Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-01 / 270. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napró Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja XLIII. évfolyam, 270. szám 1986. október 1., szerda Ára: 1,80 Ft Várkonyi Péter beszéde az ENSZ közgyűlésén Az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán kedden délelőtt (közép-európai idő szerint délután) szólalt fel a magyar külügyminiszter, Várkonyi Péter. Ismertette országunk álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. A magyar külügyminiszter felszólalásában emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, az ENSZ fennállásának 40. évfordulóján átfogóan értékelték a szervezet több évtizedes tevékenységét, és a nemzetközi politika rendszerében betöltött szerepét. Az a tény, hogy ez alkalomból a tagállamok, köztük a Magyar Népköztársaság képviselői egybehangzóan megerősítették elkötelezettségüket az ENSZ alapokmányában foglalt elvek és célok iránt — mondta egyebek között —, véleményem szerint mind a jelen közgyűlés, mind a jövő szempontjából nagy jelentőségű. A Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy a világszervezet előtt ma nagy feladatok állnak. A jövő nemzedékeinek megóvása a háború borzalmaitól ma a nukleáris háború megakadályozását, az emberiség egészének megmentését, létének fenntartását, az emberi civilizáció megőrzését jelenti. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris háború elkerülhető, s ebben az ENSZ jelentős szerepet játszhat. De küldetését a világszervezet továbbra is csak akkor teljesítheti, ha a tagállamok az alapításakor meghirdetettel(Folytatás a 2. oldalon) Rugalmasan igazodnak a napi igényekhez Látogatás a hosszúhetényi fafeldolgozó üzemben Nyereség- és exportorientált termelés A A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tizedik üzeme a hosszúhetényi fafeldolgozó üzem, a tizenegyedik a közeljövőben induló szigetvári bútorelemgyár lesz. A hosszúhetényi fafeldolgozó üzemben, amely évek óta nyereséges, a hegyvidéki erdészetekből beérkező fát dolgozzák föl, évi harmincezer köbmétert, tölgyet, bükköt, csert, hársat, gyertyánt, fenyőt. Akáccal és nyárfával itt nem foglalkoznak, ezeket Vajszlón dolgozzák föl. Hosszúhetényben, ahogy azt Kalmár Lajos üzemvezető elmondta, kétféleképpen, elsődlegesen és másodlagosan dolgozzák föl a fát. Az elsődleges azt jelenti, hogy magát az alapanyagot dolgozzák föl: vasúti talpfa, fűrészáru, parkettafríz, gerenda, tetőléc készül az egyes üzemcsarnokban. A másodlagos feldolgozáskor frízeket, dísz- és szegélyléceket, kész parkettát és bútordíszeket készítenek. Hogy az üzem gazdaságos legyen, piacorientált termelést folytatnak, s ez esetükben azt jelenti, hogy naprakészen, a hazai, illetve az exportigényeknek megfelelően bármikor készen állnak arra, hogy a termelést az igényeknek megfelelően módosítsák. Ugyanakkor „megfordították" a szokásos népgazdasági gyakorlatot: itt Hosszúhetényben az év első kilenc hónapjában van az igazi nagy „hajrá”, erre nyilvánvalóan a sok éves tapasztalat késztette a rugalmas vezetést. Ugyanis az év utolsó negyedében a mezőgazdasági szállítások miatt nagyon nehéz vagont szerezni, s hogy az ő szállításukat ne akadályozza semmi, már így szeptember—októberben teljesítik az éves tervet. Ami azután jön, az már mind túlteljesítés — s ez így van ebben az évben is. Az alapanyagot is szinte maradéktalanul hasznosítják: a hulladékot a MOFA-hoz és Hódmezővásárhelyre szállítják, egyharmadát pedig maguk használják el tüzelésre a hőközpontban. Termelésük nem csupán nyereség-, hanem exportorientált is; az éves bevétel 30 százaléka — 30 millió forint — a közvetlen exportból származik. Jelentős az Olaszországba menő export, ide elsősorban fűrészárut szállítanak, ezenkívül a bükk- és tölgyfríz áruk elkerülnek Svédországba, cserparkettát visznek Egyiptomba, fűrészáruféleségeket Ausztriába és az NSZK-ba. Az idei nyereségterv 9 millió forint volt, ezt már most jelentősen túlteljesítették, s ugyanígy túlteljesítik majd az exportból származó, a tervek szerinti 25 millió 600 ezer forintot. A hosszúhetényi fafeldolgozó üzemben 220-an dolgoznak, ebből 202-en fizikai munkát végeznek, s a létszámnak majdnem fele, összesen 99 fő nő. Fontos még az is, hogy a dolgozók hatvan százaléka hosszúhetényi lakos, akiknek ezzel helyi munkalehetőséget biztosítanak, az üzem számára pedig azért előnyös ez a megoldás, mert így csak kevés dolgozót kell naponta a munkahelyre, majd hazaszállítani. S az üzem gazdaságosságát és a rugalmas termelést a jövőben azzal próbálják meg elősegíteni, hogy január 1-től minden adatot kint az üzemben is teljes egészében számítógépes rendszerrel dolgoznak föl. A számítógépes feldolgozásra való áttérést belső átképzéssel oldják meg. D. Cs. Korszerű, új olasz automata gépen készülnek a díszlécek Fotó: Cser László Október 11-12. Gorbacsov- Reagan találkozó Megállapodás született arról, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke október 11-12-én Reykjavikban, Izland fővárosában találkozót tart - jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta, s Ronald Reagan e javaslatot elfogadta. A reykjaviki találkozó része azoknak az előkészületeknek, amelyek Mihail Gorbacsov Egyesült Államokban teendő látogatását szolgálják. Ez utóbbiról a felek 1985 novemberében Genfben állapodtak meg. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hálásak az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjaviki találkozó megrendezésére - tette hozzá a TASZSZ. Kádár János megbeszélése Alessandro Nattával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Alessandro Nattával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, mindenekelőtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának feladatairól. (Folytatás a 2. oldalon) % . VJ A tartalomból: Pécsi együttesek külföldön (3. oldal) Nyolc emberrel támadnak a hollandok (8. oldal) Megyei alap rehabilitációs munkahelyek létesítésére (5. oldal) Napirenden az energiagazdálkodás helyzete A megyei párt-végrehajtóbizottság ülése Tegnap az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága elsőként megvitatta a Megyei Pártbizottság 1982. szeptember 23-i, az energiaellátás, -gazdálkodás helyzetéről és feladatairól szóló határozata végrehajtása ellenőrzésének tapasztalatairól szóló jelentést. Tájékoztató jelentés került a végrehajtó bizottság elé az állami oktatás 1985—86-os tanévének főbb tapasztalatairól, és az 1986 87-es tanév előkészítéséről. Az ülésen részt vett Patyi Károly, az MSZMP KB munkatársa. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az 1982. szeptember 23-i határozat végrehajtása érdekében sokoldalú tevékenység folyt a megyében. A városi pártbizottságok értékelték saját területük energiagazdálkodásának helyzetét, meghatározták a teendőket, több energiafogyasztót beszámoltattak. A nagyobb energiafogyasztók és termelők pártszervezetei rendszeresen értékelik saját tevékenységüket és feladataikat. A különböző ellenőrzések jól segítették a helyzet átfogó értékelését, a hiányosságok feltárását, a feladatok meghatározását. A Megyei Pártbizottság a minisztériumokkal és az országos hatáskörű szervekkel folytatott rendszeres tárgyalásokon szorgalmazta a meglévő feszültségek feloldását, kérte a feladatok megvalósításában a közreműködést. A testület megállapította, hogy a korábbi határozat végrehajtása változatlanul időszerű, azonban a jelölt feladatokat, a jelen körülményeit figyelembe véve, szükségszerű újabbakkal kiegészíteni. Egyetértés volt abban, hogy minden területen tovább kell erősíteni az energiatakarékossági szemléletet. A határozat óta eltelt időszakban a megye energiaellátása összességében biztosított volt, az energiagazdálkodásban érvényesültek a kormányprogramban meghatározottak. Néhány fontos területet áttekintve megállapították, hogy a megyében az energiafelhasználás az elmúlt években tovább növekedett. Az ipar fajlagos energiafelhasználása ugyan csökkent, azonban a többi ágazat energiaigényessége növekedett. A kommunális és lakossági felhasználás a várakozásnak megfelelően emelkedett. Az energiaszerkezet a kívánt irányba módosult, jelentősen növekedett a földgázfelhasználás, nőtt a villamos energia igénybevételének aránya, bővült a távhőszolgáltatás, csökkent a tüzelőolaj lakossági felhasználása. A szilárd tüzelőanyag arányának növekedése mellett a további szénfelhasználást korlátozták a termelés és forgalmazás gondjai. Az energiatakarékosság elsősorban az önálló, kellően érdekelt energetikusokkal rendelkező vállalatoknál vált a gazdálkodás szerves részévé. A tanácsok eredményesen hajtották végre racionalizálási-takarékossági feladataikat. A jelentős lakossági felhasználás egyrészt az életviteli szokások átalakulásának és a motorizációnak természetes következménye, másrészt az energiamegtakarítást segítő cikkekből hiány mutatkozott, annak ellenére, hogy a kereskedelem növelte ezen áruféleségek kínálatát. A testület elé került jelentés értékelte az egyes területeken történő intézkedéseket, eredményeket, a még meglévő gondokat is, javaslatokat fogalmazott meg a további feladatokra. A végrehajtó bizottság elfogadta, hogy a VII. ötéves terv gazdaságfejlesztési programjaival összefüggésben az energiagazdálkodás a politikai munkában továbbra is megkülönböztetett figyelmet érdemel. M. E. Farmer-show mikroelektronikával a bábolnai napokon. Képünkön: a gépbemutató egy részlete madártávlatból. (Tudósítás az 5. oldalon.) Proksza László felvétele