Új Dunántúli Napló, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-22 / 169. szám

1998. június 22., hétfő Cirkuszi napló (Folytatás az­­ oldalról) Önmagában a Richter-dinasz­­tia is vonzó lehet a cirkusz vi­lágát kedvelők, ismerők szá­mára: a család másfél évszá­zada szórakoztatja a publi­kumot, s a jelenlegi direktor, Richter József fia is immár lovasakrobataként lép fel az előadásokon. Persze, minden cirkusznak megvannak a „ve­zérszámai”, a közönség min­dig várja a lengőtrapézokon szereplőket, az állatidomáro­kat és persze a bohócokat is. Nos, egyik sem hiányzik a Magyar Nemzeti Cirkusz mű­sorából, mint ahogy az igen jó aláfestést szolgáló, kiválóan muzsikáló saját zenekar sem. Aki látta a Pécsett szereplő társulat produkcióit, a szóra­kozás mellett valóban mara­dandó élményekben is része­sülhetett. Elég csak a léleg­zetelállító Constantin-cso­­portra, lengőhinta artistáira, a jegesmedvékre és idomár­jukra és persze, ifj. Eötvös Gábor híres bohócra gondolni - és az utóbbi kapcsán arra: a Napló és a Cirkusz sikeres együttműködése volt a szom­bat délután. M. A. A Napló és a Cirkusz együtt szórakoztatta a közönséget szombat délután fotó: wéber tamás Hírcsatorna Tűzoltókat riasztottak Pécsváradra szombaton éjjel, ahol egy kétszer három méteres présház tetőszerkezete égett le. A mohácsi egységet riasztották ugyancsak szombaton éjjel, mert egy Opel gépkocsi a székelyszabari elágazásnál fának ütközött. A vezetőt közben a mentők kiszabadították, de már nem élt. Ugyancsak a mohácsiakat hívták tegnap a déli órákban, mert egy kapualjba befészkelték magukat a méhek és veszélyeztették a lakókat. (d) Emlékkiállítás Pécsett. A Tájak Korok Múzeumok Egyesü­let ötszáz tagú pécsi klubja tízéves. Ebből az alkalomból nyílt szombaton kiállítás az eddigi tevékenységüket bemutató fotók­ból a Várostörténeti Múzeumban. (d) Lásdi küldöttség Ausztriában. Az önkormányzat és a Vá­rosi Tűzoltóegyesület képviselői a hét végén Raaba-ba utaztak. Az ausztriai kisvárossal testvérvárosi kapcsolatokat ápoló sás­­diak az együttműködési megbeszélések mellett részt vettek a helyi tűzoltóság új épületének felavatásán is. (gz) Finn Johannus-ünnep Pécsett. Szentiván-napi ünnepet rendezett szombaton a Pécsi Magyar-Finn Társaság az Éger­völgyben a városban élő finn SFOR-katonák és a pécsi finn cé­gek alkalmazottainak részvételével. (d) Mexikói kiállítás a Mediterránban. Két kiállítást is meg­nyitott tegnap délután Pécsett, a Hotel Mediterránban Jorge Chen, Mexikó magyarországi nagykövete, a Mexikói indián vi­­seletek, valamint a Mexikói festők plakátokon címűt. (d) t Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Királysírtól a szakmai féltékenységig A régészeti és az egyiptológiai szakma döntő része vitatja, hogy Vörös Győző egyiptológus valóban egy négyezer éves király­sírra bukkant Egyiptomban. Mások azt mondják, a féltékeny­séget sem lehet kizárni az üggyel kapcsolatban. Szabó Miklós, az ELTE rektora, az MTA Régészeti Bizottságának vezetője tegnap egy rádiónyilatkozatában etikai szabálysértéssel vá­dolta Vöröst, akinek nincs régészdiplomája, tehát az expedíció vezetője lehetett ugyan, de - a törvény szerint - az ásatásé nem. Kákosy László akadémikus (ké­pünkön), valamennyi magyar egyiptológus tanára lapunknak kifejtette: az ellen szólalt fel, hogy Vörös Győző tisztes, szo­lid, bár komoly eredményekből világszenzációt próbál fabri­kálni. Ez az eredmény semmi­képp sem világszenzáció, a ki­rálysír bejelentése könnyelmű­ség volt, hiszen arra csak na­gyon bizonytalan, közvetett utalások vannak, igazi bizonyí­ték egyelőre nincs. Kákosy el­mondta azt is, hogy óvta és többször figyelmeztette Vörös Győzőt: ne tegyen ilyen beje­lentést, mert saját tudományos eredményeit veszélyezteti. A Magyar Tudományos Akadé­mián tartott sajtótájékoztatón ugyan méltatta a Thot-hegyi templomásatást, amely valóban jó teljesítménynek mondható, de szépséghibaként rótta fel, hogy mindezt ketten, az utóbbi időben agyonhallgatott Pudlei­­ner Rezsővel együtt csinálták. Könyvében Vörös Győző is óvatosan fogalmaz, de később, a médiakampány során biztos királysírról van már szó. Ká­kosy László hangsúlyozta, hogy a két templom kiásása komoly régészeti eredmény. De a sírt, amely külön objektum és nem keverendő össze a temp­lommal, csak két ízben látogat­ták meg, engedélyük sem volt arra, hogy ott kutassanak. A kérdésre, hogy munkál-e benne szakmai féltékenység Vörös Győző eredményeivel kapcso­latban, azt válaszolta, hogy a negyven év korkülönbség és je­len pozíciója szempontjából legfeljebb előnyös és dicsősé­ges, hogy olyan tanítványa van, aki eredményeket ér el. De úgy észleli, rend­kívüli módon irritálja Vörös kortársait ez a história, mert ők is becsüle­tesen dolgoz­nak, eredmé­nyeket érnek el, és róluk szó sem esik, csak arról, aki ál­lítólag már világhírű. Ebben a szakmában azonban évtizede­kig kell dolgozni a világhírért. A könyv önmagában jó, mondja, de nem több egy isme­retterjesztő műnél. Az ered­ményt szerencsétlen dolog volt a Magyar Tudományos Aka­démián bejelenteni, ez tudomá­nyos szenzáció látszatát kel­tette. Pudleiner Rezső, az ásatás régésze arról tájékoztatta la­punkat, hogy egy országos na­pilap június 16-i számában megjelent állításával, miszerint a koporsó a bizánci korból származna, nem tud azono­sulni, az a kijelentés a sajtó fe­lelőssége. A sírról és szarkofág­ról ugyanis egyelőre nem álla­pítható meg a kora. A sírban nincsenek hieroglifák, amelyek pedig minden királysírban fel­lelhetők, s nincsenek tárgyi le­letek. A huszadik század végén a régészettudomány és az egyiptológia nem engedi meg, hogy ezt szenzációs királysír­ként lehessen eladni. Vélemé­nye szerint óriási szakmai hibá­ról van szó. Ahhoz, hogy vala­mit csak valószínűsítsenek is, komoly érvek kellenek, a szen­zációhoz pedig atombiztos, tá­madhatatlan érvek szüksége­sek. Az ásatást szponzoráló cég három dolgot támogat: a Ganz nevet viselő iskolákat és sport­egyesületeket, a Ganz Múzeu­mot valamint a kiemelkedő te­hetségeket, mondja Fitos Zol­tán, a Ganz Holding vezérigaz­gatója. Tehát eredendően nem az ásatásokat kívánták szpon­zorálni, hanem Vörös Győzőt, aki megítélésük szerint nagy kincs. 23 éves volt, amikor Fi­tos Zoltán találkozott vele, ak­kor már három egyetem volt mögötte és nyolc nyelv tudása. Személyes költség-hozzájáru­lást kap, és ezen kívül támogat­ják azt, amit éppen csinál, kez­detekben éppen a Thot-hegyi ásatásokat. Az első három év után úgy gondolják, nem tettek rossz lóra, hiszen a Thot-hegyi ásatás egymagában elég arra, hogy Théba történetét átírják. Már a kezdetekkor észlelhető volt a szakma részéről valami­féle kiközösítés, bár nem olyan méretű, mint most, amikor a szakmai eredmények megszü­lettek, és sor került az Orbán Viktorral való találkozóra va­lamint a nagyfokú sajtónyilvá­nosságra. Kérdésünkre vála­szolva Fitos Zoltán elképzelhe­tőnek tartja, hogy nem csa­k az eredményeknek, hanem magá­nak a szponzorálásnak a ténye is irritálhat másokat a szakmán belül, s azt is figyelembe kell venni, hogy Vörös Győző nem elég „dörzsölt” ahhoz, hogy a nyilvánosságot kezelje, termé­szetesen nem is ez a feladata. A vezérigazgató úgy véli, Vörös Győző a bejelentést mint nagy valószínűséggel bizonyítható hipotézist tette. Bízik abban, mint korábbi, nem kevésbé me­rész hipotézisét, ezt is igazolni fogja, s ebben mind Kákos­y professzor, mind Pudleiner Re­zső segítségére lesznek. A Ganz nem elsősorban az ásatást és nem a szenzációkeresést fi­­nanszírozza, hanem egy ritka tehetség kibontakozásának esé­lyét próbálja a háttérből szeré­nyen segíteni, s ebbe az is bele­fér, ha történetesen a hipotézis nem igazolódik. S bár a király­sír további bizonyítékokra szó­lnl, a francia koptológus, De­­cobert által is igazolhatóan má­sodlagos felhasználását te­kintve kopt szentélyről van szó a Kr. utáni IV. századból, s ez sem akármilyen eredmény, még Egyiptomban sem. A hónap végéig Hollandiá­ban lévő Vörös Győzővel az elmúlt héten többször is meg­próbáltuk felvenni a kapcsola­tot, de ez még családja segítsé­gével sem sikerült. Hazautazása után, ha nyilatkozik lapunknak, a témára természetesen vissza­térünk. Cseh­ László Libasor és diszkréció a bankokban Az ügyfél pénzügyeit intézte az OTP Király utcai fiókjában. A mögötte szorosan állók érdeklődve hallgatták a párbeszédet, kíváncsi tekintettel lesték, hogyan is alakul az elöl álló bank­számlája. Az ügyfél nem először tapasztalta mindezt, s rekla­mált a fiókvezetőnél. Kérdéseire azonban elmondása szerint érdemi választ nem kapott. PÉCS A napokban rendelték meg a kordonokat, mondja Károlyfiné Tihanyi Enikő, az OTP Megyei Igazgatóság igazgatóhelyettese. A Kórház téri épületben ügy­félhívót rendszeresítettek, amely nemsokára az igazgató­ságon is megvalósul; ez a leg­korszerűbb módszer, bár töb­ben ezt nem szeretik. Igaz, meglehetősen személytelen, de a problémát áthidalja. Ezenkí­vül valamennyi fiókban keresik a megoldást kordon, jelzősáv vagy megállítótábla formájá­ban. Bíznak abban, hogy ez majd segít, de kell idő ahhoz, hogy az ügyfelek megszokják azt: ne álljanak közvetlenül egymás mögé. A pénzintézet munkatársai gyakran felkérik a polgárokat, hogy húzódjanak egy kicsit hátrébb, de ezt azok nemritkán sérelmezik. Nyugat-Európában a pénzin­tézetekben már nincsenek kor­látok, csak felfestés jelzi a pad­lón az át nem lépendő határt, vagy felirat jelzi valahol, hogy két ember között kéretik betar­tani az egyméteres távolságot, magyarázza Kovács Lajos (ké­pünkön), a Postabank pécsi igazgatója. A probléma egyik oldala csak, hogy a bank milyen lépéseket tesz, a másik oldal, hogy miképpen ve­szi mindezt az ügyfél figyelembe. Előbb- utóbb mindenki megtanulja majd, hogy illetlenség bele­nézni mások pénzügyeibe, a bankok pedig próbálkozhatnak a legkülönbözőbb megoldások­kal, de nem nevelhetik a tisztelt ügyfeleket. Külföldön is meg­figyelhető volt korábban a sor­ban állás úgy húsz évvel ez­előtt, ma ez azért sincs így, mert kevesebben járnak el a bankba, ugyanis otthonról inté­zik az ügyeiket. Nálunk, mondja Kovács Lajos, ez a módszer lassabban terjed, bár ilyen telefonos szolgáltatásai már több banknak is vannak. Próbálkoztak korábban köte­lekkel, tudtuk meg Báló Imré­től, a Budapest Bank lakossági igazgatójától, de a Búza téri ügyfélfogadó olyan, hogy nem lehetett tudni, ki van belül il­letve kívül. Most a biztonsági személyzet közvetlen tájékozta­tása és segítségnyújtása próbál eligazítást nyújtani ilyen ese­tekben, elsősorban azokban az időszakokban, amikor valami­lyen oknál fogva sokan tartóz­kodnak a térben, helyet is lehet foglalni, erre kiváló lehetősé­gek vannak, ajánlják udvaria­san. Ezenkívül egyrészt pikto­­gramok hívják fel a figyelmet a távolságtartásra, másrészt a padlón egy sárga csík és rajta a jól olvasható felirat: Diszkré­ció. Cseh­ László A kompromisszum: csereingatlan A Megye utca 22. szám alatti ingatlan tulajdonjogának ren­dezése módjáról megoldásra jutott az önkormányzat és a Magyar Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegyei Hatósága. PÉCS A Megye utca 22. is rajta van a visszaadandó ingatlanokat so­roló vatikáni listán, a teljesí­tésre a magyar kormányt nem­zetközi szerződés kötelezi. A pécsi önkormányzat is csak utólag fogalmazhatta meg, hogy az ingatlan termé­szetben történő átadásával nem ért egyet, mert szerinte azzal sérülne a gyermekek át­meneti otthonának funkciója, illetve a most üresen álló épü­let kisebb felújítással alkalmas a családsegítő gyermekjóléti szolgálat lehelyezésére. Ezért az egyház állami kártalanítását kérte. Az önkormányzat álláspont­jának ismeretében az egyház­­megyei hatóság jelezte, hogy Megye utca 22. helyett elfo­gadná a Székely Bertalan u. 19. szám alatt lévő volt iskola­­épületet, amely üresen áll. Később a csereingatlan-vál­tozattal egyetértő önkormány­zat azon törekvését is támo­gatta az egyházmegye, hogy a volt iskola tulajdonjogának átadása az állami kártalanítás átutalásával egy időben tör­ténjen. Ragaszkodott viszont ahhoz, hogy a birtokba vételre 30 napon, illetve záros határ­időn belül kerüljön sor. Ezután a közgyűlés elhatározta, hogy a Székely Bertalan u. 19. szám alatti ingatlanról megállapo­dást köt a Katolikus Egyház­zal, amennyiben az kéri az in­gatlan értékének megtérítését a kormánytól az önkormány­zat részére. A város a kártala­nításból visszavásárolja a Kö­züzemi Rt.-től az ingatlant és az egyház tulajdonába adja. A közgyűlés arról is dön­tött, hogy megállapodik az egyházzal és a Közüzemi Rt.­­vel: a Székely Bertalan úti in­gatlant a megállapodás meg­kötésétől számított 30 napon belül az egyháznak térítés­­mentesen használatba adja a tulajdonjog rendezéséig, de legkésőbb december 31-éig. D. I. CD és foci MOHÁCS A Mohács-Palotabozsok- Somberek Ifjúsági Fúvószene­kar most ünnepeli fennállásá­nak 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból szombaton este a mohácsi moziban koncertet rendeztek. Az együttes, melyet a három település önkormány­zata tart fenn, számos emléke­zetes hangversenyt adott már, s ők játszották CD-re a német himnuszt is, melyet egy nem­zetközi labdarúgó-mérkőzésen Németországban le is játszot­tak. Szombaton Kuti István, Mohács polgármestere emlék­plakettet adott át, a Német Or­szágos Önkormányzat képvise­lője pedig pénzjutalomban ré­szesítette a kezdetektől az együttes élén álló karnagyot, Dobos Józsefet. (d) Két új faluban falunapra invitálták a helyieket és az oda látogató vendégeket a hét végén. A bőséges programkínála­tot (horgászat, ügyességi vetélkedők, bemutatók) tűzijáték zárta. fotó: müller andrea

Next