Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-01 / 271. szám

XLVI. évfolyam, 271. szám 1989. október 1., vasárnap DÉL-DUNÁNTÚLI POLITIKAI LAP is vita * megérő,# % a párt megúju­lásának szükségességéi A napirendre szavaznak az értekezlet résztvevői Tanácskozott az MSZMP megyei pártértekezlete A pécsi Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola 400-as nagy előadó­jában reggel nyolc órától jó 12 órán át tanácskozott a** MSZMP Baranya me­gyei pártértekezlete. A tanácskozást — amely minden protokolláris külsőségektől mentes munkaértekezlet volt — dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának el­ső titkára nyitotta meg. Előszavában annak a remé­nyének adott hangot, hogy Baranya elismert kulturális öröksége és nívója ennek az értekezletnek a konstruktivitá­sában, Vitakultúrájában is megmutatkozik majd. Ha ez a remény nem is vált be mara­déktalanul - főként a konst­­uktivitás tekintetében - ,nem­­ vált a csalódás szintjéig he­sitation. Az értekezlet részt­­vevői igen aktívan vitatkoztak, s több mint harminc felszóla­­ást szinte összeszámlálhatat­­an sok „egyperces" reagálás­­szerezte. Nagyjából időrendben fel­dézve az eseményeket, első­ént Füst Tibor, a mandátum­­izsgáló bizottság elnökének jlentését hallgatta meg a ártértekezlet. Ebből a jelen­ésből kiderült néhány érde­­esség, mint például az, hogy megválasztott küldöttek 88 jázaléka férfi, hogy mindöss­­ze öten vannak 30 év alat­ok, a küldöttek között 7,3 zázalékot képviselnek a mun­­ások, 34,4 százalékot vezető eosztásúak, s 10 százalékot n­yugdíjasok. Miután a mandátumvizsgáló izottság jelentését tudomásul ette a pártértekezlet, az ügy­­rédi­ kérdésekről születtek­öntések. Az értekezlet munka­­izottságait és az elnöklők semélyét vita nélkül elfogad­ok. Piti Zoltán elnökletével ezdte­ meg érdemi munkáját tanácskozás. A továb­b ügyrendi kérdé­sekhez az erre a témakörre választott munkabizottság el­nöke, dr. Geisz Mihály fűzött szóbeli indoklást. Többek kö­zött azt is indokolta, hogy a megyei pártbizottság tagjai - a beszámoló feletti döntésho­zatal miatt is — szavazati jog­gal vehetnek részt a pártérte­­kezleten. Ezt is, a hozzászólá­sok 8 perces időtartamra kor­látozását is tulajdonképpen vita nélkül fogadta el a párt­­értekezlet. Polémia a reform­­körök által felvetett igényből keletkezett, mely szerint szót akartak kapni írásos platform­juk szóbeli kiegészítésére kü­lön képviselőjük által. A rész­letesebb kifejtést elhagyva ez a kérdés úgy oldódott meg, hogy az egyébként is küldött­ként m­eg­választott reformkörö­sök egyike az elsők között ka­pott szót írásos programjuk in­doklására, kifejtésére. Az ügy­rendi vitában akadt olyan fel­vetés is, amely az első me­gyei pártértekezlet hatáskörét, illetve a másodikkal való ösz­­szefüggését firtatta és kérdő­jelezte meg. A vita azzal ju­tott nyugvópontra, hogy az el­ső értekezlet funkciója a be­számolás és elszámolás, a má­sodiké pedig a tanácskozás előkészítése. Az ügyrendi kér­désekről és a tanácskozás na­pirendjéről végül is csaknem egyhangúan az eredeti javas­latnak megfelelően döntött a pártértekezlet. Az elnök bejelentése szerint a megválasztott 247 küldöttből 224, az 55 pártbizottsági tag közül 45 és a 24 meghívott közül 14 volt jelen és hallgat­ta meg az 1985-ös pártértekez­let óta végzett munkáról szóló beszámolóhoz, a „Mit akarunk Baranyában" program tézis-ter­vezethez és a szervezeti sza­bályzattervezethez együttesen fűzött szóbeli kiegészítést, amelyet dr. Dányi Pál mon­dott el. (Folytatás a 2. oldalon) WHO-szimpósium Az Egészséges Városok mozgalom „szülőanyja” Tegnap folytatódott Pécsett a Nevelési Központban a WHO szimpózium munkája. Az előadások egyik szüneté­ben dr. Ilona Kickbush-tól kértünk rövid interjút a Du­nántúli Napló számára, aki az Egészséges Városok moz­galom fő szervezője és a WHO regionális irodájának igazgatója. Először is arra szerettem volna választ kapni, hogyan értékeli a pécsi szimpózium munkáját? - Az eredményekről még nem tudok sokat mondani — válaszolta -, hiszen a szim­pózium csak vasárnap este zárul és a záróülés előtt lesz egy közös megbeszélés, ahol mindenki elmondhatja a be­nyomásait. Annyit azonban már most elmondhatok, hogy érzésem szerint az előző hasonló rendezvényekhez vi­szonyítva ez a pécsi sikerült a legjobban. Az eddigi leg­nagyobb létszámú a részvé­tel, és most először vettek részt Európán kívüli városok képviselői is, az USA-ból, Kanadából, Ausztráliából.­­ Az én személyes véle­ményem, hogy nagyon jól megszervezett szimpózium. Amit feltétlenül el kell mon­danom, a vendégszeretet és a kedvesség, amivel a pécsi­ek fogadták a vendégeket, minden eddigi szimpóziumot felülmúlt. Az is lenyűgözte a külföldi résztvevőket, hogy ilyen sok pécsi család vál­lalkozott arra, hogy vendégül lát egy-két embert.­­ Itt nálunk sokan ügyelik szkeptikusan ezt a mozgal­mat. Azt mondják, Pécs nagyon sok környezeti és egészségügyi problémával küszködik, amelyek megvál­toztatásához nincs pénz. Te­hát nem sok esélye van en­nek a mozgalomnak.­­ Ezt mi n­em is a szép, meg jólétben, egészségben élő városoknak találtuk ki. Hanem olyanoknak, ahol nagy a probléma, és az a cél, hogy közösen, egymás­nak tanácsot adva próbáljuk megoldani. A mozgalom lé­nyege: ne fölülről irányítsák! Akkor biztos a kudarc. Az embereket kell megnyerni, hogy tartsák fontosnak a sa­ját egészségük megőrzését, a környezetvédelem terén pedig a politikusokat, hogy döntéseiket a mozgalom kri­tériumai szerint hozzák. Nagy munka és nem várható máról holnapra eredmény.­­ A megnyitó ünnepségen az egyik felszólaló önt úgy titulálta, mint a mozgalom szülőanyját. Gondolom, en­nek a kiterjedt nemzetközi mozgalomnak a szervezése sok elfoglaltsággal jár, ön azonban nemcsak a WHO egyik regionális irodájának az igazgatónője, a mozga­lom szervezője is, hanem nő is, akinek családja van. Hogyan lehet ezt összeegyez­tetni? - Sokszor nehezen. Meg­mondom őszintén, amikor elkezdtem ennek a szerve­zését, nem gondoltam, hogy ilyen sok országra kiterjedő mozgalommá növi ki magát. Ez is bizonyítja, milyen nagy a vágy az emberekben az egészségesebb élet iránt. Va­lóban sok az elfoglaltságom, a családom segítsége nélkül nem is tudnám csinálni. Én pedig azon igyekszem, hogy a munkát, a gondokat ne vigyem haza, ha otthon va­gyok, akkor csak a család, a gyerekem a fontos. S. Zs. fojási örörööme,be,nt Gulyás pedig nem akar hinni a szemének. Márpedig a főszereplő, a labda mögötte a hálóban pi­hen. A­zMK­- Dénescsaba mérkőzés tudósítása a 8. oldalon. Fotó: Kóródi Gábor

Next