Dunántúli Napló, 1989. április (46. évfolyam, 90-118. szám)

1989-04-01 / 90. szám

Vün*, proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLVI. évfolyam, 90. szám , 1989. április 1., szombat Ára: 4,30 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: SZÜKSÉG VAN AZ IFJÚSÁG SZABAD, POLITIKAI SZERVEZKEDÉSÉRE (3. oldal) • KÖRBEJÁR A BARÁTSÁG (6. oldal) I. Dél-dunántúli regionális kardiológiai konferencia Egyre többször utalunk azokra a szomorú statisztikai adatokra, amelyek Magyaror­szág lakosságának rossz egész­ségi állapotát, a magas halá­lozási arányt mutatják. A tart­­hatatlan állapotok csupán fel­emlegetésüktől nem javulnak, de mindinkább megerősítik a változtatások sürgető szüksé­gességét, változtatásokét, amelyek össztársadalmi össze­fogást követelnek. Az összefo­gás, a közös cselekvés és gondolkodás igénye hívta lét­re az I. Dél-dunántúli kardio­lógiai konferenciát is, amely tegnap kezdődött a­­ Pécsi Akadémiai Bizottság székhá­zában. A RAB kardiológiai munkacsoportja és a Pécsi Orvostudományi Egyetem I­­Belgyógyászati Klinikája ter­­vezte a konferenciát. Ahhoz, hogy a konferencia létrejöhes­sen, a városi és a megyei ta­nács egészségügyi osztályai és tizenegy pécsi, dél-dunán­túli vállalat nyújtott segítsé­get. A konferenciát dr. Jávor Ti­bor egyetemi tanár, a POTE I sz. Belgyógyászati Kliniká­jának igazgatója nyitotta meg, majd a résztvevőket dr. Ker­­kovits Gyula, a Magyar Kar­( Folytatás az 5. oldalon) Elhárul a színházrekonstrukciót fenyegető veszély? Folytatódik a színház felújítása. Tegnap délután már a kupolák rézborítását helyezték fel az ácsok. Laufer László felvétele Felhatalmazás Pécs tanács­elnökének hitelfelvételre Napirendre kerül a városi címer megváltoztatása • A Püspökvár, mint a világörökség része? A tanácsülési tudósítás ezúttal az események végén kez­dődik: tegnapi ülésének a végén Pécs Megyei Város Ta­nácsa több mint egyórás vita után felhatalmazta dr. Molnár Zoltán tanácselnököt arra, hogy pénzintézetekkel tárgyaljon hitelfelvétel végett. A tét: a Pécsi Nemzeti Színház épülete rekonstrukciójának az időbeni befejezése. Az előzmény pedig: a Du­nántúli Napló március 25-i számában „Veszélyben a szín­­ház rekonstrukciós" cím alatt megírtuk, hogy ha nem tör­ténik nagyon gyors intézkedés, pénzhiány miatt leáll a szín­házban a munka, ez több­éves kiesést, jelentős költség­­növekedést jelent, továbbá a színház, a társulat esetleges szétesését, hiszen - mint Lengyel György színigazgató nyilatkozta lapunknak - „a mai társulatot az 1991. októ­beri nyitás ígérete élteti". A tanácsülés elé Brandstet­­ter György (88. vk.) interpel­lációja alapján került az ügy, amire a tanácselnök írásban válaszolt, s ott ismertette is. Ebben többek között ez áll: „A nagyszínház rekonstrukció­jánál mindeddig nem akadá­lyozta a munkát pénzügyi fe­dezethiány. A jellemző inkább az volt, hogy a rendelkezésre álló fedezetet a kivitelező nem tudta teljes egészében kitölteni műszaki tartalommal, ezért a teljesítés rendre alat­ta maradt az előirányzatok­nak. Az ez évi előirányzat is meghaladja — kismértékben - az 1988-as teljesítés szint­jét. 1989-re szerződéskötés még nem történt, mivel a kivi­telező nem küldte meg még a szerződés ajánlatát. Így a csökkentett műszaki ütem jogi problémákat - érvényes szer­ződés híján — nem vethet fel. A színházi munkákra fordítható 113,5 millió forint (ebből 22,7 millió az ára), a kivitelező jelzése szerint kevés a folya­matos munkához. Ezt magunk is láttuk. De azt is látjuk, hogy az 1990-91 évekre tör­ténő előre elkötelezettség még mindig „olcsóbb", mint a leállás, az időbeni késleke­dés. A beruházás folyamatos­sága ebben a pillanatban tényleg „veszélyben van", amelynek az elhárítására ke­ressük a megoldásokat. Miben gondolkodunk? A testület jó­váhagyását kérve, az­­1988. évi maradványból kívánunk e célra átcsoportosítani, orszá­(Folytatás az 5. oldalon) Elutazott Budapestről az uruguayi külügyminiszter Luis Barrios Tassano uru­guayi külügyminiszter , aki csütörtök délután érkezett hi­vatalos látogatásra Budapest­re­­, pénteken a Külügymi­nisztériumban megbeszélést folytatott Várkonyi Péter ma­gyar külügyminiszterrel. A felek megvitatták a két­oldalú kapcsolatokat, és tájé­koztatást adtak egymásnak országuk belső helyzetéről. Németh Miklós miniszterei­nk az Országházban fogad­­ta Luis Barrios Tassano uru­guayi külügyminisztert. A ta­­lálkozón a felek kölcsönösen ismertették országuk gazda­­sági helyzetét, és azzal kap­csolatos elképzeléseiket, hogy milyen választ kell adni a vi­lággazdasági kihívásra. Ezzel összefüggésben szóba került a politikai reformok megvaló­­sítása, illetve a politikai in­tézményrendszer átalakítása is. A nap folyamán Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnö­ke hivatalában fogadta Luis Barrios Tassánál. Az uruguayi külügyminiszter és kísérete a délutáni órákban elutazott Budapestről. A ven­dégeket a Ferihegyi repülőté­ren Várkonyi Péter m magyar külügyminiszter, valamint Juan Oddone, Uruguay budapesti nagykövete búcsúztatta. A szovjet nagykövet Pécsett B. I. Sztukalin (balról a harmadik) nagykövet megtekintette a Pécsi Bőrgyár sertésbőrüzemét Fotó: Proksza László Borisz Sztukalin programja Tegnap városunkba látoga­tott Borisz Ivanovics Sztuka­lin, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. A vendéget először délelőtt 10 órakor a Mecseki Ércbányászati Vállalat központjában fogadta Varga Mihály, a MÉV vezérigazgató­ja, valamint Kovács István, a vállalat pártbizottságának titkára. E programon részt vett az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottsága képviseletében Geisz Mihály, a megyei párt­­bizottság titkára. Ezt követően a kora dél­utáni órákban­­ Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának­ első titkára fo­gadta hivatalában a magos (Folytatás a 2. oldalon) „Tudásunkkal Baranyáért" A megyei Tudományos Hetek zárófóruma Véget ért a „Tudásunkkal Baranyáért” elnevezésű Bara­nya megyei Tudományos Hetek programsorozata. Tegnap dél­után Pécsett, a Technika Há­zában megtartott zárófórumon értékelték a négy témakört felölelő szekciókban elhang­zottakat és azok tanulságait. Ha statisztikai mérleget akarnánk levonni erről­­, mint ahogyan a tegnapi fórum megnyitójában Kovács László, az MTESZ Baranya megyei szervezetének társelnöke mond­ta - a 73 rendezvényen, elő­adásokon összesen mintegy 3370 fő vett részt, ami na­gyobb látogatottságot jelent, mint amit a tavalyi hasonló rendezvénysorozaton tapasz­taltak. És ez a megállapítás akkor is igaz - ha, mint azt egy-két hozzászóló jelezte - voltak előadások, ahol csu­pán öten-hatan vettek részt. A tegnapi fórumon a szek­ciók felelős vezetői számoltak be a tapasztalatokról, vagyis arról, hogyan tükröződtek az előadásokban például a me­gye műszaki fejlesztésének eredményei, a számítástechni­ka alkalmazása (I. szekció). A termelés, szolgáltatás, ellátás­­fejlesztés (II. szekció). Az em­beri tényező szerepe a gaz­dasági változásokban (III. szekció), és a gazdasági kör­nyezet változásai és várható hatásai (IV. szekció). A legmarkánsabban talán Somosi László, a Hőerőmű igazgatója, mint a műszaki fejlesztés szekciójának veze­tője összegezte a tanulságo­kat. Nyomon követhető pél­dául, hogy a vállalatok, a mű­szaki fejlesztést, a pénzügyi stabilitás megszerzésének ér­(Folytatás az 5. oldalon) Koszorúzási ünnepségeket tartottak tegnap a II. világháborúban elesett bolgár hősök emlékművénél Harkányban (bal olda­lon) és a jugoszláv hősök emlékművénél Beremenden. (Tudós­ítás a 2. oldalon.) Proksza László felvételei

Next