Dunántúli Napló, 1989. augusztus (46. évfolyam, 210-240. szám)
1989-08-01 / 210. szám
1989. augusztus 1., kedd Dunántúlt napló Működik a magyar természetgyógyászok egyesülete Tiltás után - szabadon Az akupunktúrától a reformkonyháig Az orvosok a klinikai gyakorlat után vizsgáznak A népszerű televíziós személyiségnek számító Vitray Tamást néhány éve még valósággal kiátkozta, üldözte a hazai egészségügyi vezetés a természetes gyógymódokat, illetve a természetgyógyászattal foglalkozó személyeket bemutató műsoraiért. Most viszont el sem hiszi a kedves olvasó, mit tartok a kezemben? Egy levelet, amelynek aláírója dr. Csehák Judit, az Országos Egészségvédelmi Tanács elnöke és egyben a szakminisztérium vezetője. A miniszterasszony azt írja: ,, örömmel értesültem a Magyar Természetgyógyászok Országos Tudományos Egyesületének megalakulásáról. Az egyesület - az egészségmegőrzés társadalmi programjának célkitűzésével összecsengő - feladatvállalásával egyetértek, sok sikert kívánok azok megvalósításához, örömmel fogadjuk az egyesület együttműködési készségét,mind a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, mind az Országos Egészségnevelési Tanács nevében ..." Az egyesület főtitkára dr. Bense László Erik, szimpatikus fiatalember, aki már beszélgetésünk elején felhívja rá figyelmemet: véletlenül se higygyem azt, hogy orvos. Mint szakmabelit, biztosan őt is kiátkozták volna társai, de közgazdasági és jogi ismeretekkel felvértezve megtalálta a lehetőséget, hogy létrehozza ezt a ma már nyilvánvalóan elismert szervezetet. A Magyar Természetgyógyászok Országos Tudományos Egyesülete ma még mindöszsze egyetlen iroda a veszprémi SZMT-székház harmadik emeletén. A szobában a számítógépen, a telefonon kívül nem sok látnivaló akad, ha csak az a fura kínai jelekkel és színes pontokkal teleírt bábut nem, ami már az első pillanatban felkelti a vendég érdeklődését. Az Egészségügyi Minisztérium a 80-as évek közepén még nem nézte jó szemmel a természetgyógyászattal foglalkozók próbálkozásait. A legnagyobb gondot az akupunktúra - a tűszúrásos gyógymód — hazai elismertetése jelentette. De kevésbé volt támogatott — sorolja dr. Bense László Erik főtitkár - az akupresszúra, a barlangterápia, a balneo-, a hidra- vagy éppen az apiterápia. Sőt úgy tudom, hogy a MÉM illetékesei, még a reformtáplálkozás élharcosainak tevékenysége ellen istiltakoztak. Időközben sokat változott a világ. A Kecskemétről kiinduló kezdeményezést később más városokban is felkarolták, sorra-rendre létrejöttek a különböző egyesületek, előadássorozatok, sőt 1988 novemberében országos természetgyógyász napot is rendeztek. Ma már az országos egyesületnek több mint 2500 tagja van és az érdeklődés nemhogy csökkenne, hanem egyre inkább nő. - Ki lehet tagja az egyesületnek? — Tulajdonképpen bárki, aki betöltötte a 14. életévét - válaszolja a főtitkár. — Akupunktúrával viszont csak azok foglalkozhatnak, akiknek orvosi diplomájuk van. Tagjaink részére egyébként számos kedvezményt, szolgáltatást biztosítunk. Ezek népszerűségére jellemző, hogy a jógatanfolyamunkra például hétszeres volt a túljelentkezés. De a sok jelentkező miatt van gondunk az akupunktúrás tanfolyammal is Ez október 2-án kezdődik, lényege, hogy az intenzív képzést klinikai gyakorlat, majd szakvizsga követi. Az utóbbi az Orvostovábbképző Intézet segítségével történik, de az egyesületnek nagyon sok saját kezdeményezése is van. Ilyen a reformtáplálkozás meghonosítása, vagy az a hét végén induló terápiás lovaglóiskola, ahol az enyhe gerincferdüléses, vagy rossz testtartású embereken próbálnak gyógytornász, lovász segítségével eredményeket erni. Sőt ősszel megnyílik az első igazi hazai biobolt is Veszprémben, ahol a gyógynövényektől a szakkönyvekig ■mindent egy helyen megkaphat majd az érdeklődő. Ferenci Demeter Fogyasztás elektromos úton Magyar és amerikai történészek együttműködése Az oszmán és a Habsburg birodalom tizenöt éves háborújának hiteles forrásait tárták fel a magyar és amerikai történészek. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének és az indianai egyetem oszmanisztika kutatói — akik a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Amerikai Tudós Társaságok Szövetsége és a Nemzetközi Kutatási Cserék Szervezete kutatási programjának résztvevőiként négy év óta működnek együtt — a napokban Magyarországon találkoztak. Kölcsönösen tájékoztatták egymást kutatásaik eredményeiről és megállapodtak abban, hogy közösen publikálják a tizenöt éves háborúról valló XVI— XVII. századi török dokumentumokat, amelyeketmég a szakmabeliek is csupán hivatkozásból ismernek. Közös kötetük előreláthatóan a következő évben jelenik meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. Ez a forrásmű jelentős információkkal gazdagítja mind a magyar, mind az ■egyetemes történelmet. E hoszszú háború története ugyanis kevéssé ismert, forrásait nem dolgozta fel kellő mértékben sem az osztrák, sem a magyar, sem a török történetírás. A kézikönyv új adalékokkal szolgál az oszmán birodalomról, amely a XVI. század végén az európai nagyhatalmak félelmetes ellenfele volt, majd egy évszázad múlva hanyatló korszakát élte. Ez az európai hatalmi viszonyok megváltozását idézte elő. Az erőeltolódás egyik helyszíne Magyarország volt, az oszmán és a Habsburg birodalom itt vívott egymással véres háborúkat. Az 1591-től 1606-ig tartott tizenöt éves háború - amelyben a két világhatalom már egyenlő félként mérte össze erejét - az európai történelmet is megha ■tározta. • Amiről a város beszél A szex örök téma. Ezt bizonyítja a pécsi Junito Kft. szolgáltatásának, a Junito Partner Klub beindításának híre, valamint az arról meg-jelent írásunk visszhangja. Szinte folyamatosan csengtek a telefonok a kft. irodájában és sokan hívták szerkesztőségünket is további információkat kérve. ..Akkor ez egy tuti aktus?" — érdeklődött egy hölgy a kft. munkatársaitól, akik persze mindezt garantálni nem tudták. Csalódniuk kellett azoknak is, akik — félreértelmezve a szolgáltatást — telefonon partnert ..rendeltek” egy kellemes éjszaka eltöltésének reményében. Köztük külföldi állampolgárok is, és természetesen nemcsak férfiak. A válasz ez esetben is csak az lehetett, hogy minderre majd a klubba való belépést és az első összejövetelt követően nyílhat esélyük. Ám ott is csupán a lehetőség adott a partnert keresőknek, hogy egymásra találjanak. A klub nyílt légköre nyilván megkönnyíti a vágyak teljesülését, de a sikerre garancia ekkor sem adható. Most tessék kapaszkodni! A belépés lehetőségéről házaspárok is érdeklődtek ők azt a választ kapták, hogy minden nehézség nélkül beléphetnek a Partner Klubba. A szervezők ugyanis szeretnék, ha az összejövetelek a partnerkeresés szándéka nélkül, önmagukban is vonzóak lennének. Egy ügyfél ingatlanának értékesítése céljából kereste fel az irodát, és amikor értesült a Junita Partner Klub beindításáról, azonnal belépett, alapító taggá vált. Némelyek valamiféle orgia-jellegű öszejöveteleket sejtettek a szexklub beindítása mögött. Volt, akinek erre felcsillant a szeme, másokat pedig mindez elriasztott, megbotránkoztatott. Hogy helyre tegyük a dolgokat, ismét felkerestük a kft. ügyvezető igazgatóját. Ő elmondta, hogy a klub keretei között orgiáról, csoportos szexről szó sincs, mint ahogy telefonos partnerközvetítésről sem. A Junito Partner Klub a kft. rendezvényszervező tevékenységének egyik gyermeke, amely az egy estére, vagy akár egy életre szóló partnerkeresés lehetőségét biztosítja a tagoknak. Mint megtudtuk, az élénk érdeklődés ellenére a belépésre folyamatosan adott a lehetőség, akik pedig augusztus 10-ig csatlakoznak a klubhoz, azok alapító tagként kedvezményeket élvezhetnek. Balog II. Szexklub, vagy mégsem? Egy csokor a reakciókból volt, aki azonnal partnert akart... 3 Pécs Megyei Város Tanácsa Végrehajtó bizottságának állásfoglalása Nem lakás céljára szolgáló helyiségek A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén az igazgatási osztály vezetőjének előterjesztésében megtárgyalta a nem lakás céljára szolgáló helyiségek gazdálkodásának helyzetét és a kialakult gyakorlatot. A végrehajtó bizottság az előterjesztés megállapításai alapján, valamint a napirendi pont felett kialakult vita következtében aggodalmát fejezte ki a helyiséggazdálkodás egyes kérdéseivel kapcsolatban. Az aggodalomra az adott alapot, hogy a közelmúltban egyes gazdálkodó szervezetek jogszabáyellenes módon jártak el a rendelkezésük alatt álló helyiségek használatában, a használati jog átengedésében, s ennek következtében az egyes ügyekben eljáró tanácsi hatóságokat törvénysértő joggyakorlat kialakítására kívánják késztet■ni. Tapasztalható, hogy a nehezedő gazdasági körülmények következtében, egyes gazdálkodó szervezetek bevételeik növelése érdekében, az állam tulajdonát képező nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatával felhagyva, azokat jogszabályellenes módon kívánják más szerveknek vagy magánszemélyeknek átadni, minek következtében veszélyeztetik a ■lakossági alapellátást, a lakossági igények kielégítését. A végrehajtó bizottság, mint a helyi önkormányzat operatív irányító szerve felelősséggel tartozik Pécs város lakossága alapvető igényeinek kielégítéséért, ezért álláspontját a következőképpen hozza nyilvánosságra : (1) Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánja a végrehajtó bizottság, hogy a helyiséggazdálkodásról szóló 19/1984. (IV. 15.) MT. sz. rendelet és annak végrehajtására kiadott 8/1984. (IV. 15.) ÉVM. sz. rendeletben foglaltak következetes végrehajtására utasítja a helyiséggazdálkodásban érintett hatóságait, mindenekelőtt a v. b. hivatal lakás- és helyiséggazdálkodási osztályát, valamint a v. b. igazgatási osztályát. Az állami helyiségek használati joga felett az elhelyező hatóság, a v. b. hivatal lakás- és helyiséggazdálkodási osztálya rendelkezik. Az elhelyező hatóságnak ez a rendelkezési joga kivételes esetekben még a nem állami tulajdonban álló helyiségekre is kiterjed. Téves tehát a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kezelő szerveinek az a felfogása, hogy a kezelői jog önmagában jogalapot ad a helyiségek használata feletti „szabad” rendelkezésre. Egyes gazdálkodó szervek részéről bizonytalanság és jogszabályellenes felfogás tapasztalható annak megítélésében,hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek jogszerű használója mikor és milyen körülmények között engedheti át a használati jogot más szervnek. A helyiségek használati jogának átengedésére a hatályos jogszabály két lehetőséget ismer, éspedig a) az elhelyező hatóság engedélyével, amely a helyiség funkcióváltását lehetővé teszi, b) az elhelyező hatóság engedélye nélkül, amely funkcióváltást nem tesz lehetővé. a) a) A határozatlan időre szóló használati joggal rendelkező gazdasági szervezet (jogszerű használó) a részére felesleges (az indokolt szükségletét meghaladó), illetőleg a szükségletének meg nem felelő helyiséget megállapodás alapján — más arra jogosultnak határozatlan időre szóló használatra átengedheti, — ideiglenes jelleggel (meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig másnak bérbe (albérletbe) adhatja, h a szükségletének megfelelő másik helyiséggel elcserélheti. Az ilyen esetekben a felek között létrejött megállapodás a használati jog megszerzését önmagában még nem eredményezi, hanem csak az elhelyező hatóság engedélyével. Ha az engedélyező eljárás során mggállapítást nyer, hogy a tervezett használat a helyiség rendeltetésétől, vagy az eddigi használat módjától eltér, az elhelyező hatóság köteles más érdekelt hatóságok (építésügyi, egészségügyi, tűzvédelmi, stb.) hozzájárulását előzetesen megszerezni. Üzlet vagy műhely helyiség átadásának engedélyezése előtt az elhelyező hatóság köteles a kereskedelmi, illetőleg az ipari feladatokat ellátó szakigazgatási szerv véleményét kikérni. ad b) Nem kell az engedélyező eljárást lefolytatni, ha a helyiség eddigi jogszerű használója a helyiséget, vagy annak egy részét kiskereskedelmi, vendéglátóipari, ipari, vagy szolgáltatási célra az erre vonatkozó jogszabályok szerint bérleti, illetőleg szerződéses rendszerben üzemelteti. Az erre vonatkozó jogszabályok: az egyes kiskereskedelmi és vendéglátó ipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT sz. rendelet és annak végrehajtására kiadott 14/1980. (IX. 30.) BKM sz. rendelet, - a 29/1981. (IX. 14.) MT sz. rendelet egyes ipari és szolgáltató egységek bérletéről. Ezek a speciális jogszabályok az üzemeltetés, illetve az ipari vagy szolgáltató egység ideiglenes bérbeadását engedélyezik. Azonban ezek a speciális jogszabályok sem teszik lehetővé a helyiségben a funkcióváltást A jogszabályi cél az, hogy változatlan funkcióval a helyiség biztosítsa a lakossági ellátást, más szervezet vagy magánszemély működtetésében. Az előző pontban közöltek alapján ha a jogszerű használó a helyiséget az élből,,,*,, engedélye nélkül más célra adta át más szervezetnek vagy magánszemélynek, illetőleg a funkcióváltáshoz, a használati mód változásához az elhelyező hatóság engedélyét nem kérteki, a jogszerű használótól a helyiséget igénybe lehet venni. Az igénybevétel során vizsgálni kell a kártalanítás kérdését. Az a használó, aki funkcióváltással és hatósági engedély nélkül vette át a helyiséget, nem minősül jogszerű használónak, ezért a helyiség hatósági igénybevétele esetén kártalanítás nem illeti meg. Az a gazdálkodó szervezet, aki a helyiséget ideiglenesen más szervezetnek vagy magánszemélynek átadta, mint jogszerű használó általában kártalanításra jogosult. Kivéve, ha a gazdálkodó szervezet az átadott helyiséget 1969. január 1-je után ingyenesen szerezte meg és az elhelyező hatóság engedélye nélkül más célra használta, vagy más célra engedte azt át. A helyiséggazdálkodásról szóló jogszabályok előírják, hogy a jogszerű használónak az elhelyező hatósághoz 15 napon belül be kell jelentenie — többek között — a feleslegessé vált helyiségeit, azt, hogy a használati jogáról lemond-e az elhelyező hatóság javára, vagy pedig a helyiség hasznosításáról a bejelentéstől számított 60 napon belül, milyen módon kíván gondoskodni. A nehezedő gazdasági körülmények között nem várhatható, hogy a tanács a lakossági alapellátás színvonalának emelése érdekében újabb üzlethelyiségeket tudna építeni. Ennek a lehetősége a belvárosban egyébként is korlátozott. Ezért tartja fontosnak a végrehajtó bizottság, hogy a jelenlegi helyiségeket használók tartsák be az állásfoglalásban közölteket. Egyébként a végrehajtó bizottság a maga részéről tiszteletben tartja a vállalati önállóságot, a gazdálkodó szervek vállalkozó készségét, ha mindez a város lakosságának érdekeit szolgálja. Mindezek következtében a végrehajtó bizottság azt tartaná helyesnek, ha a gazdálkodó szervezetek, ahelyiségek használói a helyiségek átadásának megkezdése előtt indított tárgyalások során felvilágosítást kérnének a v. b. hivatal lakás- és helyiséggazdálkodási osztályától. A végrehajtó bizottság