Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-13 / 190. szám
6 Dunántúli Napló Zöld-Híd Hírek őszre-télre figyelve. A Zöld-Híd Egyesülés regionális tanácsadó központjának (Pécs, Széchenyi tér 2) őszi-téli programjai között szeptember 9-én Szentlőrincen a megújuló energiákról lesz szakmai nap és hangzik el előadás. Szeptember 30- án gázprotor szakmai napnak ad otthont Kaposvár. Október 21-én Nagyatádon a faapríték feldolgozásáról és felhasználásáról, november 11-én Szekszárdon az önkormányzatok energiagazdálkodásáról lesz szó. ,,Ház 99" számítógépes program működik július 1- jétől a DÉDÁSZ Rt. üzemvezetőségein és ügyfélszolgálati irodáiban. A program képes megjeleníteni a régi, 1999 júniusáig érvényes tarifarendszer szerinti villanyszámlákat valamint az 1999 július 1-jétől bevezetésre kerülő új tarifával történő számlázásokat is. Az ügyfélszolgálati irodákban az ügyintézők az ügyfelek részére felvilágosítást tudnak nyújtani a háztartásban elfogyasztott villamos energia mennyiségéről és értékéről, a fizetendő számláról. Ennek alapján a megfelelően bevitt adatok szerint a „villanyszámlát” egy-egy gombnyomással megkaphatja az érdeklődő. Zöld-Híd tagok a Pécs Expón. Az idei vásáron az egyesülés önállóan, saját jellegzetes gondolatiságával jelent meg szabadtéri pavilonjaiban. Ezúttal elsősorban a megújuló energiaforrásokra a hőszivattyúval és a napkollektorral hívták fel a figyelmet. A PÉTÁV Kft. önálló standján a fogyasztói rendszerek korszerűsítési módjaira összpontosított, a DDGÁZ Rt. pedig a Zöld- Híd szabadtéri standja mellett helyezte el infomobil nevű buszát. A buszban helyszíni tanácsadással várták az érdeklődőket a cég szakemberei, elsősorban a gázkészülékekkel kapcsolatos tudnivalók és a földgáz felhasználási lehetőségei témakörrel kapcsolatban. ZÖLD-HÍD Energetikai és Környezetvédelmi tanácsadó Egyesülés Az oldal a Zöld-Híd Egyesülés támogatásával készült Zöld-Híd Környezetvédelem a bányabezárás után 2. Újrahasznosítás és tájrendezés Jövőre befejeződik a mélyműveléses szénbányászat a Mecsekben. Az utolsó, még működő bánya Zobák. A termelés beszüntetése után új folyamat kezdődik, a bányabezárásé, amelynek jóváhagyott terve és költségvetése van. A legutóbbi Zöld-Híd oldalon az aknatömedékelésről írtunk, most a tájrendezés kerül terítékre. KOMLÓ Az utolsó komlói mélyműveléses bánya bezárásával nemcsak egy kiemelkedő korszak zárul, de a munkálatoknak komoly hatása lesz a tájra, a természeti környezetre is. Eltűnik a Magyarországon egyedülálló zobáki kettős aknatorony, lebontják a külszíni épületeket, átrendezik a tájat. Ott ahol korábban a jól ismert meddőhányók terpeszkedtek, évek múlva fák, bokrok terebélyesednek. A munkálatok pontos terv szerint haladnak majd, az aknaszállítógépek kiszerelése, a vágatok lezárása, a tömedékelés után a külszíni létesítmények, az épületek bontása, majd a tájrendezés következik. A fölöslegessé vált épületeket elbontják, de amit lehet, értékesítenek, vagy megpróbálják újrahasznosítani. A bontási munkákkal szemben fontos követelmény, hogy a feladat végrehajtása közben minél kevesebb por keletkezzen, hogy minél kevésbé szennyezzék a környezetet. Lesz építmény, amit csak robbantással tudnak lebontani. Az üzleti és biztonsági szempontok mellett különös figyelmet fordítanak a tájrendezésre. A bányabezárás folyamatának fontos része a megváltozott táj új arculatának kialakítása, a meddőhányók rekultivációja. A rekultivációt a bányabezárással foglalkozóknak a munkálatok kezdetétől számított öt éven belül kell teljesíteni dolgoztak. A nem hasznosítható épületekre bontási terv készül, és a munkák megkezdése előtt beszerzik a szükséges engedélyeket is. Ügyelnek arra is, hogy minél kevesebb por, zaj keletkezzen és Komló életét A szakemberek a bányabezárással kap- minél kevésbé zavarják az élősalatban minden apró részletet végzendő munkálatok niak. Eltűnnek majd a zobáki aknatornyok is Az áram házhoz jön Sokszor nagyon jól jönnek a gyakorlati tanácsok az otthon villamosításához, új lakóház villanyszereléséhez, felújításához, átépítéséhez. A áramszolgáltató a villamos energiát a háztartások részére kizárólag 0,4 kV feszültségszinten szolgáltatja. A telekhatáron általában a 3 fázis- és egy nulla vezető áll rendelkezésre. A fázisvezetők között 380 V, bármelyik fázis- és nulla vezető között 230 V feszültség van. A feszültség áramot hajt át a berendezésen, és e kettőnek a szorzata a villamos teljesítmény. (Például ha egy vasalón átfolyik 5 amper, akkor a vasaló: 5 amper x 230 volt =1150 watt, azaz 1,1 kW (kilowatt) teljesítményű.) Tervezéskor először az igényelt teljesítményt kell megállapítani. Írjuk össze az összes meglévő, tervezett, vagy elképzelhető, villannyal működő berendezésünket és becsüljük meg, hogy várhatóan melyek működhetnek majd egyszerre, egyidejűleg. Tegyük külön csoportba azokat az eszközöket, amelyek ki- és bekapcsolását rábízzuk az áramszolgáltatóra (vezérelt áramkörre frissen csatlakoztatott eszközök pl.: fűtés, bojler stb.). Ezek alacsonyabb tarifával, olcsóbban működtethetőek. Igényeinket össze kell egyeztetni a lehetőségeinkkel, mivel nagyobb teljesítmény szolgáltatásához az áramszolgáltató nagyobb fejlesztési hozzájárulást kér. Az áramszolgáltató a lehetőségekről írásban nyilatkozik, az ügyfelek által kitöltött „Igénybejelentés előzetes tájékoztatáshoz” című nyomtatvány hátoldalán. Ha eldöntöttük, hogy milyen "erős" csatlakozást igénylünk, az áramszolgáltató illetékese bemutatja, hogy milyen feltételekkel, honnan tudja biztosítani ezt az energiát. Ekkor kell kiválasztanunk a csatlakozó vezeték fajtáját. 1. A légkábel a csupasz sodrony nulla vezetőre lazán feltekert, egy vagy három szál fekete szigetelésű fázisvezető. Olcsóbb, mint a földkábel, egyszerűbb alétesítése, ha meghibásodik szem előtt van, és az áramszolgáltató üzemelteti. 2. A földkábel drágább, szakszerű földbe telepítést igényel. Amennyiben a szép környezet megóvása vagy egyéb cél, illetve ok miatt döntünk a földkábeles csatlakozás létesítése mellett, úgy a nyomvonalról nyílt árkos geodéziai felmérés készül. Az áramszolgáltatás vezetékei általában háromfázisúak, és a három fázis a lakosság részére is minden csatlakozási pontnál (az oszlopon) rendelkezésre áll. A háztartási fogyasztók általában egyfázisúak. Ilyen fogyasztókhoz egy darab fázisvezetőt, és egy darab nulla vezetőt kell kiépíteni. Nagyobb teljesítményigényt mégis célszerű három fázisra szétosztani, s ezzel automatikusan hozzájutunk ahhoz a lehetőséghez is, hogy később bármikor használhatunk olyan berendezést, ami háromfázisú motorral működik. Hogyan készítsünk napkollektort? Napjaink korszerű, környezetkímélő napenergia-hasznosító berendezését, a napkollektort nem csak megvásárolni, hanem egyénileg elkészíteni is érdemes. Magyarországon ma már működik a napkollektor-építő műhelyhálózat, amely segítséget nyújt a vállalkozó kedvű barkácsolóknak. A napenergia közvetlen felhasználását biztosító aktív rendszerek kiválóan alkalmasak használati melegvíz előállítására, szabadtéri úszómedencék fűtésére - temperálására. Fűtésrásegítésre is használható, de utóbbi általában nem gazdaságos. A napkollektor egy csapolt fenyőfa- vagy könnyűfém keretbe épített vörösréz csőből és hőelnyelőből áll, hátrészén hőszigeteléssel, előlapként polikarbonáttal vagy üveggel lefedve. A kollektorrendszer főbb elemei: a kollektor, solar bojler, a keringtető szivattyú, a tágulási tartály, a vezérlés, a rézcsővezeték illetve a hőszigetelés. A rendszer minden hagyományos melegvíz előállító rendszerhez csatlakoztatható. A használati melegvíz előállítására szánt teljes rendszer beruházási költsége egy négytagú család esetén 180-400 ezer forint. Attól függően, hogy ki, milyen anyagot tud olcsón beszerezni, mennyire szeret barkácsolni, ez az öszszeg jelentősen csökkenthető. A beruházás megtérülési ideje a melegvíz használatának mértékét illetve a folyamatosan emelkedő energiaárakat is figyelembe véve 3-10 évre becsülhető. Ezt követően a berendezés mintegy 20 évig ingyen, problémamentesen biztosítja a család éves melegvíz-szükségletének 60-70 százalékát. A napkollektort építő műhelyhálózatról, a napenergia hasznosításról a Zöld-Híd Egyesülés ingyenes hívószámán (80/236-236) további információ kérhető. Napkollektor a pécsi református gimnázium tetején fotó: müller andrea i 1999. július 13., kedd A fenntartható fejlődés Az 1995 utáni év a legforróbb volt, amióta a hőmérsékleti adatokat feljegyzik, akárcsak az évtizedek között az elmúlt másfél évtized. Egyes jelentések szerint naponta 140 faj pusztul ki, a folyók és a tavak kiszáradnak, a világ óceánjai emelkednek, a viharok erősebbek, a tornádók gyakoribbak, hagyományosan száraz területeket önt el a víz, máshol pedig soha nem látott szárazsággal küszködnek. Az emberi tevékenység következményeit csak megbecsülni tudjuk, bizonyosat semmi esetre sem tudunk mondani. Tenni azonban tehetünk ellene, nevezetesen a fenntartható fejlődés biztosításával. 1992-ben a londoni Royal Society az alábbi jelentést tette közzé: „Ha a népesség növekedésének ütemére a jelenlegi előrejelzések igaznak bizonyulnak, és az emberi tevékenység módja a bolygón nem változik meg, megtörténhet, hogy a tudomány és a technológia képtelen lesz megelőzni a környezet helyrehozhatatlan pusztulását, illetve a világ nagy részének elszegényedését”. Nos, a fenntartható fejlődés ezt lenne hivatott megakadályozni, ebben pedig a kormányokra és az egyre gyarapodó nem kormányzati szervekre igen nagy szerep hárul. Az állami vezetésnek kell meghatároznia a követendő stratégiát, hiszen egy vállalat sem fog azért környezetbarát technológiát alkalmazni, hogy drágább termelésével kiszoruljon a piacról. Neves kutatók szerint a fenntartható fejlődés biztosításához két dologra van szükség: a népesség szaporodásának megállítására és a Föld klímájának stabilitásához. Mások szerint ezen túl nem szabad megfeledkeznünk még néhány további tényezőről sem. Tágabb értelemben nem csak a Föld klímájának stabilizálásáról, hanem inkább a globális környezeti egyensúly biztosításáról kell beszélnünk. Mert hiába a tisztább levegő, ha vizeink ihatatlanul szennyezettek, vagy ha földjeink vegyszerekkel mérgezettek. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a megállapítás igaz, és ha ezek nem következnek be, akkor a globális gazdaság kinövi a földi ökoszisztémát, ami az emberi lény végét is jelentheti. A gázkészülékek nyári karbantartása A gázfogyasztók többsége a fűtési szezon végén kikapcsolja a gázkazánt, és az első hideg napokig nem is jut eszébe a háztartás legjelentősebb energiafogyasztórendszere. A gázkészülékjavítók azonban az első hideg nap hetét tartják a „szezonnak”, hiszen ki szeret dideregni a lakásban? A nyár a szabadságra készülődés és a nyaralás időszaka, ilyenkor senki sem törődik az olyan „feleslegesnek” gondolt kiadásra, mint a gázkazán nyári karbantartása. A pénzt éppen elég a nyaralásra elkölteni. A gázkészülékek optimális beszabályozása esetén is egyegy szezonban jelentős terhelésnek és folyamatos igénybevételnek vannak kitéve. Feltételezve egy 2-3 ezer köbméternyi átlagos gázfogyasztást, a kazánokban 20- 30 ezer köbméter levegő „vándorol” át és táplálja az égést, miközben biztosítja a téli meleget. Ebből következik, hogy egy szezon alatt jelentős mennyiségű gáz és levegő ég el, és nagy mennyiségű porszennyeződést hagyva távozik az égésterméket elvezető csatornán keresztül. Ahhoz, hogy kazánunk a következő fűtési szezonban is jó hatásfokkal működjön, célszerű a szezon előtt, azaz nyáron elvégeztetni a tisztítást és a beszabályozást. A hatékony eredményhez azonban szakszerelő kell, a DDGÁZ Rt. szolgáltatási területén a gázközösségi szerelőket javasolja, mégpedig azokat, akik a gyártó illetve forgalmazó cégekkel is partnerkapcsolatban állnak. A mai gázkészülékek többsége rendelkezik karbantartási naplóval - mint az autók szervizkönyvvel - ide rögzítsük az elvégzett tevékenységet. Ennek nyomán a készülék „élete” végigkísérhető. Ha fentieket rendszeresen elvégeztetjük, nem érhet bennünket meglepetés a fűtési szezon kezdetén és hosszú távon biztosan megtérül az a ráfordítás, amit nyáron költöttünk arra, hogy télen se fázzunk. Regionális tanácsadó központ a Zöld-Hídban PÉCS A Zöld-Híd Egyesülés a Phare-program keretében 1999. január 1-jén létrehozta a Dél-dunántúli Regionális Energia Tanácsadó Központot (DDRETK). A központ célja, hogy a régióban elősegítse az energiahatékonyság növelését, a megújuló energiaforrások kihasználását Programja támaszkodik a Zöld- Híd Egyesülés eddigi tevékenységére. A DDRETK először a TEKT '99 konferencián és kiállításon mutatkozott be helyszíni tanácsadással, ismeretterjesztő kiadványokkal, szóróanyagokkal és az önálló rendezvényre szóló meghívókkal. Első önálló rendezvényét Szigetváron tartotta márciusban, a „Hőszivattyú és geotermikus energia” címmel. Második nagyszabású rendezvényére április 15-én került sor Dombóvárott, „Önkormányzatok és az energiagazdálkodás” címmel. A központ Dél-Dunántúl polgármestereit, alpolgármestereit és energetikai szakembereit hívta meg, s többek között műszaki szakértők számoltak be a szintén Phare-program keretében folyó, tíz város energia-átvilágításának tapasztalatairól és az épületenergetikáról. Május végén a központ az építési-engedélyezési eljárásban résztvevő hatóságok képviselőinek részére szervezett tanfolyamot a „Hőtechnikai szabvány alkalmazása” címmel. 4