Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298. szám)
1997-10-26 / 293. szám
G íuiántúli Napló Hobbikertészeknek! Atkák és levélbolhák Már a következő esztendő szőlő- és gyümölcstermését védi az a gazda, aki komolyan veszi az őszi lemosó permetezést. Elsősorban a gombafertőzések, az áttelelő atkák és rovarok ellen hathatós ez a művelet. A szőlőben az Agról Plus nevű készítménnyel ajánlott permetezni, amely az áttelelő atkákat ritkítja. Egy liternyi szer negyven liter permetlé elkészítéséhez elegendő. Az idei tapasztalatok szerint a gyümölcsfáknak is több segítségre van szükségük a különböző kártevőkkel szemben. A körtefák többsége a levélbolhák miatt betegedett meg, a cseresznye- és a meggyfákat a fekete levéltetű fertőzések kezdték ki. Radikális beavatkozásnak számít, ha Novendával permetezzük őket - ezt a szert csak kétévenként szabad használni! -, de a fertőzés mértéke sok helyen ezt követeli. Ősszel ültethetők a rózsatövek. Bokor- és futórózsákból egyaránt válogathatunk, de a megeredésük az ültetésen is múlik. Negyvenszer negyven centis gödröket kell ásnunk, a mélységet pedig a rózsatő gyökérzetéhez célszerű igazítani. A gödörbe először kevés szerves trágyát szórunk, amit szalmával vagy komposzttal jó betakarni azért, hogy a gyökérzet ne érintkezzen közvetlenül a tápanyagfelülettel. Az őszi munkákhoz szükséges permetszerek, illetve rózsatövek gazdag választékával várja vásárlóit a Kertbarátok Boltja, amely Pécsett, a Béri Balogh Ádám u. 1. sz. alatt található. Telefon: 313-961. (X) Most lehet ültetni rózsatöveket FOTÓ:WÉBER tamás Főzzünk változatosan! Betétes csirkeleves. Ünnepi alkalmakra való ez a különleges csirkeleves. Kell a levesbetéthez egy nagy tyúkmell vagy csirkemell darálva, 1-1 szál gyökér és sárgarépa, 1 csokor petrezselyem, 1 tejben áztatott zsömle, 1 nyers tojás, 1 evőkanál olaj, 1 kis fej hagyma, só, bors. A leveshez szükséges 1 csomag leveszöldség, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom, 1 kis zeller, 4 szem krumpli, 1 evőkanál olaj, 1 kisebb fej vöröshagyma, 1 mokkáskanál őrölt kömény, 1 babérlevél, egy púpozott kávéskanál porpaprika, só, bors, 2 tyúkhúsleveskocka. A levesbetéthez egy kis fej hagymát olajban megpárolunk, sózzuk, borsozzuk, eldolgozzuk a darált csirkemellel, a tejben áztatott zsömlével, a fölaprított petrezselyemmel és a nyers tojással. Cipót formálunk belőle. A leveshez olajban megpirítjuk a másik apróra vágott hagymát a fölkarikázott zöldséggel, beletesszük a zöldpaprikát, a paradicsomot, az őrölt köménymagot, a pirospaprikát, és fölengedjük 2 liter vízzel. Beledobjuk a csirke bőrét és csontját, a zellert, sót, 2 tyúkhúsleveskockát. 20 perc főzés után óvatosan belehelyezzük a húscipőt. További 20 percig lassú tűzön főzzük. Ekkor dobunk bele 1 babérlevelet, 4 szem kockára vágott krumplit, és puhára főzzük. Ha kész, a húscipót kivesszük, fölszeleteljük, és a töltelék szeletre merjük rá a levest. W. M. Magazin A Szent István a hullámsírban A közelmúltban baleset érte a Magyar Búvárszövetség kutatóit, akik a Szent István csatahajó roncsait keresik az Adriaitengerben. Az eset újra ráirányította a figyelmet a vállalkozásukra, ám felmerülhet a kérdés, hogy miért épp most zajlik ez a kutatás. A válasz egyszerű: a hajó tragédiájának jövőre lesz a 80. évfordulója. Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete 1912 és 1914 között bocsátotta vízre az azonos osztályba tartozó Viribus Unitis-t (a tengernagyi zászlóshajót), a Szent Istvánt, a Tegetthoff-ot és a Prinz Eugen-t. Ezek a világ első olyan csatahajói közé tartoztak, amelyeket hármas ágyútornyokkal szereltek fel. Volt azonban egy sebezhető pontjuk: bár már ismert volt a víz alatti robbantások hatása, hibásan helyezték el a hajók kettős fenekét. Ez lett a Szent István végzete. Akkor már a flottának magyar főparancsnoka volt: Horthy Miklós. (Előtte a Prinz Eugen kapitánya volt és nem a Szent Istváné, amelynek legénysége csak a flottára jellemző 20 %-ban volt magyar.) Az új főparancsnok 1918 nyarán a flotta zömét akarta bevetni - visszaemlékezései szerint a fegyelem helyreállítása érdekében az Otrantói szoros antant flottaegysége ellen. Rajtaütést tervezett nagy titokban. A két hajóhadosztály külön vonult fel. A második a Tegethoffal és a Szent Istvánnal a tervnél jóval később tudott csak elindulni, és már kivilágosodott, mire június 10-én a horgonyzásra kijelölt hely közelébe ért Isola Grossanál. Egy olasz gyorsnaszád észrevette a flottillát, és módjában állt a Szent Istvánra két torpedót kilőni. A hajó a robbanásoktól az oldalára fordult és elsüllyedt. Ráadásul a naszád el tudott menekülni, így a tervezett hadműveletről tudomást szereztek az olaszok. Horthy ezért le is fújta az akciót. D. I. A Szent István csatahajó a polai hadikikötőben 191 -ben Arnold Schwarzenegger személyesen csodálta meg egy rajongója hatan az őt ábrázoló tetoválást. A Terminátor-rajz színesben került a holland mozirajongó úriember bőrére. Változó határ, félrevezető dűlőnév A Mezőföld délkeleti részén, Fejér és Tolna megye találkozásánál az elmúlt fél évezred alatt sokszor változott az egyházi és a világi területhatár. Ugyanis az ütköző zónába tartozó egykori zirci ciszter rendi birtoktest, az Előszállási Uradalom és a Hantosszéki Kun Kapitányság szállásövezete hol növekedett, hol csökkent. A török hódoltság alatt például a Pécsi Püspökség is kapott itt földeket. Egyes helytörténet-kutatók szerint ekkori határa elérte a Dunapentele melletti Venyimet is. Az uradalom szerveződésekor, a XVIII. század elején a jószágkormányzói központ szerepét Venyim (ma Nagyvenyim) töltötte be, amely ekkor bekebelezte Mezőfalva kunszállás-elődjét, Újmajort. Aztán Előszállás lett az uradalom fellegvára, határa ekkor elérte Hantost és magáénak tudta Karácsonyszállást (most Nagykarácsony), sőt Újmajort is. A jobbágyság felszabadulásával az uradalom határalakulásokat befolyásoló szerepe már csökkent. Újmajor-puszta Hercegfalva néven önálló faluvá alakult, és annyira megerősödött, hogy közigazgatásilag hozzátartozott Előszállás is. Ám, bár vágyott erre, az uradalom irányítójává sose tudott válni; járási központként viszont nagy tekintélyre tett szert. Előszállás aztán e század első harmadában újra önállósult, Nagykarácsony 1952-ben vált ki Előszállásból, míg Nagyvenyim 1947-ben szakadt el Hercegfalvától. Hantos pedig 1950-ben szabadult meg végleg Lók, Sárosd és Perkáta közigazgatási fennhatóságától. Napjainkban a földvásárlások kapcsán újra felbukkannak a hajdani dűlőnevek. Némelyik használata gondot is okoz a mostani gazdáknak, hisz nem értik, hogy a Karácsonyi-dűlő miért húzódik Venyim mellett. Már csak a helytörténész tudja, hogy Venyim és Nagykarácsony egykor szomszédok voltak, a határkiigazítás után azonban öt kilométerre kerültek egymástól. Csuti J. Telepítés saját nevelésből Korán reggel már gyülekeztek az emberek a tó körül. Összeszokott a gárda, mindig ez a csapat végzi a lehalászást az ellendi tavon. Tudják, mit kell csinálni, ki húzza a hálót, ki válogatja az asztalon a halat. Először a süllőt szedik ki, kényes jószág, gyorsan kell vele dolgozni. A szállító gépkocsi ott áll menetkészen, az óriási tartályokban lévő vizet már feldúsították oxigénnel. A kékfarkúak exportra mennek, a pontyok, az amurok meg a Pécsi-tóba. A három halastóból a lehalászás után körülbelül 100 mázsa tükröst helyeznek át a megye legnagyobb horgásztavába. Dr. Kovács Zoltán, a szövetség ügyvezetője szerint ez a mennyiség elegendő a pótlásra, bár a horgászok állandóan panaszkodnak a fogási eredményekre. A már benne lévő halakkal együtt a telepítés után igen tetemes mennyiségű halpopulációval rendelkezik a Pécsi-tó. Hogy megérte a nevelő tavakat fenntartani? Kovács Zoltán ugyan még nem tudta a gazdaságossági számításokat elvégezni, hiszen csak a hét végén halászták le a három tavat. Az elmúlt évek eredményei alapján, no meg az ez évben duplájára növekedett halárak miatt egyértelműen kifizetődőnek tartja a halastó fenntartását. A Pécsi-tavon a telepítés után csak ragadozó halakra lehet horgászni. B. G. A reggeli első hálóhúzás 1997. október 26., vasárnap Az illetékbélyeg is bélyeg már A bélyeggyűjtés lassan évszázados múltjában először fordult elő, hogy a magyar Filatélia Hungarica a magyar illetékbélyegeket is bevette katalógusába. A közelmúltban megjelent, s az 1998-as irányárakat tartalmazó magyar bélyegkatalógus tehát első ízben az illetékbélyegekkel is foglalkozik. Bár az illetékbélyeg a postabélyeggel azonos korú, csak az utóbbi időben kezdett bővülni a gyűjtők köre, s ez szinte kikövetelte, hogy új fejezettel gyarapodjon a katalógus. Ezen túl, mint kuriózumokat, megemlíti a kiadvány a hirdetvénybélyegeket és a naptárbélyegeket, valamint részletesen bemutatja a határőrvidék illetékbélyegeit. Az illetékbélyeg - különösen, ha a bélyegek hőskorából származik - szintén magasan jegyzett, s olykor egy-egy ritka példányért akár félmillió forintot is megadnak, mint például az 1859 augusztusában kibocsátott 12 krajcárosért. Ez utóbbi egyébként az osztrák pénzügyi igazgatás kiadása volt, s a monarchiában használták, így Magyarországon is. Az első magyar okirati illetékbélyeg egyébként 1868. június 20-án jelent meg, s 1870-ig, az Állami Nyomda megalapításáig a sorozatokat kizárólag osztrák nyomdában állították elő. K. F. A vadgazda hó előtti köpönyege Az előrelátó gondoskodásról, a vadgazdák gondosságáról van szó a címben jelöltekben. Bár a felkészülés a télre a vadgazdaságokban és a vadásztársaságoknál nem ősszel kezdődik, de valójában a szakemberek ilyenkor már régen ellenőrizték az erdőkben a vadetetőket, össze is gyűjtik a téli hónapokra szükséges takarmány mennyiségét. Alig akad olyan tél, amikor az állatoknak ne lenne szükségük ilyen segítségre. Mi több, feltételezhető, hogy a rendszeres takarmányozás elmaradása a vadállomány ritkulásához is vezethet. A vadgazdálkodás e teendője azonban - kissé élesen fogalmazva - nem annyira „állatbaráti” tevékenység, mint inkább üzleti kötelesség. A vadászható állatok igen komoly vagyonnak tekintendők, s a jól karban tartott szarvasrudlik, őzcsapatok, vaddisznókondák a következő vadászati szezon fontos, sőt nélkülözhetetlen bevételét jelentik. Márpedig a tél már ott ólálkodik valahol az erdők közelében. M. A.