Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-01 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunai túli egyiusm XLV. évfolyam, 243. szám 1988. szeptember 1., csütörtök Ara. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Miroslav Krlein horvát író nevét vette fel a pécsi horvátszerb iskola Megyei tanévnyitó és névadó ünnepély „Pécs fontos híd a népek közötti kapcsolatban” Jelképes esemény színhelye volt tegnap délután a pécsi Horvátszerb anyanyelvű Álta­lános Iskola és Gimnázium, a baranyai és a környező me­gyékben élő horvát, szerb és magyar gyermekeket oktató in­tézményben zajlott le tegnap a Baranya megyei tanévnyitó ünnepség, ugyanakkor az is­kola felvette Miroslav Krleza (1893—1981) horvát író nevét, azét a kiemelkedő közép-eu­rópai gondolkodóét, aki 80 esztendővel ezelőtt, 1908 szep­temberében Pécsett, az egy­kori Zrínyi Miklós Hadapród Iskolában kezdte meg tanul­mányait. Az esemény alkalmá­ból Pécsre látogatott Rudolf Sova, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete, Bozo Rudez és Damir Bacic a horvát mű­velődési kormányzat képvisele­tében, Marija Pejakic Mikul­­jan, a Horvát Írók Egyesületé­nek elnöke. Jelen volt Marin Mandity, az Elnöki Tanács tag­ja, a Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus'­Szövetségé­­nek főtitkára, Krémerné Miche­­lisz Terézia, az Elnöki­ Tanács tagja, Stark Ferenc, a Műve­lődési Minisztérium Nemzeti­ségi önálló Osztályának veze­tője. Itt voltak Ljubo Majeric elnök vezetésével a külföldön élő horvátok zágrábi egyesü­letének képviselői, továbbá Piti Zoltán, Pécs Megyei Vá­ros Tanácsának elnöke, és Pécs város valamint Baranya Megye Tanácsának képviselői, a megye számos iskolájának igazgatója. Milan Ruzin, a pécsi Horvát­szerb Tannyelvű Általános Isko­la és Gimnázium igazgatója köszöntötte a vendégeket, is­kolájának tanulóit, különös­képp az első osztlágosokat és a szülőket, majd Fischer János Baranya Megye Tanácsa mű­velődési osztályvezetője nyitot­ta meg az 1988/89. tanévet. Szólt arról, hogy bár az okta­tás körülményei nehezedtek, nem változtak annak felada­tai. A társadalomban eliga­zodni tudó fiatalok nevelése ma a feladat iskoláinkban, mondotta az osztályvezető, és örömmel konstatálta, egyre több azon iskolák, azon neve­lők száma, akik felismerték és elismerték az oktatási reform célkitűzéseit, üdvözölte az is­koláknak az önállósulásra va­ló törekvését, azt a szándé­kát, hogy önálló arculatot kí­vánnak kialakítani, ápolni kí­vánják intézetük tradícióit. Így van ez a jelen iskola esetében is, mondotta, amely most fel­veszi a kiemelkedő horvát író, Miroslav Krleza nevét, és jel­képezi a különböző nyelveket beszélő népek, így a határain­kon kívül élő magyarságnak is az önálló kulturális tradí­cióhoz való ragaszkodását és hűségét. Stojan D. Vujicic József At­­tila-díjas író, irodalomtörté­nész idézte fel anyanyelvén és magyar nyelven az ifjú Krleza alakját, aki 80 esztendővel ezelőtt jött el Pécsre a had­apródiskolába. „Petőfi-dala a farkasokról volt az első mély ösztönzés, hogy írni kezdtem", - vallotta a nagy horvát író, aki a Petőfi iránti rajongástól fűtve ezekben a korai évek­ben fordította horvátra Az apostolt. - Nemcsak a horvát iro­dalomnak különös értéke Mi­roslav Krleza munkássága - hangsúlyozta Vujicic,­­ hanem az egész kelet-közép-európai irodalomnak és kultúrának is. Pécsi, budapesti, egyáltalán magyarországi élményei végig­kísérték hosszú életpályáját, és rányomták pecsétjüket Krleza munkásságára. Művei egyetlen idegen nyelven sem jelentek meg oly nagy szám­ban, mint magyarul, színpadi műveit ma is játsszák a ma­gyar színpadokon. Ez az író ma ezzel a névadással jelké­pesen visszatér Pécsre — zár­ta szavait Stojan D. Vujicic. Ezután Ivo Franges akadé­mikus, irodalomtörténész tol­mácsolta a Jugoszláv Tudo­mányos és Művészeti Akadé­mia üdvözletét, amelynek Krleza alelnöke volt. — Szá­momra Janus Pannonius, August Senoa és Miroslav Krleza városa Pécs, - mon­dotta a horvát irodalomtörté­nész. - 800 éve tart a párbe­széd népeink, magyarok és horvátok között. Nagy öröm, hogy a két nagy horvát író, Senoa és Krleza a kultúra ré­vén megtalálta e két nép kö­zött az érintkezési pontokat, és éppen Pécsett, mely város Itt a határhoz közel fontos híd a népek közötti kapcso­latban, s ahol talán ismét ki­nevelődik valaki, aki ezt a kapcsolatot ápolni fogja to­vább. Enes Cengic író, Krleza mo­­nográfusa méltatta ezután Pécs közvetítő szerepét. El­mondta, mint vágyódott az idős Krleza e város után, majd egész kis könyvtárat adott át az iskola számára Krleza műveiből. A horvát-magyar kapcsola­tok, a Pécs—Eszék közötti kul­turális együttműködés továb­bi jelképes aktusa követke­zett­, amikor Fischer János át­nyújtotta a művelődési mi­niszter Szocialista kultúráért­­kitüntetését­­van Benc­cnek, az Eszék Községek Közössége Pedagógiai Intézete igazgató­jának. A tegnap lezajlott pécsi névadás nagy visszhangot vál­tott ki Jugoszláviában, Hor­vátországban, jelentette be Milan Ruzin igazgató, majd felolvasta Stipe Suvarnak, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága Elnöksége elnökének üdvözlő levelét. Az ünnepség az isko­la tanulóinak, műsorával és a Szózat hangjaival fejeződött be. Gállos Orsolya Képeinken: Fischer János tanévnyitó beszédét mondja. Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. — Vujicic D. Stojan bemutatja Krleza magyar kapcsolatait. Proksza László felvételei , Pannónia '88• Harkány Megnyílt a szövetkezeti szakemberek találkozója Két héten át ismét Harkány ad otthont a szövetkezeti szak­emberek országos találkozójá­nak, a Pannónia '88-nak, amelynek rendezését ezúttal is a TIT Baranya Megyei Szerve­zete vállalta fel. Az idei talál­kozóra is szép számmal érkez­tek szövetkezeti szakemberek az ország minden részéből a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek kép­viseletében, hogy a mozgalom időszerű feladatairól vitatkoz­zanak. Tegnap Harkányban, a mű­velődési Házban Geisz Mihály, a Baranya Megyei Pártbizott­ság titkára nyitotta meg a találkozót. Köszöntötte a ven­dégeket, majd rövid áttekin­tést adott a három szövetke­zeti ágazat megyei helyzeté­ről. Ilyen felgyorsult időben még nem tartottak szövetke­zeti találkozót itt Harkányban — mutatott rá. A következő két hét jó al­­kalmul szolgál a résztvevőknek arra, hogy a szövetkezetek új mozgási lehetőségeiket megvi­tassák. Ilyen új momentumok a társasági törvény és a szö­­vetkezeti mozgalom viszonya, a tagsági és vagyoni viszonyok kérdése, az érdekképviselet új felfogása és még egy sor ak­tuális, de még kellően ki nem kristályosodott teendő, amely a vállalkozások irányába hat. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez a találkozó is hozzá­segít a ma még országosan is vitatott kérdések letisztulásá­hoz. A megnyitót követően Köves­­kuti Lajos, az MSZMP KB tag­ja, az OKISZ elnöke tartott előadást A szövetkezetpolitika megújulása címmel. Nemcsak Magyarországon, de a többi szocialista országban is kere­sik a szövetkezeti mozgalom megújulásának lehetőségeit, módjait. Magyarország e téren előbbre jár. Szövetkezeteink az állami vállalatoknál rugalma­sabbak, vállalkozóbbak, önsza­bályozásuk fejlettebb. A nem­zeti jövedelem egynegyedét a szövetkezetek állítják elő, de nemcsak profittermelő szerve­zetek, ennél lényegesen többet nyújtanak tagságuknak. Az elmúlt negyven év alatt a szövetkezetek jelentős va­gyont halmoztak fel, de a ta­gok egykor bevitt tőkéje csak az oszthatatlan vagyont növelte, az osztható vagyon maradt a régi, ami társadalmi igazság­talanság. Az érdekképviselet javaslata, hogy a vagyon egy reális hányada részjegy for­májában kerüljön át a tagok tulajdonába. Jelenleg külső tő­ke bevitelére nincs mód, cél­részjegyet csak a tagok je­gyezhetnek, a jövőben ezen is módosítani akarnak. A továbbiakban az előadó azokról a szabályozási, adózá­si, gazdálkodási, szervezeti és egyéb kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket, amelyeket az érdekképviselet ezekben a he­tekben vitat meg, egyeztetve a kormányzattal. Végezetül rámu­tatott, ha a részvénytársaság nagyobb jogot kap, s ezzel hátrányba kerül a szövetkezet, az a mozgalom szétzilálásához vezethet, de akkor azonnal módosítják a szövetkezeti tör­vényt. Céljuk az, hogy a tőke­mozgásban is jól vizsgázó szö­vetkezeti forma előnyösebb le­gyen az Rt.-nél és a Kft-nél. Az előadást vita követte. A tanácskozás ma folytatja mun­káját. — Ané — Dr. Gersi Mihály megnyitja a Pannónia napokat

Next