Dunántúli Napló, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-239. szám)

1984-08-01 / 210. szám

Világ proletárja!, egyesüljetek! Dunántúli nanio XLI. évfolyam, 210. szám 1984. augusztus 1­, szerda Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Gazdasági diplomáciánk Gyarapodó gazdasági fel­adataink megkövetelik, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt a lehető legnagyobb mértékben vegyünk igénybe el­képzeléseink megvalósításához. A számtalan lehetőség közül az egyik fontos segítség lehet az a támasz, amelyet gazdasági diplomatáink nyújthatnak a szocialista vagy a tőkés piaco­kon megjelenő vállalatainknak. Az ő munkájuktól érthetően sok függ, hiszen korántsem mind­egy, hogy egy-egy országban, a KGST-től a GATT-ig, a nem­zetközi szervezetekben hogyan képviselik érdekeinket. Mi tagadás, nem könnyű an­nak a dolga, aki idegenben el­jár gazdasági ügyeinkben. Elegendő csak arra gondolni, mennyire szerteágazóak felada­taink a szocialista országokban. A kereskedelmi, gazdasági erő­feszítéseken kívül mennyi dip­lomáciai munkára is szükség van, amíg összeáll egy-egy éves árucsereforgalmi jegyző­könyv, megszületik egy-egy fon­tosabb KGST-határozat, avagy létrejön év közben az addig tervezetten felül egy-egy na­gyobb üzlet szocialista partne­reinkkel. Még bonyolultabb kö­rülmények között dolgoznak a tőkés és a fejlődő országokban a kereskedelmi, a gazdasági ügyekkel foglalkozó szakembe­rek. Szocialista és tőkés gazdasá­gi partnereink is mindenekelőtt gazdasági diplomatáinkon ke­resztül tájékozódnak szocialis­ta építőmunkánk hétköznapjai­ról. Nekik kell ismertetniük a helyi kormányzat, a gazdasági vezetés szakembereivel, hogy hazánk milyen elveket és gya­korlatot követ népgazdasági fejlesztésében. Az ő feladatuk az is, hogy a helyzet megkíván­ta őszinteséggel tájékoztassák partnereinket nehézségeinkről, s azok leküzdését szolgáló erő­feszítéseinkről. Most, amikor sok minden függ attól, hogy milyen üzleti sikereket könyvelhetünk el, akadnak, akik diplomáciai erő­feszítéseinket is a napi üzlet­kötések számának, értékének függvényében próbálják meg­méretni. E­ számszerűségi kísér­letek azonban aligha vezetnek kézzelfogható, illetőleg helyes eredményekre. Meglehetősen nehéz ugyanis azt a munkát, amely arra irányul, hogy orszá­gunk s ezen keresztül vállala­taink termékei az adott piacon kedvező fogadtatásban része­süljenek, közvetlenül kapcsolat­ba hozni az üzletkötések szá­mával, értékével. A gazdasági diplomata tevékenységének ha­tása ugyanis rendszerint meg­lehetősen sok áttételen keresz­tül éri csak el a célját. A gazdasági diplomácia ter­mészetesen nem mondhat le a politikai diplomácia támogatá­sáról: a nemzetközi szervezetek­ben végzett munka gyakorlata ezt éppúgy bizonyítja, mint pél­dául nagykövetségeink és ke­reskedelmi kirendeltségeink szoros napi együttműködése. Ebben az együttes munkában a legszélesebb értelemben vett gazdasági diplomácia feladata, hogy kiegyenlítse azokat az ágas-bogas utakat, amelyek a hazai vállalatoktól a külföldi piacokra vezetnek­. Mégpedig nem utolsósorban azáltal, hogy külföldön elismerést szereznek szocialista építőmunkánknak, s azon dolgoznak, hogy mind többen vallják: hazánk olyan gazdasági partner, amelyre biztosan lehet számítani. K. Nyirő József Pillanatkép Hol tart a Belvárosi Iskola építése? Nemsokára tányér- és ka­nálcsörömpölésnek kell felvál­tania a festékesvödrök, kala­pácsok koppanását, a létrák nyikorgását az új belvárosi is­kola kétszintes napközis étter­mében, ahol négyszázan ebé­delhetnek a tanítás után. Petkó Zoltán, a 26. sz. Álla­mi Építőipari Vállalat főépítés­vezetője kalauzol végig a fel­újított barokk kori épületben. A két étterem, a melegítőkonyha, az étellift és az automatikus gázkazán kapott helyet a ba­rokk szárnyban. Most éppen a hidegburkolók dolgoznak, sik­lósi márványutánzatú Tenkes­­lapokkal fedik a termek pado­zatát. Eredetileg márványlapo­kat terveztek ide és még több helyre, így a lépcsőkre is, de a márvány tartós hiánycikknek bi­zonyult. A szerelvényezések, a festő, mázoló munkák követ­keznek a burkolás után. Sze­retnék tanévkezdésig befejezni, de elképzelhető, hogy az első hetekben még a Fürdő utcai menzára kell járniuk a gyer­mekeknek. Az étterem alatt szép boltozatos pince helyez­kedik el, itt alakítják majd­ ki az iskola klubját. Deszkapallókon át egyensú­lyozunk egy jórészt üvegépít­ményhez. Az iskola ezen új ré­szében találhatók a kisebb, gyógytornáztatásra alkalmas és a nagy, 445 négyzetméteres tornaterem, a­ tanmedence és a szociális létesítmények. A nagy tornaterem díszburkolása folyik, hófehér mészhomoktég­la fedi a falakat. A dolgozók tavaly az NSZK-ban csinálták ezt a fajta burkolótechnikát. Az uszodához a Hunyadi út­ról jutunk be. A 8,5x16,66 mé­teres medence a tornatermi szárny földszintjén található. Feszített víztükrű lesz, modern vízforgatóval. A levegő és a víz hőfokának a beállításáról egy fűtő-szellőztető automata berendezés gondoskodik majd. Érdekesség, hogy maga a me­dence lábakon áll, s alatta­ ta­­lálható a szerelőszint. A torna­terem szeptember elsejére ké­szül el, az uszoda néhány hét­tel később. A külső homlokzatokat vörö­ses színű csornai kiscseréppel látták el. A főépítésvezető mu­tatja a tornaterem mellett majdan létesülő sportpálya és a Megye utcai főbejáratnál ki­alakítandó hármas ívű, neogó­tikus, faragott kő boltív helyét. Az udvar, a környezet és az iskolához csatolt eszperantó park rendezése, virágosítása a Kertészeti és Parképítő Válla­lat feladata, teljes egészében jövőre készülnek el vele. A Ku­­lich Gyula utcában Petkó Zol­tán egy régi kőkútra hívja föl a figyelmet: szeretnék meg­menteni és az iskola bejára­tánál elhelyezni. B. A. Cheysson Belgrádba látogat Szerdán jugoszláv-fran­cia külügyminiszteri tárgya­lások kezdődnek Belgrád­­ban. Claude Cheysson, a francia diplomácia vezető­je Raif Dizdarevics szövet­ségi külügyi titkár meghí­vására tesz kétnapos mun­kalátogatást a jugoszláv fővárosban. Cheysson lá­togatása a Jugoszlávia és Franciaország közötti ha­gyományos és rendszeres magas szintű véleménycse­rék folytatását jelenti. Raif Dizdarevics és Claude Cheysson a két ország együttműködéséről és az időszerű nemzetközi kérdé­sekről folytat eszmecserét. Várható, hogy különös fi­gyelmet szentelnek a gaz­dasági kapcsolatoknak, mivel továbbfejlesztésükre — mindkét fél véleménye szerint — számos, eddig még kiaknázatlan lehető­ség kínálkozik. Az utóbbi időben némileg csökkent ugyanis a jugoszláv—fran­cia áruforgalom, s jelenleg évi 650—700 millió dollá­ros szinten mozog. A tartalomba Robot­repülőgépek kipróbálása a Szovjetunióban (2. oldal) Megérkezni a városba (5. oldal) ATM Épül a Vízmű új telephelye (Tudósítás a 3. oldalon) A Solanum előrejelzése Jó minőségű lesz az idei burgonya A korai érésű vetőgumó felszedése a jövő héten kezdődik A vajszlói burgonyapehely-üzem évi kapacitásának felét már lekötötték A Szentlőrinci Állami Gaz­daság keretén belül immár öt éve tevékenykedik a Solanum osztály, amely valójában bur­gonyatermesztési rendszer. Az utóbbi években két ágazata alakult ki: az öntözéses és a somogyi. Magyarországon ebben az évben összesen 59 000 hektá­ron termesztenek burgonyát, ebből a nagyüzemi rész 23 000 hektár. A szentlőrinci Solanum burgonyatermesztési rendszerhez az ország különböző területein 2000 hektár tartozik, ebből a gesztorgazdaság 600 hektáron termeszt krumplit. 300 hektáron vetőburgonyát termel, mely­­lyel a háztáji gazdaságokat lát­ja el, a másik 300 hektáron a kiváló minőségű holland étkezé­si krumplit. A jövő hét elején kezdik fel­szedni a korai érésű Kleopát­ra vetőgumót, előreláthatóan csaknem 400 tonnát. Az étke­zési burgonya betakarítása majd csak a hónap végén in­dul. Milyenek a terméskilátá­sok? Májustól mostanáig Baranyá­ban 240 milliméter csapadék hullott, ez lényegesen jobb az elmúlt évinél, s ennek köszön­hetően a növény vegetációs idejében igen szépen fejlő­dött. Azonban az utóbbi hó­napban a csapadékhiány miatt a továbbfejlődés időlegesen stagnált, ezért további esőre lenne szükség, hogy a javuló minőséghez a tavalyit megha­ladó mennyiség párosuljon. Ami a Szentlőrinci Állami Gazdaság vajszlói burgonya­­pehely-üzemét illeti: augusz­tus végén kezdik majd a fel­dolgozást. Az üzem éves ka­pacitása kétezer tonna, ebből már hétszáz tonnát lekötött a sütő-, a hűtő- és a vendég­látóipar, ami ez év decembe­réig teljes elfoglaltságot je­lent. S reményük van további szerződések megkötésére. Az üzem burgonyaellátását 80 százalékban a saját terü­leten termelt mennyiség adja, ez 8­9 ezer tonna, valamint a termeltetéssel megbízott gaz­daságok további 5000 tonnája, így a homokszentgyörgyi Arany­­homok Mgtsz az ősz során 2500 tonnát, továbbá a vajszlói Zöldmező, illetve a baranya­­hídvégi Új élet Termelőszövet­kezetek közösen 2500 tonnát szállítanak majd a burgonya­feldolgozónak. A hatszáz hektárról majdan betakarított burgonyát, mintegy 20—22 ezer tonnát zárt táro­lóban tudják elhelyezni, ahol folyamatos szellőzést biztosíta­nak. Právicz Lajos Közterületi felügyelők a Balatonnál Siófok és Zamárdi térségé­ben kedden megkezdték mun­kájukat az egyenruhás közte­rületi felügyelők. Vigyáznak a közterületek rendjére, tisztásé­,­gára, a Balaton vizének minő­ségére. A közterületen ellen­őrzik az árusítást, az építke­zést és vigyáznak a parkok rendjére. Meghatározott útvo­nalon párosával járják a terü­letet, s az észlelt szabályta­lanságokat azonnal jelentik. A szalántai Hunyadi Termelőszövetkezet Katalin-pusztai üzemegységében 75 hektáros tábláról vágják a lucernát. Ezt a te­rületet a szalántaiak és a társközségek lakói háztájiban bérlik az otthoni állatok ellátására. Fotó: Erb János

Next