Dunántúli Napló, 1989. január (46. évfolyam, 1-31. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Minden kedves olvasónknak békés, boldog, dolgos új esztendőt kívánunk! O A magyar középcímer a koronával és a címertartó angyalokkal. (A pécsi postapalota homlokzatán.) Q A magyar címer kialakulásának vázlata. Q A magyar címer, középen a magyar kiscímer, körülötte balról jobbra: Dalmácia, Szlavónia, Bosznia-Hercegovina, Fiume, Erdély és Horvátország címere. A történelmi magyar címer. A köztársasági vagy Kossuth-címer. Petőfi rokonsága Bolyban A baranyai Boly községben élő Petrovicséknál különös kegyelettel emlékeznek az esztendő fordulóján Petőfi Sándorra: a hagyomány szerint ugyanis ők alkotják a költő családfájának egyetlen még létező ágát. Egyenesági leszármazottai annak a Pozsonykörnyéki Petrovics családnak, amelyből Petőfi eredt. Az idősebbik Petrovics Lajos felkutatta a rokoni kapcsolatokat, és összeállította a nevezetes családfát. A XVIII. században Petrovicsék —, akkor még ts-fel írták a nevüket —, a felvidéki Pusztafödémesen éltek, ott volt nemesi birtokuk és kúriájuk. A nemesi oklevelet II. Lipót császár adományozta a Petrovics eszteik 1781-ben. Három fiút nevelt fel: Istvánt, Kázmért és Jánost. A XIX. század elején szétszéledt a család. A nyughatatlan természetű István előbb Aszódra, majd Kiskőrösre költözött, ott született 1823-ban a fia, Sándor. Kázmér — a család tudomása zerint — Erdélybe ment, ahol nyoma veszett. A negyedi Petrovicsok 1948- ban a magyar—szlovák lakosságcsere során települtek át Baranya megyébe. Petőfi Sándor rokonságának három nemzedéke él jelenleg Bólység családi események emlékét őrizve napjainkig. A Petrovics családban elég gyakori név az István —, mint tudjuk, Petőfi testvére is ezt a nevet viselte —, a bólyi ág egyik Szegeden élő tagja ugyancsak István. A sokat hóköltő egyébként Bóly'r°n is, megfordulhatott. 1841 ,vit vándorszínészként jutott ? 'Bácsra, majd a társulat 5^ omlása után gyalog ment __sen’ Kaposváron és Sopro- 2 . at Pozsonyba. Eközben d -b en bizonnyal áthaladt a *5** . is. a község akkori és Per, főutcáján, ahol a °V'cs család otthona áll. « ÁRA: 5,20 Ftvasárnapi O DIO DÉL-DUNÁNTÚLI POLITIKAI LAP 1989. január 1., vasárnap XLVI. évfolyam 1. .szám DÉL-DUNÁNTÚL MEGHÓDÍTJA ISZTAMBULT Újabb üzlet a törökökkel CINI BORDÉLYHÁZ TERVE A Rákóczi tér nem szégyen? A HALÁLRA ÍTÉLT GYILKOS FELMENTÉST KÉR Csak egy pofonért bűnös AZ ELMÚLT ÉV SPORTTÖRTÉNETÉBŐL A vesztesből nyerő, ki a másik Szabó?, beszélni tanul a kapus. A KÜLFÖLDRE SZERZŐDÖTT LABDARÚGÓK NEM ITTHON SZILVESZTEREZNEK Garaba, Mészáros, Róth nyilatkozata Új formaruha január 1-jétől. Hogy kié?... A kéményseprőé. Proksza László felvétele ÜteV SZÓRA... A professzor úr azt kérdi: Vn ekszel a gumiemberekre? ^entegetőzöm, hogy nem, ls*en annak az évtizednek k!^en rulettem, amikor a csmák elé kitettek egy ? . bon álló, embernagy^°9u, gumiból készült figuhogy a hatalomtól, az assz°nT*°k ° politikától és a jövőtől rettegő vidámmagyarok azt kapálják elégedetlenségük, tehetetlen dühük levezetésére. Most Pedig ti következtek - biztot. A névtelen levélre gondolok, amit mai lapunk híroldalán helyeztünk el, a többire, amit fiókomban tartok, tisztelt szilveszteri telefonálóinkra, s már-már sajnálni kezdeném magam. Persze igaz, hogy amikor a bányászat agonizált (az életmentő injekciók most is elkelnének), amikor a magyar futball haláltusáját élte, (mert ilyen rossz már volt, mint most - 1969), amikor a magyar fiatalok is belekóstoltak a kábítószer-élvezetbe, amikor azt mertük írni, hogy a nagy magyar közmegegyezés egyelőre szembekötősdi, ha a szocialista testvérországok némelyikének hátborzongató dolgairól szóltunk, mindig azt kaptuk: feketére festjük a világot, és a tömegkommunikáció minden rossz okozója. Nem a tényekkel csupán a tükörrel van baj. A nagy hiba volna, amikor Szilveszter délutánján egy pillanatra illik belenézni abba a tükörbe, amikor egykét szót kérdezni kell önmagunktól (mindent megtettél . ..?), azzal vigasztalódni: gumiemberek mindig is kellettek. Azért sem tehetjük, mert ez a mai újság - reméljük, ma éjszaka, az újév napján olvasóink is ezt vallják - egészen más, mint eddigi példányszámaink. Néhány hete Somogy megye vezetőivel beszélgetve újból hitet kaptunk, hogy Dél-Dunántúl egymásra szoruló megyéi igénylik immár 15 esztendeje (régen Hétfői Dunántúli Napló néven jelent meg) élő térségi újságunkat, a VDN-t. Nem közöltük teljes részletességgel a szilveszteri tvműsort (hiba), nem biztos, hogy képesek leszünk viszszaszerezni újságkihordónk munkaeszközét (sajnáljuk, ha így lesz), nem tudjuk felemelni kedves olvasónk piciny nyugdíját, és nem tudjuk elvenni a húszezer forintos nyugdíjat másik olvasónktól. De arra vállalkozunk, hogy a felemelt apar mértékének megfelelően kívánjuk olvasóinkat szolgálni. OLVASÓINKAT Nem kívánunk továbbra sem gumiemberek lenni, nem.. hiszünk abban, hogy 9°J!*'taink megoldása abban - csupán, hogy lefejezzük a vezetőket, aztán az értelmiséget, aztán a zsidókat, cigányokat, aztán kiverjük az idegen csapatokat, és így már boldog új esztendő köszönthet ránk. Abban hiszünk, hogy hazánk állampolgárainak nagy többsége a becsületes munkában meg fogja találni azt a bizonyos BOLDOG ÚJ ÉVET, s ezúttal nem arra gondolok, amikor optimista marxistáink a munkásosztálynak megmutatták a holdat (ami fényes ugyan, de nem Nap), hanem a hasznos munka értelmében. Ha ezt képesek leszünk tükröztetni a mai napon kissé megváltoztatott lapfejjel megjelenő Vasárnapi Dunántúli Naplóban és természetesen többi lapszámunkban is, talán nem is lesz szükség gumiemberekre. Minden tisztelt olvasónak boldog új esztendőt kíván a szerkesztő: Lombosi Jenő Gumiember? A címerbizottság elnöke nyilatkozik a VDN-nek Javaslat a magyar köztársasági címerre Nemzeti jelképeinket a Kossuth-címer tartalmazza Címerügyben Romániával állunk egy szinten Dolgozik az alkotmányelőkészítő bizottság, ennek keretén belül pedig december elején megalakult a címerbizottság, melynek elnöke, dr. Kállay István már másnap Pécsett járt, és nyilatkozott lapunknak: " Februárban terjesztjük javaslatunkat az alkotmányelőkészítő bizottság elé, és javaslatunk a magyar köztársasági címert fogja tartalmazni, amit a nép Kossuthcímerként emleget — mondja dr. Kállay István tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Történelmi Társulat Heraldikai és Genealógiai Szekciójának elnöke. — A címertan szakemberei miért tartják szükségesnek ezt a visszatérést? — Ennek több, igen nyomós oka van. Ez nem visszalépés, hanem egy normális állapot helyreállítása. Tudjuk, a heraldikusok 1949-ben ennek megtartását javasolták Rákosinak, de az mereven elutasította, és helyette a sztálini mintát követte ebben is. Tudjuk, a magyar Himnuszt is meg akarta változtatni, de hála Kodály Zoltán fellépésének, eredménytelenül. Megjegyzendő, hogy ilyen gyökeresen alig néhány ország szakított történelmi címerével. A lengyelek, a csehek is megtartották ősi jelképeiket, a szlovákok ma is az eredeti magyar (!) városcímereket használják. Mi e tekintetben Romániával állunk egy szinten. Ha a hagyományos kitüntetéseket nézzük, még Sztálin sem törölt el minden cári jelvényt, érdemrendet. Nálunk egy Szent István-, egy Mátyás-rend is erre a sorsra jutott. A heraldika dilettánsnak tartja a Rákosi-és a Kádáraimért. Miért? — Címertani szempontból ezek nem állami címerek, esetleg egy vidéki tornaegyesület jelvényei lehetnének. Először is nem címerpajzson helyezkednek el a jelképek. Másodszor a nemzeti jelképek teljességgel hiányoznak róluk. A mai címerben szereplő Három szín elégtelen e szempontból. A csillag egy párt és nem egy nemzet jelképe. Az 1957-es címert egy bélyegtervező grafikus, Légrády Sándor készítette egy hét alatt, a szakma minden tiltakozása ellenére. - Mi szól a Kossuth-címer mellett? - Minden címer annál értékesebb, minél régebbi nemzeti jelképek szerepelnek rajta. A kettős kereszt 800 éve, III. Béla (1172-1196) idején jelent meg. Ez nálunk nem egyházi jelkép, hanem a Rómától való függetlenség, egyáltalán amagyar függetlenség világi jelképe. Tőlünk terjedt el egész Európában. A három halom a gótika lóhereívéből származik, és a talapzat funkcióját látja el. A sávozott pajzsmező 1202- ben, Imre király pecsétjén szerepel először, feltételezhetően Konstancia királynéval, a középkori aragon címerből került hozzánk. Földrajzi összefüggéseik — mint a négy folyó, a három hegy 300 évvel ezelőtt keletkeztek, és a Horthy-korszak elevenítette fel újra, ismert célzattal. E szimbólumok sokkal régebbiek és nemzeti jellegűek. A címert cserfa- és olajág öleli, a háború és a béke jelképe, amely azt jelenti, ez a mi címerünk háborúban és békében, jóban és rosszban. — A korona hiányzik a köztársasági címerről. .. — A korona a királyság jelképe volt. (Ma ez a magyar nemzet jelképe.) Kossuth Lajos 1849-ben, a Habsburgok trónfosztása után a címer korona nélküli változatát választotta. Károlyi Mihály 1918- ban is ezt tette a köztársaság címeréül, és ez lett a címerünk 1946 februárjától 1949 augusztusig, majd 1956 októberétől 1957 augusztusáig. Ősi mivolta, nemzeti jelképei ezt a címert teszik alkalmassá arra, hogy a magyar nemzetet, a 15 millió magyart jelképezze. Gállos Orsolya