysorompó tilos jelzéseit figyelmen kívül hagyva hajtott a vasúti sínekre. Mindketten meghaltak. Mindketten 19 évesek voltak. A hír olvasása elsősorban szívbemarkoló. Azután következik a szigorú, de kérlelhetetlen kérdés: mi az oka az ilyen értelmetlen halálnak? Nem lehet rá magyarázatot találni. Az említett három esetnél a veszélyt jelző figyelmeztetés semmibevevése okozta a tragédiát. Sokan teszik fel a kérdést: hogyan lehet elejét venni az ehhez hasonló tragédiáknak? Vannak akik úgy vélik, hogy a ma életbe lépő új KRESZ talán hoz valami változást. Talán. De ez kevés. Fontosabb ennél a közös fellépés azok ellen, akik saját maguk, útitársaik, sőt a közlekedők sokaságának testi épségét, életét veszélyeztetik. Ebben feladatai van a hatóságoknak, legyenek szigorúbbak az ellenőrzésben, a rendszabályok megkövetelésében. Van felelőssége azoknak a társadalmi testületeknek, mint a közlekedésbiztonsági tanácsoknak, akik tevékenységükkel sokat tehetnek a közlekedési morál javítása érdekében. A fiatalok tragédiája arra is figyelmeztet, hogy sokat tehetnek a szülők is annak érdekében, hogy elejét vegyék az ilyen tragédiáknak. Talán úgy, ne túl korán tegyék lehetővé gyermekeiknek, hogy ilyen járművekhez jussanak, vagy ha mégis, készítsék fel őket a használattal járó felelősségre. Mi sokan pedig, akik részt veszünk a közlekedésben, azzal segíthetjük elő a súlyos közlekedési balesetek számának csökkentését, ha jó példát mutatunk társainknak, a fiataloknak a közúti közlekedés életet védő szabályainak betartásában. Legyünk türelmesebbek, körültekintőbbek, higgye el mindenki, hogy a közlekedési szabályok betartása közös érdekünk. Segítsük elő közösen az értelmetlen halál elkerülését a közutakon! M. E. 3 Kinevezések a pécsi felsőoktatási intézményekben A Parlament kupolatermében rektori megbízásokat, egyetemi tanári kinevezéseket adtak át pénteken. Pécset illetően a következő változások, kinevezések történtek. A Minisztertanács június 30. hatállyal — munkája elismerése mellett — megbízatása alól felmentette dr. Földvári József egyetemi tanárt, a pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem rektorát. Rektori megbízást kapott — július 1-től — három évre dr. Ormos Mária egyetemi tanár a Janus Pannonius Tudományegyetemen. A Minisztertanács, ugyancsak júliusitól egyetemi tanárnak nevezte ki dr. Enyedi György főigazgatót a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző kar földrajz tanszékére, dr. Gáspár László egyetemi docenst a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző kar neveléstudományi tanszékére, dr. Tekeres Miklós egyetemi docenst a Pécsi Orvostudományi Egyetem anaesthesiológiai és therápiás intézetébe. Rektori kinevezés alapján rektorhelyettesi, dékáni és dékánhelyettesi megbízást a következők kaptak. A Janus Pannonius Tudományegyetem rektorhelyettesei dr. Bélyácz Iván egyetemi docens és dr. Szotáczky Mihály egyetemi tanár. A JPTE jogi karának dékánja dr. Herczegh Géza egyetemi tanár. Helyettese dr. Szita János egyetemi docens. A közgazdaságtudományi karon dékán dr. Papp László egyetemi docens, helyettese dr. Veress József, egyetemi docens. A tanárképző kar dékánja dr. Kozma László egyetemi tanár. Helyettesei dr. Bókay Antal egyetemi docens, dr. Fischer Ernő egyetemi docens és dr. Golobics Pál egyetemi docens. Vidákovics szerelmei Szerelemre csábító langyos nyári este, forró siker, ráadást követelő zsúfolt nézőtér — így summázhatnám a Baranya Táncegyüttes csütörtök esti, Szerelmek című bemutatóját. A Pécsi Nyári Színháznak erre az előadására valóban minden összejött, a nyár is, a színház is. Ismét kiderült, hogy Vidákovics Antal nemcsak kitűnő koreográfus, hanem ízig-vérig színházi alkotó, aki szerkesztett műsorában egy a capella előadott népdalt vagy egy tilinkó szólót is dramaturgiai funkcióval és szuggesztív látványossággal tálal a közönség elé. S az együttes is jóval többmint jól táncoló fiatalok fegyelmezett gyülekezete. A színházi produkciókban való sorozatos közreműködés színpadi személyiségeket érlelt. Az egyszerre lépő és mozduló karban figurák élnek, s bámulatos, hogy milyen sokoldalúak . . . A kulturáltan megszólaló és egyre látványosabb hangszereléseket produkáló zenekar vezetője, Vízin Antal állította össze a műsor első táncának zenei anyagát. A ,,sipzáros" délszerb muzsikára, adekvát lépésanyagból koreografált Szerelmes táncot Vidákovics. A török korból Balkánon maradt nőideál légiesen kecses és dekoratív táncát elegánsan mutatta be a nagyon rutinos Farkas Valéria. Partnere Lukács Szaniszló, régi tisztelőinek is meglepetést szerzett. Aki látta már őt a szerb késes táncban, mint fantasztikus indulatokat és szilajságot árasztó, marcona hőst — el nem tudta volna hinni, hogy ez a test a gyengéd líra ilyen fokú kifejezésére is képes. A lábujjából indul a ringás és hullámai a két kezén át áradnak a térbe. Azt táncolja el, amit lehetetlen, a szívünket oly ritkán betöltő boldog derűt. Az Ervina szerelme szüzséjét Sárosi István írta, s Rossa László balkáni ritmusból és dallamvilágból táplálkozó zenét szerzett hozzá. A Leszbosz szigetén játszódó Sappho-i történet egy kevésbé kulturált rendezőt a deviáns részletek kiemelésére csábított volna. Vidákovics finom eleganciával táncoltatja el a Sappho szerelmét megtagadó, eredeti választottjához hű Erinna tragédiáját' s így a jelenet több lesz kuriozitásnál. Sappho Erinnát akarja, Erinna a fiatal lányt szereti, a sziget törvényei elvetik az individuális szerelmet... s a törvények most Sapphot szolgálják féktelen vágyában. Marton Éva a címszerepben hitelesen esendő és önfeláldozó, testével, szépségével jól bánó táncos, fálint Éva kemény Daophoja e'ÄW«-re megrendítő és tehhnefj is. Nemcsak táncosként, szerelmes nőként is hiteles. Péter Anett-től a legnehezebbet kérte a rendező: jelenítse meg önmagát, azt az Anettet, aki önfeledt.mosollyal táncol pl. a szerb táncokban. Ez csak részben sikerült. Túl erős egyéniség Marton és Bálint Éva is, mellettük nehéz csak a táncos tudással azonos értékűnek tűnni. Az Antigonét nem először láttuk. Ennek forgatókönyvét is Sárosi István írta, s az ütőeffektusok uralta zenét Kircsi László. Ki kéne már cserélni e megtévesztő címet. A történet ugyanis Kreon drámája, a hatalom birtokosának, a jog megtartatójának a tragédiája, igaz az önfeláldozó humánumot képviselő Antigoné felmagasztosul. Dehát éreznünk kellnem Sophoklés drámáját táncolják el. Bognár József fantasztikus Kreon. Úgy játszik a saját testén, mint valami hangszeren. Tánc, akrobatika és gesztus ötvözetéből épül alakítása. Hatalmas ujjú kezei metamorfózisokat indukálnak pozícióváltásaikkal. Bálint Évát féltettem Antigonétól. Hisz a szerepet a sudárszépségű, lírával telített Sztrunga Magdolna táncolta eredetileg, emlékezetesen. Bálint szerencsére a saját karakterére formálta a figurát, a nőiséggel szemben itt a lázadó Antigonét hansúlyozta, s így fölerősítette a drámát, ellenfele lett Kreonnak. . . két páratlan atmoszférateremtő képességgel megáldott táncos találkozott. A szimpatikus Rédey Péter Haimon alakítására is érvényes, amit Péter Anettre mondtam, bár Rédeynek a koreográfus is kevesebb lehetőséget teremtett. És parádés volt ismét a férfikar, a mulató, ünneplő jelenetben .. . Az utolsó tétel Vidákovics alapszerelme volt: A Magyarországi szerb táncok. Ez a táncdialektus, amit anyanyelvi fokon beszél az egész együttes, s amivel a folklór témáinál magasabbrendű dolgokról is világosan szólnak már. A tánctánc szellemes térvariációi mutatják, milyen fokon uralja- szinte megtermékenyíti Vidákovics a teret. Igazságtalanság lenne elhallgatnunk az énekes teljesítményeket. Hogy Móder Anikó és Pólyák Judit profi szinten énekel folklórt, már megszoktuk, de hogy a szerény zenekari hegedűsként — most klarinétosként is — megismert, törékeny alkatú Ozsvári Zsuzsanna ilyen megrendítően énekel magyar népdalt, s ilyen drámai asttal rendelkezik, az az est egyik legkellemesebb meglepetése volt. Bükkösdi László A Baranya Táncegyüttes estje a Tettyén