Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-09 / 99. szám
1992. április 9., csütörtök Antall József tévényilatkozata az elmúlt két évről Magyarország kivételes esélyt kapott a történelemtől, hogy szuverenitását megteremtve elfoglalhassa helyét ebben a térségben és megkezdje azokat az átalakulásokat a gazdaság, a társadalom és a politika szférájában, amelyek egy független országban működő szabad piacgazdálkodáshoz szükségesek - fogalmazott Antall József miniszterelnök a vele készített egyórás televíziós interjúban. A beszélgetést abból az alkalomból sugározták (a riporter Havas Henrik, a szerkesztő Kapuvári Gábor volt), hogy április 8-án lesz két éve a rendszerváltást is jelképező szabad választások második fordulójának, amelyen a jelenlegi koalíciós kormány hatalomra került. A beszélgetés elején Antall József elhárította a 60. születésnapja alkalmából kifejezett jókívánságokat, hangsúlyozva, hogy az ilyen kerek évfordulós ünnepségek a magyar közvéleményben rossz emlékeket ébresztenek. Ezért - akárcsak az Országgyűlés plenáris ülésén - azt kérte, hogy inkább a szabad választások, a mai magyar törvényhozás kétéves születésnapja legyen az ünnepi alkalom a beszélgetésre. Az átalakulás folyamatára visszatekintő kérdésre válaszolva Antall József tagadta, hogy annak idején paktumot kötött volna Pozsgay Imrével. Nagy jelentősége volt viszont annak, hogy - mint fogalmazott - az egykori MSZMP-politikus vállalta: az MSZMP helyett új párt jön létre, lefegyverzik a munkásőrséget és a pártok kivonulnak a munkahelyekről. Ugyanakkor soha nem került szóba az a téma, hogy az MSZP (vagy akkor még MSZMP) elnököt, az MDF pedig miniszterelnököt ad Pozsgay Imre, illetve Antall József személyében. Antall József a kormányozhatóság megteremtésének fontos lépéseként értékelte az SZDSZ-szel kötött megállapodást, de több más, jogi szabályozást is, például a választójogi törvényt, amely biztosította, hogy a négy százaléknál kevesebb szavazatot kapott pártok ne kerüljenek be a Parlamentbe, s így ne alakulhasson ki a lengyelországihoz hasonló helyzet a törvényhozásban. A miniszterelnök egyébként a beszélgetés későbbi menetében áldemokratikusnak nevezte a kétharmados parlamenti törvényhozói szabályt, amely megítélése szerint egyike a kormányzást megnehezítő, előre betervezett és beépített aknáknak. A köztársasági elnök funkcióját illetően Antall József az alkotmányra hivatkozva hangsúlyozta, hogy e tiszt betöltője pártok felett álló tevékenységet folytat, s ha történetesen a Magyar Demokrata Fórum tagja lenne, bizonyosan kínosan ügyelne arra, nehogy olyan látszatot keltsen, mintha az MDF és a koalíció kormányának kedvezne. Azzal a Váddal kapcsolatban, hogy ma Magyarországon valójában Antall József akarata érvényesül, az igazi hatalmi centrumot pedig a Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium jelenti, Antall József úgy vélte: sokan nem tudnak szabadulni attól a szemlélettől, hogy van egy pártközpont, egy agytröszt, amely továbbítja a politikai akaratot, és érvényesíti azt. - Semmiféle ilyen centralizációs törekvés nincs, a miniszterek önállósága teljes mértékben érvényesül, sőt kifejezetten azt tartom hibának, hogy nincs kellő koordináció, gyakran éppen ágazati szempontok kerülnek túlzottan előtérbe. A legutóbbi napok gazdasági fejleményeivel kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta: a fő problémát a bevételek viszszaesése, főként a vám-, és az adóbevételek csökkenése okozta. Történtek konkrét hibák is, a vám- az adóbeszedés például nem alkalmazkodott a megnövekedett nehézségekhez. Mindez drasztikus intézkedéseket tett szükségessé. Antall József elkerülhetetlennek nevezte a csődtörvény bevezetését, mint olyan lépést, amely nélkül lehetetlen lenne a gazdaság stabilizálása. A miniszterelnök visszautasította a szociális érzéketlenség vádját, hangsúlyozva, hogy a kormány egész politikáját áthatja a szociális kérdések kezelése és nemcsak politikai okokból, hanem az éppen oly sokszor hiányolt gazdaságfilozófiája alapján. Az átalakulás folyamatát is éppen azért nem lehetett felgyorsítani, mert a kormány szociálisan érzékeny volt és nem vállalhatta azokat a módszereket, azt a tempót, amely a szociális kérdések mellőzését jelentette volna. Az MDF-et illetően Antall József úgy ítélte meg: a pártban nincsenek szélsőséges politikát követelők, az MDF, mint középpárt elég szilárd ahhoz, hogy egyensúlyt teremtsen még a különböző módszereket alkalmazók, eltérő politikai törekvéseket, eszmei áramlatokat képviselők között is. A Torgyán József által meghirdetett „elégedetlenségi napra” még nyilvánvalóbban utalt Antall József, amikor kijelentette: egy átalakuló országban a súlyos szociális gondokat valamirevaló politikus nem használja ki a helyzet destabilizálására. A szélsőséges politikai uszítás, a felelőtlen politizálás már csak azért sem kaphat teret, mert ez nem vezet sehova. Külpolitikai kérdésekről szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy az elmúlt két évben sikerült helyreállítani az ország szuverenitását, jelentős eredményeket elérni a nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítésében. Szükségszerűnek nevezte a kelet-európai országok mai problémáit, ám hangsúlyozta, hogy az indokolt türelmetlenség mellett egyes országokban előtérbe kerültek bizonyos nacionalista törekvések, s a széthúzás, a szociális problémák miatt is felvetődik a kérdés: miként lehetne e régió problémáit egységesen kezelni. A kommunizmus és a Szovjetunió összeomlása sok vonatkozásban Nyugaton is új politikai helyzetet teremt. Éppen ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy Magyarország teljes elkötelezettséggel hajtsa végre a gazdasági átalakítást, a privatizációt, a szociális kérdéseket pedig tartsa kezelhető állapotban, hogy politikailag is stabil maradjon az ország. Végzetes lenne, ha a szomszéd államokban dúló belharcokhoz hasonlóan Magyarországon is nagyobb szerephez jutnának az anarchikus erők. Ilyen helyzetben teljesen mindegy, hogy ez a szélsőjobboldali, vagy a szélsőbaloldali radikálisokat jelenti-e, hiszen mindkét irányzat ugyanarra a szociális demagógiára támaszkodik - mondta végezetül a miniszterelnök. (MTI) aj Dunántal napló A kiállítás egy érdekes részlete Fotó: Laufer László Ökumenikus kápolna épül Beremenden? Keresztes K. Sándor, környezetvédelmi miniszter jelentette be hivatalosan az MDF Kereszténydemokrata Műhelyének villányi fórumán, hogy a környéken a szomszédban dúló háború és áldozatok okán kápolnát fognak építeni, ahol időről-időre a határon innen és túl élő, soknemzetiségű és vallású lakosság közös lelki otthonra lelhet. A megbékélés kápolnájának itt délen lenne a legjobb helye, szolgálhatná a különböző nemzetiségűek, párbeszédét, horvátok-szerbek reménybeni kézfogását. Akkor úgy tűnt, a sellyei térségbe, a Dráva mellé kerül a létesítmény. A döntés azóta megszületett: Kácsor László, újságíró kollégánk, az ötlet istápolója nemrégiben telefonon arról értesített, hogy a kápolnaépítésre Beremend község látszik legalkalmasabbnak. Azóta eltelt időben a község önkormányzata szimpatizálva az eshetőséggel tulajdonképpen ki is jelölte azt a helyet, ahova a vallásoktól és felekezetektől független, ökumenikus kápolna felépülhetne. Ez az egykori szőlőhegy. Mint azt a község polgármestere, Heindl József elmondotta, bár még odaát dörögnek a fegyverek, a testület az előkészítő munkákkal foglalkozik. Ennek része, hogy a beremendi domb és környéke védettséget élvezzen. (Helyi és országos védettségről van szó!) A képviselők egy része és a polgármester e héten tárgyalt az ügyben a BCM vezetőivel, hiszen e valamikori szőlőhegy egyik oldalán gépek harapják a falat, innen biztosítják a cementmű mészkő- és márgaszükségletét. Jó volt hallani az egyezkedés során: mind a cementmű, mind a község vezetői a kölcsönös kompromisszumokra törekedtek. Bár szinte feloldhatatlan érdekellentétek feszülnek egymásnak, a község számára a hegy és értékeinek megmentése létkérdés. (A hegy természeti kincse a már feltárt kristálybarlang s a még feltáratlan, feltételezett egyéb barlangok.) A gyár számára viszont létszükség a termelés alapanyagainak biztosítása, hiszen a térség legnagyobb foglalkoztatója s egyben a legnagyobb beremendi adófizető. Végül is abban állapodtak meg a résztvevők, hogy a tájtervező papírra veti az önkormányzati elképzeléseket, s közös egyeztetéssel meghúzzák majd azt a képzeletbeli vonalat a hegyen, amely a bányászkodás határát szabná meg. Az elképzelések szerint a kápolna a domboldalban, a tengerszint feletti 150 méteres magaslaton épülne majd. Tervezésével Csete György építészt bíznák meg, aki rövidesen Beremendre jön előzetes bejárásra. A környezet kialakítását pedig a pécsi Detky Rita tájépítész álmodná meg, aki többek között pécsi Kálváriadomb jövőbeni rehabilitációját tervezte. Detky Rita elmondotta, hogy ideális a vidék, a bányászkodással megsebzett hegyoldal szinte szimbolizálja mindazt, ami e gondolatkörre felfűzhető: a fájdalmat, azt a kötelező megbékélést, amely sokak vágya Európában. A hegyről gyönyörű a kilátás is: a Szársomlyó felé, Pélmonostorra, jó időben Eszék városára is. A kápolnaépítésre nyilvánvalóan a szervezők szeretnék megnyerni a magyarországi és a szomszédországi felekezeteket, társadalmi és politikai mozgalmakat. A kivitelezés forintjainak egybegyűjtésében mindenkire számítanak. Adományokat már akár ma lehet befizetni a siklósi OTP-nél vezetett 249 - 98099588 - 331233 egyszámlaszámra. Emlékhely megjelöléssel. Kozma Ferenc 3 Tavaszi zsongás „Tavaszi zsongás” a mottója annak a kiállításnak, amelyet a JPTE első évfolyamos rajz és vizuális nevelés szakos hallgatói rendeztek az egyetem Ifjúság úti aulájában. A műtárgyak az alkotás technikája szerint (pl. szobor vagy plasztika) nem sorolhatók be, az esztétikai élményt a formák és a színek kavalkádja adja. A megnyitó április elsején volt, ezzel is jelezve, hogy tavaszi bolondságról van szó, de mégis művészi tartalma van a látogató elé táruló anyagnak. Az alkotók az egyetem rideg, fehér falú, műkővel burkolt aulájába a tavasz pezsgését vitték be, megidézve a természetet. Térbeli korlátjuk nincs az alkotásoknak, mégis előhozzák a természetességtermészetellenesség ellentétpárja mellett a szabadság-bezártság kontrasztját. A kiállítás április 17-ig tekinthető meg hétköznapokon. Ács Gábor A nehezen kezelhető gyermekekért Egyesületet szeretnének alakítani azok a pécsi szülők, akiknek gyermekei alkalmazkodási, illetve teljesítési zavarral küzdenek. Külföldön ismerik és eredményesen kezelik ezt a pszichoorganikus problémát. A pécsiek abban reménykednek, hogy szakemberek - pszichiáterek, pszichológusok, pedagógusok - segítenek a gyermeiknek. Az első összejövetel helyszíne és időpontja tegnap dőlt el. Ezek szerint május 8-án, pénteken este 6 órára várják a szülőket és a segítségüket ajánló szakembereket a Művészetek Házába. Göncz Árpád fogadta a Suzuki vezetőit A Suzuki autógyár és általánosabb értelemben a japán tőke megjelenése Magyarországon nagyon fontos, segítheti a műszaki fejlődést és a gazdaság felfutását - mondta Göncz Árpád köztársasági elnök, amikor szerdán fogadta Osamu Suzukit a japán cég elnökét és a cég vezetőit. A japán vezető üzletemberek tájékoztatták a köztársasági elnököt az esztergomi beruházásról és a felmerült - elsősorban beszállítói - gondokról. Göncz Árpáddal szót váltottak arról is, miként lehetne a beruházás megvalósítását hátráltató tényezőket megszüntetni. A Kiskegyed várja Kiskegyedék kegyeit Új színes hetilap várja olvasóit az ország valamennyi újságárusánál. A Kiskegyed, az Axel Springer-Budapest Kiadó legújabb és bizonyítottan legszebb leánygyermeke. Az első hallásra-olvasásra régies hangzásával is újszerű cím mögött a tartalom nagyon is friss, érdekes és mondhatni még érintetlen. Oda, ahol a lap irányultságára utaló felirat - politikai, független, polgári stb. - szokott állni, a következőket írták a szerkesztők: 32 oldalon szerelem, házasság, divat, pletyka, sztárok. Magyarországon még nem volt olyan hetilap, amely bevallottan a férfi-nő örök harcát és gyönyörűségét, a szerelmet és a házasságot választotta volna lobogójául. Teszi ezt jó ízléssel, e megunhatatlan kapcsolat köré fonva a szépség, az intimitás, a kíváncsiság és az elegancia koszorúját. Nőknek szól a Kiskegyed. Lehet, hogy kizárólag nőknek. A 32, esetenként 40 oldalas újság fele színes, fele fekete-fehér, ára 29 forint. Az első szám április hetedikén jelent meg, mégpedig 250 ezer példányban, ami önmagában is kuriózum. Ilyen nagy példányszámmal még soha, egyetlen kiadó sem mert beköszönni a magyar sajtópiacra. - Mitől ilyen bátrak? - kérdeztük a lap főszerkesztőjét, Miskolczi Miklóst, akit a férfi-nő kapcsolatokról, a tiltott szerelmekről írott könyvei alapján alighanem jól ismernek az olvasók. - Pontos felméréseink vannak arról, hogy a sajtópiacról hiányzik egy friss szellemű, igazán női hetilap. Egyébként pedig a példányszám meghatározása nem az én hatásköröm. A kiadói stratégiát Bayer József az Axel Springer-Budapest Kiadó ügyvezető igazgatója vezényli. Kérdésünkre Bayer József is megerősítette a hihetetlenül magas induló példányszámot. -Természetesen ismerjük a veszélyeket, mégis belevágunk. Senkitől nem akarunk olvasókat elhódítani. Meggyőződésem, hogy ilyen szép és jó lapot akár kétszáz- vagy többszázezres példányban is megvesznek a magyar nők - mondotta az igazgató. A Kiskegyed első száma indokolja a kiadók és szerkesztők reményeit. Érdekes cikk olvasható a lapban többek között a mellbe(vágó) operációkról, arról, hogy miért nem akarnak megnősülni a magyar férfiak, továbbá, hogy miként mulatnak a bankárok, és mit tett Medgyessy Péter bankelnök (exminiszterelnök-helyettes) öt perccel a válópere után. A divatoldalak ismert nyugat-európai divatcégek közreműködésével készültek, a kozmetikai tanácsokat is a legjobb hazai, francia és német szakértők adják. Nyilván üzleti fogás, de tény: öthetenként egy-egy Maruti gépkocsit is nyerhetnek a Kiskegyed olvasói. •A Kiskegyed 1992. április 7-től kezdve minden kedden ott lesz az újságos standokon és remélhetőleg mindenkinél, akinek kettessel kezdődik a személyi száma; mindenkinél, aki kellemes, hasznos, a politikától terhes hétköznapokból kikapcsoló, derűs, érdekes olvasmányokra vágyik, szereti a finom pletykákat, a jó recepteket és a szerelmet.