Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-01 / 330. szám
Kobajasi Ken-ichiró pécsi koncertje (5. oldal) Tarka tapétakörkép (3. oldal) ♦ Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 330. szám 1986. december 1., hétfő Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Folyamatosan érkezik a déligyümölcs (5. oldal) Elégtelen (5. oldal) Ára: 1,80 Ft Vonzóbb lesz a bányász szakma Bányászati jönetadék Az elmúlt héten döntött a kormány a bányászati járadék bevezetéséről a Mecseki Érc- és Szénbányák egészségre legártalmasabb munkahelyein dolgozók részére. A bányászati járadék a mecseki szénbányászok érdekében valaha is tett legjelentősebb intézkedések közé tartozik. Ezúttal Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója ad tájékoztatást a rendelkezés részleteiről. Szerdai számunkban pedig Tóka Jenő, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója nyilatkozik az uránbányászokat érintő kérdésekről. Mi tette szükségessé a bányászati járadék bevezetését? A mecseki bányászatban az érc- és szénbányákban egyaránt, különösen a kitermelési folyamatokban " közvetlenül foglalkoztatott dolgozók egészségi állapota és munkaképessége 15-20 esztendő folytonos munkavégzést követően néhány év alatt rohamosan romlik - mondja Mérei Emil. Bár egész sor műszaki és egészségvédelmi intézkedés volt, a csak rehabilitációs munkakörben foglalkoztatható, megváltozott munkaképességű dolgozók száma, a rokkantsági nyugdíjba távozók aránya is egyre emelkedett. A mecseki bányavállalatok a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete támogatásával kormányzati szinten kezdeményezték a járadéki szabályok kidolgozását. - ■Mint országgyűlési képviselő hogyan tudta szorgalmazni a döntést? - 1984 szeptemberében az országgyűlés ipari és egészségügyi bizottsága együttes ülésén tárgyalta az üzemegészségügy, a foglalkozási ártalmak és a munkahelyi rehabilitáció helyzetét. Akkori felszólalásomban már felvetettem, hogy a 15—20 évi mecseki bányamunka után nagy valószínűséggel jelentkező visszafordíthatatlan egészségromlás és munkaképesség csökkenés egy méltányosan megállapított járadék fizetésével megelőzhető lenne és a 40—45 éves férfiak más munkahelyen megfelelő szakképzettséget szerezve még 10—15 évig hasznosan foglalkoztathatók, mert nem kényszerülnek a bányamunka meg(Folytatás a 3. oldalon) 1994-ig fokozatosan vezetik be Előnyt élveznek a sorolásnál az egészségre leginkább ártalmas munkahelyen dolgozók A központi bányamentő állomás István-aknán Fotó: Cser László A DIVSZ-közgyűlés | ■ ■ | Felhívás antnukleáris ifjúsági koalícióra Záró plenáris üléssel fejezte be munkáját a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség XII. közgyűlése szombaton este az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A DÍVSZ legfelsőbb fórumán részt vett 136 ifjúsági tagszervezet küldöttei záró tanácskozásukon nyilatkozatot fogadtak el november 29-e, a palesztin néppel való nemzetközi szolidaritás napja alkalmából. Az előterjesztett dokumentumokat, így a határozattervezetet és az akcióprogramot a plenáris ülés résztvevői egyhangúlag elfogadták. A küldöttek közös üzenetben fejezték ki köszönetüket a házigazda Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a szívélyes vendéglátásért, a tanácskozás zavartalan lebonyolításáért. A békeharc jegyében kialakított akcióprogram keretében a DIVSZ tagszervezetei részt vesznek az Egyesült Államokban megrendezendő „Népek csúcstalálkozója" elnevezésű rendezvénysorozaton, amely a nukleáris leszerelés ügyét szül(Folytatás a 2. oldalon) Városunk példa legyen határainkon innen és túl Hild-érmes Pécs ünnepi tanácsülésen emlékezett Pécs szombaton délelőtt a Pécsi Nemzeti Színház új kamaraszínházában a 42 év előtti történelmi eseményre. A nap jelentőségét emelte, hogy az ilyenkor hagyományos városi kitüntetések mellett most maga Pécs is elismerésben részesült: ez alkalommal nyújtották át Piti Zoltán városi tanácselnök révén a város társadalmának a Hild Jánosról, az első magyar városrendezőről elnevezett emlékérmet. A választott tanácstagokon kívül helyet foglalt a színház nézőterén Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára, Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke, Szentiványi József, a Pécs Városi Pártbizottság első titkára, a város országgyűlési képviselői, a Pro urbe Pécs érem kitüntetettjei, több olyan magyar város képviselője, amelyek ezelőtt nyerték el a Hildermet, s ott volt Seppo Válisaló, Lahti polgármestere, Gorgana Ajdukovics, az eszéki képviselőtestület elnökhelyettese, továbbá Pécs számos közéleti személyisége. Először pécsi művészek adtak műsort, miközben a város nagyszerű képeiben gyönyörködhettek az esemény résztvevői, majd dr. Molnár Zoltán városi tanácselnökhelyettes megnyitó szavai után Piti Zoltán mondott ünnepi beszédet. — Városépítő tevékenységünk része annak a nagy társadalmi átalakulásnak, amely az ország egészében nyomon követhető. Eredményeink értékét növeli, a szocialista átalakulás magasabbrendűségét alátámasztja, hogy mindezt olyan körülmények között értük el, amikor a világban mélyreható válság bontakozott ki. A felszabadulásról való megemlékezésünknek ez ad ma konkrét politikai tartalmat, mert végső fokon valamennyi sikerünk forrása itt gyökerezik. Nem a sikerek feletti önelégültség mondatja velünk az eredményeinkről szóló szavakat, a világgal való összehasonlításunk sem kívánja feledtetni a gondjainkat, de ezek merőben mások: anyagiakban, szellemiekben gazdagabb, kulturáltabb, a szocialista élet megteremtésével együttjáró nehézségek és gondok. Ezután az elnyert Hild-érem kapcsán a belváros rehabilitációjának főbb állomásait idézte fel, megállapítván: a 80-as évek kezdetétől használt „komplex rehabilitációs program" kifejezés egyrészt rehabilitálja a történeti városközpontról alkotott korábbi felfogást, s idejétmúlttá teszi a korábbi szanálási terveket, másrészt úgy kívánja helyreállítani a belvárost, hogy közben alkalmassá tegye új funkciók kielégítésére, ünneprontó szándék nélkül utalt azonban a Hild-érem odaítélésének az indoklása kapcsán arra, hogy az elismerés nem a város egészét átfogó munka minősítése, nem egy lezárt folyamatot, hanem egy időszakot értékel, s egy meghatározott cél érdekében végzett kollektív munkának szól. — Nem árt e szempontokat újból és újból felidézni - fűzte hozzá —, a mai hiányosságainkat a holnap feladataiként kezelni. Miközben tehát továbbra is következetesen dolgozunk a történeti belváros teljes rehabilitációjáért, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a város egészét átfogó harmonikus fejlődés feltételeinek a biztosítására, s általánossá kell tennünk, hogy mindenki annyit vegyen el a város asztaláról, amennyivel hozzájárul a város fejlődéséhez. Az ünnepi beszéd után dr. Szabó János akadémikus, a MUT elnöke ismertette a Hildérem odaítéléséről szóló döntést a következők kíséretében: " A több mint kétszeresére nőtt lakosság kiszolgálását úgy oldotta meg ez a város, hogy közben jutott ereje a belváros történeti értékeinek a feltárására, megmentésére. A pincék okozta katasztrófahelyzetből is erényt tudott csinálni, hiszen a vele kapcsolatos munkálatokat a belvárosi rehabilitáció részévé tette. Nem hagyta elpusztulni a múltat — gondosan őrzi a városnak a régmúltból örökölt szerkezetét. Joggal lehet büszke gazdag történelmi emlékeire, amelyekért rengeteget is tett, ilyen az ünnep előestéjén felavatott ókeresztény mauzóleum, valamint a középkori (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepi tanácsülés — Csorba Győző Pécs díszpolgára - Pro urbe-díjasok - Széchenyi tér 6. Hild-kapu Labdarúgó NB II. Sziporkázó játékkal győzött a Komló Sziporkázó játékkal 5-1-re győzött saját pályáján a Komlói Bányász a Vác ellen a labdarúgó NB II-ben. Képünkön Dárdai a komlóiak 5. gólját fejeli. (Tudósítás a 8. oldalon) Kóródi Gábor felvétele