Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-01 / 209. szám
1997. augusztus 1., péntek Orbán szerint a családi gazdaságoké a jövő A Vidék Európája Hollókőn A világörökségként számon tartott Hollókőn tartották azt a tanácskozást, amelyen a vidéki Magyarország és Európa kapcsolatát vizsgálták. Az Európai Unió álláspontja szerint a vidéken élő népességnek a kisebb településeken kell megtalálnia a boldogulás útját, hiszen az urbanizációval szemben a vidéki életforma hordozza az európai kultúra hagyományos értékeit. Ennek lényegének a családi gazdaságokat tekinti az Unió, ezért „akkor számíthatunk a magyar vidék támogatására, ha a családi gazdaságokat megerősítjük”, jelentette ki Orbán Viktor, az Országgyűlés európai integrációs bizottságának elnöke csütörtökön, a Vidék Európája című tanácskozáson. Orbán előadásában a csatlakozás legfőbb előnyei között az ország biztonságának megteremtését, technikai és gazdasági színvonalának emelkedését nevezte. Elmondta: az Unió költségvetési tervezete szerint 2002-től folyamatosan emelkedő összegek állnak majd a belépő országok rendelkezésére, s a magyar gazdaság évente egy-két milliárd ecu többletforráshoz juthat majd. Mádl Ferenc, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke „Nemzeti kultúra — európai integráció” címmel tartott előadásában arra emlékeztetett, hogy a maastrichti szerződés kimondja: a kultúra nemzeti ügy, és az Európai Uniónak az az egyik feladata, hogy segítse a tagállamokat nemzeti kultúrájuk erősítésében. Különböző keretekből komoly pénzek jönnek össze Segítség munkateremtőknek A területfejlesztési célú források igénybevételét illetően a vállalkozói szféra ez évben sincs könnyebb helyzetben a tavalyinál: a pályázati felhívások későn jelentek meg, a döntési, finanszírozási folyamat hosszú és körülményes - hangzott el tegnap egy szakmai tanácskozáson. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara munkabizottsági ülésén Miklóssy Ferenc alelnök rámutatott: a határidőknek azért van különleges jelentőségük, mert a pályázóknak több forrásból kell előteremteniük a beruházáshoz szükséges pénzeket, és ezek időbeli egyeztetése nem kis feladat. A nehézségeket azonban sokan vállalják, hisz a megyei területfejlesztési keret egy, míg a központi célkeret három évre szóló támogatást jelent. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviselője elmondta: központi forrásból mintegy másfél milliárd forint áll rendelkezésre. Elsősorban olyan vállalkozások számíthatnak rá, amelyek jelentős, legalább 100 munkahelyet teremtő fejlesztésbe, ipari parkok, inkubátorházak létesítésébe fognak. Nagy összegű pályázat esetén a megyei területfejlesztési tanácsok véleménye is szükséges, és előnyben részesülnek azok a pályázók, amelyek a megyei és regionális fejlesztési programokhoz kapcsolódva onnan is támogatásban részesülnek. (csernyánszki) Beiratkoznak az első költségtérítéses hallgatók Havi százezer tanulásért Az idén először hirdethettek az egyetemek, főiskolák költségtérítéses képzést. A pályázók vállalták, hogy fizetik a képzés teljes díját és még ösztöndíjat, kollégiumi támogatást sem igényelnek. Az első összesítések szerint szeptemberben a nappali tagozatos hallgatók körülbelül tíz százaléka kezdi meg e formában tanulmányait. Pedig a tandíj nem csekély: intézménytől függően félévenkénti 50 és 500 ezer forint között változik. Különösen „drágák” az orvosi egyetemek, főleg a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Igaz, itt összesen csak nyolc fiatal kezdi meg ily módon tanulmányait, ők havi 106 ezer forintos képzési díjjal számolhatnak. Az évi 1,1 millió forintos tandíjat a fogorvosi karon harmadévtől tovább növeli az évi 168 ezer forintos eszközhasználati díj is. A Budapesti Műszaki Egyetemre 65 gépész, 25 közlekedésgépész, valamint 20-20 vegyész és építészhallgatót vettek fel költségtérítéses képzésre. Az „ára” 112 ezer forint lesz, félévente. A szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán a csaknem félezer (!) költségtérítéses hallgató többsége levelező tagozatos lesz, a nappali tagozaton 60 hallgató fizeti majd az 55 ezer forintos félévi képzési díjat. r Hazai Tükör Ünnepélyes diplomaosztás, száztíz új katonatiszt Korszerű ismeretek birtokában A NATO-csatlakozás a következő években fontos változtatásokat igényel a hivatásos katonák képzésében. Szükségessé válik ugyanis az ismeretek kiegészítése, a tárgyalóképes idegennyelvtudás és az európai katonai normák elsajátítása. Egyebek között ezt tartalmazza Keleti György honvédelmi miniszter ünnepi köszöntője, amelyet tegnap olvastak fel a végzett hallgatók előtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A katonai egyetem úgynevezett kibocsátó ünnepségén 110 hazai, illetve külföldi katonai felsőoktatási intézményben végzett magyar tiszt vehette át diplomáját. Tánczos László hallgatótársai nevében többek között arról szólt, hogy elsajátították a korszerű biztonságpolitika, katonapolitika és hadtudomány alapjait, és ennek során kiemelt hangsúlyt kaptak a NATO-csatlakozáshoz szükséges ismeretek. A végzett hallgatókat Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára is köszöntötte pályakezdésük alkalmából. Már a NATO-ban fognak szolgálni? FOTÓ: FER/DIÓSI IMRE Célkeresztben az erőszak Mutasd a fegyvered, és én is megmutatom az enyémet... Okkal kelt fokozódó félelmet, hogy a lőfegyverrel - vagy annak látszó eszközzel, illetőleg robbanóanyaggal végrehajtott bűncselekmények száma nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is növekszik. A tettesek nyomára mind nehezebben bukkannak a hatóságok. Dr. Simon Tamás, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgató-helyettese lapunk érdeklődésére elmondotta: a lezárt ügyek honi listája 1996-ban 677 esetet összegez. Rablásnál sem ritka a szám egyszersmind azt jelenti, hogy az utóbbi öt esztendő fenti módon elkövetett bűncselekményeinek többségét (24,3 százalékát) tavaly hajtották végre. Az elmúlt évben 47-en vesztették életüket amiatt, hogy valaki meghúzta a ravaszt. Lőfegyverrel illetve annak látszó tárggyal 656 akciót követtek el, robbanóanyagot 21 esetben alkalmaztak. Az utóbbi fél évtized során vagyon ellen irányult az elkövetett esetek 49,9 százaléka, magyarán fegyvert főként rabláshoz visznek magukkal a bűnözők. A „listavezető” Budapest és Pest megye. Személy elleni támadásban a megyék rangsorát Hajdú-Bihar vezeti (50 százalék), az államigazgatás és igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekben Bács (5,7 százalék), a közrend elleniekben Komárom (30,9 százalék), a vagyon ellen elkövetett fegyveres támadásokat tekintve pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (67,1 százalék) áll az élen. A leggyakoribb elkövetési helyek országszerte a közutak, a lakások, a lakókörnyezet. A vagyon elleni merényletek sajátos területe a kereskedelem és a vendéglátás. A térségi előfordulásokat tekintve a közterületek Szolnok és Fejér megyében, a lakóhelyek pedig Hajdú és Tolna megyében bizonyultak a legveszélyesebbeknek. A lőfegyverek többségét Vasban (73 százalék), a robbanóanyagokat Fejér (17,8), a fegyvernek látszó tárgyakat Csongrádban (48,1) részesítették előnyben. A lőfegyverek tipikus „felhasználási” területe főként a bankvilág, a benzinkutak környéke, a robbanóanyagokkal a közintézményeket és az iskolákat fenyegetik. Fegyverutánzatokkal elsősorban a kereskedelemben és a vendéglátásban léptek fel. Sok a leszámolás Az ORFK szakembere hangsúlyozza: a sértettek társadalmi helyzete azért is figyelemre méltó, mert az elkövetésre használt eszköz és az esetek többsége egyaránt a leszámolást és a fenyegetettséget sugallja. A közvéleményben kezd eluralkodni az a nézet, miszerint vállalkozni veszélyes, de korántsem az üzleti kockázat miatt. A nyomozás csupán az esetek 60 százalékában eredményes és ráadásul ez az arány az évek során fokozatosan csökken. Míg 1992-ben az elkövetők 61,3 százaléka, 1996-ban 55,9 százaléka került kézre. Az utóbbi öt év alatt a legtöbb sikeres nyomozást (81,3 százalék) Szolnok megyében könyvelhették el, a legkevesebbet (50,5 százalék) a fővárosban. 1996-ban az eredményes nyomozások száma Budapesten 33,8 százalékra csökkent, a leghatékonyabb Somogyban volt, de itt is csupán az ügyek 78,6 százalékát derítették fel. Az idei statisztika - az esetek számát és a felderítéseket tekintve egyaránt - a tavalyihoz hasonló képet mutat. Önvédelemből? A legeredménytelenebbül a vagyon elleni bűncselekmények felderítése folyik. A legveszélyeztetettebbek a vállalkozók és a nyugdíjasok. A tapasztalatok szerint önvédelemből egyre többen tartanak otthonukban fegyvert, nő azoknak a száma, akik az illegális vásárlástól sem riadnak vissza. 1995-ben hazánkban 171 375 lőfegyver volt legálisan a polgárok birtokában. Cs. Benkő Judit Ezüst emlékpénz kibocsátásával teszi emlékezetessé a hazai numizmatológia a balatoni gőzhajózás megindulásának 150. évfordulóját. A 2000 forint értékjelzésű érmét tegnap a Kelén motoroshajón mutatták be, a Balatonon. A Régi Balatoni Hajók sorozat első darabját húszezer példányban hozta forgalomba az MNB Érmekereskedelmi Rt. Az érme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 milliméter, széle recés. Előlapján balatoni tájrészlet, Badacsony látképe, a vízen vitorlások, jobboldali nádas látható. A hátlap közepébe a két, talán legkedvesebb balatoni hajó, a Helka és a Kelén korabeli ábrázolását helyezte el a tervező Bartos István. Európa egyik legkedveltebb nyaralóhelyén a vízi közlekedés évezredes múltra tekinthet vissza, a hajózás azonban csak az 1700-as években kezdődött. Az első gőzhajót 1847-ben bocsátották vízre. 1891-ben indult útjára az érmén is látható Kelén és a Helka. E kecses gőzhajók a II. világháborút erősen megsínylették, különösen a felrobbantott Helka állapota tűnt reménytelennek. A Balaton rajongói körében legendássá vált hajóikreket tavaly teljesen újjáépítették, így azok - tovább viselve Fáy András múlt századi író Sió című regénye szerelmes párjának a nevét - ismét szelik, a kirándulók legnagyobb örömére, a vizet. És idézik a legendát, miszerint a kies Tihany félszigetén élt pompás palotájában valamikor a gazdag és hatalmas Rohán két lányával. A kisebbik, a szívének kedvesebb lány, Helka beleszeretett Kelénbe, a szegény pásztorfiúba, és örök hűséget esküdtek egymásnak. Prózaibb - bár a gyűjtők számára nem kevésbé kedves - dolgokról is szó esett a hajón. Bejelentették, hogy az idén még három emlékérme kibocsátása várható. Megjelenik „Az integráció az Európai Unióba” sorozat negyedik tagja, a jövő évi labdarúgó-vb alkalmából egy ezüst emlékpénz és a Pest, Buda, Óbuda egyesítésének 125. évfordulóját köszöntő Budapest érme. (deregán) Az idén még három emlékérme megjelenése várható Ezüstpénzen balatoni hajók Badacsony látképe, túloldalon a Helka és a Kelén rajza A Dunántúli Napló 3 Hírcsatorna Választási tervek. A kormány választási tervei várhatóan már szeptemberben az Országgyűlés elé kerülnek. A pártok megállapodásának figyelembevételével készített előterjesztések szerint az országgyűlési választások kampányidőszaka 90-ről 72 napra rövidülne le. A kormány kezdeményezi, hogy 1998-ban májusban, azt követően pedig négyévenként áprilisban tartsanak országgyűlési képviselő-választást. Fele-fele. Az MSZOSZ a munkavállalói érdekképviseleteket megillető mandátumok 50 százalékára tart igényt az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási önkormányzatokban - közölte tegnap Sándor László elnök, aki arra hivatkozott: korábban ennél mindig magasabb arányt értek el. Ellenőrzés a 4-esen. Csütörtökön három megye rendőrségi szakemberei ellenőrzést tartottak Budapest és Záhony között a 4-es országúton. Huszonegy helyszínen 1-1 traffipax és 4-8 rendőr - közöttük 2-2 motoros - teljesítettek szolgálatot. Késik a műhold. A tervekkel ellentétben szeptember elején nem kezdődhet meg az MTV 2- es műsorának műholdas sugárzása, mert a kiválasztott Hotbird 3-as műholdat egy hónappal később, augusztus 29-én lövik fel, üzembe helyezése pedig 2-3 hetet vesz igénybe, nyilatkozta az ORTT illetékese. Elhanyagolt földek. Tarthatatlan, hogy a tulajdonosok, bérlők egy része nem tesz eleget a termőföld- és erdőművelési kötelezettségeinek. Ezt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége tette szóvá. A kormánynak számba kellene vennie, hogy kik a felelősök az ápolatlan földekért és erdőkért, valamint meg kellene vizsgálnia, hogy a hatóságok miért tehetetlenek. Új tantárgy. A geriátria ez év őszétől bekerül a hazai egyetemi képzésbe, mert jelenleg Magyarországon egyetlen geriáter szakorvos sincs - mondta Iván László professzor, a SOTE Gerontológiai Központjának igazgatója. A professzor szerint megbecsülni sem lehet, mennyi idős ember hal vagy rokkan meg azért, mert a gyógyítók nincsenek a speciális geriátriai ismeretek birtokában. Csalog Zsolt temetése. Csalog Zsolt írótól, szociológustól, a Roma Sajtóközpont elnökétől pénteken délután 15 órakor vesznek végső búcsút családtagjai és tisztelői a budapesti Fiumei úti temetőben. Kerámiabemutató: Nemzetközi kerámiafesztivál címmel a hazai művészek munkáin kívül hat országból - közöttük Norvégiából, Litvániából, Nagy-Britanniából - érkezett alkotásokat tekinthetnek meg az érdeklődők a Vigadó Galériában tegnap megnyitt tárlaton. A fővárosi bemutató kapcsolódik az augusztus 2-án Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban megrendezendő szimpóziumhoz, iletőleg szakmai naphoz. fotó: feli/kallus györgy t