Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)

1987-03-01 / 59. szám

Panoráma Elisabeth Braun, az NSZK — képünkön látható — egyik fiatal bemondónője játssza Ibsen: Hedda Gab­ler című drámája új film­változatának címszerepét. Az áru művészeti karaktere Andy Warhol, amerikai grafikus és filmrendező könyvet írt a mindennapi tárgyak művészetéről. A jö­vő legfontosabb művészet­nevelési feladatának az áru formatervezését tartja. James Brown elnöki ambíciói James Brown, a „soul-stí­­lus atyaúristene", aki a hé­ten csütörtökön Budapesten adott hangversenyt, kije­lentette: „Szeretnék az Egyesült Államok első feke­­­te elnöke lenni. Választá­si jelszavam ez lenne: Éne­kest az elnöki székbe. A legtöbben rám szavazná­nak!" Az évszázad zongoraművésze Ezzel a vitatható ranggal hirdetik Bécsben Maurizio Pollini hangversenyét. Clau­dio Abbado vezényletével és a Bécsi Filharmonikus Zenekarral ugyanis Beetho­ven­ Esz-dúr zongoraverse­nyét játssza rövidesen. Hogyan lett Rubik­ Ernő reklámember? A kocka iskola volt az országnak Két hír járja az országot ifjú Rubik Ernánál: betörtek a bu­dai Rubik stúdióba, ő maga pedig afféle reklámemberként utazgat szinte az egész föld­gömbön. Utóbbiról beszélget­tünk vele.­­ A már megszületett, al­kalmazott találmány után a fel­találó mit nyújthat még a min­dennapok emberének? — Az igazi alkotás önmagá­ért beszél, de néha nem min­denkiben talál értő fülre. A reklám pedig irányított infor­máció, tudósít valaminek az értékéről. Minél szélesebb kör­ben teszi ezt, annál hatéko­nyabb. Egyik válfaja a public relation, vagyis a műalkotás­nak, s a találmánynak az em­beri viszonylatokba történő be­építése, méghozzá úgy, hogy a feltaláló személyesen vesz benne részt. Hiszen ha egy tárgy felkeltette az érdeklő­dést, akkor az emberek érdek­lődnek annak háttere, indoka, célja, létrejötte iránt is. A köz­vetítő csatornák - sajtó, könyv, tévé, rádió — hatalmas töme­gek kíváncsiságát elégítik ugyan ki, de a személyes ta­lálkozás hatását nem érik el. A cégek ezért szervezik az ilyen találkozókat, s ezek je­lentősen növelik az áruforgal­mat.­­ A Rubik kocka ürügyén világszerte mire kíváncsiak leg­jobban? - Az unalomig ismételt kér­dés, hogyan lehet ilyet felta­lálni. Végül is a felelet A ma­gyar kocka című könyvünkben olvasható. Hozzáteszem, hogy erre az alkotáslélektani folya­matra sosem lehet teljes vá­laszt adni, csak megközelíteni azt. A nyugat-európai kultúr­körbe tartozó hallgatóság ál­talában arra kíváncsi, hogy szocialista viszonyok között mi­lyen a feltalálók helyzete, a találmányok sorsa. A keleti gondolkodású ember, például a japán sokkal inkább magá­ban ,a tárgyban megfogalma­zott rejtvény iránt érdeklődik, a szellemi kihívás iránt, ami egy-egy ilyen tárgyban rejlik. — Sokan állítják: Magyaror­szág lassan fedezte fel a Rubik kockában rejlő üzletet, s emiatt anyagilag meglehetősen lema­radtunk?! — Az állami bevétel egy ré­sze valóban elveszett, de az is egy rossz magyar tulajdonság, hogy mindig a veszteségre fi­gyelünk. Hiszen előre maga az amerikai cég sem ismerte fel teljesen a kocka később bekö­vetkezett világsikerét. De a kocka így is többet hozott az országnak, mint bármely játék valaha is. Most már azonban felkészültünk egy ilyen jelle­gű világsikerre. Az ország a mostani játék, vagyis a karika­varázsló, bűvös négyzet ügyé­ben már értékesíti a kocka­mindenféle üzleti tapasztala­tát, tehát anyagilag sokkal job­ban járhatunk majd. A kocka iskola volt számunkra. A belső pénzügyi adatokból csak annyit: ifjú Rubik Ernő sokmillió forint beruházás nél­küli hasznot hozott már az or­szágnak. A siker lélektani tit­ka pedig elsősorban megint a klasszikus latin mondással magyarázható: Homo ludens. Vagyis: Az ember játékos! Földessy Dénes Károlyi Mihály pécsi dísz­polgársága „Egy új világ van kifejlődőben" A XX. századi magyar törté­nelem nagy alakja 1947. feb­ruár 28-án, pénteken este ér­kezett meg motoros vonattal városunkba Tolna József pol­gármester kíséretében. Este 9-kor fogadták őt a vasútállo­máson, majd szállására, a me­cseki üdülőszállóba ment. Másnap délben a város díszközgyűlését dr. Boros Ist­ván főispán nyitotta meg, majd Tolnai József polgármester ter­jesztette elő a javaslatot Károlyi Mihály díszpolgárságára. A ja­vaslatot a közgyűlés tagjai vi­haros éljenzés közepette fogad­ták el. Az érte küldött küldött­ség élén megjelent maga Ká­rolyi Mihály is, akit a városháza közönsége fölállva, éljenezve ün­nepelt. Dr. Kazári Andor, a Kisgazda-, Polácsi János, a Szociáldemokrata-, Imrő György, a Polgári Demokrata-, dr. He­­tey Ottó, a Nemzeti Paraszt­párt, Krisztián Imre, a szak­­szervezetek, és dr. Hajdú Gyu­la államtitkár, a Kommunista Párt képviseletében köszöntöt­te az ünnepeltet. Az üdvözlő beszédek után Károlyi Mihály emelkedett szó­lásra. .. ... Mély megilletődés­­sel veszem át azt az okmányt, amely ennek a városnak dísz­polgárává tett. Úgy érzem, po­litikai pályám legszebb mo­mentuma ez. Mert ez a dísz­oklevél nemcsak az én szemé­lyemnek szól, hanem azoknak az eszméknek is, amelyet kép­viseltem ..." - jelentette ki többek között, majd így foly­tatta: „Progresszív demokrá­ciára van szükség, hogy lássa a külföld is, hogy Pécs és Ma­gyarország valóban kiradíroz­za a múltat és készen áll arra, hogy bekapcsolódjék a haladó demokratikus nemzetek cso­portjába. Egy új világ van ki­fejlődőben. Büszkeséggel őr­zöm meg ezt az okmányt, és ha valaki azt fogja mondani, hogy Magyarország nem tudott átalakulni, erre fogok hivat­kozni, mert nagy jelentőségű, hogy Magyarország egyik leg­­kulturálisabb városa engem díszpolgárává választott." A város polgársága olyan nagy érdeklődést mutatott eme jelentős esemény iránt, hogy az ünnepséget a Széchenyi téren egybegyűlt tömeg­nek hangszórón közvetítették. A há­zakat is föllobogózták. A más­napi újságok vezető helyen méltatták­­ az eseményt, kö­szöntve a második köztársaság elnökét, a földosztó Károlyi Mihályt. Néhány nap múltán szüle­tésnapját ünnepelte Károlyi Mihály, és ebből az alkalom­ból a sajtó ezekkel a szavak­kal köszöntötte: „A magyar demokráciának ezt a korban idős, lélekben, tetterőben azonban fiatal és törhetetlen harcosát az egész dolgozó magyar nép nevében szeretettel és tisztelettel köszöntjük 72. szü­letésnapja alkalmából. Külön ajándéka a sorsnak, hogy Ká­rolyi Mihály egy negyedszáza­dos emigráció után is töretlen erőben tért vissza hozzánk, és hazatérése óta első vonalban harcol, hogy óvja és fejlessze fiatal demokráciánkat." Vargha Dezső 40 éve történt Éles anyanyelvünk 1. A taps is kétkezi munka. 2. Az ördög nem alszik, leg­följebb szemet huny. 3. Félő, hogy a gazdasági nö­vekedés visszaszorítja a szel­lemet a palackba. 4. Az egyéni kultúra ízlés kér­dése, a tömegkultúra az íz­lés válasza. 5. Ha szót emelne, a fejét■ vennék, így inkább fejet hajt, hogy szavát se vegyék. 6. Az is hibát követ el, ki csak mástól követel. 7. Van ugyan a hegynek lá­ba, mégse megy el Moha­medhez. Kerekes László a vasárnapi ­ MOLLÁ NASZREDDIN Azerbajdzsáni török anekdota Egyszer m­egkérdezték Naszreddintől: - Mollal Mi nagyobb­­ a paradicsom, vagy a po­kol? - A mennyország a na­gyobb — telelte a móllá. - Honnan tudod, hogy az éden a nagyobb? - Onnan, hogy a szegé­nyek többen vannak, mint a gazdagok ! (Dr. Mándoki László for­dítása) I Felavatták a posta székesfehérvári feldolgozó­üzemét Szombaton Székesfehérvárott felavatták a Magyar Posta kül­demény-feldolgozó hálózatának egyik legnagyobb, legkorsze­rűbb üzemét. Az ünnepségen — amelyen ott volt Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta el­nöke Kertész Pál elnökhe­lyettes méltatta az új, 450 mil­lió forintos költséggel felépí­tett és berendezett létesítmény jelentőségét. Elmondta, hogy a 16 ezer négyzetméter alapte­rületű üzem Fejér, Veszprém és Somogy megye 360 posta­­hivatalának közvetítésével, 635 ezer embert szolgál ki, továb­bítja a leveleiket, a csomag­jaikat, az általuk küldött, ne­kik címzett újságokat, folyóira­tokat, pénzt, s az egyéb pos­tai küldeményeket. Az anyag­­mozgatás 80 százalékát, az egyéb munkáknak pedig a 60 százalékát gépesítették. A szov­jet gyártmányú feldolgozó, osz­tályozó, továbbító berendezések naponta 234 ezer levelet, 4 ezer csomagot, 100—120 ezer színes lapot­ dolgoznak fel, osz­tályoznak, s továbbítanak 70 irányba, 36 úgynevezett jegy­­zékelő járattal 14 helyi járat­tal és 13­­mozgópostával. Emellett csaknem 300 millió fo­rintos ,napi pénzforgalmat is le­bonyolítanak. A munkát a gé­peken kívül mikroszámítógépre alapozott, videokamerákkal, hangosbeszélőkkel támogatott termelésirányítási rendszer is segíti. Az új üzem átadásával szá­mottevően javultak a postai dolgozók munkakörülményei: öltöző, fürdő, két műszakban nyitva tartó büfé, melegítőkony­ha, étterem áll a rendelkezé­sükre és ezernégyszáz ember egészségügyi ellátására alkal­mas rendelő is helyet kapott az épületben. Befejeződött a rendőrségi vizsgálat a pécsi emberölés ügyében Nyereségvágyból elkövetett­­emberölés bűntettének alapos gyanúja - ez az oka a pécsi Molnár Tibor előzetes letartóz­tatásának. Az emlékezetes bűn­­cselekményt Pécsett követték el január 6-án, a déli órák­ban. Az áldozat egy kertvárosi idős asszony volt. A tettes a gyilkosság elkövetése után elvitte H. J.-né ékszereit, be­tétkönyvét, készpénzét. Az üggyel foglalkoztunk már lapunkban, az elkövetés körülményeiről, a nyomozás feszített, nagytempójú ritmu­sáról, a mozgásba lendült és sok rendőri szakágat foglal­koztató munkáról, a lakosság sokat érő segítő közreműkö­déséről néhány hete írtunk. A vizsgálat befejeződött, az eddig feltárt tényeket­­röviden így foglalhatjuk össze: a se­gédmunkásként dolgozó, ital­ra sokat költő, korábban már többször büntetett Molnár Ti­bor azzal csöngetett be az idős asszony lakásának ajta­ján, hogy pénzt kér tőle. A si­ker érdekében megpróbálta zsarolni is: tudta, hogy H. J.­­né fia gazdasági bűncselek­mény gyanúja miatt előzetes letartóztatásban van, azzal próbálta torpedózni, hogy töb­bet tud a rendőrségnél a fiá­ról, a pénzért hajlandó hall­gatni. Végül az asszonyt kellett el­hallgattatnia, mert felháboro­dásában hangosabban be­szélt a kelleténél, s Molnár attól féltében, hogy fellár­mázza a házat, „megfogtam a torkát, megroppantottam". Lehet mondani: Molnár élete minden jelentősebb ese­ményéről ilyen flegmán nyi­latkozik. Amikor szóba kerül­tek rendőrségi kihallgatása során korábbi büntetései, csak úgy odavetette: „lopás, ga­rázdaság miatt elítéltek. Ko­csikat törtem fel, egy kocsmá­ban verekedtem, az Alkot­mány utcai kocsmát rámoltam ki...” Akkor 19 éves volt, most sincsen még 30. Bűncselek­­­ményei súlyossági görbéje el­érte a plafont. Mondott va­lamit arról is: tizenöt évet is megkaphatok érte . . . Ettől függetlenül tettét beismerte, s mint mondja, nagyon meg­bánta. Ez azonban - vallo­mását lapozgatva — nem egy­értelmű. Mert: az elvitt betétkönyv­ben 35 000 forint volt, ezt­ első látásra 350 000-nek nézte Mol­nár. A fogással azonban így is elégedett lehetett, mert „miután az OTP-ben a pénzt sikerült felvennem, egy kicsit megnyugodtam . . ." Nyilván az jutott eszébe: lebukhat a csalás miatt. A maga mögött hagyott halott már nem na­gyon foglalkoztathatta. Mint elmondta, jogosnak tartja, hogy a lefoglalt bűnje­lek visszakerüljenek áldozata hozzátartozóihoz. Néhány do­logról azonban más volt a véleménye. Mert az elvitt pénzből vásárolt is, felöltöz­ködött. „Kijelentem ugyanak­kor - szögezte le hogy a tőlem lefoglalt dzsekire, Lee Cooper márkájú farmernad­rágra és a fekete fűzős félci­pőre igényt tartok azzal, hogy . . . a későbbiek során hajlan­dó vagyok megtéríteni." Hogy kár ne érje a megölt ember hozzátartozóit ... M. A. Egy nyugodt tettes

Next