Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-01 / 301. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Napio XLIII. évfolyam, 301. szám 1986. november 1., szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Politika és közigazgatás A közigazgatásnak az a rendeltetése, hogy a társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzéseket mindenkire kötelező állami akarattá formálja, és eszközeivel gondoskodjék megvalósításukról. E megfogalmazás a lényegre utal, de nem fejezi ki a politika és közigazgatás bonyolult összefüggéseit. A politika és közigazgatás közvetlenebb kapcsolatának lehetünk tanúi, ha a politikai elhatározásokat összevetjük a közigazgatás által kiadott jogszabályokkal, intézkedésekkel. Azt látjuk, hogy a társadalmifejlődés kérdéseire reagáló politikai válaszok a közigazgatás munkájában ishangsúlymódosulásokat követelnek. A szociálpolitikai feladatok előtérbe kerülése például intenzívebb munkát igényel a szociális ügyekkel foglalkozó közigazgatási területtől. A lakásellátási politika néhány évvel ezelőtti változása a lakások tanácsi elosztásának további gyakorlatát korrigálta. A munka nélküli jövedelemszerzés és a nemkívánatos jelenségekkel szembeni hathatósabb fellépés az ár- és adóellenőrzési színvonal emelését tette szükségessé. A közigazgatás nem minden ponton igazodik automatikusan a megváltozott követelményekhez. A szervezeti és létszámügyekben a közigazgatás stabilitásra törekszik. Saját elhatározásából ritkán hajt végre átcsoportosításokat. Az erre való ösztönzés a politika és közigazgatás kapcsolatának újabb vetületiben, az államigazgatás elvi-politikai irányítása során jelentkezik. A közigazgatás, elsősorban a lakossághoz legközelebb levő tanácsokon múlik, hogy miként valósulnak meg a terület- és településfejlesztési célok, milyen az ellátás színvonala. Az általuk felhasznált források, miután nem termelő szféráról van szó, nagyobbrészt a költségvetésből származnak. Rendszerint az a helyzet, hogy az igények mindig nagyobbak, mint a kielégítésükre rendelkezésre álló eszközök nagysága. Az ebből származó feszültségek gyakran kikerülhetetlenül a közigazgatásnál csapódnak le még akkor is, ha ott a legjobb szándék szerint intézik a közösség dolgait. Ezért nagyon fontos segítséget jelent annak a helyes politikai megítélése, hogy egy-egy fejlesztés kapcsán mi múlik a közigazgatási szerveken, és amelyek a rajtuk kívülálló tényezők. Hasonló közvetlen összefüggés van a politikai irányítás módszerei és a közigazgatás munkastílusa között. A tanácsi önállóság és a saját ügyekért viselt felelősség kibontakozását szolgáló intézkedésekben - a testületek szerepének növelésében, a kötetlenebb gazdálkodási lehetőségek megteremtésében, az irányítás rendjének korszerűsítésében — lényegében a párt általános politikája tükröződik. Annak a társadalomirányítási gyakorlatnak a közigazgatásban való megjelenése, amely az élet minden területén fokozni kívánja az érdektelenséget és felelősséget, amely igyekszik visszaszorítani az irányítás aprólékos beavatkozásait, a helyi kezdeményezéseket, közösségi vállalkozásokat gátló kötöttségeket.A közigazgatás legkézzelfoghatóbban a lakossággal való mindennapos érintkezése során politizál. Az állampolgárok ügyes-bajos dolgait intéző közigazgatási alkalmazottak mindig azt tartják szem előtt, hogy a hozzájuk fordulók őket a közhatalom képviselőinek tekintik. Tegyük hozzá, teljes joggal. Hozzállásuk, magatartásuk alapján nemcsak róluk, vagy az általuk reprezentált szervről alkotnak véleményt. A közigazgatás közérzetet, éspedig politikai közérzetet, hangulatot alakító tényezőként jelenik meg. Meggyőződésünk, hogy az ilyen vagy olyan hatás már akkor jelentkezik, amikor az állampolgár belép, mondjuk a tanácsházára. Fontos, hogy tud-e tájékozódni, könynyen megtalálja-e az illetékest. Ha várakoznia kell, az milyen körülmények között történik. Az ügyintéző annak tudatában hallgatja-e még, hogy a hozzáforduló számára az előadott ügy a legfontosabb. A megoldást keresi-e vagy a megoldás akadályait? Feleslegesen kér-e iratokat, bizonyítékokat? Aztán folytatódik az írásbeli értesítések ■hangnemével. A kioktató lelketlen, nyers stílus éppen úgy megengedhetetlen, mint az udvarias, ám a kívülállók számára érthetetlen ködösítés. Mind olyan momentum, amely nem igényel mást, mint nagyobb odafigyelést, adott esetben türelmet, vagy ahogy mondani szokták ügyfélcentrikus, igazgatási stílust. Természetesen azok az igazgatási szervek, amelyek a korlátozottan rendelkezésre álló anyagiak — lakás, telek, helyiség, segélyek — elosztását ■végzik, nem tudnak minden igényt kielégíteni, rangsorolniuk kell. Gyakran kell kötelezést tartalmazó, érdekeket érzékenyen érintő határozatokat kiadniuk, engedélyeket tagadnak meg, ellenőriznek, ■jogsértések esetén bírságolnak. Ezek kétségtelenül nem népszerű intézkedések. Az érintettek nehezen is látják be, hogy ilyenkor a társadalmi igazságosság érvényre juttatásáról, vagy a közösségi érdekek védelméről van szó. Mennyivel másabb azonban fogadtatásuk, ha a közigazgatás részéről következetességet, és nem kivételezést, indokolatlan előnyhöz juttatást tapasztalnak. Ha a döntések indokolása meggyőző, tényekre alapozott, és nem követhetetlenjogszabályi citátumok gyűjteménye. A közigazgatás működése többnyire szabályozott rendben zajlik, ami — valljuk be —- a kívülállók számára nem mindig követhető. Súlyosbítja a helyzetet, ha a döntések során mérlegelt szempontok ■sem világosak. Ilyenkor az állampolgárok kiszolgáltatottnak érezhetik magukat, és nagyobb a hatalommal való visszaélés lehetősége is. Megelőzésére a közigazgatásban sincs más recept, mint a nagyobb nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzés kiszélesítése, hatékonyabbá tétele, a közigazgatás demokratizmusának növelését célzó politika megvalósítása a választott testületek aktívabb közreműködése révén. Dr. Bálint Tibor A tartalomból: Teco-programok Pécsett (3. oldal) Mi irritáló? (5. oldal) A közgazdászok szerepe (10. oldal) Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. Beatrix holland királynő magyarországi látogatása, a magyar vezetőkkel való találkozása és tárgyalásai során megvitatták a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit, különös tekintettel a feszültség csökkentésére és a fegyverkezés korlátozására, az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének lehetőségeire. Dr. Richard von Weizsöckernek, az NSZK elnökének magyarországi hivatalos látogatása és az ennek során folytatott magas szintű tárgyalások jó lehetőséget adtak a beható véleménycserére a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről. Egyetértés volt abban, hogy mindkét szövetségi rendszer országainak folytatniuk kell az erőfeszítéseket a fegyverzetkorlátozás előmozdítása, a bizalom építése, az enyhülési folyamat továbbvitele érdekében. Az Elnöki Tanács a jelentést egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: a Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság, illetve a Német Szövetségi Köztársaság közötti államközi viszonyok rendezettek, s ez nemcsak ezen államok népei közötti jobb megértést segíti elő, hanem eredményesen járul hozzá az európai együttműködés és biztonság erősítéséhez. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv Husáknak, Csehszlovákia ■Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének október 30-án hazánkban tett munkalátogatásáról, amelynek során megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és közös érdekű nemzetközi kérdésekről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy lehetséges az előrehaladás a nemzetközi bizalom erősítésében, az együttműködés fejlesztésében. Nagyra értékelték azokat a szovjet javaslatokat, amelyeket a Reykjavíkban tartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozón Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista PártjaKözponti Bizottságának főtitkára terjesztett elő. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette. Az Elnöki Tanács megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, módosította a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletet. A testület határozott a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témákról tárgyalt. Végre jó volt a termés i újbor kezelésének egyik fázisa a szeparátoron Fotó: Proksza László Újdonságok a villányi borászati üzemnél Az idei esztendő ugyancsak felemásul sikeredett a borászoknak: a tavalyinál ötven százalékkal több szőlő termett - igaz, a 83. és 84. évi termésnél így is egyharmaddal kevesebb -, a must cukorfoka is megközelítette a 83-as rekordszintet. Most, amikor a termés miatt fellélegezhetnének végre a szőlősgazdák és a nagyüzemi gazdaságok, az értékesítéssel vannak gondok. - Gyenge az export szempontjából ez az évünk — mondja Dankel József üzemigazgató, a PANNONVIN Borgazdasági Kombinát villányi borászati üzemében. - Idén Villányból 5 ezer hektoliter hordós és 360 ezer palackos bort tudtunk csak exportálni Keletre és Nyugatra, ezzel lényegében teljesítettük a idei exporttervünket. A belföldi termelőket a túlkínálat is sújtja . .. A villányi üzemben a szeptember elejétől október 17-ig tartó szüreti főszezonban 8110 tonna szőlőt dolgoztak fel, melynek kétharmadát a kombinát villányi és siklósi üzeméből hozták, a többit úgy vásárolták fel tsz-ektől, szakcsoportoktól, és egyéni termelőktől. Tartja vezető helyét a kékszőlő, a feldolgozott mennyiség 80 százalékának zömét az Oportó, a Zweigelt, a Kékfrankos és a Cabernet franc tette ki, míg a fehér szőlők közül változatlanul vezet a Tramini, a Chardonnay, az Olasz rizling, a Hárslevelű, a Rizlingszilváni, a Zöld Veltelini és a Rajnai Rizling. Végre jó volt a termés menynyiségben és mustfokban. A legjobbak, így a Cabernet franc 19,1, a Kékfrankos 18,1, aztán a Tramini 19,6, a Chardonnay 18,9 és a Rajnai Rizling 18,7-es mustfokkal hálálta meg a ráfordításokat és a kedvező időjárást. A mustok azóta már kierjedtek. A szüreti megállás nélküli munkák után most az új borok kezelése folyik Villányban, a fejtés, a szeparálás és a derítés, ami nem csak sok munkát, hanem alapos szaktudást is igényel. A jövő hónapban kezdik meg a szűrést, a stabilizálást és az érlelést, magyarán az új borok előkészítését a jövő évi forgalmazásra. (A villányi borászati üzemben a szőlőn kívül más termelők borait is felvásárolják.) A pangó borpiac megnyerésére idén már eddig hét újdonsággal jelentkezett a villányi üzem. Palackozzák a különleges minőségű Siklósi Traminit, a Szekszárdi Pinot Noiret, a Pannonvin Vermutot, a forralt bor fűszerezésű Cimborát, aztán a villányi Merlotot és szeptembertől 3,5 decis, parafadugóval ellátott palackokban is forgalomba hozzák a siklósi Rajnai Rizlinget, valamint a villányi Cabernet Sauvignont, de még ez évben a primőr villányi Kékfrankossal is szeretnék megnyerni azokat a borkedvelőket, akik a borban szeretik a szőlő friss illatát és zamatét. M. L. Üzletház Mecseknádasdon A Mecsekvidéke Takarékszövetkezet üzletházat avatott tegnap Mecseknádasdon. A 10,1 millió forint költséggel épült létesítmény 8 hónap alatt készült el. A tervező a pécsi Uniplán tervező gmk, belső építészeti terveit Wunderlich Ilona iparművész készítette. A tetszetős épület kivitelezési munkáit a bonyhádi Komplex Épület- és Lakáskarbantartó Leányvállalat végezte. Proksza László felvétele