Dunántúli Napló, 1989. június (46. évfolyam, 149-178. szám)
1989-06-01 / 149. szám
Az Országgyűlés második (Folytatás az 1. oldalról) az igények jogosságát - elő lehetne írni például a földjáradék kötelező emelését, a bevitt földekkiadását vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mértékét a kisajátítási kártalanítás szerint határozzák meg. Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályozással csak korlátoznánk a szövetkezeti önkormányzatot - mondotta Hütter Csaba. A továbbiakban arról beszélt, hogy az önkormányzatok ilyen széles körű és érdemi döntési joggal történő felruházása mellett a törvény az egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradék kötelező minimumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A másik kötelező előírás, hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg és velük vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelőszövetkezet elszámolt, kártalanításra a törvényjavaslat alapján nem tarthatnak igényt. A föld, az erdő és a vad A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának indoklására. A történelmi visszapillantás után részletesebben szólt a tulajdonviszonyok kérdéséről. Elmondotta: a mezőgazdaság átszervezésének 1958-ban indult új szakasza lényegében 1961-re befejeződött. Két-három év alatt alakultak ki a mezőgazdasági szövetkezetek nagyüzemi földterületei. A tagok földjeiknek továbbra is tulajdonosai maradtak, ám egyéni földhasználatukat a közös földhasználat váltotta fel. A szövetkezeti tag elhalálozása után földjeik mind nagyobb részén lettek tulajdonosok a szövetkezeten kívüli örökösök. Ilyen előzmények után 1967-ben módosították az első földtörvényt, amely a szövetkezetek használatában levő, de nem szövetkezeti tagok által örökölt földek megváltás útján fokozatosan a tsz-ek tulajdonába kerültek. Ez a törvény a szövetkezeti tulajdon mellett a személyi tulajdont is létrehozta, így mai szemmel nézve is előremutatónak bizonyult. A reformfolyamatok az 1987- ben elfogadott földtörvény újabb jelentős módosítását sürgetik, mert a felesleges kötöttségek a különböző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadályozzák. Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek — mondotta a miniszter. — Erdőtulajdon szerzését az állami szervek részére is csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők létesítése magánszemélyek számára gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő földek, ingatlanok elidegenítése — akár magánszemély részére is - teljesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemélyek telek-, lakás-, üdülő- és termőföld-tulajdonának szerzéséél meglevő jelenlegi korlátozások teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is korlátozás nélkül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és magántermelés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk. Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdőgazdálkodásban meg kell tartani a hosszú távú, nemzeti érdekeinket garantáló tervszerűséget, ami a jövőben ebben az ágazatban is — szektorra való tekintet nélkül — követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az erdőgazdálkodás különféle intézményei biztosítják. A tulajdonreform végrehajtásánál is nyilván minden módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések miként juthatnának - és kérdés, hogy jussanak-e a közösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami földtulajdon további sorsát. Figyelemmel kell lenni a vállalatok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében levő ingatlanok jövőbeni sorsára. Vállalkozói mezőgazdaság A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter néhány, az előzetes vitában felmerült kisebb észrevételekre is kitért. Mint mondotta: Voltak, akik kifogásolták a termőföldek termőképességének fenntartási kötelezettségét. Azzal érveltek, hogy ez - termelési haszon nélkül - felesleges ráfordításokat róna a gazdaságokra. A mai művelési kötelezettség helyett javasolt talajvédelmi kötelezettség igazából csupán az ésszerű mértékű kultúrállapot fenntartását jelenti. A mai termelő, vagy a következő nemzedékek számára lehetővé teszi, hogy a piaci viszonyok megváltozása miatt az adott földön a mezőgazdasági termelést változatlan és nem lepusztult ökológiai feltételek közepette folytathassák. Az Országgyűlés mezőgazdasági, illetve jogi bizottságának együttes ülésén a vadászati jog körül is heves vita alakult ki. Végül azt az álláspontot fogadták el — és ezt támogatom magam is —, hogy a vadászati jog szabályozását átfogóan, és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az Országgyűlés elé. Ehhez a Parlament hozzájárulását kérem. Hütter Csaba végül annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezetek elfogadásával további nagy lépést tesznek az igazán korszerű, vállalkozói mezőgazdaság felé, amelyben a nagyüzemek, a kistermelők, a magánvállalkozók jobb munkamegosztásban együttműködve, versenyezve a mainál is eredményesebben dolgoznak az ország javára. Az elnök bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja a parlament. A vitában részt vettek: Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a mezőgazdasági bizottság előadója; Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. Vk.); Czakig Zoltán (Fejér m., 11. vk.); Németh Kálmán (Győr- Sopron m., 12. vk.); Varga János (Tolna m., 6. vk.); Miklós Zoltán (Nógrád m., 3. vk.); Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.); Zahorecz József (Békés m., 10. vk.); Tóth László (Csongrád m., 12. napja vk.); Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.); Szabó István (országos lista); dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.); Zarnóczi József (Budapest, 27. Vk.); dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11. vk.); Tanaszi János (Hajdú-Bihar m., 17. Vk.); Viola Károly (Pest m., 14. vk.); Csipkó Sándor (Bács- Kiskun m., 20. vk.); Bánffy György (Budapest, 4. vk.); Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.); dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.); Weibl Elemér (Veszprém m., 8. vk.); Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.); dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.); Tóth János (Budapest, 37. vk.); Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.); Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.). Az általános vita lezárása után csak a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint a földről szóló törvény módosításáról kezdtek részletes vitát. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját a képviselők többsége elutasította. A két törvényjavaslat feletti vitában részt vettek: Győrffy László (Vas m., 7. vk.), Tallóssy Frigyes (Bp., 24. vk.). A vita befejeztével Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági, illetve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, hogy együttes ülésén vitassa meg a törvényjavaslatok vitájában elhangzott módosító indítványokat. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja — amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszával folytatja munkáját.* Az ülésszakról tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Baumann László, Csákvári János, Farkas Attila, Fehér István, Garajszki István, Pichler Ferenc, Pintér Lajos és Szőke László.♦ Országgyűlési tudósítás (Munkatársunk telefonjelentése) Hogy lehet-e a tulajdonosi érdekeltség megteremtésével, a vállalkozásélénkítéssel a termelőszövetkezeteket működőképesebbé tenni, az a mezőgazdasági tsz-ekről szóló törvény módosításának gyakorlatba átültetésénél dől el. Mert az önmagában kevés, hogy növekszik az önállóság, élni is tudni kell a lehetőségekkel. De mint Varga János, Tolna megyei képviselő, az Országgyűlés 117 fős (ez a képviselők egyharmada) agrárszekciójának alelnöke tegnapi felszólalásában mondta, nem szabad nagyobbat lépni , annál, mint amekkorát azok is tudnak, akiknek a törvényt csinálják, sőt azt is figyelembe kell venni, hogy manapság hosszú távra szóló törvényt nem is lehet alkotni,annyira bizonytalan a helyzet. Az egyik szünetben Varga Jánost, aki gyakorló mezőgazdasági szakember (az iregszemcsei tsz elnöke) arról kérdeztem, hogy Dunántúli napló Nyilatkozik az agrárszekció alelnöke Az elmaradt baranyai hozzászólások szőkebb hazájában, Iregszemcsén milyen változásokat hoz a mostani törvénymódosítás. Én minden törvényalkotásnál figyelembe veszem, hogy az adott kérdést hogyan oldanám meg. Most sem szakadtam el az élettől. A 6200 hektáron gazdálkodó tsz-ünk döntően növénytermesztő, ennek ellenére az országos sorrendben az első száz közé tartozunk az eredmények alapján. A törvénymódosítással szabadabban alakulhatnak a belső vállalkozási egységek, például, ha egy személy vagy egy egész ágazat úgy dönt, hogy önállóan akar dolgozni, akkor erre tsz-en belül lehetőség van. Nagy lépés előre, hogy a háztáji kérdése közgyűlési hatáskörbe került, azaz amennyit bír a közösség és az egyén, annyit vállal. - Felszólalásában beszélt a demokráciáról is. - Igen, én sajnálom, hogy akkor nem mondtam el, hogy minden híresztelés ellenére a tsz-ek működésében sokkal nagyobb a demokrácia, mint általában a magyar gazdasági és közéletben. Részt vesznek-e a Péter- Pál napra hirdetett demonstrációban kivonulnak-e az országutakra gépeikkel a gabonaár rendezését követelve? — Igen, hétfőn aláírtam a csatlakozást. Tegnap közel húszan jelezték felszólalási akaratukat, köztük Krémerné Michelisz Teréz, Baranya megyei képviselő is, de visszalépett. Tőle tudakoltam, hogy miért döntött a hallgatás mellett. — Bódi János, az egyik baranyai képviselőtársam jelezte hozzászólási szándékát, kettőnk mondandója ütötte volna egymást: nálunk, a Mohács környéki tsz-eknél már az önálló külkereskedelmi jog a téma, Siklós térségében, akiket Bódi János képvisel, sok helyen a talponmaradás is kérdéses. A két körzet gondjai nem azonos nagyságrendűek. Időközben Bódi János is változtatott hozzászólási szándékokán. Én végül is azért léptem háttere vissza, mert majd akkor szólalok fel, amikor az alapproblémát tárgyalja a parlament, nem a mezőgazdaság ügyeinek egy részét, hanem az egész gazdaságot. Megjegyzem, hogy a mezőgazdaság dolgában a kormány és az érdekképviseleti szervek nem jutottak dűlőre, ezért kényszerülnek a mezőgazdaságban dolgozók olyan, mondhatni gyerekes lépésre, mint a Pé Péter-Pál napi felvonulás. Bódi János elmondta, hogy az ő elállása a véleménynyilvánítástól azért történt, mert mint az agrárszekció tagja, lemásoltatta a törvénymódosítási javaslatot, néhány tsz-hez ezt eljuttatta, a válaszokat megkapta írásban. A véleményeiket leadta az agrárszekcióba összegezve, ezekben az áll, hogy új, egységes szövetkezeti törvény és földtörvény kell. E két lényeges dolog tehát megfogalmazódott, a többi csak szócséplés, ezért állt el a felszólalástól. L. Cs. K. Ülést tartott az IPU magyar csoportja Az országgyűlési ülésszak második napi munkájának megkezdése előtt ülést tartott az Interparlamentáris Unió magyar csoportja. A tanácskozáson értékelték a Budapesten márciusban megrendezett 81. IPU-konferencia munkáját, amelyben 94 országból mintegy 1000 küldött vett részt. A legfontosabb tapasztalatként emelték ki, hogy a külföldi képviselők pozitívan nyilatkoztak a hazánkban végbemenő politikai folyamatokról, a magyar parlament munkájáról. Az ülésen elfogadták Barcs Sándor lemondását az IPU magyar csoportjának elnöki tisztségéről. 1989. június 1., csütörtök Megalakult az önálló sajtószakszervezet Sajtószakszervezet néven megalakult a sajtóban és a lapkiadásban dolgozók önálló, független, demokratikus - az újságírók, a szerkesztőségi alkalmazottak és a kiadói dolgozók érdekeit védő és képviselő - szakmai szervezete. A budapesti Gutenberg Művelődési Házban szerdán megtartott alakuló kongresszuson bejelentették, hogy az új szervezet kilép a Gutenberg szakszervezeti szövetségből. A szakszervezet első plénumán a 9500 dolgozó képviseletében tanácskozó küldöttek megvitatták az alapszabályt, elfogadták az új szervezet programját, s megválasztották a szakszervezet vezető testületeit és tisztségviselőit. A dokumentumok felett kialakult vitában a felszólalók elsősorban azt hangsúlyozták, hogy az önálló szakszervezettől markáns érdekvédelmet, s a sajtóban és a lapkiadásban dolgozók élet- és munkakörülményei javításának szorgalmazását várják. Az alakuló kongresszuson nagy hangsúlyt kapott a megyékben pártirányítással működő kiadóhivatalok és szerkesztőségek helyzete, jövője. Az e témában felszólalók nehezményezték, hogy a megyei kollektívák jövőbeni sorsáról nem kaptak megfelelő információkat, s az MSZMP Politikai Bizottsága a Sajtószakszervezet elődjének megkérdezése nélkül foglalt állást e kérdésben. Éppen ezért az alakuló kongresszus levelet küldött az MSZMP főtitkárának, amelyben kéri, hogy hozzák nyilvánosságra a megyei kiadóhivatalok és szerkesztőségek sorsára vonatkozó döntéseket. Végül megválasztották a Sajtószakszervezet 11 tagú vezetőségét. Annak elnöke Berényi János, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat szakszervezeti bizalmija, a Lakáskultúra című lap felelős szerkesztő-helyettese lett, titkárává pedig Lepies Györgyöt, a Mai nap magazin főszerkesztőhelyettesét választották. Megemlékezés a pécsi deportálásokról A fasizmus áldozataira, a Pécsről koncentrációs lágerekbe hurcolt dél-dunántúli zsidókra emlékeztek szerdán a Mecsekaljai városban. A Wallenberg Egyesület helyi csoportjának rendezvényén Vargha Dezső levéltáros idézte fel a tragikus eseményeket. Kővágószőlősön üzemelő, üzemi éttermünk családi rendezvények, esküvők rendezését VÁLLALJA magas színvonalon, szolid árakkal. Ugyanitt üzemi élelmezést tudunk biztosítani elszállítással. Cím: Kővágószőlős, MÉV I. üzem területe, 7673. 512. sz. étterem. Tolna Megyei Vendéglátóipari Vállalat.