Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-07 / 95. szám
1993. április 7., szerda aj Dunántúli napló Amennyire szoros volt az előző rendszerben Pécs és Lvov, illetve Baranya és Lvov terület kapcsolata - bár akkor is leginkább partvonalon - anynyira a minimumra süllyedt az utóbbi három-négy évben. Még az is kérdéses - legalább is nálunk hogy az akkori kapcsolatok tekinthetők-e hivatalosan is testvérvárosi kapcsolatnak Pécs és - ukrán nevén most már - Lviv között. Mindenesetre Lviv polgármestere március harmadik hetére meghívást küldött Pécsre: 10 fős delegációt vártak egy nemzetközi sportrendezvényre. Alighanem afféle pinpong-diplomáciai formának szánták a pécsi küldöttség meghívását. Nagyjából az is lett belőle, bár sajnálatos, hogy Pécs Önkormányzata vezető tisztségviselőinek egyike számára sem volt a meghívás alkalmas időpontra szóló, így a küldöttségnek igazából nem is volt hivatalos vezetője, viszont szinte valamennyi önkormányzati pártfrakció képviselve volt benne. Az előzmények alapján a kapcsolatok fejlesztésében fergeteges haladásra nem lehetett számítani. Ehhez képest a küldöttség tárgyalásai nem jártak meglepetéssel. Az eredményeket és a lehetőségeket is eltérően értékeli a pécsi delegáció két különböző pártállású, Lvivben legtöbbet tárgyaló tagja. Sok ipari létesítmény áll Szabó Tamás (FIDESZ), a Pécsi Önkormányzat közlekedési és kommunális bizottságának elnöke. -Az egész látogatásnak az lett volna a célja, hogy gazdasági és sportkapcsolatokat létesítsünk Lviv és Pécs között, illetve , hogy újra kézbe vegyük az örökölt testvérvárosi kapcsolatok fonalát. Ebből igazából csak sportkapcsolatok építése sikerült, hiszen a küldöttségünknek olyan tagjai voltak, akik ezt a témát szívügyüknek tekintik. Személy szerint én hosszas megbeszélést folytattam Lviv alpolgármesterével a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok lehetőségeiről, de hát ezekből nem tudom, hogy lesz-e valami. Lvivnak tulajdonképpen ugyanaz az alapvető gondja, mint ami a miénk is: hogyan vehetik fel a gazdasági kapcsolatokat a nyugattal. Az ő szemszögükből Magyarország, Pécs is nyugatnak számít. Elmondták, hogy nagyon kellemetlen helyzetben vannak, mert nem kapnak olajat, részben más fontos nyersanyagot sem Oroszországtól, s ezért sok ipari létesítményük áll, vagy visszafogottan termel. A nyugattal, s konkrétan velünk pedig nagyon nehezen tudják felvenni a kapcsolatot. Én a tárgyalásokon elmondtam: a probléma gyökerét abban látom, hogy ameddig Lvivben nem indulnak be számottevő infrastrukturális beruházások, amíg nehéz oda eljutniuk a vállalkozóknak, s nem olyan színvonalú infrastruktúrát találnak ott, mint amilyent legalább nálunk megszokhattak, addig a gazdasági kapcsolatokban nehéz lesz előrébb lépni. - Volt-e konkrét kérés vagy javaslat a részükről? Született-e valamilyen megállapodás? -A Lvivi városi vezetés elsősorban két területen látja a kapcsolatok fejlesztésének a lehetőségét: az egyik a pénzügyi segítség nyújtása részünkről, s ehhez kapcsolódna közös vállalatok létrehozása. Ebben szerintem most még nem tudunk lépni. A másik kérésük az volt, hogy közigazgatási tapasztalatokat szeretnének szerezni a mi önkormányzatunk működéséből, amelyhez képest az övék még kezdetleges. Szakembereik is javarészt képzetlenek. Ehhez mi megígértük a segítséget és előzetes megállapodás született arról, hogy Lvivből fiatal szakemberek jönnek majd hozzánk pár hetes tapasztalatcserére. Ki vállal garanciát? Dr. Toller László, az MSZP pécsi önkormányzati képviselője az elmúlt négy hónapban immár harmadszor járt Lvivben. Elsősorban a jól alakuló sportkapcsolatok bővítése érdekében tárgyalt, de a gazdaság témájára is figyelmet fordított. Mint már említettük, némiképp másként látja a két város kapcsolatainak lehetőségeit. - Egyik tárgyalásunk alakalmával nagyon elgondolkodtató megjegyzést tett Lviv polgármestere. Azt mondta: nagyon sajnálja, hogy már két éve ilyen nehezen megy a kapcsolatok felvétele a pécsiekkel, mert úgy gondolja, mindkét országban rendszerváltás volt. Természetesen őket elsősorban a gazdasági kapcsolatok lehetőségei érdeklik. Mivel ezt már előző látogatásaim során is tapasztaltam, igyekeztem tájékozódni a pécsi és Pécs környéki vállalkozók körében. Nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozókat legelsősorban az érdekli, hogyan lehet a valutát kihozni Ukrajnából. Tehát nem befektetésekként, hanem kereskedelemként tekintik ma Magyarországon ezeket a keleti kapcsolatokat. Ezt a felfogást meg is lehet érteni a tőke biztonsága szempontjából, ha viszont a lehetőségeket nézzük, akkor nem biztos, hogy hosszabb távra ez a hasznos felfogás. Lvív és egy hozzá közeli város gazdasági tanácsadójával is tárgyaltam a gazdasági lehetőségekről, s nagy készséget tapasztaltam részükről, különösen vegyesvállalatok alapítására. - Milyen iparágakban ? - Nagyon érdekli őket a használtautó-kereskedelem, a fafeldolgozás és a bútorgyártás közös megvalósítása, élelmiszer-ipari technológiák közös alkalmazása. Képviselő kollégámnak igazat kell adnom abban, hogy nagyon nehézkes a kapcsolatfelvétel. Amit a határon való átkeléskor több ízben is tapasztaltam, az nem túl bíztató a kereskedelmi kapcsolatok tekintetében. Nem lehet tudni azt sem, hogy ki az, aki garanciát vállal egy-egy üzletért. A bankrendszerük működéséről is alaposabb információkat kellene szerezni. Én azonban optimistább vagyok, mint kollégám: szerintem a kartel-kereskedelem, a közös termelés és feldolgozás ilyen körülmények között is működőképes lehet. Ismereteim szerint két-három pécsi vállalkozó rövid időn belül Lvivbe utazik konkrét üzleti megállapodást kötni. Vendéglátó-ipari, illetve ahhoz kötődő tekénységekről van szó. A vállalkozók úgy gondolják, hogy hosszabb távon megéri, ha befektetett pénzük hozadékát Ukrajnában forgatják meg. - Milyen területen fejlődhetnek tovább a sportkapcsolatok, hiszen nevesítve ezért utazott Lvivbe a pécsi küldöttség ? - A diáksportban bővülnek a cserelátogatások keretei. Megállapodás született arról, hogy nyáron hozzánk érkeznek lvivi sportoló diákok, télen pedig a pécsiek számára szerveznek sítábort a Kárpátokban. A PMSC NB.I-es felnőtt labdarúgó csapata a nyáron nemzetköz tornán szerepel Lvivben. A technikai sportágak szakosztályainak együttműködése iránt is mutatkozik érdeklődés. A tájékozódási futóik viszont a Mecsek Kupán szeretnének indulni. Dunai Imre Nehezen alakulgatnak a kapcsolatok Pécs és Lviv Akadnak azért hosszú távra tervező vállalkozók is Fogadás az alpolgármesternél Mekkora a bőrrák veszélye? A bőrrákban való megbetegedés kockázata lemérhető azon, hogy a bőrsejtek milyen gyorsan gyógyulnak ki a leégésből. Erre jött rá Lawrence Grossmann, a washingtoni John Hopkins Egyetem professzora. „Szinte előre megmondható, hogy ki fog bőrrákban megbetegedni. Csupán a bőr regenerálódó képességét kell egy leégés után az ún. DNA öröklési tényező csíkon leolvasni. Mennél kevésbé regenerálódtak a bőrsejtek, annál nagyobb a bőrrák veszélye” - jelentette be a biokémikus. Az orvos 400 személy bőrsejtjeit vizsgálta meg és a következő eredményre jutott: az életkor növekedésével csökken a bőrnek a legégésből való regenerálódási képessége. „A 40 év feletti személyeknél az öngyógyulási folyamat 25 százalékkal csökkent” - mondt Laurence Grossmann. 7 Csúcssegély Zsúfolt hétvégét töltött Vancouverben az első számú orosz és amerikai vezető. Borisz Jelcin és Bill Clinton csúcstalálkozóján - szakítva a korábbi alkalmak megszokott napirendjével - nem a fegyverkorlátozás vagy a világ konfliktusgócainak megvitatása állt az előtérben, hanem a Moszkvának nyújtandó amerikai segélyek ügye. Sok-e a Vancouverben kilátásba helyezett bő másfél milliárd dollár? Vagy - mint a szakértők figyelmeztetnek - eltörpül az orosz gazdaság igényeihez, gondjaihoz képest? A vita vélhetőleg nem is konkrét összegek körül folyhatott, hisz külhoni segéllyel, ezt mindenki tudja, nem lehet megoldani a moszkvai vezetés előtt álló gigantikus feladatokat. A lényeg a gesztuson volt: Clinton - egy sor más nyugati államférfihoz hasonlóan - egyértelművé tette, hogy az USA Jelcint tarta az orosz reformfolyamat továbbvitele garanciájának. Hiszen ki jöhet utána? Mi lesz, ha az április végére kitűzött népszavazáson Jelcin számításai nem válnak be, s elveszti a hatalmi versengést? A nyugati értékelések szerint ez a fordulat visszatéréssel fenyegetne Moszkva korábbi, „birodalmi”, nacionalista irányvonalához, s ezzel felidézné a kapcsolatok óhatatlan megromlásának veszélyét. De arra a kanadai csúcs után is nehezen található megbízható válasz, hogy valójában mekkora külföldi támogatás segít Jelcinnek? Vajon ez a segítség hasznos-e Oroszországnak? És a világnak? Vancouver fontos tanulsága, hogy inkább a kérdőjelek, mint a biztos feleletek időszakát éljük. Szegő Gábor „Társbérleti” esztendők Furcsa szituáció: a francia választások második fordulójára szinte nem maradt igazi tét. A most vasárnap tartott újabb voksolási menet ugyanis legfeljebb a több mint egy évtizeden keresztül kormányzó erő vereségének mértékén változtathatott. Az alapvető tendencia, a jobbközép biztos felülkeredése már az első forduló után sem lehetett kérdéses. Elkerülhetetlenül „ társbérleti” esztendők jönnek tehát Frankhonban? A francia politikai zsargonban ezzel a szemléletes kifejezéssel illetik azt a furcsa kettősséget, amikor az államfő és a miniszterelnök eltérő pártot, ellentétes politikai tábort képvisel. Márpedig Francois Mitterrand személyében még két évig a Szocialista Párté marad a köztársasági elnöki poszt, míg a rövidesen hivatalba lépő új kabinet élén jobboldali kormányfő áll majd. Vadonatúj ez a helyzet? Nem, hiszen Franciaországban is több évig állt már fenn ilyen különös kettősség: 1986 és 1988 között Mitterrand mellett Chirac volt a „társbérlő”. Akkor hát állandó összeütközésekre, hatalmi súrlódásokra kell felkészülni a Szajna partján? Nem feltétlenül, mert a két funkció között világos az alkotmányjogi hatáskörmegoszlás. Ez fontos mozzanat, amely talán nemcsak Franciaország számára tanulságos . .. S persze a franciák jól tudják, hogy nem rendszer-, hanem csupán kormányváltozás következett be a mostani parlamenti helycserékkel, s ennek voltaképp berögzött, követhető „játékszabályai” vannak. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Mitterrandra könnyű vagy egyszerű évek várnának 1995 májusáig. Vagy pedig a külpolitikában és katonai ügyekben különösen nagyhatalmú elnök idő előtt távozik? Nem volna jellemző Mitterrandra - de a politikában (szinte) semmi sem lehetetlen. Sz. G. Az utolsó európai vadtulok Rareu névre hallgatott a vadtulkok legutolsó európai példánya. Az állat Románia északkeleti részén, a Neamti Kolostor természetvédelmi övezetében élt, itt vesztette életét néhány nappal ezelőtt baleset következtében. A vadtulok nevű állatfaj példányai Európában már évszázadokkal korábban kihaltak. Egy-két vadtulok még él ugyan Románia területén, de azok ereiben már nem tiszta vadtulokvér csörgedez, mert az amerikai bölénnyel történt keresztezés útján születtek. A vadtulkok egykoron a Kárpátok lankásabb tájain voltak őshonosak. Félelmetes erejükről, bátorságukról és vadságukról ismerték őket. Nem véletlenül alkotta az ősi Moldvai Fejedelemség címerét egy vadtulokfej, amely a mai Moldovai Köztársaság címerében is megtalálható. Az utolsó példány fejét bebalzsamozzák, és előkelő helyen kiállítják Piatra-Neamt városának természettudományi múzeumában. (Rompres) Mindennapi ügyeletünk Kárpótlás, kár nélkül Ritka becsületességre vall a pécsudvardi Horváth Márk bejelentése: nem illeti meg őt az a 121 000 forint értékű kárpótlási jegy, amiről január közepén értesítést kapott. Édesapja nyújtotta be az igényt, aki időközben meghalt. Az örökösödési eljárás nyomán telekkönyvileg fia nevére került az a földdarab, amelyre most kárpótlást is megítéltek. A Baranya megyei Kárrendezési Hivatalnál előkerültek a papírok, köztük a Földhivatal igazolása annak alapján, hogy a keresett helyrajzi számokat egy „megszűnt” pecsét húzta át. Csakhogy ezzel csupán a nyilvántartás módja változott, id. Horváth Márk tulajdonjoga nem, így örökölhette a fia, akit levélben tájékoztatta az illetékest. Egy hónapi várakozási idő után telefonált szerkesztőségünkbe: nézzünk utána, megérkezett-e a küldeménye? Noha a válasz bizonyos szükségszerű eljárások és ellenőrzések miatt késett, az intézkedés azonnal megtörtént. Visszavonták a téves adatokon nyugvó határozatot, a kárpótlási jegyek kiadását letiltották a banknál. Most már csak az a kérdés, nincs-e több hasonló eset? Ha van, kiderülhet-e olyan becsületesség nélkül, mint Horváth Márké? Se pénz, se autó Lapunk korábban felhívta a figyelmet arra, milyen veszélyekkel járhat messziről jött embertől, a vásárban venni autót. A komlói H. István, ennek tudatában árusítójával együtt elvitte a rendőrségre a kiválasztott Fordot és megkérdezte, nem szerepel-e a körözött kocsik listáján. Akkor minden rendben levőnek látszott. Ám az, hogy az adás-vétel pillanatában egy jármű még nincs az ellopottak nyilvántartásában, nem jelenti azt, hogy nem kerülhet oda egy óra, egy nap, egy hét, vagy egy hónap múlva. Itt is ez történt. Az autót lefoglalták, elvitték, visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának. A tolvajt keresik. Amennyiben elcsípik, akkor sem túl nagy a kár megtérülésének az esélye. Mit tanácsolhatunk? Nem célszerű elfogadni a házhozszállítási ajánlatot. Érdemes elmenni az autóért az eladó lakhelyére. Ha vonakodik kiadni a címét, az már gyanúra adhat okot, mint az is, ha az árusító és a tulajdonos személye nem azonos. Jószándék van, pénz nincs Kétgyermekes elvált fiatalasszony, aki tartásdíjra sem számíthat munkanélküli volt férjétől, igen nehéz helyzetbe került több alkalommal, valahányszor egyetlen jövedelmét, a gyest késve kapta kézhez a Penta Kesztyűgyár Rt-től. Felháborodása azon a tévhiten alapult, hogy a Társadalombiztosítási Igazgatóság időben átutalja az összeget, munkahelyén mégis késve fizetik ki neki. A Penta Kesztyűgyár a felszámolás küszöbén áll. Táppénz, gyes, gyed kifizetési joggal rendelkezik, elszámolási kötelezettsége van a TB felé, de a pénzt saját forrásaiból kell előteremtenie, ez a forrás pedig igen gyér. A gazdasági igazgató egy percig sem vitatta a panasz jogosságát, mint mondta: „A jószándék nem hiányzik, csak a pénz.” Apaság vér, vagy név szerint? Megesik, hogy egy házasság a valóságban már megszűnt, papíron azonban - válóperi eljárás híján - változatlanul érvényes. E. György megdöbbent, amikor újszülött kislányának a csuklójára nem az övé, hanem az anya hivatalos férjének a neve került. Ez a lehetőség fel sem merült a terhesség ideje alatt. Úgy képzelték, elég, ha szüléskor az anya megmondja ki az igazi apja a gyermekének. A törvény azonban azt feltételezi, hogy a férj és az apa személye azonos. Mi a teendő, ha ez nem így van? Két megoldás lehetséges. Felkeresik a polgármesteri hivatal gyámügyekkel foglalkozó illetékesét, aki megvizsgálja a helyzetet. Ha indokoltnak találja, a gyámhatóság indítja meg „az apaság vélelmének megdöntésére irányuló” eljárást. Ez a hosszadalmasabb. Rövidebb, ha a férj saját jogán indít pert, hogy a gyerek ne az ő nevét viselje. Érdekes, de a vér szerinti apa közvetlenül és egyszemélyben nem tehet semmit saját apaságának érvényesítése érdekében. Rezes Zsuzsa